Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: események, marosvásárhelyi (1990. márc.; ítélet / jelentés / utóélet)

1990. március 15.

A romániai magyarság első alkalommal ünnepelhette meg március 15-ét. Az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarták a VR hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadtak, magyarokat vertek meg. (→ 1990.04.11) – Mo. nemzeti ünnepén a pártok és társadalmi szervezetek külön-külön emlékeztek meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. ● [Erdélyben ez a megosztottság csak 2003 után jelentkezett.]

Ismeretlen tettesek megrongálták az erdődi Petőfi-szobrot.

A Szovjetunióban elnöki rendszert vezettek be; az első választott elnök: Mihail Gorbacsov (→ 1991.06.12).

1990. március 16.

A Tudor lakónegyedben lévő gyógyszertár bejáratára kitett kétnyelvű felirat ürügyén több napig tartó zavargások kezdődtek Marosvásárhelyen. A VR magyarellenes tüntetést szervezett, ahol a felvonulók kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek. Megverték az MTV munkatársait is.

1990. március 17.

Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.

Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30)

Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18)

1990. március 19.

Marosvásárhelyen folytatódtak a ro. nacionalisták tüntetései. Délelőtt a városháza előtti tömeg Kincses Előd lemondatását követelte. Kincses (a CPUN jelenlévő vezetőivel folytatott egyezkedés után) lemondott a megyei vezetésben betöltött tisztségéről. – A város utcáin botokkal felfegyverzett csoportok randalíroztak. Leverték a magyar cég- és utcatáblákat, az RMDSz székházát fejszékkel és dorongokkal támadták meg. Az épület padlására szorítottak mintegy 75 embert, akiknek sikerült eltorlaszolniuk a feljáratot. A tétlen rendőrség helyett – Sütő András megyei RMDSz-elnök többszöri követelésére – végül megjelent Ion Judea ezredes (a municípiumi CPUN elnöke), Scrieciu tábornok (a megyei CPUN alelnöke) és a katonaság. Scrieciu szabad elvonulást ígért az épületben rekedt személyeknek. Az oda vezényelt teherautóra felszállni készülő Sütő Andrást súlyosan bántalmazták (bal szeme világát elvesztette, több bordáját betörték). [Bővebben lásd Kincses 1.]

1990. március 20.

Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)

Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították.

A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra.

1990. március 21.

A ro. kormány a marosvásárhelyi összetűzések miatti felelősséget Magyarországra hárította (úgymond: jól felkészített „turisták” jöttek át ezerszám a határon, a szatmári összetűzéseket is ők provokálták). A képtelen vádakat Király Károly visszautasította. A m. kormány – a visszautasítás mellett – kérte a véres események kivizsgálását és a felelősök megbüntetését.

1990. március 26.

A KREK püspökévé választotta Tőkés Lászlót.

Megalakult a Román Hírszerző Szolgálat (RHSz; Serviciul Român de Informaţii = SRI), azzal a céllal, hogy adatokat szerezzen a kémszolgálatokról és a románellenes tevékenységet folytató (terrorista) szervezetekről. [Magyar Hírlap, 1992. márc. 5.] [Az SRI megalakításával kapcsolatos Kincses Előd okfejtése, melyet a marosvásárhelyi események nyomán fogalmazott meg: „Miért volt a román vezetésnek szüksége az etnikumközi összecsapásokra? – 1. Azonnal vissza tudta állítani a szekuritátét, amelynek munkanélküli dolgozói három hónapig, tehát március 21-ig kaptak teljes fizetést. – 2. A kormány gazdasági impotenciájáról el lehetett terelni a figyelmet. – 3. Jó alkalom volt arra, hogy a politikai harcban bunkóként forgassák a nemzetiségi kérdést. – 4. Leállíthatták a demokratizálódást, elkezdhették a visszarendeződést.” (Kincses 1: 101.) – Egy későbbi vélemény: „A marosvásárhelyi konfliktusról ma már köztudott, hogy azt a volt Securitate szervezte.” (Bíró Béla, ER, 2004. 1. sz. p. 25.)]

1990. március 29.

Még el sem készült a kormánybizottság jelentése a marosvásárhelyi eseményekről, de az ügyészség máris bíróság elé állított hét cigányt, csendháborítás és hangoskodás vádjával. Másnap már ítéletet is hoztak a kirakatperben: öten 3–5 hónapos börtönbüntetést kaptak, két vádlottat munkahelyen letöltendő javító-nevelő munkára ítéltek. Az április 4-én tartott fellebbviteli tárgyaláson megerősítették az elsőfokú ítéleteket. (→ 1990.04.11)

A Szabadság közölte az RMKdP programját, melyet Podhradszky László, Újvári Ferenc, Sipos Gábor és Asztalos Lajos írt alá. (→ 1990.04.05)

1990. március 30.

Csíkszeredában kétnapos találkozóra gyűltek a MISzSz, a m. diákszövetségek és egyházak ifjúsági szervezeteinek képviselői. A MISzSz (→ 1990.03.17) megválasztotta választmányát (ennek elnöksége: Ábrám Zoltán, Csutak István, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László), kijelölte az RMDSz kongresszusára küldendő delegáció tagjait és elhatározta, hogy az RMDSz-szel közös listán jelölteket indít a májusi választásokon.

Kincses Előd, akit a marosvásárhelyi zavargások egyik felelősének tartott a korántsem pártatlan igazságszolgáltatás, Mo.-ra távozott, ahonnan csak a vádak visszavonása és ártatlanságának elismerése után tért vissza, 1995 júniusában. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08)

Az amerikai útjáról hazatérő Tőkés László (→ 1990.03.09), Genfben az egyházak ökumenikus tanácsa előtt kijelentette, hogy a romániai egyháznak meg kell újulnia. A diktatúra idején az egyházi hierarchia egy része eltávolodott a hívektől és a rezsim kiszolgálója lett.

1990. április 1.

Marosvásárhelyen megtartotta 2. orsz. értekezletét az FMP. A tisztújítás eredménye: Lőrincz Pál (eln.); Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet (aleln.). Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a CPUN-ban. Lányi a belépést feltételekhez kötötte, majd bejelentette a (hamvába holt) Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. – Az FMP az RMDSz kollektív tagjaként kíván harcolni a romániai magyarság egységének megőrzéséért. [RMSz, ápr. 1.] (→ 1990.07.03) ● [Utóbb az FMP már nem az egységért, hanem ellene küzdött. Diverziós módszerekkel.]

1990. április 11.

Az AFDPR Kovászna megyei szervezete, tiltakozásul a marosvásárhelyi kirakatper (→ 1990.03.29) ellen, melyben hét cigányt ítéltek el (mint az események egyedüli bűnöseit), az elítélteket a szövetség tb. tagjai közé sorolta.

Az RMSz közölte a Szatmár megyei rendőrfőnökkel készült rádióinterjú szövegét (elhangzott a Marosvásárhelyi Rádióban, márc. 16-án). A riporter azon kérdésére, hogy mit tud a nagy számban Mo.-ról érkezett turistákról, akik márc. 15-én botrányos jeleneteket rendeztek, megsértve a ro. lakosság önérzetét, a rendőrfőnök azt válaszolta, hogy ilyenekről nem tud, az érkező turisták száma átlagos volt.

1990. április 12.

Az RMSz riportban ismertette a márc. 16-i marosvásárhelyi eseményeket.

1990. április 13.

Éltes Zoltán, az RMKgP elnöke, levélben fejtette ki a párt céljait. [RMSz, ápr. 14.]

A marosvásárhelyi események kivizsgálását folytató bizottság m. tagjai a Népújságban tiltakoztak a hatóságok tényhamisító próbálkozásai és az igazságszolgáltatás szelektív módszerei ellen (pl. a 38 letartóztatott személy közül csupán egyetlen ro. nemzetiségű volt). (→ 1990.04.29)

1990. április 27.

Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [korábbi szekustiszt!] egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. [Háromszék, ápr. 27.]

Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)]

Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.]

1990. április 29.

Csíkszeredában befejeződött az RMKgP első kongresszusa. A kétnapos rendezvényen véglegesítették a párt programját és vezetőséget választottak: Búzás László (eln.); Orbán Dezső, Pál Béla, Tompos Zsolt (aleln.); Éltes Zoltán (titkár). – Kisgazdák Lapja címmel (rövid életű) lapot indítottak.

Bukarestben, az Egyetem téri tüntetők közleményben jelentették be követeléseiket, hozzátéve, hogy azok teljesítéséig folytatják a tüntetést. A követelések között van a kormány és a törvényszék komm. káderektől való megtisztítása, független tévé és rádió, a belügymin. azonnali lemondása.

Csíksomlyón Francesco Colassuono pápai nuncius püspökké szentelte Bálint Lajost és segédpüspökké Jakubinyi Györgyöt.

Az RMSz-ben Weszely Tibor közölt tényfeltáró cikket a marosvásárhelyi eseményekről.

1990. május 4.

Marosvásárhelyen – 34 megye képviselőinek jelenlétében – megkezdődött a VR első orsz. értekezlete. Az értekezleten megjelent Octavian Stănăşilă okt. min.-helyettes, aki biztosította a résztvevőket, hogy nem lesz m. ny. felsőoktatás. A vezetőség: eln.: Radu Ceontea, aleln.: Iustinian Petrescu, Vasile Rusu.

Az EREK püspökévé választotta Csiha Kálmánt. (→ 1990.06.29)

A Valóság „Sokarcú igazság – egynyelvű vádlottak” címmel riportot közölt a marosvásárhelyi események nagyernyei m. áldozatairól, akik megpróbálták megállítani a buszokon szállított ro. „rendcsinálókat”. Egyikük meghalt, többen kórházba kerültek.

1990. május 26.

Az RMDSz Kovászna és Hargita megyei szervezetei nyílt levélben tiltakoztak Petre Roman kormányfőnél a 521/1990. sz. kormányrendelet tartalma miatt (→ 1990.05.12, 1990.05.29)

Csíkszeredában alakuló ülését tartotta a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete (RMÚE). [A testület nevét, az RMÚE rövidítés nehézkes kiejtése miatt 1993-ban megváltoztatták, az új név: Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE).] (→ 1993.02.21)

A kényszer-emigrációban élő Kincses Előd (→ 1990.03.30) Bécsből nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, a marosvásárhelyi események kivizsgálásával és az ellene felhozott koholt vádakkal kapcsolatban. [Kincses 1: 49.]

1990. június 6.

Koppenhágában, az emberi jogokkal foglalkozó konferencián felszólalt Sergiu Celac külügymin. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Ro.-ban elsőbbséget élveznek az emberi szabadságjogok. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket; rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. – Az előadás élő cáfolata: Bíró Annamáriától, az RMDSz külügyi referensétől a ro. határon (jún. 4-én) elvették előadásának kéziratát, melyet Koppenhágában kellett volna felolvasnia a kisebbségek itthoni helyzetéről. [Háromszék, jún. 7.] – A történet utolsó epizódja: a ro. küldöttség vezetője, bocsánatkérés kíséretében, visszaadta az elkobzott iratokat. [RMSz, jún. 19.] – Jeszenszky Géza m. külügymin. elmondta, hogy az értekezleten az európai külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügye átfogó szabályozást érdemel. [PH, júl. 28.] – A konferencián Tőkés László is felszólalt (szövegét lásd: Szabadság, júl. 7.), s kitért a marosvásárhelyi eseményekre is, hangsúlyozva, hogy a hatalom – érthető okokból – nem siet perbe hívni az igazi bűnösöket, mindeddig csak néhány m. és cigány vádlottat állítottak bíróság elé. [RMSz, jún. 21.] (→ 1990.06.27)

Éjjel öt pokolgép (nagy erejű petárda?) robbant az Egyetem téren. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ez a hatalom figyelmeztető jelzése volt.

Moldova SzSzK kinyilvánította szuverenitását. (→ 1991.08.27)

1990. június 14.

Az RMSz közölte a Magyarországra menekült Kincses Előd levelét, melyet Ion Ilescu elnökhöz intézett, s a marosvásárhelyi események tisztázását kérte, újabb adatokkal szolgálva arról, hogy a hatalom vétkes mulasztásai vezettek a tragikus végkifejlethez.

Bálint Lajos püspök az oroszhegyiek perbefogása ellen lépett föl és rámutatott az igazságszolgáltatás elfogultságára. [Hídfő. jún. 14.]

1990. július 20.

Csíkszeredában kétnapos értekezletre ült össze az RMDSz OV. A kiadott közlemények a BTE újraindításának engedélyezését követelték és a marosvásárhelyi eseményeket követő bírósági eljárás részrehajlása miatt tiltakoztak. – A sajtótájékoztatón Domokos Géza megemlékezett az RMDSz és az RMKgP közötti jó együttműködésről.

#A Magyar Hírlapban Bogdán Tibor foglalta össze az erdélyi m. kisebbség harcát a nemzeti jogok érvényesítése terén, kiemelve az RMDSz tisztségviselőinek szerepét.



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998