|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 50 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-50 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: események, marosvásárhelyi (1990. márc.; ítélet / jelentés / utóélet) 1990. augusztus 2.Az RMSz folytatásban kezdte közölni a marosvásárhelyi márciusi események vizsgálati jegyzőkönyveit. Egymás mellett szerepelt a Mânzatu-jelentés és a Helsinki Watch beszámolója. Az utóbbi tárgyilagosabb, az előbbi olyan elfogult, hogy a vizsgáló bizottság tagjai sem írták alá – mondotta Kozsokár Gábor [Háromszék, aug. 4.] (→ 1990.03.19, 1990.03.20, 1990.03.22, 1990.10.09)Hosszas vita után m. prefektust (Fodor Ferenc) neveztek ki Kovászna megye élére. Iraki csapatok lerohanták Kuvaitot. (→ 1991.01.17) 1990. október 1.Strasbourgban az ET Parlamenti Közgyűlése megkezdte a vitát Ro. különleges meghívott státusának kéréséről. Másnap a Közgyűlés elfogadta a 951. sz. határozatot, amelyben a Közgyűlés aggodalmát fejezte ki az 1990. márciusi és júniusi erőszakos események és a Securitate más formában való fenntartása miatt. Kérték az eseményekkel kapcsolatos vizsgálati jelentés közzétételét, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását. A Közgyűlés bizottság kiküldéséről döntött.1990. november 2.Az RMSz közölte Király Károly és Sütő András levelét, amelyben Ion Scrieciu vádjai ellen tiltakoztak. Scrieciu a helyi ro. napilapban okt. 2-án közölt feljelentő levelet, amelyben a m. vezetők ellen kért bírósági eljárást, mondván, hogy Sütő András, Tőkés László, Király Károly és Kincses Előd a bűnösök a márc. véres események kirobbantásáért.Radu Ceontea és Adrian Moţiu szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. dec. 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből. [Az ún. Har–Kov-ügy kezdete!] (→ 1991.01.07) Kötő József helyett Tompa Gábor lett a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója. Kisbaconban megalakult a Benedek Elek Művelődési Egyesület. Moldovában, Dubăsari környékén fegyveres összecsapásokhoz vezettek a Ro.-val egyesülni kívánó moldovánok és az önálló államocskákat létrehozó oroszok, ukránok, gagauzok közötti ellentétek. 1990. november 28.Az oroszhegyi rendőrgyilkosság perében súlyosbító ítéleteket hozott a Legfelsőbb Törvényszék. Nagy István és Ambrus Pál 13-ról 15 évre, Vass Kis Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18-ra emelték a börtönévek számát. (→ 1990.07.03)Az amerikai Kongresszus Emberi Jogi Bizottsága Iliescu elnöknek küldött levelét ismertette az RMSz. Felhívták az elnök figyelmét, hogy az országban a titkosrendőrség még mindig aktív, nem szűnt meg a cenzúra, zaklatják a kisebbségeket, a tiltakozók még mindig börtönben vannak. A Maros megyei RMDSz vezetősége síkra szállt Ion Judea sajtóban megjelent uszító cikkei ellen. Judea a márciusi eseményeket próbálta meghamisítani és Sütő Andrást befeketíteni. [Népújság, nov. 28.; RMSz, nov. 30.] (→ 1990.12.12) 1991. január 15.Az Amnesty International az emberi jogok Romániában történő tiszteletben tartásáról szóló jelentésében kitért az 1990. márciusi, marosvásárhelyi és júniusi, bukaresti véres eseményekre. Az Amnesty International 1990. ápr. 17-én kérte a ro. hatóságokat, hogy készítsenek jelentést a marosvásárhelyi eseményekről, de a jelentést még 6 hónap után sem tették közzé. [Szabadság, jan. 15.] (→ 1991.01.16)1991. január 16.A parlamentben N. S. Dumitru előterjesztette a marosvásárhelyi eseményekről készült hivatalos jelentés kivonatát, melyből kiderült, hogy az összetűzéseket nem a magyarok kezdeményezték. A jelentés 60, a függelék 160 oldalas. [RMSz, jan. 18.] (→ 1991.01.17)A szenátusban befejezték a földtörvény tervezetének vitáját. A földtörvényt 10 tartózkodással elfogadta a szenátus. Bukarestben a balti államok és Moldova függetlensége támogatására szervezett tüntetést az egyetemi diákliga és a Ro.-ban tanuló moldovai diákok. Kádár Gyula – adatokkal alátámasztott cikkben – támadta az alkotmánytervezet első paragrafusát, mely Ro. nemzetállam jellegét hangsúlyozza. [EurId, jan. 16.] 1991. január 17.Kitört az Öböl-háború: Irak lerohanta Kuvaitot. Másnap az RMDSz Elnöksége nyilatkozatban ítélte el az agressziót.Radu Ceontea tiltakozó beadványt terjesztett a parlament elé, melyben új jelentést követelt, mert a VR szerint az előző nap felolvasott jelentés (→ 1991.01.16) nem felel meg a valóságnak. 1991. január 18.Radu Necula vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak a márciusi 19–20-i (Marosvásárhely) és június 13–15-i (Bukarest) események hivatalos jelentéseit. [RMSz, jan. 18.]A Népújság a gyűlöletkampány további eseteiről számolt be. Több m. személyt ok nélkül bántalmaztak. 1991. január 19.Kolozsvárott megtartotta első orsz. közgyűlését a Bolyai Társaság.Előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pált, akit a marosvásárhelyi események idején készült filmfelvételek alapján azonosítottak. A vád ellene: belerúgott a földre esett román tüntetőbe, Mihai Cofariuba. – A m. áldozatok gyilkosai továbbra is szabadlábon vannak – hangoztatta a cikk. [RMSz, jan. 22.]. (→ 1991.10.01) 1991. január 22.Orbán Viktor vezetésével Fidesz-küldöttség érkezett Bukarestbe. A négynapos látogatás célja: kapcsolatteremtés a romániai pártokkal és szervezetekkel.Az RMSz folytatásokban kezdte közölni a marosvásárhelyi eseményekről (1990. márc. 19–20.) összeállított parlamenti jelentést. Nagybányán újabb tárgyalást tartottak a marosvásárhelyi események miatt perbe fogott m. és cigány vádlottak ügyében. A nagyernyei Csipor Antalt halálra gázoló ro. sofőr ellen az ügyészség nem emelt vádat. [RMSz, jan. 26.] 1991. január 26.A BMDSz (→ 1989.12.23), Temesvárott tartott ülésén arról döntött, hogy a jövőben az RMDSz Temes megyei szervezete lesz a nevük.Sorin Roşca-Stănescu szerint a Mânzatu-jelentés elrejti az igazságot. [RMSz, jan. 26.] (→ 1990.08.02) 1991. március 1.A Szabadság közölte az AEÁ külügyminisztériuma által kiadott, Romániáról szóló, 18 oldalas jelentés részleteit. (Tk.: a SRI folytatja az ellenzékiek megfigyelését, a hatóságok ellenőrzik a médiát. A jelentés a VR-t a marosvásárhelyi események felbujtójának tartja.)A bukaresti Diákkonvenció tüntetést szervezett, amelyen az utóbbi időkben tapasztalható értelmiségellenes megnyilvánulások ellen tiltakoztak. Iliescu és a kormány lemondását követelték és Mihály királyt éltették. Véget ért az Öböl-háború. (→ 1991.01.17) Bush elnök elfogadta Irak kapitulációját és visszarendelte a főváros felé tartó amerikai csapatokat. 1991. március 8.Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint Romániában igen nagy a fasizálódás veszélye. [RMSz, márc. 8.]A Mo.-ra menekült Kincses Előd nyilatkozott a marosvásárhelyi jelentés hiányosságairól. [Szabadság, márc. 8.] Paul Philippi képviselő visszautasította Răzvan Theodorescu (→ 1991.02.21) kisebbségellenes parlamenti beszédét. [RMSz, márc. 8.] (→ 1991.03.11) Genfben befejeződött az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésszaka, melyen arról döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják a romániai helyzet megfigyelését. [MTI] 1991. március 20.A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26) Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza). 1991. július 9.A párizsi Le Monde a romániai antiszemitizmusról cikkezett. [RMSz, júl. 11.]Kincses Előd újabb memorandumot intézett Iliescu államfőhöz és Petre Romanhoz, visszatérve az 1990-es marosvásárhelyi eseményekhez és az ellene indított vizsgálathoz. [RMSz, júl. 9.] – A másnapi újságban Borbély László megyei elnök reagált Kincses levelére. A megyei RMDSz 53 oldalas angol ny. dokumentációt küldött az európai fórumokhoz Kincses ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig a főügyésznél interpellált, de kitérő választ kapott. A lap közölte Verestóy Attila interpellációját is. [RMSz, júl. 10.] 1991. augusztus 30.A RMEEÁÉ és az RMDSz Orsz. Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon. Megegyeztek a helyhatósági választásokon történő együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSz vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. – Az értekezlet résztvevői kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. [RMSz, szept. 5.] (→ 1992.05.26)1991. november 26.Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.] A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.] 1992. január 8.Ion Judea könyvet írt a marosvásárhelyi eseményekről (1990. jan. 19/20.), amely teljesen más megvilágításban mutatta be az eseményeket. A kötetet Nagy Pál ismertette. [RMSz, jan. 8.]1992. március 3.Újra elővettek egy dossziét – írta a Népújság. Négy iklandi magyart hívtak perbe, akik 1990. márc. 20-án eltorlaszolták az utat, hogy megakadályozzák a Szászrégen környéki románok Marosvásárhelyre való szállítását.Búzás László, az RMKgP elnöke nyilatkozott a Pesti Hírlapnak: az erdélyi magyarságnak egyetlen reménye: a gazdasági megerősödés. 1992. május 21.Az AEÁ Képviselőházának 415. sz. határozata felszólította Ro.-t, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait és biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Ro. kormányával és az EBEÉ-vel. [EN, máj. 21.]Marosvásárhelyen az utolsó tanút is kihallgatták Cseresznyés Pál perében. A ro. tanú elmondta, hogy a márciusi események (→ 1990.03.19) során a magyarok nem voltak fölfegyverkezve. [Népújság, máj. 23.] (→ 1992.04.03) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
