Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 288 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 281-288
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. január 1.

Erdély több településén is visszhangra talált az MVSz felhívása: este nyolckor égő gyertyát tegyenek minden m. ház ablakába, tiltakozásképpen az anyanyelvi korlátozást jelentő törvények ellen. [Szabadság, jan. 3.]

1996. január 3.

Szabó Árpád közgazdász elmondta: az RMDSz vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A vállalkozók ált. kivonulnak a szövetségből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Maros megyében létrehozták a m. vállalkozók kamaráját, de nem működik. [EN, jan. 3.]

Kiss Gábor, a MISzSz új elnöke (→ 1995.12.17) elmondta: a MIT konkurenciát jelent a MISzSz-nek, azt az RMDSz hozta létre, hogy követhető legyen az ifjúságnak szánt pénzek útja; a fiatalok ált. kerülik a politizálást; a legtöbben csak azt nézik, milyen hasznuk származik abból, ha belépnek. [EN, jan. 3.]

1996. január 4.

Kerekes Károly képviselő írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, mert a határon még mindig kérik a „kapupénzt”, a határátlépési illetéket (→ 1995.12.27). Másnap a min. kabinetfőnöke közölte: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. [RMSz, jan. 6.]

Ro.-ban a külföldi tőkebefektetések összege 1990. márc. 20.–1995. dec. 31. között 1,6 milliárd $ volt, közölte a Ro. Fejlesztési Ügynökség (Agenţia Română de Dezvoltare = ARD). [Háromszék, jan. 4.]

Karl Königet, a német etnikum képviselőjét nevezték ki a Műv. Min. kisebbségi igazgatóságának főnökévé. Annak ellenére, hogy a CMN-ban 18 etnikum vesz részt, az igazgatóságban csak a m., ukrán, orosz–lipován, török–tatár és a cigány közösséget jegyezték be. [Szabadság, jan. 4.]

1996. január 5.

A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezte: Ro. támogatja Moldova hivatalos álláspontját, miszerint a Dnyeszter Menti Köztársaság Moldova szerves része, azt nem lehet népszavazással megtámadni (→ 1995.12.24).

A m. fél kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról – mondta Kovács László. Mo. a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. [RMSz, jan. 8.]

Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.]

1996. január 6.

Csapó I. József az általa kidolgozott autonómia-statútumokat ismertette. A tervezet értelmében az anyagi források számottevő részét az állami költségvetésből visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerűleg megilletik a m. közösséget. Több nemzetközi dokumentum is arra kötelezi Ro.-t, hogy elismerje az erdélyi magyarság ez irányú törekvéseit: az ET 1134/1990., 1177/1992. és az 1201/1993. sz. ajánlásai. [Szabadság, jan. 6.]

A Hargita megyei tanács jelentése szerint: szennyvízhálózat egyetlen faluban sincs, a villany 43 faluból hiányzik; krónikus orvoshiány van; egy szülésre két abortusz jut. A tanerők 32%-a szakképzetlen, 17 iskolában nincs villany, 166-ban nincs víz. [RMSz, jan. 6.]

1996. január 8.

Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása (→ 1994.05.29) óta javultak a ro.–m. kapcsolatok, és Iliescu elnök történelmi megbékélésre tett javaslatot, a m. kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát, a „történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd” – állapította meg a Süddeutsche Zeitung. Bukarest eddig csak Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. [Szabadság, jan. 8.]

1996. január 9.

Katona Ádám két hónapja válaszolt (Szabadság, 1995. nov. 9.) Dáné Tibor levelére (→ 1995.09.28), amelyre Markó Béla levélben reagált (1995. dec. 13.). Az EMK most a sajtóban válaszolt Markónak, tisztázni óhajtván Katona Ádám szándékát. Az EMK szerint Katona Ádám az elrománosodott személyeknek az RMDSz-ből való „kirekesztését” tartja szükségesnek, nem az ún. asszimilációról beszél. A platform egyetért a szövetségi elnöknek a rasszista nézeteket elutasító szemléletével (Katona „olyan szélsőjobboldali gondolatvilágot idéz, aminek szövetségünkben nincs helye … nekünk semmi közünk nem lehet a hozzátartozók származását firtató ordas eszmékhez”), de úgy vélik, Markó Béla félreértette Katona véleményét. [RMSz, jan. 11.; Táj., jan. 9.] (→ 1996.01.14)

1996. január 10.

Székelyudvarhelyen tartotta közgyűlését a MIT, ahol megvitatták a m. ifj. szervezetek programját, a MIT kapcsolatát az SzKT-val, továbbá a MIT szerepvállalását a tavasszal esedékes helyhatósági választások kampányában. [Szabadság, jan. 8.]

Kádár Gyula elkészítette a m. történelmi olvasókönyvet, azonban eddig csak két iskolából érkezett megrendelés. Érthetetlen a közömbösség, bár az is közrejátszhat, hogy az akció nem kapott elég nagy nyilvánosságot. [RMSz, jan. 10.]

1996. január 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz városi és megyei tanácsosai. Gh. Funar olyan emléktáblát kíván Mátyás király szülőházára elhelyezni, amely a király románságát hangsúlyozná. Nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg történelmi hamisítás, a király soha nem volt „Matei Corvin”, hanem Mathias Rex; Szilágyi Erzsébet fiát amúgy sem lehet románnak tartani. Emlékeztették a prefektust, hogy az emléktábla elhelyezését a városi tanács nem tárgyalta, tehát Funar szándéka törvényellenes. Arra kérték a prefektust, akadályozza meg azt, hogy Gh. Funar kivitelezhesse tudatosan magyarellenes és provokatív szándékát, a név- és tényhamisító emléktábla elhelyezését. [Szabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.13)

Bukarestben megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Clinton elnök arra kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évvel a Ro.-nak nyújtott legnagyobb kedvezményt. [MH, jan. 11.]

Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztette a m. kormányt egy korábban (1995. júl.) átadott memorandumra, amelyre nem kaptak választ. A dokumentum szerint a m.–ro. közeledés csak akkor lesz eredményes, ha a megbékélési dokumentumot csak az RMDSz egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű m. ny. oktatás finanszírozására. [ÚM, jan. 11.]

A jelenlegi m. kormány mindent a NATO-integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a h. t. magyarság érdekeinek képviseletét – hangsúlyozta Csapody Miklós (MDF). [ÚM, jan. 12.]

A Ziua kezdeményezésére Bukarestben újratárgyalták a Ceauşescu-pert. A „Forradalom Erkölcsi Törvényszéke” egy bíróból és esküdtekből áll. A forradalmár egyesületek védnökségével zajló peren hangsúlyozták, hogy nem a diktátor rehabilitálása a cél, hanem a törvényszék becsületének a helyreállítása. Az esküdtek döntöttek: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. [EN, jan. 17.]

1996. január 13.

Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa halogató választ küldött az RMDSz levelére (→ 1995.01.11), amelyben azt is közölte, hogy Gh. Funar megszerezte a Műv. Min. jóváhagyását. [Szabadság, jan. 13.]

Illyefalván kétnapos konferenciát tartottak a csángókról. Vitát váltott ki Tánczos Vilmos előadása, aki a csángók létszámát próbálta behatárolni. Szabó T. Attila nyelvföldrajzi tagolását alapul véve mintegy 60 ezer magyarul beszélő csángót számolt meg a köv. elosztásban: északi csángók = 9 faluban 7000 lélek (Románvásár, Szabófalva környéke); déli csángók = 6 faluban 8000 fő (Bákó környéke); székelyes csángók = 69 faluban 45 ezer fő. Kallós Zoltán továbbra is 100-120 ezres lélekszámot tart reálisnak. [MF, márc. 7.; lásd még: RMSz, jan. 17.; Háromszék, jan. 12., jan. 13., jan. 15.; EN, jan. 31.]

1996. január 14.

Az SzKT székelyudvarhelyi ülése elfogadta munkadokumentumnak Csapó I. József tervezetét a személyi autonómiáról, a további munkát egy jogi szakértőkből álló csoport hivatott elvégezni. – Az EMK levelével kapcsolatban (→ 1995.01.09) állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben leszögezték: az RMDSz „elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a szóbeli és tettleges agressziót”, a szövetségben nincs helye semmiféle intoleranciának. Az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. [Táj., jan. 15.] – Az SzKT kéréssel fordult Ro. elnökéhez, hogy lépjen föl Gh. Funar négy éve tartó önkényeskedései, törvénysértő magatartása, provokatív szándékai és tettei, szélsőségesen xenofób és nacionalista megnyilvánulásai ellen. [Szabadság, jan. 13.] – Tőkés László felolvasta azt a levelet, amelyet az RMDSz tb. elnöke a m. és a ro. államfőnek címzett. (→ 1996.01.16, 1996.01.17)

1996. január 15.

Gh. Funar végrehajtotta elhatározását, Grigore Zanc prefektus társaságában (aki az előző héten még azt kifogásolta, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar királyt) fölavatta a Mátyás király szülőházára sebtében fölszerelt emléktáblát. [RMSz, jan. 17.]

Markó Béla levélben fordult Liviu Maior okt. min.-hez, kérve az anyanyelven történő egyetemi felvételizés engedélyezését, hangsúlyozva, hogy a végleges megoldás csak a tanügyi törvény módosításával válik lehetővé. [Táj., jan. 29.]

1996. január 16.

Az RMSz közzétette Tőkés László levelét (→ 1996.01.14), amelyben az RMDSz tb. elnöke új cikkely beiktatását javasolta a megbékélési nyilatkozatba. E cikkely kimondaná, hogy a felek a megbékélés elengedhetetlen feltételének tartják a ro. többség és a m. kisebbség megbékélését is, ennek érdekében szorgalmazzák egy kerekasztal összehívását és a „ro.–romániai m. egyezség” megkötését. [RMSz, jan. 16.] (→ 1996.01.25, 1996.02.10)

A ro. sajtó elismerő hangon írt a székelyudvarhelyi SzKT-ülés hangvételéről és döntéseiről. A „toleráns szárny” győzelmeként írtak arról, hogy az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől, s hogy a Csapó-féle autonómiatervezet megvitatását későbbre halasztották. [MN, jan. 17.]

1996. január 17.

A temesvári RMDSz-nek nem sikerült visszaperelnie még a Magyar Házat (amelyet a 30-as években építettek a m. közösség adományaiból), ezért egy házat vettek bérbe, amelyben szociális és művelődési központot kívánnak berendezni. Az épületben könyvtár és orvosi rendelő is lesz. Tekintve, hogy a Bánságban már szórványként élnek a magyarok, a házban nyelvtanfolyamot is szerveznek a gyermekeknek és fiataloknak. [RMSz, jan. 22.] (→ 1996.04.04, 1996.07.06)

Aczél Endre, budapesti újságíró örömmel üdvözölte az SzKT nyilatkozatát (→ 1996.01.14), majd hozzátette: „nagyon jó, hogy ehhez Tőkés püspök a nevét és érveit adta. Tudniillik Bukarestben mindig az ő nevének a felbukkanását várják azon az oldalon, ahol most a Katonáé jelent meg.” [Népszabadság, jan. 17.]

1996. január 18.

Max van der Stoel újabb bukaresti útján kijelentette, hogy az oktatási törvény „önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit”. A főbiztos szerint sok függ a végrehajtástól. Elképzelhetőnek tartotta, hogy néhány éven belül ismét megvizsgálja a tanügy helyzetét. [RMSz, jan. 20.] (→ 1997.04.01)

Az RMKdP kolozsvári választmánya nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták: a kolozsváriak mindig kiálltak a magyarság egyértelmű képviselete mellett, a Tőkés László–Nagy Benedek vitában a püspök pártját fogták, ezért – úgymond – a párt vezetősége hajszát indított Vekov Károly (→ 1995.12.16) és a választmány több tagja ellen. A választmány visszautasította a Vekov Károly elleni vádakat. [RMSz, jan. 18.]

A Szociáldemokrata Unió (→ 1995.10.11) a ro.–m. megbékélésre vonatkozó felhívást tett közzé. A 12 pontos új koncepció kormányközi megállapodást javasol a kisebbségek státusára vonatkozóan. [RMSz, jan. 20.]

Főügyészségi határozattal megszüntették a Ceauşescu-házaspár 3 gyermeke elleni bűnvádi eljárást. Ezzel egy időben több pártfunkcionáriust is fölmentettek, tk. Gere Mihályt. [MH, jan. 18.]

1996. január 19.

A kormányfő javaslatára a PDSR 2 új minisztert jelölt ki a kereskedelmi és az ipari tárca élére. A lemondott tudományos és műszaki fejlesztési min. helyére még nem találták meg az új személyt. [EN, jan. 24.]

1996. január 20.

Iliescu államfő elemezni fogja (→ 1996.01.25) az RMDSz székelyudvarhelyi határozatait, támogatva azt, ami pozitív és visszautasítva azt, ami az ország föderalizálásához vezetne – mondta az elnöki szóvivő. Chebeleu üdvözölte azt, hogy az SzKT elhatárolódott Katona Ádám „rasszista és militarista” nézeteitől. [Szabadság, jan. 20.]

A BBTE szenátusa ismét Andrei Margát választotta meg rektornak. A nyugdíjba vonult Magyari András helyett Szilágyi Pál lett az egyik prorektor. [RMSz, jan. 23.]

Szovátán tartotta 4. közgyűlését az RMPSz. Kiértékelték az elmúlt év tevékenységét és megszavazták az alapszabály új paragrafusait. [Táj., jan. 26.]

1996. január 22.

A PNTCD kongresszusa – a várakozásnak megfelelően – Ion Diaconescut választotta meg elnöknek, az elhunyt Corneliu Coposu helyére (→ 1995.11.11). [Szabadság, jan. 22.]

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén tk. kidolgozták az állami költségvetésből a saját kiadványok céljaira juttatott összegek elosztási kritériumait és rögzítették a személyi elvű autonómia részletes kidolgozásának ütemtervét. [Táj., jan. 23.]

Cs. Gyímesi Éva lemondott az RMDSz oktatási alelnöki tisztségéről, arra hivatkozva, hogy tanszékvezetői megbízatása összeegyeztethetetlen a politikai funkcióval. [RMSz, jan. 22.] (→ 1996.02.29)

1996. január 23.

Kevés a m. jogász – Kovászna megyében elnöki rendelettel 7 törvényszéki bírót erősítettek meg a hivatalában, de ezek közül csak egy magyar van, noha a megye lakosságának ¾-e m. Az ország közel 12 ezer [!] joghallgatójából csak 98 a magyar. [ÚM, jan. 23.]

Az ET-nek hatékony eszközöket kell találnia a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére. Az új tagállamok – kihasználva az európai szervezetek engedékenységét – nem tartják be a felvételükkor vállalt kötelezettségeket, tovább folytatják asszimilációs politikájukat. Az eddigiek folyamán hatékonynak tűnt a monitorizálás (helyszíni ellenőrzés), ezért Frunda György az ellenőrzések sűrítését és szigorítását javasolta az ET parlamenti közgyűlésén. [Táj., jan. 24.]

Tempfli József nagyváradi megyés püspök – látva a hatalom elodázó magatartását – pert indított, hogy visszaszerezhesse az egykori püspöki palotát. [RMSz, jan. 23.]

Cs. Gyímesi Éva elmondta, hogy nehézkes a diplomák elismertetése, ui. Fodor Gábor, a volt műv. min. tavalyi látogatásakor elmulasztotta megkötni az ez irányú kormányközi egyezményt. [RMSz, jan. 23.]

1996. január 24.

Magyar Bálint fogadta az RMDSz küldöttségét. Felmérték, hogy a m. kormány miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményeinek építését. Az oktatás 3 pillére: a tankönyvtámogatás, a pedagógus-(tovább)képzés és a módszertani központok segítése. [Táj., jan. 25.]

A hírlap munkatársa diverziónak nevezte Kiss Kálmán pártjának (RMSzdP) toborzóját: azok, akik megelégelték a pol. eredménytelenségek sorozatát és belátták, hogy felelőtlen az autonómia követelése, azok jelentkezzenek náluk. [Szabadság, jan. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 281-288




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998