Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 290 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 281-290
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. január 1.

Nehéz évet zárt az RMDSz – nyilatkozta Markó Béla –, felerősödtek a magyar- és RMDSz-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSz erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszuson kijelölt. Felerősödött a kormány nacionalizmusa és leállt a reformfolyamat, jól érezhető a visszarendeződési tendencia. Markó természetesnek találta az RMDSz-en belüli ellentéteket. [MTI]

Iliescu elnök újévi üzenetében hangsúlyozta: az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a privatizáció gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. [Népszabadság, jan. 2.]

1995. január 4.

Tőkés László A Securitate markában c. írásában tisztázta magát a vádak alól: nem kollaboráns volt, hanem áldozat. (→ 1994.12.16, 1994.12.28)

Ion Raţiu, a PNTCD alelnöke elmondta: 50 évet élt száműzetésben, az itthon töltött 5 év alatt a demokrácia létrehozásában segédkezett. Az ország fejlődésének egyik fékezője, hogy intézményesítetten nem garantálják a magántulajdont. [OrEx, jan. 4.]

1994 végéig 42 ezer külföldi befektető összesen 1226 millió $-t ruházott be Ro.-ban. A nagyobb befektetők: Dél-Korea (158 mill. $); AEÁ (112); Németország (107); Franciaország (105); Olaszország (104); … Mo. (20). [RMSz, jan. 4.]

1995. január 5.

Marosvásárhelyen az RMDSz OpT megvitatta a Tőkés Lászlót ért vádakat (→ 1995.01.04). A kiadott közlemény megállapította: „az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSz-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek”, megakadályozzák az autonómia-politika érvényesítését; a Tőkés ellen irányuló, a ro. sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúaknak tekintik. A képviselőházban terjesztett, Nagy Benedek által fogalmazott röpirat (→ 1995.01.06) ügyét az RMDSz Etikai Bizottsága elé utalják. [Szabadság, jan. 7.] (→ 1995.01.08)

A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a marosvásárhelyi tanács köteles kiadni az Antonescu-szobor fölállítására az engedélyt. [RMSz, jan. 5.]

1995. január 6.

Varga Gábor zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSz parlamenti frakciójának tagjait. A Tőkés László elleni rágalomhadjáratról vitatkoztak, de az értekezlet nem oldotta föl a feszültségeket. Nagy Benedek visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök c. Tőkés-ellenes röpiratát (amelyet 1994. dec. 20-án osztott szét a képviselőházi RMDSz-frakcióban; a röpirat a ro. sajtó félrevezető közlése alapján született; Tőkés ui. a botrány kirobbanásakor így reagált: csak annyira voltam besúgó, mint mindenki más). Verestóy Attila szerint Nagy Benedek levele [lásd: BN, jan. 6.] elhibázott volt, de nem tekinthető diverziónak. Tőkés a tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást, ennek azonban többen is ellenálltak. [RMSz, jan. 9.] (→ 1995.01.12, 1995.02.10, 1995.02.15, 1995.02.25, 1995.05.19)

Teodor Meleşcanu – arra a kérdésre, hogy Ro. kiszabadul-e az „orosz csapdából” – azt válaszolta: nem lehet határozott igent mondani. [ÚM, jan. 6.] (→ 1995.01.17)

1995. január 7.

Kolozsvárott tartották az RMDSz megalakulása 5. évfordulójának rendezvényeit. Az ünnepség a Közösségi érdekvédelem és önkormányzat c. tudományos tanácskozással kezdődött. Christoph Pan (FUEV-elnök) kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet egy ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek gyakorlatba ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és az autonómia. A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit. [RMSz, jan. 9.]

1995. január 8.

Markó Béla az autonómiáról: „az elmúlt 5 évben nem történt előrelépés ezen a téren, olyan nagyok a nemzetállami elképzelések és a mi törekvéseink közötti különbségek.” – A Tőkés-üggyel (→ 1995.01.05) kapcsolatban kijelentette: fontos román érdek az RMDSz megosztása, számunkra létszükséglet, hogy ezt ne támogassuk. [Vasárnap (Bp.), jan. 8.]

1995. január 9.

Több ro. lap ismertette a Mediafax hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos (MDF) Kolozsvárott kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a ro. fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, „miért ne foglalhatnánk bele”. [Népszabadság, jan. 10.]

1995. január 11.

Az RMDSz-ben létezik egy liberális csoportosulás, jelentette ki Dinu Patriciu (PL’93). „Bevalljuk, hogy az RMDSz széttörésére számítunk, s akkor majd lesz arra gondunk, hogy a m. liberálisokat a mi pártunkhoz kössük.” [ÚM, jan. 11.]

Corneliu Coposu egyetértett Emil Constantinescu elnökjelöltségével, Dinu Patriciu szerint más ellenzéki elnökjelöltre lenne szükség. [Népszabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.14)

1995. január 12.

Nagy Benedek összefoglalta a Tőkés-üggyel kapcsolatos állásfoglalását: ő politikai fogolyként megtagadta a kollaborációt [bővebben lásd: RMSz, jan. 20.], tehát elégséges erkölcsi alappal rendelkezett ahhoz, hogy véleményt mondhasson az ügyben. Sajnálja, hogy az általa írt röpirat (→ 1995.01.06) eljutott a nyilvánossághoz, ő ezt belső anyagként kívánta kezelni, ezért a felelősség Borbély Imrét terheli (nota bene: a röpiratot Borbély Imre tette közzé, mondván: „az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához” [RMSz, jan. 17.]). Emlékeztetett arra, hogy visszavonta az írását és vállalja az Etikai Biz. kivizsgálását. [RMSz, jan. 12.] (→ 1995.01.17)

1995. január 13.

Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára az alapítvány elszámolatlan támogatásai közül 3-at említett: az RMDSz-nek Szőcs Géza közreműködésével átutalt 8 millió Ft-ot; egy kolozsvári ingatlan megvásárlására átutalt 800 ezer Ft-ot; a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel sem számolt el a püspöki hivatal. [Népszava, jan. 13.] (→ 1996.03.04)

Az osztrák külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Ro.-nál, amiért a ro. titkosszolgálat megfenyegette Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. [RMSz, jan. 16.] (→ 1994.12.21)

1995. január 14.

Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSz Önkormányzati Tanácsa (ÖT), elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanácselnököt választották. Az ÖT az RMDSz listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek konzultatív szerve; az önkormányzati döntésekben döntéselőkészítő feladatkört hivatott ellátni, célja az RMDSz-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. [RMSz, jan. 16.] (→ 1995.01.16, 1995.01.20)

Emil Constantinescu hivatalosan is bejelentette, hogy 1996-ban ismét jelölteti magát az elnöki tisztségre, annak ellenére, hogy személyét a liberálisok nem támogatják. (→ 1995.01.11) Az RMDSz még nem döntött, kit kíván támogatni. [ÚM, jan. 14.]

1995. január 15.

A MISzSz Sepsiszentgyörgyön tartott választmányi ülésén 50-nél több tagszervezet (iskolás szervezetek, cserkészszöv., ifj. alapítványok) képviselői jelentek meg. Mióta a politizáló szárny (Reform Tömörülés) önállósult, azóta politikamentesen dolgoznak, az RMDSz társaként. Az ifj. önkormányzat kiépítésének első lépéseként a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) létrehozását kezdeményezték, célja: az ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása, dem. intézményrendszerének kiépítése. A MISzSz elnöke: Tamás László. [RMSz, jan. 16.]

1995. január 16.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSz önrendelkezési terveiről: alkotmány- és demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a m. kisebbség identitásának védelméhez. – Sajtóértekezletén a PNTCD is elutasította az RMDSz területi autonómiára vonatkozó igényét. A PAC hasonlóan nyilatkozott és követelni fogja, hogy a CD határolja el magát ezektől a nézetektől. [Szabadság, jan. 17.]

Gh. Funar, a PUNR elnöke törvénytelennek bélyegezte az ÖT megalakulását (→ 1995.01.14), követelte az RMDSz betiltását, lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. [Szabadság, jan. 17.] (→ 1995.01.18)

1995. január 17.

Az RMDSz 15 parlamenti képviselője (a 27-ből) állásfoglalásban ítélte el Nagy Benedek röpiratát (→ 1995.01.06). [RMSz, jan. 17.] (→ 1995.01.05, 1995.01.12, 1995.01.20)

A PDSR közleménye alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSz autonómia-programját. A kormánypárt felszólította a m. szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket, a pártokat pedig arra, hogy foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Victor Surdu (PDAR) az RMDSz betiltását sürgette, és azt követelte, hogy tiltsák meg az RMDSz jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. [Szabadság, jan. 20.]

1995. január 18.

Az RMDSz ÜE állásfoglalása leszögezte: az RMDSz autonómiatörekvései a ro. alkotmány, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (→ 1993.01.22, 1993.03.20) és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait; érthetetlen az RMDSz-ellenes összehangolt kampány (→ 1995.01.16, 1995.01.17), hiszen a szövetség autonómiaprogramját már a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.11.15) is tartalmazza, amelyet 1993 decemberében nyújtottak be a parlamentnek. [RMSz, jan. 21.] (→ 1995.07.17)

1995. január 19.

Markó Béla és Takács Csaba találkozott T. Meleşcanu külügyminiszterrel. Az RMDSz vezetői kifejtették a szakértői tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjukat: a nemzeti kisebbségekre vonatkozó megegyezésnek össze kell függnie az alapszerződéssel. – Szóvá tették Gh. Funar pártelnök nyilatkozatait, hangsúlyozván, hogy a kormánypárt reagálása, miszerint különc politikusról van szó, nem elégítheti ki a szövetséget. [RMSz, jan. 23.]

1995. január 20.

Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.]

A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02)

Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.]

1995. január 21.

Iosif Gavril Chiusbaian (PUNR) igazságügy-min. kifejtette: elegendő terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSz betiltásának törvényszéki eljárását. [Szabadság, jan. 24.] (→ 1995.01.23)

Az AESz Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélést. A tisztújítás eredménye: Zsigmond Győző (eln.), Péntek János (társeln.). [EN, febr. 1.]

1995. január 23.

Budapestre érkezett Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, hogy az alapszerződés ügyében tárgyaljon. A főtitkár Takács Csabát is meghívta a tárgyalásra, de az üv. elnök elhárította a meghívást (furcsa lett volna, hogy „egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba…”). A megbeszélésen a m. fél szóvá tette Chiusbaian kijelentését (→ 1995.01.21), amelyre a ro. fél azt válaszolta: az csak az igazságügy-min. magánvéleménye. Tabajdi Csabát ez nem nyugtatta meg: „a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSz ÖT ellentétes lenne a ro. alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával” (…) „az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Ro.-ban, amelyeket a m. kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni”. [MN, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] (→ 1995.01.24)

A m. parlament 6 pártja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az RMDSz politikáját és státusát illető megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a ro. kormány nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSz-t az ÖT feloszlatására, megdöbbenést keltett az RMDSz betiltásának követelése. Az RMDSz politikai és jogvédelmi céljait a m. pártok megalapozottnak tartják. [RMSz, jan. 25.]

Magyari Nándor László kifejtette: egy pártnak belső ügye, miként szervezi meg a választóival való együttműködést. N. Manolescu (PAC) nem érdeklődött az RMDSz-nél az ÖT ügyében, C. Coposu (PNTCD) viszont megtette. [RMSz, jan. 23.]

Az RMDSz OT marosvásárhelyi közleménye emlékeztetett: az ÖT-hez hasonló szerveződések több pártnál is megtalálhatók; elítélték a négypárti koalíció nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. [RMSz, jan. 25.]

1995. január 24.

Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.

A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]

Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 281-290




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998