Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 308 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 301-308
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. január 4.

1998-ban 6529 személy kapott m. állampolgárságot Mo.-n, közülük 3719-en Ro.-ból települtek át, Jugoszláviából 1027-en, Ukrajnából 572-en. Az elfogadott kérelmek 85%-át m. nemzetiségűek nyújtották be. 1991-ben és 1993-ban még évente 13 ezren kértek m. állampolgárságot. [Népújság, jan. 4.]

1999. január 5.

A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]

Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.]

1999. január 6.

A Szigethegység bányászai is csatlakoztak a Miron Cozma által vezetett Zsil-völgyi sztrájkhoz. Cozma fő politikai szövetségese, C. V. Tudor a parlament összehívását követelte és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök „nép- és nemzetellenes” politikájának megbuktatása érdekében. [Népújság, jan. 6.]

Radu Vasile lemondott minden pártbeli tisztségéről, a PNTCD ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu lett. Sajtóértesülések szerint Radu Vasile leváltását Ion Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel elszigetelte a kormányfőt. [Sajtóf., jan. 6.]

A ro. kormány bevezette a holokauszt-ismeretek kötelező oktatását az általános iskoláktól az egyetemig – jelentette be az oktatási minisztérium szóvivője. [RMSz, jan. 7.]

1999. január 7.

Viorel Cataramă vezetésével küldöttség utazott Petrozsényba, a bányászokkal tárgyalni. [Népújság, jan. 7.]

1999. január 8.

Emil Constantinescu fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstockot, az RNDF új elnökét, aki sürgette a kisebbségi törvény elfogadását; Wittstock kijelentette, hogy megváltozott korábbi álláspontja (→ 1998.11.16), ők is támogatni szeretnék a PSE létrehozását. (A német közösségnek látványosan csökkent a létszáma az utóbbi 60 évben: 1939: 250 ezer; 1970: 180 ezer; 1989: 110 ezer; 1991: 40 ezer; 1998: kb. 18 ezer.) [Népújság, jan. 8.]

1999. január 9.

Ősztől Közigazgatási Főiskola működik Szatmárnémetiben, 3 csoporttal (ro., m., német). A 30 fős m. csoport kifogásolta, hogy mindössze két tantárgyat tanulnak magyarul, hiányzik a könyvtár és nincs elegendő szakkönyv. [RMSz, jan. 9.]

1999. január 11.

Bitay Károly főkonzul szerint a kolozsvári főkonzulátuson kibocsátott vízumok mintegy 70%-a munkavállalói vízum, közel 30%-os a tanulmányi vízumok aránya, de szép számmal akadnak unokát nevelő nagymamák is, akik 30 napnál többet maradnak az országban. Kb. 35-40%-ra tehető a vízumot kérő ro. nemzetiségűek száma. [RMSz, jan. 11.]

1999. január 12.

Markó Béla elmondta: az átszervezéssel megszűnő posztok helyett más tisztségeket kapnak az eddigi államtitkárok. (→ 1999.01.15) A kormányban való részvétel más szempontból fontos: a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy mi a jobb, ha az RMDSz kormányon van-e vagy ha ellenzékben? Ha az erdélyi magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra, s ily módon jelentős eszközök kerültek a magyarság kezébe; a kormányzás nem cél, hanem eszköz. [RMSz, jan. 13.]

Németh Zsolt elvárná, hogy a ro. kormány mielőbb döntsön az egyetem ügyében; „jelentős lépés lenne, ha a PSE megvalósulhatna”. Ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létesítésére, akkor az RMDSz és a m. kormány alapítványi vagy egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. [RMSz, jan. 13.]

1999. január 13.

Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben nem teljesülnek a követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Egy nappal előbb 10 km-t meneteltek figyelmeztetésül, s kb. 30 gyermeket tereltek maguk előtt. Emil Constantinescu nem kíván beavatkozni a konfliktusba, mert szerinte még nem merítették ki a tárgyalásos rendezés lehetőségeit. [RMSz, jan. 14.]

1999. január 14.

Németh Zsolt és Szabó Tibor (HTMH) 3 napos erdélyi körútra indultak, hogy fölkeressék a m. egyházak püspökeit. Útjuk állomásai: Nagyvárad, Kolozsvár, Gyulafehérvár. [BN, jan. 16.]

George Robertson, brit védelmi miniszter elmondta: a szövetség a tavalyi, madridi csúcstalálkozón elfogadott 3 jelölt (Mo., Csehország, Lengyelország) csatlakozásával van elfoglalva, de a 2. körben Ro. is csatlakozhat, ha eljött az ideje. [Sajtóf., jan. 14.]

1999. január 15.

Radu Vasile új ügynökségi vezetőket nevezett ki, tk.: Kerekes Gábor (orsz. fejlesztési ügynökség); Birtalan József (kis- és középvállalatok); Lányi Szabolcs (tudom. fejlesztés); Erős Viktor (állami vagyonalap); Bara Gyula (miniszterelnöki tanácsos). [BN, jan. 16.]

Az RMDSz Maros megyei vezetősége amiatt tiltakozott, hogy Dorin Florea prefektus – túllépve hatáskörét – 10 ezer Zsil-völgyi bányászt akar letelepíteni a megyében. [RMSz, jan. 15.]

1999. január 16.

Németh Zsolt sajtótájékoztatón elmondta: a m. egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélés (→ 1999.01.14) része annak az akciónak, mellyel Radu Vasile budapesti látogatását (→ 1999.02.09) készítik elő. [Szabadság, jan. 16.]

1999. január 17.

A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban befejeződött a nem-kormányzati szervek 3 napos konferenciája. A megnyitó után párhuzamos kerekasztal-megbeszélések folytak a művelődés és oktatás, tudom. és környezetvédelem, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem és ifjúsági kérdések témakörben. [Szabadság, jan. 18.]

Az RMDSz ÜE kezdeményezésére Illyefalván tanácskoztak a szövetség vezető tisztségviselői és gazdasági szakemberei. A megbeszélés központi témája az 1999-es költségvetés volt. Takács Csaba szerint sürgős egyeztetésre van szükség a koalíciós partnerek között, tekintve a tervezett büdzsé aránytalanságait. [Szabadság, jan. 18.]

Tőkés László – az alsócsernátoni és az érmihályfalvi után – újabb fórumra hívta a tájegység polgárait, ezúttal Nyárádszeredába. [RMSz, jan. 16.] (→ 1999.02.13)

1999. január 18.

A déli órákban mintegy tízezer bányász indult gyalogosan Bukarest felé, a Zsil-völgyéből. Traian Băsescu miniszter rendeletére a Zsil mentén leállt a vasúti és az utasforgalom. A rendfenntartó elemek torlaszokat emeltek, de azokat földgyaluval eltávolították a bányászok. Radu Berceanu iparügyi min. visszautasította a bányászok követeléseit (35%-os béremelés és a veszteséges bányák leállítása); Radu Vasile kifejezte hajlandóságát a tárgyalásra, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. [Szabadság, jan. 19.]

Németh Zsolt az RMDSz vezetőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a m. külpol. prioritása az ország euroatlanti integrációja és a regionális pol. összhangjának megteremtése; példaértékűnek ítélte az RMDSz pol. irányvonalát: a szövetség nemcsak a magyarság érdekeiben lép fel, hanem szerepet vállalt a ro. polgári társadalom létrehozásában is. [Szabadság, jan. 18.]

Újabb forduló volt az Agache-perben: Paizs Ottót hallgatták ki, aki a tanúk szerint nem is volt a lincselés közelében. [BL, jan. 22.]

1999. január 19.

Fülöp-Fischer Ildikó az Erdélyi M. Ösztöndíjtanácsról elmondta: évente mintegy 20 ösztöndíjat hirdetnek meg magyarországi teljes képzésre, de csak hiányszakokon; részképzésre 400 hallgatónak biztosítanak ösztöndíjat. [RMSz, jan. 19.]

Az ekvivalencia-törvény nyomán 254 Mo.-n szerzett diplomából 121-et honosítottak már. [Népújság, jan. 19.]

1999. január 20.

Emil Constantinescu, alkotmányos jogára hivatkozva, jan. 25-re összehívta a parlament rendkívüli ülését, mondván, hogy fennáll a bányászsztrájk politikai összecsapássá való változtatása. [Sajtóf., jan. 21.] ● [Az események gyorsabban követték egymást, lásd alább.]

Az erdélyi történelmi egyházak középfokú képzésének adatai: 11 róm. kat., 9 ref., 1 evangélikus és 2 unitárius iskola van, összesen 3200 tanulóval (sok esetben csak egy-egy állami középiskolában helyet kapó osztályról van szó). [PK, jan. 20.]

1999. január 21.

A bányászok a Zsil-völgyében áttörték a csendőrtorlaszt, több csendőrt túszul ejtve, majd folytatták az útjukat Râmnicu-Vâlceaig. Lemondott Gavril Dejeu belügymin., rögtön kinevezték az utódját, Constantin Dudu Ionescu védelmi államtitkárt, aki letette az esküt és azonnal leváltotta a csendőrség parancsnokát, Stan Stângaciut és a SPP korábbi vezetőjét, Anghel Andreescu tábornokot nevezte ki helyette. [Szabadság, jan. 22.]

Petre Roman nem pártolja egy önálló m. egyetem létrehozását; szerinte az elkülönülésnek minősülne, amikor Kolozsvárott már működik egy multikulturális egyetem. [Szabadság, jan. 22.]

1999. január 22.

Reggel Emil Constantinescu feltételes szükségállapotot hirdetett ki Ro. egész területére: amennyiben a tüntetők nem indulnak vissza a Zsil-völgyébe, a szükségállapot 14 órától érvénybe lép. Éjjel a kormány rendeletet fogadott el a rendkívüli állapotról; Cozia kolostorában Radu Vasile tárgyalni kezdett a tüntetők vezetőivel. Négy órás tárgyalás után a felek a munkakonfliktus befejezéséről tájékoztattak, részleteket nem közöltek. A bányászok incidens nélkül hazaindultak. [Szabadság, jan. 23.] – Az államfő találkozott a parlamenti pártok vezetőivel (a PRM vezetője nem volt ott!). A kiadott közleményben leszögezték: továbbra is elkötelezettjei a jogállamnak és a demokráciának, elítélik az erőszak használatát és felszólítják a kormányfőt, személyesen próbálja megoldani a konfliktust; a kormánytól azt kérték: mutasson be a parlamentben egy olyan programcsomagot, mely az ország gazdasági fellendítését szolgálná és biztosítaná a lakosság „nyugalom- és biztonságérzetét”. [Sajtóf., jan. 22.]

A szenátus fegyelmi bizottsága 30 napra felfüggesztette C. V. Tudor részvételi jogát a szenátus munkálataiban. Tudor testőreivel érkezett meg, de azokat sikerült kitessékelni a teremből, a PRM elnöke pedig azzal fenyegette meg a szenátust: „két hét múlva már nem lesztek hatalmon”. – Virgil Măgureanu megerősítette, hogy a PRM-nek félkatonai szervezetei vannak, amelyben volt katonatisztek és hírszerzők vesznek részt; ő már 1996-ban figyelmeztette a parlamentet, de intézkedés nem történt. [BL, jan. 22.]

1999. január 23.

Sabin Gherman kifejtette: a PRM-be tömörült szekusok hadjáratának vagyunk tanúi a Zsil-völgyi bányászok akcióinak leple alatt. Gherman megítélése szerint, ha a tüntetők eljutnak Bukarestbe, akkor C. V. Tudor vezetésével államcsínyre is sor kerülhet. Ha ez bekövetkezik, akkor azonnal ki kell harcolni Erdély autonómiáját vagy akár függetlenségét is, mert az erdélyiek számára teljesen elképzelhetetlen a Ro.-ra váró tragikus sors. Gherman felkéri Erdély lakóit, hogy ne szolidarizáljanak Cozma bányászaival. [Szabadság, jan. 23.]

1999. január 24.

Új róm. kat. templomot szentelt föl Nagybányán Reizer Pál püspök. [Vasárnap, jan. 24.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 301-308




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998