Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 308 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 301-308
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. január 25.

Markó Béla a bányászokkal való kiegyezés előtti nyilatkozatában arról beszélt, hogy hasonlóságot lát a bányászjárások és az 1990. márc. marosvásárhelyi események előkészítése és lefolyása között. „Jól tudjuk, hogy a Görgény völgyéből és Hodákról hoztak be ro. parasztokat, és sem a rendőrség, sem a katonaság nem akadályozta meg az összecsapásokat.” [Népújság, jan. 25.]

Márton Árpád a „Nemzeti Gárdák” ügyének (→ 1998.10.19, 1998.10.29) kivizsgálását kérte, de az ügyészség nem indított eljárást a PRM Kovászna megyei elnöke, Gică Agrigoroaie ellen, mivel a gárdák létére semmi bizonyítékot nem talált, s „egyszerű kijelentésnek” nyilvánította az erről szóló nyilatkozatot. [Sajtóf., jan. 25.]

Kolozsvárott a ref. egyház visszakapta a Ref. Teol. melletti épületet, de abból még ki kell költöztetni az állami hivatalokat. Az épületet a hittanárképző főiskola és a Ref. Koll. rendelkezésére szeretnék bocsátani. [Szabadság, jan. 25.]

1999. január 26.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén megállapították, hogy a bányászok akciója Ro. nemzetbiztonságát fenyegette. Costin Georgescu, a SRI igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A Tanács felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. [RMSz, jan. 29.]

Szeben megye magyarsága mintegy 30 ezer fő, ebből 10 ezer Medgyesen él; Soós József ref. lelkész szerint kilátástalan a m. gyermekek helyzete, hiszen csak Nagyszebenben és Medgyesen van m. iskola. [Népújság, jan. 26.]

Máramarosszigeten 8000 m. él, de ott is, akárcsak a környék m. többségű falvaiban (Hosszúmező, Nagybocskó, Rónaszék, Aknasugatag) felszámolták a középfokú m. oktatást, a szülők szívesebben adják ro. iskolába a gyermekeket. [EN, jan. 26.]

1999. január 27.

A PRM nem tart Valeriu Stoica igazságügyminiszter fenyegetésétől, hogy törvényen kívül helyezik a pártot, ha bebizonyosodik bűnrészessége a bányászok akcióiban, hanem a miniszter lemondását követeli. [Szabadság, jan. 27.]

Jan. közepén 1,048.000 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásokban, ez 10,6%-os rátának felelt meg. [Szabadság, jan. 27.]

Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésén Frunda Györgyöt választották az ET Jogi Biz. egyik alelnökévé. [Népújság, jan. 27.]

Tar Károly, Svédországban élő író arról tudósított, hogy interneten gyűjtenek aláírásokat abból a célból, hogy Tőkés Lászlót Nobel békedíjra javasolják. [RMSz, jan. 27.]

1999. január 28.

Az RMDSz OpT megvitatta Tokay György lemondó levelét; utóda Eckstein-Kovács Péter. Tokay elmondta: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált megfelelő módon az RMDSz-szel és nem volt olyan jelenléte a kül- és belpolitikában meg a sajtóban, amit elvártak tőle. Hozzátette: Tőkés László már 1997-ben javasolta az ő leváltását, amit 1998-ban megismételt. Tokay végül az emlékezetes „gazemberezés” nyomán (→ 1998.09.30) nyomán döntött úgy, hogy lemond kisebbségi miniszteri posztjáról. [Szabadság, jan. 28.]

Az OpT megfogalmazta az újabb „bányászjárás” tanulságait is: elengedhetetlen külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése, ehhez nemzetközi segítséget kell igénybe venni. „Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges pol. erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében.” A szövetség határozottan támogatja a kormány reformpolitikáját, ennek érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a koalíció pártjai között. [Szabadság, jan. 28.]

H. R. Patapievici válaszolt a „hogyan lehetséges C. V. Tudor szenátor létezése társadalmunkban?” kérdésre: 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a ro. értelmiség zaklatásában, 1989 után pedig az Iliescu–Petre Roman páros élesztette föl, Iliescuék pedig föl is használták. C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. 1993 májusában kiderült: Tudor testőrei a SRI alkalmazottai. 1994. márc. leváltották a SRI néhány tisztjét, mert információkat szivárogtattak ki Tudor hetilapjának; az eltávolított tisztek beléptek a PRM-be. [A Hét, jan. 28.]

1999. január 29.

Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]

Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.]

A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.]

1999. február 1.

Göncz Árpád és Emil Constantinescu Aachenben rövid megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatáról. [Szabadság, febr. 1.]

Varujan Vosganian (PAR) kijelentette: az RMDSz komoly ellenkezésre számíthat a jobboldal részéről, ha tovább folytatja autonomista politikáját. Pártja nem támogatja a kollektív jogokat. [Szabadság, febr. 1.]

Takács Csaba, a Hajdú Gábort ért támadásokról: az egészségügy nehéz és kritikus tárca, emiatt már 9 miniszter cserélődött, a támadások folyamatosak; az RMDSz-nek alapvető érdeke, hogy a reformintézkedéseket következetesen végrehajtsa, ezért nem szabad megfutamodni. [Szabadság, febr. 1.]

1999. február 2.

Rosszhiszeműen fogadta a közvélemény Frunda György szenátornak azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc-bizottság létrehozását célozta. A pártok tiltakoztak és Ro. monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSz-t. Ennek kapcsán Frunda elmondta: a javaslatot még szeptemberben tette, de csak most került sorra. A bizottság létrehozása nem románellenes és nem célozza a monitorizálás újraindítását; a testület felleltározná az országok kisebbségi problémáit és kötelezné a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Szabadság, febr. 2.]

Az 1998-as év szomorú rekordjai: az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség 10,6% lett. [Sajtóf., febr. 2.] – Az össztermelés 5,5%-kal csökkent; az országnak 1999-ben 2,8 milliárd $ adósságot kell törlesztenie. [Szabadság, febr. 10.]

1999. február 3.

Radu Vasile múlt heti 4 napos németországi látogatása azért is jelentős, mert 1990 óta ő az első miniszterelnök, akit hivatalos látogatásra hívtak a németek. A kormányfő főleg gazdasági ügyekről tárgyalt. [GyK, febr. 3.]

1999. február 4.

A PNTCD részéről is felerősödtek a támadások, mióta Remus Opriş bekerült a párt csúcsvezetésébe. Markó Béla emlékeztetett: az RMDSz nem térhet el attól, hogy vállalta a kormányprogram végrehajtását, a reform bevezetését. [Szabadság, febr. 5.]

Miron Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori tüntetéseken. [Sajtóf., febr. 4.]

A nagyváradi püspöki palota visszaadási perét a róm. kat. püspök kérésére áthelyezték Buzăuba, de hónapok óta halogatják a per napirendre tűzését. Tempfli József püspök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a palotát, ha kell, akkor Strasbourgig viszi a pert. [BN, febr. 4.]

1999. február 5.

A szenátus védelmi biz. megkezdte a januári ’bányászjárás’ kivizsgálását. Nicolae Alexandru, a védelmi biz. elnöke szerint a PRM komoly szerepet játszott az események kirobbantásában. A bányászok C. V. Tudor képét vitték magukkal, a pártot és vezérét éljenezték. [Szabadság, febr. 5.]

Kötő József (EMKE) elmondta: jó irányba halad az erdélyi magyarság önszerveződése, a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között pl. a képzőművészeknek, néptáncosoknak, népfőiskoláknak, a kórusmozgalomnak, amatőr színjátszóknak, tehát gyakorlatilag készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. [A Hét, febr. 5.]

1999. február 6.

Az ortodox egyház Szent Szinódusa arról döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. Emil Constantinescu már korábban meghívta a pápát, de a Szentszék jelezte, hogy a meghívást az ortodox egyház vezetőjének is meg kell erősítenie. [MN, febr. 6.]

Az RMDSz Kolozs megyei szervezetének elnökéül Kónya-Hamar Sándort választották meg, aki Boros Jánostól vette át a posztot. Kónya kifejtette: az egyetemmel kapcsolatos törekvéseinkről nem vagyunk hajlandók lemondani; az RMDSz csúcsvezetése a bűnös abban, hogy nem tudta megtalálni a megfelelő módozatokat a követelések kivívására. [EN, febr. 9.]

1999. február 7.

Kötő József jelen volt az MCsSz Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Kötő elmondta: miniszteri rendelet intézkedett a csángók anyanyelvű oktatásáról, amelyet a megyei tanfelügyelőségnek is el kellett fogadnia. Az államtitkár a m. ny. oktatás további ellenőrzését ígérte. [RMSz, febr. 10.]

1999. február 8.

Az RMDSz Maros megyei szervezete a leköszönő Kolcsár Sándor helyett Kincses Elődöt választotta meg elnöknek. Frunda György javasolta az elnökségi jelentés elutasítását, tekintve, hogy Kolcsár Sándor nem maradt semleges elnök, hanem elkötelezte magát egy platform mellett. Markó Béla szerint a megyei szervezet nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. [RMSz, febr. 8.]

Az erdélyi kat. püspökök levelükben arra kérték a pápát, hogy látogasson el Erdélybe is. [Új Ember, febr. 21.]

A két ház együttes ülésén megkezdték a költségvetési vita tervezetét. Radu Vasile hangsúlyozta, hogy a költségvetés igen szigorú: a GDP 2%-os csökkenésével számolnak, az infláció tervezett mértéke 25%. [Szabadság, febr. 9.]

1999. február 9.

Radu Vasile kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A küldöttséget fogadta Orbán Viktor kormányfő, Göncz Árpád köztársasági elnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke. [Szabadság, febr. 10.]

Tőkés Elek egyházügyi referensként kezdte, s csak több versenyvizsgával lehetett igazgató, noha a kormány vezérigazgatói állással kecsegtette az RMDSz-t. Nagy Benedekkel közösen dolgoznak az egyházak ügyén, de semmilyen segítséget nem kapnak az államtitkárságtól: személyzet nélkül dolgoznak (bútorzat is csak szűkösen van), 1997. dec.-re sikerült elkészíteniük a vallásügyi tervezetet, amelyet 1998. júl. küldtek szét véleményezésre a minisztériumoknak. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása akadozik. [EN, febr. 9.]

1999. február 10.

Radu Vasile Gyulára látogatott, hogy a magyarországi románok sorsával ismerkedjen, majd Arad felé jött vissza az országba. Sajtóértekezletén elmondta: biztosítékokat kapott arra nézve, hogy Mo. támogatni fogja Ro. euroatlanti integrációját; majd hozzátette: „a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a ro.–m. kapcsolatok fejlesztése a m. egyetem létrehozásától függene”. [Szabadság, febr. 12.]

Orbán Viktor fogadta Tőkés Lászlót és tájékoztatta a Radu Vasiléval folytatott tárgyalásról. „A bizalomépítés szempontjából fontosak a ro.–m. kormányfői találkozón elhangzottak, de hiányolom a konkrét eredményeket”– mondta Tőkés László. Németh Zsolt elmondta: a találkozó előtt a püspök eljuttatta javaslatait Orbán Viktornak, s ezeket a m. fél számos esetben képviselni tudta a megbeszéléseken. [RMSz, febr. 12.]

1999. február 11.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a m. egyetem ügyéről elmondta: a különbizottság decemberben leadta a jelentését, az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. [A Nap, febr. 11.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) elmondta: erős szervezetük van, Maros megyében 5800 a taglétszám. Találkozni akarnak az RMDSz vezetőivel, hogy az együttműködésről tárgyaljanak, de eddig mindig visszautasításra találtak; a többi „politikai erő komolyan vesz minket”. [Népújság, febr. 11.]

1999. február 12.

Az EP jóváhagyta azt a határozati javaslatot, hogy Ro.-t és Bulgáriát vegyék le az EU országaival szembeni vízum-kötelezettek listájáról. [RMSz, febr. 12.]

1999. február 13.

Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]

Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.]

1999. február 15.

Tőkés László Nyárádszeredában közölte az újságírókkal, hogy a két kormányfő találkozása előtt bizalmas tárgyalásra készült Orbán Viktorral, „de egészen szokatlan módon közbelépett a ro. diplomácia, kifejezvén a ro. fél visszautasító álláspontját.” Orbán Viktor „nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán”. [RMSz, febr. 15.]

Frunda György ügyvédi közreműködése nem járt sikerrel: háromszori halasztás után ítéletet hirdetett a bukaresti táblabíróság az Agache-perben: Filip-Orbán Daniela 7 év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó 4 év, Reiner Anton 3 év, plusz minden elítélt részéről anyagi kártérítés; Konrád Jánost felmentették. Nyilvánvaló, hogy az ítéletnek pol. és etnikai jellege is van. [BL, febr. 19.] (→ 1999.02.26)

Bűnügyi per tanújaként idézték meg az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit, tk.: Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst, Toró T. Tibort. [Szabadság, febr. 15.] (→ 1999.02.23)

1999. február 16.

A szocdem tömörülés, a SzÚT 1994-ben alakult, első elnöke Dáné Tibor volt, 1997-től Bucurné Horváth Ildikó vezeti, aki elmondta: az emberek bizalmatlanok mindennel kapcsolatban, aminek a nevében a „szoc-” olvasható. Emlékeztetett: az EU 15 tagállam közül 11-ben szocdem vagy szocialista párt van hatalmon. [EN, febr. 16.]


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 301-308




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998