Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: események, marosvásárhelyi (1990. márc.; ítélet / jelentés / utóélet)

1992. július 18.

Tófalvi Zoltán cikke kimerítő részletességgel ismertette a Cseresznyés-per lefolyását és következményeit. A marosvásárhelyi eseményeknek 47 elítéltje volt, de csak magyarok és cigányok. [Népszabadság, júl. 18.]

Megrongálták Hunyadi János zajkányi emlékművét. A Hunyad megyei főügyész közölte, hogy nem találják a tetteseket. A megyei múzeum azt tervezi, hogy az emlékmű m. feliratos középső részét múzeumba szállítják, mert valakik a már ledöntött, buzogányától megfosztott emlékművet tovább bontják. [RMSz, júl. 18.]

1993. február 24.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz – Markó Béla, Verestóy Attila, Tokay György, Borbély László, Varga Attila összetételű – küldöttségét. Megbeszélték a romániai magyarság égető gondjait: a kisebbségi törvény hiányát, az autonómia és az anyanyelvhasználat ügyét, az 1990-es marosvásárhelyi események elítéltjeinek helyzetét. Elmagyarázták, hogy oktatási autonómián teljes körű m. oktatási rendszert értenek, amit az állami költségvetés finanszírozna. Sérelmesnek találták, hogy a helyi közigazgatásból, igazságszolgáltatásból kiszorultak a m. tisztviselők. [RMSz, febr. 26.] (→ 1994.02.01)

1994. július 25.

Gh. Gambrea vezérőrnagyot [aki a marosvásárhelyi események idején (1990. márc. 19/20.) még ezredes volt, utólag pedig orsz. rendőrfelügyelő] kinevezték Hargita megye rendőrfőnökének. [Népszabadság, júl. 25.]

1995. szeptember 9.

Gabriel Andreescu bejelentette, hogy kilép a Polgári Szövetségből (AC). Tettét azzal magyarázta, hogy korábban azt kérte, a PNL ne vegye föl tagjai közé Radu Ceonteát, aki a Vatra színeiben élen járt a marosvásárhelyi etnikai feszültségek kirobbantásában. Megítélése szerint a CDR-ben „a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak”. [EN, szept. 13.]

1995. november 22.

Frunda György fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, hogy Iliescu elnök közbenjárását kérje a marosvásárhelyi események miatt elítélt Cseresznyés Pál és a zetelaki rendőrgyilkosság miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét személy (Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor) kegyelmi kérvénye ügyében. [Táj., nov. 22.]

Csapó I. József nemzetközi dokumentumokra hivatkozva utasította vissza az SRI azon állítást, amely az autonómia-törekvéseket szeparatistának minősítette. [Táj., nov. 23.]

1996. december 24.

Emil Constantinescu kegyelemben részesítette Cseresznyés Pált, a marosvásárhelyi zavargások (→ 1990.03.20) egyik elítéltjét (→ 1991.01.19, 1992.07.07). A szabadító levelet Frunda György és Borbély László vitte el a börtönbe. – Az Adevărul ellenezte, hogy szabadon engedjék a „románvadászokat”. [Szabadság, dec. 28.]

Venczel József 1935-ben az elitképzés fontosságát hangsúlyozta és javaslatot tett a Collegium Transsylvanicum alapítására. Az akkori tervet csak most sikerült tető alá hozni, a BBTE keretében – mondta Cs. Gyímesi Éva professzor asszony. Emellett működik a Láthatatlan Kollégium és a Tud. Kutatási Programok Intézete. [Népszabadság, dec. 24.]

1999. január 25.

Markó Béla a bányászokkal való kiegyezés előtti nyilatkozatában arról beszélt, hogy hasonlóságot lát a bányászjárások és az 1990. márc. marosvásárhelyi események előkészítése és lefolyása között. „Jól tudjuk, hogy a Görgény völgyéből és Hodákról hoztak be ro. parasztokat, és sem a rendőrség, sem a katonaság nem akadályozta meg az összecsapásokat.” [Népújság, jan. 25.]

Márton Árpád a „Nemzeti Gárdák” ügyének (→ 1998.10.19, 1998.10.29) kivizsgálását kérte, de az ügyészség nem indított eljárást a PRM Kovászna megyei elnöke, Gică Agrigoroaie ellen, mivel a gárdák létére semmi bizonyítékot nem talált, s „egyszerű kijelentésnek” nyilvánította az erről szóló nyilatkozatot. [Sajtóf., jan. 25.]

Kolozsvárott a ref. egyház visszakapta a Ref. Teol. melletti épületet, de abból még ki kell költöztetni az állami hivatalokat. Az épületet a hittanárképző főiskola és a Ref. Koll. rendelkezésére szeretnék bocsátani. [Szabadság, jan. 25.]

2000. március 20.

Orbán Viktor és Mugur Isărescu budapesti megbeszélésén fő helyet foglalt el a ciánszennyeződés ügye. A ro. kormányfő a kitermelő cégre hárította a kártérítés kötelezettségét. [Szabadság, márc. 20.]

Marosvásárhelyen, a PEL A tolerancia hete c. konferencia-sorozattal emlékezett az 1990-es pogrom áldozataira. [HN, márc. 20.] Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kell nevezni: elsősorban azok a pol. erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. [Népújság, márc. 25.] (→ 2000.03.28)

Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az AFDPR háromszéki szervezete. A volt pol. foglyok megállapították: elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink köztünk járnak, köszönik jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Ro.-ban a nehezen alakuló demokrácia megtörik. [Háromszék, márc. 20.]

Sütő András interjú keretében emlékezett a 10 év előtti véres marosvásárhelyi napokra. [Szabadság, márc. 20.]

2003. március 19.

A Maros megyei RMDSz operatív tanácsának a nyilatkozata – az 1990-es márciusi eseményekre emlékezve – leszögezte: „szilárdan meg van győződve arról, hogy a tizenhárom évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg.” [Népújság, márc. 19.]

Bitay Ödön 1990-ben Bukarestben dolgozott az államelnök sajtóosztályán, a most közzétett naplórészletekből érdekes fejleményeket lehet megtudni a márciusi eseményekről. [Háromszék, márc. 20.] (→ 2003.04.04)

2004. március 22.

Az RMDSz szövetségi elnöki hivatalában Markó Béla a 14 évvel korábbi áldozatok családjának adott át nagyobb összegű anyagi támogatást. A találkozó során elmondta: 1990 után lassan bár, de elkezdődött és politikai eszközökkel folytatódott az etnikai kérdés rendezése; a mai eredmények igazolják ennek az útnak a helyességét. A jelen lévő Sütő András úgy értékelte: „Az autonómia – amely célja az erdélyi magyarságnak – a fokozatos építkezés és a ro. pol. életben még rendkívül erős ellenállás körülményei között folytatott küzdelemben lesz megvalósítható.” [Népújság, márc. 22.]

Az MPSz hozzákezdett az aláírásgyűjtéshez. [Szabadság, márc. 22.]

Amennyiben Arad polgármestere teljesíti a m. közösséggel szembeni vállalását, akkor az RMDSz a PSD jelöltjét fogja támogatni a polgármester-választáson – jelentette ki Cziszter Kálmán. [Krónika, márc. 22.]

A ReMeK törvénytelennek tartja a KREK 54/2003. sz. közgyűlési határozatát, amely megtiltja a lelkészeknek a Szilágy és Bihar megyei RMDSz-szel való közreműködést. [Krónika, márc. 22.] – Tőkés László szerint egyházon belül nem történt ez ügyben fellebbezés, noha mód lett volna rá. [Népújság, márc. 26.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998