Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 82 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-82
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: csángó / csángók helyzete / csángókérdés, -ügy / anyanyelvű oktatás és misézés

1991. március 6.

Szatmárnémetibe látogatott John Bukowsky pápai nuncius, aki Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak átnyújtotta a pápa kitüntetését, amelyet azért kapott, mert a komm. évei alatt sikerrel vezette egyházát. A nunciusnak felvetették a csángók kérését, akik nem hallgathatnak m. ny. misét. A nunciust ez meglepte és kifejtette, hogy minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét. [RMSz, márc. 6.]

Petre Ţurlea FSN-képviselő azt kérte, hogy ne engedélyezzék az erdélyi magyaroknak, hogy megünnepelhessék Márc. 15-ét. Ioan Gavra PUNR-képviselő a magyarországi turisták távoltartását követelte. – Szőcs Géza a szenátus másnapi ülésén megvilágította, hogy mit is jelent az erdélyiek számára Márc. 15., melyet a sajtó (és a politikusok) rosszhiszeműen magyaráznak. Felszólította a két nemzet képviselőit, hogy együtt emlékezzenek Márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt.

1991. március 7.

A Kelet-Nyugat cikket közölt Szilágyi Aladár tollából: „A csángók csángóul beszélnek” – nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. – Ez nyilvánvalóan a magyar nyelvű misézés elutasítását jelenti.

1991. július 5.

Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).

A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről.

Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt.

Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a határon túliakkal való kapcsolattartásra; anyanyelvüket szabadon használhatják, s ahol a kisebbségek aránya bizonyos értéket meghalad, ott a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük, hogy lojálisak legyenek, kötelesek elsajátítani a többség nyelvét és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. [RMSz, júl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszéki választmánya örömmel üdvözölte az AC állásfoglalását: első alkalom, hogy egy ro. tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. [RMSz, júl. 19.] (→ 1991.07.26)

1991. augusztus 3.

Kerekes Károly a nemzetbiztonsági törvény vitájának egyik epizódját ecsetelte, amelyben néhány képviselő az antiszemitizmus szó elhagyását kérte a törvény tervezetéből. [Népújság, aug. 3.]

A RomLib közlése szerint megalakult a Patriot nevű polgári szervezet, amelynek meghirdetett célja a politikai rendőrség felszámolása. [Szabadság, aug. 3.]

Horváth Antal csíkszentdomokosi esperes nyilatkozott arról a harcról, amit Ioan Robu bukaresti érsekkel kell vívniuk az erdélyi kat. papoknak a csángók m. ny. misézése ügyében. [RMSz, aug. 23.] (→ 1992.05.25)

1991. augusztus 16.

II. János Pál megkezdte magyarországi körútját, mely aug. 20-án, a budapesti Hősök terén, 200 ezer hívő előtt tartott ünnepi szentmisével zárult. Az erdélyi hívek inkább a határhoz közelebb fekvő Máriapócsra zarándokoltak, ahol 18-án misézett a pápa. – Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángó üzenete, akik a m. nyelvű szertartás kérésével érkeztek Magyarországra. – A Hősök terére népviseletben vonultak be a moldvai csángók, a kalotaszegiek és a székelyek. [Szabadság, aug. 20.]

1991. október 21.

A Csíkszéki RMDSz állásfoglalásban tiltakozott a Har–Kov-jelentés ellen. Az RMDSz OE a parlamentben maradás időszerűségéről tárgyalt. [RMSz, okt. 23.]

Tokay György a parlament két házának együttes ülésén a Har–Kov-jelentés egyoldalú szemléletéről, elfogultságáról és magyarellenességéről beszélt. – Tőkés László Tokay parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. [RMSz, nov. 9.]

Ioan Robu az RTV-nek nyilatkozott. Elmarasztalóan mondta, hogy Erdélyben nem biztosítanak ro. ny. istentiszteletet és elvitatta a csángók jogát a m. ny. misére.

1992. február 22.

Gyergyószentmiklóson tanácskozott az RMDSz csoportja, az SzfK. A témák: a tanügyi törvénytervezet, a székelyföldi csoport és a csángók kapcsolatai, az RMPSz gondjai, a népszámlálás eredményei. [RMSz, febr. 26.]

Árkoson tartotta vándorgyűlését a KJNT. [Művelődés, ápr.]

1992. május 25.

Szőcs Judit, az RMPSz és Buchwald Péter, az RMDSz helyi szervezetének elnöke nyílt levelet intézett a kormányfőhöz, a tanügymin.-hez és a polgármesterhez, amelyben a 3 egyházi alapítású (kat., ref., unit.) kolozsvári iskola visszaadását és a vallásoktatás engedélyezését követelték, hivatkozva az EBEÉ ez irányú határozatára. [RMSz, jún. 6.]

Horváth Antal esperes az újságíróknak elmondta, hogy eddig nem kapott választ a tavaly személyesen a pápának átadott levelére, amelyben m. ny. misét kért a csángóknak. [ÚM, máj. 25.] (→ 1991.08.03)

1994. szeptember 12.

Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a ro.–m. viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György a Cronica politică c. hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Ro.-ban semmibe vették a m. kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a m. kormányok kicsit felülről kezelték a ro. kormányt. [Népszabadság, szept. 13.]

A PDSR állásfoglalása az alapszerződésről kifejtette: Ro. egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. Nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a PUNR nyilatkozatát (→ 1994.09.05). [MH, szept. 12.]

Fejér Katalin perében elmaradt az ítélet. A vád ellene: lakásán magyarul tanította a csángó gyermekeket. [Bővebben lásd: OrEx, 1993. máj. 28., 1993. jún. 11.] [MN, szept. 12.]

1995. március 25.

A ro. vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és az előzetes ro.–szlovák megállapodás ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta (ti. a ro. és a szlovák fél egyeztetése folyamatos volt a tárgyalások ideje alatt; Meleşcanu emlékeztette korábbi ígéreteire a szlovák felet, Mečiar Párizsban igyekezett kibékíteni a ro. partnert). [MH, márc. 25.]

Az eddig csak Kovászna megyében működő MCsSz küldöttei Bákóban kapcsolatba léptek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselőivel. A jelenlévők az MCsSz-t a csángók legitim képviseletének fogadták el és kérték felvételüket az RMDSz társult szervezeteinek sorába. [Táj., márc. 27.]

1996. január 13.

Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa halogató választ küldött az RMDSz levelére (→ 1995.01.11), amelyben azt is közölte, hogy Gh. Funar megszerezte a Műv. Min. jóváhagyását. [Szabadság, jan. 13.]

Illyefalván kétnapos konferenciát tartottak a csángókról. Vitát váltott ki Tánczos Vilmos előadása, aki a csángók létszámát próbálta behatárolni. Szabó T. Attila nyelvföldrajzi tagolását alapul véve mintegy 60 ezer magyarul beszélő csángót számolt meg a köv. elosztásban: északi csángók = 9 faluban 7000 lélek (Románvásár, Szabófalva környéke); déli csángók = 6 faluban 8000 fő (Bákó környéke); székelyes csángók = 69 faluban 45 ezer fő. Kallós Zoltán továbbra is 100-120 ezres lélekszámot tart reálisnak. [MF, márc. 7.; lásd még: RMSz, jan. 17.; Háromszék, jan. 12., jan. 13., jan. 15.; EN, jan. 31.]

1996. április 25.

Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]

Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.]

Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11)

A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.]

1996. május 7.

A BBC ro. szerkesztősége nem áll egyik oldal pártjára sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője, reagálva Adrian Năstase vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi ro. adókon. [RMSz, máj. 8.]

Csicsó Antal, klézsei születésű történelemtanár ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére. A könyvet az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként osztották szét a csángó falvakban. [RMSz, máj. 7.]

Gyulafehérvár lakossága a hatvanas években nőtt meg 20 ezerről 80 ezerre, a m. lakosok száma nem változott lényegesen (a korábbi 3200-zal szemben csak 2830), de az aránya igen. Fehér megye m. szellemi központjának Nagyenyedet tekintik. [Szabadság, máj. 7.]

1998. január 26.

Emil Constantinescu a m. miniszterelnöknek megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Ro.-ban a m. ny. tanulás lehetősége. Az elnök szerint a kormánykoalíciós válság nem lesz hatással az európai integrációra és a ro.–m. kapcsolatokra. [Szabadság, jan. 27.]

Radu Berceanu, a PD alelnöke bejelentette, hogy a PD miniszterei 28-án benyújtják lemondásukat. [BN, jan. 27.]

Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz; fölavatták a szövetség irodáját. Csicsó Antal elnök elmondta: 1997-ben a szervezet a csángóság legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni – a munkanélküliség leküzdésére, az anyanyelvű oktatásra és m. misék tartására keresték a megoldást. [Táj., jan. 26.]

A kormány a földvisszaigénylés határidejét ápr. 3-ig meghosszabbította, ui. lassan halad a szükséges iratok beszerzése. [Szabadság, jan. 27.]

1998. május 15.

Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a m. ny. és irod. és a m. kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolához. Csicsó szükségből vállalta el a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanár vagy tanító, hogy Bákó megyében tanítson. [Háromszék, máj. 15.]

Kelemen Kálmán és Varga László (RMKdP) azt javasolta, hogy a h. t. magyarok tiszteletbeli állampolgárságot kaphassanak (az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és választhatóságot és a közfunkciók betöltését), abban az esetben, ha az EU-s követelmények miatt vízumkényszer lesz Mo. és Ro. között. [Szabadság, máj. 15.] – Kovács László szerint „a legcélravezetőbb megoldás Romániának azt a törekvését támogatni, hogy az EU szüntesse meg a ro. állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.” [MTI]

1998. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány napját. A műsor keretében fölavatták Domokos Pál Péter egész alakos szobrát; a korábban (→ 1996.07.06) felavatott mellszobrot a moldvai csángó közösségnek adományozzák. [Vasárnap, júl. 19.]

1998. július 30.

Andrei Marga nyilatkozata ismét elutasította a m. ny. egyetem létrehozási javaslatát; hangsúlyozta: egyetlen felelős ro. személyiség sem foglalt állást az egyetem mellett. Markó Béla válaszában emlékeztetett arra, hogy az RMDSz ragaszkodik a koalíciós szerződés betartásához. [Szabadság, aug. 1.] (→ 1998.08.05)

A klézsei csángók magyartanárokat kértek, de Kötő József elmondta: nem tudja garantálni szaktanárok kiküldését. [RMSz, júl. 30.]

1998. augusztus 19.

Duma András, az MCsSz klézsei szervezetének elnöke elmondta: a lakosság egy részében él a csángó tudat és őrzik hagyományaikat. A faluban mindenki beszél magyarul, de csak 11 szülő kérte az anyanyelvű oktatást. Ezeket a hatósági emberek aláírásuk visszavonására próbálták rávenni. Kötő József államtitkár megígérte: szeptembertől lesz m. osztály a faluban. [GyK, aug. 19.]

1998. szeptember 2.

A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]

A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.]

Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.]

Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12)

1998. október 5.

Szilágyi Zsolt a képviselőházban a csángók m. ny. iskolája ügyében interpellált. Föltette a kérdést Andrei Margának: mit szándékszik tenni azért, hogy a csángó szülők kérése meghallgatást találjon, tudva azt, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség nyíltan akadályozza a m. oktatást a Csángóvidéken. [Táj., okt. 6.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998