Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 82 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-82
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: csángó / csángók helyzete / csángókérdés, -ügy / anyanyelvű oktatás és misézés

1998. december 16.

Az SzKT dec. 12-i ülésén felszólalt Csicsó Antal (MCsSz) is, aki azt kérte, hogy ügyeik kapjanak nagyobb hangsúlyt az RMDSz fórumain, mert meg kellene állítani a csángók asszimilálódását. Jelenleg kb. 70 ezer csángó él Moldvában, de csak 2%-uk [!] tud elolvasni egy m. ny. szöveget. Beder Tibort is a pusztulás gondjai emésztik: irányított földvásárlással románok telepednek az elnéptelenedő székely falvakba. [RMSz, dec. 16.]

1999. február 7.

Kötő József jelen volt az MCsSz Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Kötő elmondta: miniszteri rendelet intézkedett a csángók anyanyelvű oktatásáról, amelyet a megyei tanfelügyelőségnek is el kellett fogadnia. Az államtitkár a m. ny. oktatás további ellenőrzését ígérte. [RMSz, febr. 10.]

1999. február 26.

Fazakas-Forró Csilla ügyvéd fellebbezett az Agache-perben hozott ítélet ellen (→ 1999.02.15). [BL, febr. 26.; RMSz, márc. 16.]

Pakó Benedek szászrégeni plébános elmondta: a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, ma már csak náluk és Csíkszeredában tanítanak csángó gyermekeket. A plébánia költségén 10 gyermeknek biztosítanak kollégiumi szállást-ellátást, oktatást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok – tanulmányaik befejezése után – nem mennek vissza a szülőfalujukba, pedig nagy szükség lenne rájuk. [BL, febr. 26.]

1999. május 15.

Csíkszeredában megkezdődött az RMDSz 6. kongresszusa. A vendégek köszöntője és a beszámolók után hat órás vita következett, amelyen elfogadták a jelentéseket. Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (274 szavazat; 63,6%), Kincses Előd (157 szavazat; 36,4%). [RMSz, máj. 17.; Népújság, máj. 18.] – Patrubány Miklós szerint a kettős állampolgárság elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. Több hozzászóló azt hangoztatta, hogy nem kell elfogadni a PSE ötletét. A kongresszus 3 állásfoglalást fogadott el: a koszovói helyzetről, a kormányzati szerepvállalásról és a csángókról. [Szabadság, máj. 18.; RMSz, máj. 22.] – Szőcs Géza nyílt levélben közölte a kongresszussal, hogy kilép a szövetségből. [Szabadság, máj. 15.]

1999. május 18.

Ion Diaconescu üdvözölte Markó Béla újraválasztását; a mérsékelt vonalon haladva az RMDSz továbbra is korrekt partner lesz a kormánykoalícióban. Nem a többség és a kisebbség viszonya Ro. első számú kérdése, hanem a reform alakulása. [Szabadság, máj. 18.]

Kötő József Bákóban találkozott a megyei főtanfelügyelővel és kidolgozták a klézsei iskolában indítandó m. nyelvoktatás ütemtervét. A kerettanterv opcionális része lehetőséget ad vegyes csoportok létrehozására is. [RMSz, máj. 21.]

1999. július 27.

Csicsó Antal (MCsSz) elmondta: a jászvásári érsekség mintegy negyedmillió katolikust tart nyilván, noha a katolikusok száma ennél nagyobb. Ezek közül 200-220 ezer m. eredetű, de a 3-4 csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli; ebből mindössze 30 ezer ragaszkodik az anyanyelvéhez. A szövetség azért harcol, hogy Klézsén – ahol 5500 ember él – és további néhány ’hűséges’ faluban legyen anyanyelvű oktatás. A központi utasítás és a m. oktatási államtitkárok közbenjárása ellenére még mindig nincs m. oktatás a csángó falvakban. [Szabadság, júl. 27.]

1999. augusztus 21.

Egy maroknyi ember Marosvásárhelyen, 1990 óta minden nyáron kéthetes m. ny. olvasótábort szervez Maros megyében a csángó gyermekeknek. A bizottság lelke Czellecz Jenő. Az elmúlt években Lészpedről, Lujzikalagorból, Pusztináról, Klézséről mintegy 900 gyermeket vittek táborba. [RMSz, aug. 21.]

A temesvári Magyar Ház jogi helyzetének tisztázását nehezíti, hogy Iosif Constantin Drăgan meg akarja vásárolni a Timpress Rt. még állami tulajdonban lévő részvényeit. A Timpress évek óta pereskedik a Magyar Ház Rt.-vel az épület tulajdonjogáért. A Magyar Ház rákerült az 13/1998. sz. sürgősségi kormányrendelet által visszaszolgáltatott ingatlanok listájára, azonban ezt nem sikerült még érvényesíteni. [RMSz, aug. 21.]

1999. augusztus 31.

Bár 25 településen vannak tagjai az MCsSz-nek, alig 6 faluból érkeztek küldöttek a Bákóban tartott szövetségi közgyűlésre. Csicsó Antal az érdektelenség okairól és a csángókat szorongató gondokról nyilatkozott a riporternek. [Háromszék, aug. 31.]

Az 1948-ig létezett Hangya Szövetkezet jelentőségére fel a figyelmet Guzs Ferenc. Egészséges közösségi érzület támogatta a hajdani Hangya eszmerendszerét, amit ma is meg kellene honosítani. [Erdélyi Gazda, aug.]

1999. október 14.

„Mo. megszakítja kapcsolatait Ro.-val, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér” – azt az állítólagos ’titkos tervet’ hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a PDSR alelnöke, a Képviselőház védelmi biz. vezetője. A történet nagyon hasonlít az Adrian Năstase által korábban vázolt figyelmeztetéshez (→ 1999.07.14), de egyiknek sincs valós alapja. [Népújság, okt. 14.] (→ 1999.11.03)

Nistor Bădiceanu (PNTCD) ismét kezdeményezte, hogy vonják meg C. V. Tudor mentelmi jogát, mert a korábbi megvonás (→ 1999.03.23, 1999.05.28) még mindig nem vált hatályossá. [BN, okt. 14.]

A képviselőházban elkezdődött az állampolgárok törvénykezdeményezési jogának a szabályozásáról szóló törvénytervezet vitája. Székely Ervin azt javasolta, hogy törvénykezdeményezés lehessen bármilyen javaslat, amelyet 250 ezer állampolgár támogat az aláírásával. [Táj., okt. 14.]

Jean-Claude Perriset, pápai nuncius befejezte látogatását a szatmári egyházmegyében. Az ’államvallás’ kérdéséről azt mondta: „Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait!” A csángók m. ny. miséjéről nem nyilatkozott, mondván, hogy még nem tudott tapasztalatokat szerezni a csángó falvakról, de előbb-utóbb ellátogat hozzájuk. [RMSz, okt. 14.]

1999. november 16.

Mikó Lőrinc, a történelmi egyházak tanácsa titkára elmondta: most készül az egyházi hátterű m. ny. magánegyetem létrehozását szolgáló alapítvány bejegyzési okirata. Az alapítványi egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, több városban pedig kihelyezett karok lesznek. Idővel a PKE is integrálódni fog az egyházi alapítású egyetembe. [Háromszék, nov. 16.]

A Lakatos Demeter Egyesület kezdeményezésére Szamosújváron csángó konferenciát rendeztek, ahol a csángó falvak képviselői jelenlétében néprajzkutatók tartottak előadásokat. [Szabadság, nov. 16.]

1999. december 6.

Meghatározatlan ideig tartó vasutas-sztrájk kezdődött, melynek első két órájában teljesen leállt a vasúti közlekedés. Az alkalmazottak 70%-os fizetésemelést és 1,5 millió lejes (82 $) karácsonyi prémiumot követelnek, a minisztérium képviselői csak 20%-ost béremelést tartanak elfogadhatónak. [Szabadság, dec. 7.]

Az RMKdM közleményben hangoztatta: elfogadja az SzKT–SzET döntését, hogy a forradalom évfordulója nem alkalmas pillanat polémiát folytani a tb. elnökkel, de „meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a téma naprirendről való levétele után Tőkés László folytatta tb. elnökhöz méltatlan vádaskodásait. Az RMKdM határozottan visszautasítja azt, hogy Tőkés László megkérdőjelezte Varga Lászlónak, az RMKdM köztiszteletben álló vezetőjének kommunistaellenes múltját”, holott Varga László tiszteletest 1958-ban életfogytiglani börtönre ítélték; ezért „felhívjuk a püspök úr figyelmét arra, hogy a temesvári népfelkelésben betöltött szerepe nem hatalmazza fel sem arra, hogy volt pol. foglyok tevékenységét minősítse, sem arra, hogy az RMDSz egészét rágalmazza.” [RMSz, dec. 6.]

Jean-Claude Perriset Bákóba látogatott és a helyi esperességen találkozott az MCsSz vezetőivel és a csángó falvak küldöttségével. A megbeszélésen Perriset fölajánlotta, hogy közvetít a csángók és a jászvásári püspökség közötti konfliktusban. [Háromszék, dec. 7.]

2000. február 16.

Az egyik képviselő azt javasolta: a komm. rezsim idejéből származó, állambiztonsági ügyeket taglaló dokumentumok titkossági ideje csak 50 év legyen, s ne 100, ahogy azt a jelenlegi törvény előírja. A módosító javaslat megbukott az alsóházban. A PDSR ellenezte a módosítást, hisz érdeke fűződik ahhoz, hogy az 1950-ig született dokumentumok ne kerüljenek nyilvánosságra, akkor ui. fény derülne a vagyon-elkobzásokra, konstrukciós perekre. [BN, febr. 16.]

Erdélyi látogatása során Bákó megyébe látogatott Németh Zsolt. Klézse meglátogatása után Bákóban találkozott a megye elöljáróival, hogy a csángók anyanyelvű oktatásáról tájékozódjon. Üdvözölte azt a friss tanügyminisztériumi rendeletet, amelynek értelmében szülői kérés helyett a kisebbségi szervezet is igényelheti a m. oktatást. [BN, febr. 16.]

A közigazgatási bíróságon tárgyalták Gh. Funar polgármester tisztségéből való felfüggesztésének jogosságát. Mivel az al- és felperes a per áthelyezését kérte, a tárgyalást elhalasztották. [Szabadság, febr. 16.] (→ 2000.04.07)

Tamás József segédpüspök részt vett a HTMH által Esztergomban szervezett konferencián (→ 2000.01.28), ahol egy előző megbeszélésen a csángók gondjairól tanácskoztak. Két kérdéskör volt terítéken: föl kell mérni, hogy hányan beszélik a m. nyelvet és hányan igénylik az anyanyelvű misézést. Itt született a javaslat, hogy a m. állam diplomáciai úton próbáljon segíteni. [HN, febr. 16.]

2000. április 19.

Nagyváradon a kisebbségi oktatáspolitikáról tanácskoztak. Az erdélyi közvéleményben az egyetem kérdésében két álláspont ütközik: az első egyedüli járható útnak a BTE restaurációját tekinti, a második szerint élni kell minden lehetőséggel, amely az anyanyelvű oktatás bővítését segíti. [RMSz, ápr. 19.]

Az MCsSz tevékenységéről, a csángók jogainak elismeréséért folytatott harc stációiról hosszú riportban számolt be Erdély közéleti napilapja. [Krónika, ápr. 19.]

Székelyudvarhely lakosainak életéről készített felmérést Dénes Attila szociológus. A lakosság 52%-ának keresete a szinten maradáshoz elég, 10% segélyre szorul, 14%-nak nincsenek megélhetési gondjai, 1,1%-nak mindenre telik. [HN, ápr. 19.]

2000. május 11.

Mihai Baciu, az ET ro. küldöttségének demokrata párti képviselője kijelentette, hogy ellenezni fogja a finn kolléga határozattervezetét, amely a csángó kultúra védelmét irányozza elő. Szerinte a kezdeményezés elfogadása Ro. „pszeudo-monitorizálásának” bevezetését jelenti. [Szabadság, máj. 11.]

2000. június 2.

Kampányzáró beszédében Markó Béla kiemelte: reményeink szerint a két forduló között minden helyen eredményesen lehet majd tárgyalni a szavazatok átadásáról vagy át nem adásáról. Az előrejelzések szerint az RMDSz döntheti el azt is, hogy ki jut az elnökválasztás második fordulójába, s netán azt is: ki lesz az új államfő. [Szabadság, jún. 2.]

Sütő András miután látta, hogy az MVSz-ben az RMDSz belső ellenzéke válik hangadóvá, akkor (1996. okt.) lemondott tb. elnöki tisztjéről. A VET alakuló ülésén hivatalból is részt vett, de ez volt az első és utolsó kapcsolata a VET-tel. „A VET-ről ugyanaz a véleményem, ami Markó Bélának, vagyis hogy nem képviseli, nem képviselheti egészében az erdélyi, romániai magyarságot.” – Borbély Imre (MVSz) a m. világkataszter fontosságáról beszélt; a státustörvény hozhat ugyan valamelyes jobbulást a h. t. m. számára, az ideális megoldás a teljes állampolgárság lenne. [RMSz, jún. 2.]

A közelgő évforduló kapcsán Újvári Ferenc a trianoni békeszerződés (1920. jún. 4.) igazságtalanságát méltatta, s utalt arra, hogy a Helsinki Alapokmány lehetővé teszi az országhatárok békés (tárgyalásos) úton való rendezését. [Szabadság, jún. 2.]

Csíkszeredában csángó oktatási konferenciát tartottak. [HN, jún. 3.; RMSz, jún. 5]

2000. augusztus 18.

Eckstein-Kovács Péter a helyszínen próbált hatni a Bákó megyei tanfelügyelőségre, hogy engedélyezzék m. osztályok indítását. Ebben a témában a helyi hatóságok ellenállása a legnagyobb, ők akadályozzák leginkább az anyanyelvű oktatást. [RMSz, aug. 18.]

Az EKE az Avasban, a Luna-forrásnál tartotta meg 9. orsz. vándortáborát. [RMSz, aug. 18.]

2000. augusztus 23.

A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]

Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]

Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]

A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]

2000. augusztus 31.

Az iskolakezdés előtt Andrei Marga ismertette az új tanügyi koncepciót: vissza kell állni a kilencéves kötelező oktatásra. Ez a mostani hatodikosokat fogja először érinteni. – Szívesen visszatérne a BBTE rektori székébe; szerinte ez az egyik legkomplexebb kelet-európai egyetem, hiszen 102 képesítést ad, 89 ro., 43 m. és 13 német karon. Az egyetemnek 18 kihelyezett egysége működik Erdélyben. [NyJ, aug. 31.]

Tonk Sándor elmondta: a bukaresti akkreditációs bizottság szeptember közepén ül össze, hogy a Sapientia Alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. [Népújság, aug. 31.]

Markó Béla nem lát megfelelő alapot a PDSR és az RMDSz esetleges jövőbeni együttműködésére. Hasznos lenne, ha az RMDSz felé való nyitás jegyében a PDSR programja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezettel bővülne, amely reális ajánlatokat tartalmazna az erdélyi magyarság gondjainak a megoldására, erről azonban az RMDSz-nek nincs tudomása. Az RMDSz csakis a reform, a tulajdonkérdés rendezése iránt elkötelezett pártokkal tud elképzelni bármiféle együttműködést, amelyek ugyanakkor partnerek a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésében is. A m. egyetem ügye az egyik konkrét feltétel lenne. A két párt között még nem volt tárgyalás. [Szabadság, aug. 31.]

Adrian Năstase szerint értelmetlenség a Mo.-n kívüli magyaroknak adandó kettős állampolgárságról beszélni. Az elgondolásnak komoly jogi akadályai vannak. – Ha az RMDSz továbbra is erőlteti ezt a gondolatot, akkor a parlament törvénnyel fogja azt megtiltani. [Szabadság, aug. 31., szept. 1.]

Eckstein-Kovács Péter a csángó szövetség kérésére levelet juttatott el Andrei Marga tanügyminiszterhez és a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, amelyben a m. ny. oktatás bevezetését kérte Klézsén, Lészpeden, Pusztinán és Somoskán. [Szabadság, aug. 31.]

2000. szeptember 8.

Az EMK fölkérte az SzKT-t, hogy támogassa Tőkés László elnökjelöltségét, mert ő „a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosa és Ro. egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvező közéleti személyisége”. [RMSz, szept. 8.]

A marosvásárhelyi SzKT-n Markó Béla 3 közeli célkitűzést nevezett meg: saját programot; ütőképes parlamenti csoportot; megfelelő mozgósítást, hogy a választáson gond nélkül el lehessen érni az 5%-os parlamenti küszöböt. Frunda György szerint a többség felé erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg nem sikerül fölállítani a m. ny. állami egyetemet, addig nem beszélhetünk pozitív kisebbségi mintáról. – Tőkés László szerint újabb visszarendeződés tanúi vagyunk; az RMDSz ne kötelezze el magát a kormányban való részvételre, ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A két jelölt – Frunda György és Tőkés László – közül titkos szavazással az előbbi lett az RMDSz elnökjelöltje. Tőkés leszögezte: „Véleményem szerint az SzKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni.” [RMSz, szept. 11.] – Tőkés László sajtónyilatkozatban elmondta: 4 évvel ezelőtt a Frunda Györgyhöz fűzött remények nem váltak valóra, ezért gondolta, hogy alternatívát kellene állítani a félrevonulók, a tagságról lemondók megnyerésére. Úgy vélte, hogy erre alkalmas lenne az ő személye. Úgy látja, hogy az RMDSz nem végezte el azt az önvizsgálatot, amelyre nézve javaslatot tett az SzKT-hoz intézett júl. 2-i levelében. A mostani RMDSz-vezetés kimozdíthatatlan. [Szabadság, szept. 11.]

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson Iliescu kapná a szavazatok 40%-át, őt Mugur Isărescu (26,4%),Th. Stolojan (13,2%) és C. V. Tudor (7,6%) követi. [Háromszék, szept. 8.]

Joao Ary, az ET oktatási és kulturális bizottságának főtitkára a csángók között járt és azt tapasztalta, hogy az iskolaigazgató és a pap lebeszélte az embereket arról, hogy m. osztályt kérjenek a falu iskolájában. [Krónika, szept. 8.]

Algyógyon tanácskoztak a ref. lelkészek a szórvány gondjairól, s megállapították, hogy Ro. m. lakosságának közel fele nyelvi veszélyben él. Növekszik a kivándorlás aránya, sorvad a művelődési élet. Az EMKÉ-nek a szórvány megmentésének fórumává kell válnia. [RMSz, szept. 8.]

2000. szeptember 23.

Minden körülmény adott arra, hogy az oktatásügyi minisztérium engedélyezze a csángók által lakott Klézsén és Pusztinán a m. ny. tanítását – jelentette ki Sántha Attila a Helsinki Bizottság sajtóértekezletén. Gabriel Andreescu természetesnek tartja a csángók kérését. A helyzetről jelentés készül, amelynek nyomán az ET kivizsgálást indít. [Szabadság, szept. 23.; Háromszék, szept. 25.]

Átadták Csíkszereda első ref. templomát. Hegyi István tiszteletes elmondta: a helyi ref. egyházközség 1887-ben alakult, de mostanig csak imaházuk volt. A reformátusok lélekszáma 1977-ben 570 volt, mostanra elérte a 2260-at. [RMSz, szept. 27.]

Csíkszeredában tartották a kórusszövetségek találkozóját, a R. M. Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ részvételével. A konferencia fő témája: a kóruséneklés helyzete és kilátásai, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. [HN, szept. 25.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998