Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 89 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-89
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eckstein-Kovács Péter

1990. május 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1991. február 21.

Szászrégenben Kemény János Művelődési Egyesület alakult. Az ünnepi megnyitón Marosi Ildikó tartott előadást Kemény Jánosról.

A parlamentben megszavazták az állampolgárságról szóló törvényt. Az RMDSz ellene szavazott, ui. nem vették figyelembe Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait, aki úgy véli: a törvény azon paragrafusa, amely szerint az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a ro. állam érdekeit sérti, túl általános és visszaélésre adhat okot.

A parlament ülésén Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. [MTI] (→ 1991.02.03, 1991.02.21, 1991.03.08)

1991. július 18.

Eckstein-Kovács Péter Genfben járt (az EBEÉ-konferenciával párhuzamos rendezvényen vett részt; ]910701) és az RMSz-ben számolt be tapasztalatairól. [RMSz, júl. 18.]

1991. július 20.

Tőkés László útjáról (→ 1991.07.01) – aki Smaranda Enache, Borbély Imre és Eckstein-Kovács Péter társaságában Genfben a svájci Helsinki Bizottság konferenciáján vett részt – több itthoni lap is beszámolt. [EN, júl. 20.; Szabadság, júl. 24.; RMSz, júl. 26.]

1991. október 5.

Aradon tanácskozott a KOT. Vita folyt a kormányban való részvételről és a lehetséges tárcákról. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukarestben tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó I. József telefonon közölte, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt a kormányalakítási tárgyalásokon. (Domokos azért ellenezte a jelölést, mert Kincses 1990. március 30-tól nem tartózkodott az országban, így a jelölés teljesen esélytelen volt.) [RMSz, okt. 9, 10.]

Nagy Károly, az RMDE Kezdeményező Biz. szóvivője levélben kérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy tolmácsolja követeléseiket a kormánynak: rendszeresen hozzák nyilvánosságra a munkanélküliek számát; a munkanélküli segély összege ne legyen kisebb a minimálbérnél, s folyósítsák legalább 12 hónapra. [RMSz, okt. 5.] (→ 1991.11.15)

1991. november 15.

Nicolae Spiroiu, védelmi min. fogadta az RMDSz küldöttségét (Domokos Géza, Borbély László, Tokay György), amely kifogásolta a m. vidékeken tartott hadgyakorlatokat és a Pro Patria tévéműsor magyarellenességét. A miniszter ígéretet tett a helyzet normalizálására. [BL, nov. 15.]

Eckstein-Kovács Péter válaszolt az RMDE levelére (→ 1991.10.05), melyben közölte, hogy a kormány már letett egy törvénytervezetet, amely a dolgozók életszínvonalának emelését célozza.

1992. március 21.

Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]

1992. június 3.

Mircea Ionescu Quintus igazságügymin. – Eckstein-Kovács Péternek küldött válaszában – pontosított: a cégtáblák elsősorban ro., de más nyelvűek is lehetnek. Gh. Funar intézkedései (→ 1992.03.19) tehát törvényellenesek. [RMSz, jún. 3.]

1992. december 5.

Heves vitákkal tarkított tisztújító gyűlést tartott az RMDSz Kolozs megyei szervezete. Az új elnök: Kötő József, pol. aleln.: Eckstein-Kovács Péter. [RMSz, dec. 8.]

1993. április 1.

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]

A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.]

Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.]

Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.]

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.]

1994. március 27.

Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)

Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.]

A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.]

1996. április 20.

Meghallgatták az RMDSz városi és megyei tanácsosjelöltjeit. A jelölteket végzettségükről, korábbi munkahelyeikről, tevékenységükről, nyelvtudásukról kérdezték. Be kellett számolniuk az álampárthoz való viszonyukról és jövendő funkciójukat illető elképzeléseikről. [Szabadság, ápr. 22.]

Az RMDSz liberális platformja (SzK) tisztújító orsz. gyűlést tartott, amelyre több külföldi vendég is érkezett. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget; Eckstein-Kovács Péter maradt az elnök; aleln.: Egyed Péter, Kolumbán Gábor; titkár: András Péter. „Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk elsőrendűnek” – mondotta az elnök. [Táj., ápr. 22.]

1996. augusztus 14.

A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] – A ro. lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]

Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A ro. fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a m. partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.]

Somogyi Ferenc és Marcel Dinu bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült az alapszerződés végleges szövege. Budapesten még tartanak egy tanácskozást, de ott csak a fordítást egyeztetik. Somogyi megerősítette, hogy m. részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. [Szabadság, aug. 15.]

A kormány leváltotta Kolozs megye prefektusát. Grigore Zanc helyét Ioan Rus vette át. [Szabadság, aug. 14.] (→ 1996.08.21)

A BBTE-n új m. ny. szakként indul a kat. teológia–történelem és a ref. teológia–idegen nyelv szak (20–20 fővel); a jogi és közgazdasági karon továbbra sem indul m. ny. oktatás. [RMSz, aug. 14.]

Eckstein-Kovács Péter – Tibori Szabó Zoltán „kiátkozásáról” (→ 1996.07.16, 1996.07.24) – jogászként megállapította, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot; a püspököknek, mint az MVSz védnökségi tagjainak „feladatuk volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás”. [Népszava, aug. 14.]

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1997. március 10.

A szenátus ülésén Eckstein-Kovács Péter fölhívta a figyelmet a jelenlegi ellenzéki pártokhoz tartozó szenátorok ellentmondásos állásfoglalására C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése ügyében: az előző ciklus idején a felfüggesztés mellett voltak, újabban ellene szavaztak. A szenátor arra kérte kollégáit: adják meg az érintettnek az általa egyébként igényelt lehetőséget C. V. Tudornak, hogy a bíróság előtt tisztázhassa magát a vádak alól – azaz függesszék fel, amikor az ügy megint a plénum elé kerül. [Táj., márc. 12.]

Budapesti útja előtt (→ 1997.03.12) az MTI-nek nyilatkozott Victor Ciorbea: „az oktatási törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvű oktatásban, pl. a szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a BBTE keretében jön létre m. tagozat.” [RMSz, márc. 10.]

1997. május 9.

Eckstein-Kovács Péter a városháza előtt tartott fogadóórát, így tiltakozott amiatt, hogy szenátori iroda nélkül maradt. [Táj., máj. 9.]

A benzinilleték (→ 1997.05.06) ügyében a m. külügymin. is közbenjárt, ennek köszönhetően csak azok fizetnek, akik egy évben négynél többször utaznak külföldre. [Szabadság, máj. 9.]

Kormányforrások szerint a volt király rövidesen visszakapja két kastélyát: a soborsinit és a bukarestit. [MH, máj. 9.]

Ungváron tartotta soros évi közgyűlését a kárpátaljai magyarok egyetlen orsz. szervezete, az UMDSz (1992-ben alakult; a szövetségből 1995-ben kilépett a KMKSz; 1996-ban két új tömörülést vettek föl: MÉKK és KMSzF). Vass Tibor, az UMDSz üv. elnöke sürgette az ukrán kormányt, hogy részesítse támogatásban a nemzetiségi szervezeteket, amelyek eddig egy garast sem kaptak. [Népszava, máj. 10.]

1997. szeptember 15.

Eckstein-Kovács Péter a szenátusban pol. nyilatkozatban elítélte a Gh. Funar rendezte Avram Iancu-ünnepség hangvételét: megengedhetlen, hogy a polgármester 400 ezer „betelepített” magyar kiutasításáról, a nyugdíjak etnikai alapon való megvonásáról és a magyarok tömeges elbocsátásáról beszélhessen. Ez kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűnét, ami hivatalból üldözendő, ezért az ügyészég figyelmébe ajánlja. [Szabadság, szept. 17.]

Az ET jogi és emberi jogi bizottsága brüsszeli értekezletén napirendre tűzte Frunda Györgynek Birger Haggardhoz, a bizottság elnökéhez intézett levelét, amelyben a szenátor támogatást kért a kisebbségek anyanyelv-használatára és az oktatásra vonatkozó kormányrendeletek mielőbbi érvényre juttatásához. [Szabadság, szept. 15.]

Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: helytelennek tartja, hogy Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke erdélyi körútra indult a Fidesz politikusaival (→ 1997.09.13), mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. [Szabadság, szept. 17.]

A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad; a szélsőséges nacionalista erők támadásai jelzik, hogy az elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. [Népszabadság, szept. 15.]

1997. október 22.

Újabb egyeztető ülést tartott az RMDSz és a PNTCD vegyesbizottsága; arra kérték a koalícó vezetőségét, hogy amíg a bizottság nem fogalmazza meg végleges állásfoglalását, addig a szenátusban ne folytatódjék a vita a sürgősségi kormányrendeletről. [Táj., okt. 22.] (→ 1997.10.27)

Eckstein-Kovács Péter, az SzK elnöke állásfoglalást tett közzé, amelyben azt közölték: nem fogadhatnak el semmilyen, Kolozsvárott kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően. (→ 1997.10.21) [RMSz, okt. 24.]

A Legfelsőbb Törvényszék úgy döntött, hogy a csereháti üggyel kapcsolatos pert a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. [Táj., okt. 24.]

Göncz Árpád Budapesten 1956-os emlékérmeket adott át annak a 24 erdélyinek, aki a m. forradalom megtorlását követően ro. börtönökben sínylődtek. Hasonló ünnepség volt 1995-ben (amikor 42 erdélyi kapott emlékérmet) és 1996-ban is. [EN, nov. 4.]

A BSEC külügyminiszterei Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályát. (→ 1995.06.30, 1996.04.28, 1997.02.07). [RMSz, okt. 24.]

1998. január 23.

Eckstein-Kovács Péter kifejtette: minden jel arra vall, hogy a PD ki akarja kényszeríteni Ciorbea lemondását; annyi bizonyos, hogy egyetlen koalíciós pártnak sem érdeke az előrehozott választás. [Szabadság, jan. 23.]

1998. május 13.

Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt képviseli a Cserehát-ügyben, kedvező körülménynek ítéli azt, hogy a Basel Hilft Alapítvány alelnöke, Rudin Morand nem osztja Cyrill Bürgel véleményét, s amellett van, hogy a helyi közösség véleménye a döntő. A helyszíni szemlén Morand meggyőződött arról, hogy az intézményt nem az eredeti célnak megfelelően tervezték. [Szabadság, máj. 13.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-89




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998