|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 89 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-89 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Eckstein-Kovács Péter 1998. május 30.A Kolozs megyei MKT ülésén – ahol jelen voltak a m. egyházak vezetői, egyetemi tanárok és az RMDSz vezetői (tk.: Markó Béla, Tőkés László, Kötő József, Eckstein-Kovács Péter, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő) – hosszas vita után határozatot fogadtak el arról, hogy felkérik az RMDSz parlamenti képviselőit, hogy jún. 15-ig nyújtsák be a kolozsvári egyetem alapításáról szóló törvényt. [Táj., jún. 1.] – Az ülést követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: amennyiben nem emelik törvényerőre a 22-es és 36-os kormányrendeleteket (→ 1998.04.08), az RMDSz nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. [RMSz, jún. 1.] – A KMDSz – a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az RMDSz „politikai tehetetlenségét” is okolta a BTE újraindításának elakadása miatt és pol. eszközváltást sürgetett. Meglátásuk szerint a PD-hez hasonló kényszerítő (vesd össze: Ciorbea lemondatása, ]980330) módszerekhez kell folyamodni a szövetség céljainak eléréséhez. [Szabadság, jún. 1.] (→ 1998.06.04)1998. június 4.Az RMDSz sajtóértekezletén szóba került a kolozsvári MKT által megfogalmazott elégedetlenség (→ 1998.05.30). Elfogadhatatlan, hogy – bár az RMDSz részese a kormánynak – a m. kisebbséget érintő kérdések rendezése semmit sem mozdult előre. Az RMDSz álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak tekinteni, hiszen ez nem új követelés, hanem a koalíció közös programjában szereplő tétel. Markó Béla idézte Constantinescu elnök 1997. dec. 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére [„a tanügyi törvénynek biztosítania kell a kisebbségi anyanyelvű oktatás minden formáját, beleértve a m. egyetem létrehozását is” (BN, aug. 17.)]. A koalíciós együttműködés folytatásáról vagy felfüggesztéséről az SzKT dönt. [Táj., jún. 4.]Ítéletet hirdetett a Maros megyei törvényszék a csereháti ügy perében. A bíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat keresetét, amelyben a terület koncesszionálási szerződését és az Aris Industrie Rt., valamint a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarend közötti ajándékozási szerződés megsemmisítését kérte. „Az ítélet törvénytelen, ezért fellebbezéssel fogunk élni” – mondta Eckstein-Kovács Péter, az udvarhelyiek védőügyvédje. [Szabadság, jún. 4.] 1998. június 25.A kormány elfogadta 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. Ezek közül korábbban 8 tartozott m. egyházak, közösségek birtokába: Nagyváradon a két püspöki palota, Kolozsváron az EMKE székháza és az unitárius nyugdíjpénztár épülete, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, Gyulafehérváron a Batthyaneum, a hétfalusi evangélikus iskola. A rendelet elvi határozatot jelent, amelynek alapján külön-külön bizottságok tárgyalnak az érdekeltekkel (a volt tulajdonosokkal és az épület jelenlegi használóival) a visszaadás folyamatáról. A rendelet nem tartalmaz határidőt. [MTI]A szenátusban véget ért a Securitate dekonspirálására vonatkozó törvényjavaslat vitája. Eckstein-Kovács Péter elmondta: a vita során olyan részeket vettek föl a tervezetbe, amely lerontja a civil társadalom ellenőrzési lehetőségét. [Táj., jún. 25.] A kormány tagjai zárt borítékban nyilatkozatot adtak át a kormányfőnek arról, hogy milyen volt a viszonyuk a Securitatéval. [MTI] (→ 1998.07.06) Az RMDSz képviselői frakciója nyilatkozatban állt ki Bárányi Ferenc mellett: Bárányinak nem kell lehajtania a fejét eddigi közéleti tevékenységéért; elítélik a politikai lejáratási kampányt, amelyet az tett lehetővé, hogy a titkosszolgálat irattárai nincsenek semleges kézben. Sürgetik a Ticu Dumitrescu-féle törvény mielőbbi alkalmazását. [Táj., jún. 25.] A Vallásügyi Államtitkárság a kormány elé terjesztette a vallásügyi törvénytervezetet, amelyet a 15 elismert egyház képviselőinek egyetértését tükrözi, amely 1997–98 közötti 6 találkozó alkalmával fogalmazódott meg. [Szabadság, jún. 25.] 1998. szeptember 12.Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.] A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.] 1999. január 28.Az RMDSz OpT megvitatta Tokay György lemondó levelét; utóda Eckstein-Kovács Péter. Tokay elmondta: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált megfelelő módon az RMDSz-szel és nem volt olyan jelenléte a kül- és belpolitikában meg a sajtóban, amit elvártak tőle. Hozzátette: Tőkés László már 1997-ben javasolta az ő leváltását, amit 1998-ban megismételt. Tokay végül az emlékezetes „gazemberezés” nyomán (→ 1998.09.30) nyomán döntött úgy, hogy lemond kisebbségi miniszteri posztjáról. [Szabadság, jan. 28.]Az OpT megfogalmazta az újabb „bányászjárás” tanulságait is: elengedhetetlen külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése, ehhez nemzetközi segítséget kell igénybe venni. „Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges pol. erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében.” A szövetség határozottan támogatja a kormány reformpolitikáját, ennek érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a koalíció pártjai között. [Szabadság, jan. 28.] H. R. Patapievici válaszolt a „hogyan lehetséges C. V. Tudor szenátor létezése társadalmunkban?” kérdésre: 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a ro. értelmiség zaklatásában, 1989 után pedig az Iliescu–Petre Roman páros élesztette föl, Iliescuék pedig föl is használták. C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. 1993 májusában kiderült: Tudor testőrei a SRI alkalmazottai. 1994. márc. leváltották a SRI néhány tisztjét, mert információkat szivárogtattak ki Tudor hetilapjának; az eltávolított tisztek beléptek a PRM-be. [A Hét, jan. 28.] 1999. január 29.Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.] A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.] 1999. február 11.Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a m. egyetem ügyéről elmondta: a különbizottság decemberben leadta a jelentését, az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. [A Nap, febr. 11.]Kiss Kálmán (RMSzdP) elmondta: erős szervezetük van, Maros megyében 5800 a taglétszám. Találkozni akarnak az RMDSz vezetőivel, hogy az együttműködésről tárgyaljanak, de eddig mindig visszautasításra találtak; a többi „politikai erő komolyan vesz minket”. [Népújság, febr. 11.] 1999. február 19.Kolozsvárott a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak a m. püspökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. Eckstein ismertette az egyházi javak visszaszolgáltatásának és a vallásügyi törvénytervezetnek a helyzetét: mindkettő késik; újabb restitúciós listát kért a püspököktől, hogy megkezdhesse egy újabb kormányrendelet kijárási procedúráját. Az egyházi vezetők nehezményezték, hogy a kormány az ortodoxoknak kedvez, ezért nemzetközi fórumokhoz kívánnak fordulni. [RMSz, febr. 23.]Tisztújítás volt a BMC kolozsvári ülésén. Az elnök Jakobovits Miklós maradt, üv. titkár: Dobribán Emil; aleln.: Németh Júlia, Gaál András, Simon Endre. [BL, febr. 19.] 1999. március 8.A CNA intézkedése (→ 1999.02.24) ellen Márton Árpád képviselő és Eckstein-Kovács Péter is fellépett. [RMSz, márc. 8.; Szabadság, márc. 8.] (→ 1999.03.16)1999. április 9.A kormány ülésén a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt (az ő helyébe Winkler Gyula került). [RMSz, ápr. 14.]Kolozsvár főügyésze kijelentette, hogy Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy azok Ro. területi integritását veszélyeztetnék, ezért megszüntetik az ellen indított eljárást. Ghermant a PUNR, a PDSR és a PRM helyi szervezetei jelentették föl. [Szabadság, ápr. 9.] Eckstein-Kovács Péter és Németh Zsolt budapesti megbeszélésén szóba került a m. egyetem ügye, az egyházi ingatlanok restitúciója, a külképviseleti rendszer bővítése és a pápa közelgő látogatása. [Szabadság, ápr. 9.; ápr. 10.] Anghel Andreescu orsz. csendőrparancsnok Marosvásárhelyen jelen volt a csendőrség intervenciós hadosztályának megalakulásakor. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly kérdést intézett a belügyminiszterhez: melyek azok a „szeparatista akciók” amely ellen a hadosztály fellépni kíván. [BL, ápr. 9.] (→ 1999.05.25) Ro. szeretné csökkenteni a ro.–orosz kereskedelmi mérleg hiányát; ezt hátráltatja, hogy Ro. nem tudja mérsékelni a kőolaj és a földgáz importját. [Népújság, ápr. 9.] A romániai magyarság opcióit vizsgálta egy statisztikai fölmérés. A megkérdezettek 45%-a nem jelenne meg, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, de a szavazni szándékozók 88%-a az RMDSz-re voksolna. [Szabadság, ápr. 9.; ápr. 10.] 1999. május 31.Tőkés Elek, aki a kisebbségi egyházak ügyével foglalkozik a Vallásügyi Államtitkárságon hosszan elemezte a hivatali tevékenység buktatóit. Az ortodox egyház különleges kegyben van, a támogatások döntő többségét ők kapják, de Eckstein-Kovács Péter minisztersége óta azonban sikerült kisebb-nagyobb összegeket a m. egyházaknak is megszerezni. Az ország vallási térképe meg fog változni, mert nagyon előretörtek a neoprotestáns egyházak: 9 év alatt mintegy 900 templom és imaház számára adtak ki építési engedélyt. [Szabadság, máj. 31.]1999. június 19.Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.] Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.] Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29) 1999. október 29.A kormányülésen visszavonták Vasile Sălcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Fărcaş felmentése után (→ 1999.09.24) belharc indult a parasztpárt (PNTCD) kolozsvári szervezeténél. [Szabadság, okt. 29.] (→ 1999.11.10)Sepsiszentgyörgyön a levéltárnak otthont adó Lábas Házat a belügyminisztériumtól a műv. tárca venné át, a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein-Kovács Péter közbelépésére ezt sikerült megakadályozni; az épületet a város szeretné saját tulajdonában tudni. (Előzmény: Radu Vasile 1998-ban a helyi Andrei Şaguna Ligának ígéretet tett, hogy létrehozzák a Ro. Szellemiség Múzeumát, melyet a Keleti-Kárpátok Múzeuma névvel ruháztak fel.) [Háromszék, okt. 30.] (→ 1999.12.08) 1999. november 5.Tízezer diák lepte el a bukaresti Egyetem teret. A tűntetők kormányellenes jelszavakat harsogtak, s petíciót adtak át a tanügyi tárca vezetőjének. [Szabadság, nov. 5.] – 100%-os ösztöndíjemelést, a bentlakások állami támogatását és 50%-os kedvezményt kérnek a gyorsvonatokra is. [RMSz, nov. 10.]Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi min. közleményben tiltakozott a kolozsvári tanács Antonescu-szobor állítási határozata ellen. Ha nem vonják vissza, bíróság előtt kéri majd a határozat semmissé tételét. [Szabadság, nov. 5.] 1999. november 11.Mădălin Voicu, a roma kisebbség parlamenti képviselője szerint az RMDSz, a romániai magyarság érdekeinek védelmezése közben gyakran figyelmen kívül hagyja más kisebbségek érdekeit. – Ennek ellentételezésére Eckstein-Kovács Péter kisebbségi miniszter elmondta, hogy a Romák Pártja a költségvetésből a kétszeresét kapja annak, mint amennyi fölött a kisebbségi szaktárca diszponál. [Szabadság, nov. 11.]Ismeretlen tettesek összetörték a Klapka-emléktáblát. [RMSz, nov. 13.] (→ 1999.11.06) 1999. december 8.Sepsiszentgyörgyön nem sikerült Eckstein-Kovács Péter közbelépése (→ 1999.10.29); megérkezett a városházára a végleges döntés: a Lábas Házat a művelődési tárca a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára adományozza. [RMSz, dec. 8.] (→ 2003.05.20, 2003.11.14)Elfogadták a nyugdíjrendszert szabályozó törvényt. A nyugalmazási korhatár fokozatos növelésének első szakaszára 2001-ben kerül sor: a férfiak 62, a nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. [Szabadság, dec. 8.] Emil Constantinescu aláírta a Securitate dossziéjához való hozzáférés lehetőségét szabályozó ún. Ticu Dumitrescu-féle törvényt. Az államfő kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amely elismeri, hogy az 1945. márc. 6. utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és hogy a Securitate politikai rendőrségként tevékenykedett; a törvényt bírálóknak válaszolva elmondta: még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.06.10, 1999.06.29, 1999.10.21, 1999.12.14) A legutóbbi SzKT-n (→ 1999.12.04) Kerekes Károly javaslatára megvitatták a 105/1999. sz. kormányrendelet hiányosságait. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, hogy a rendelet csak az 1940. szept. 14.–1944. aug. 23. közötti időszak bűneiért fizet kárpótlást, de nem vonatkozik az 1945. márc. 6-ig terjedő periódusra, amikor százával tartottak magyarokat a dél-erdélyi és zsilvásárhelyi táborokban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségi miniszter elmondta: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. márc. 6-ig. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.12.15) Az RMDSz diszkriminatívnak tartja az Agache-perben hozott legutóbbi ítéletet (→ 1999.11.18), ezért támogatja az újabb fellebbezést. [Népújság, dec. 8.] 1999. december 19.Mugur Isărescu – aki hangsúlyozta politikai semlegességét – közzétette kormányának összetételét. A kormányfőnek 4 helyettese van: Mircea Ciumara, Petre Roman (külügymin.), Valeriu Stoica (igazságügy) és Hajdú Gábor (egészségügy). Eckstein-Kovács Péter megmaradt a kisebbségi tárca élén. A kormány többi tagja: Constantin Dudu Ionescu (belügy), Victor Babiuc (nemzetvédelem), Decebal Traian Remeş (pénzügy), Andrei Marga (oktatás), Ion Caramitru (műv.), Smaranda Dobrescu, Radu Berceanu, Ioan Avram Mureşan, Traian Băsescu, Nicolae Noica, Romica Tomescu, Crin Antonescu, Vlad Roşca. A kormány főtitkára: Radu Stroe. [RMSz, dec. 21.]1999. december 30.Az első kormányülések egyikén heves vitát váltott ki az a rendelet, amely a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséghez tartozó segédszemélyzet fizetésének fedezéséről szólt. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a rendelet sérti az egyházak közötti egyenlőség elvét, végül a kormányfő mégis elfogadta a rendeletet. [Szabadság, dec. 30.]2000. március 22.Bukarestben, a parlamentben a nemzeti kisebbségekről szóló szeminárium kezdődött, ahol tk. a kisebbségi törvénytervezetet is megtárgyalták. Az általános vitában felszólalt Eckstein-Kovács Péter és Gabriel Andreescu (Helsinki Bizottság) is. [NyJ, márc. 22.]Varga Attila, aki Budapesten részt vett a h. t. m. ügyében folytatott tanácskozáson, elmondta, hogy a státustörvénynek csupán az alapelveit tárgyalták meg. A legkényesebb kérdés: ki számít h. t. m.-nak? [Szabadság, márc. 22.] Több értelmiségi nyílt levélben tiltakozott a Bardóczy Csaba ellen hozott ítélet miatt. A csereháti épületbe való behatolás miatt (→ 1998.02.23) 2 évre ítélték, 4 év felfüggesztéssel. [HN, márc. 22.] (→ 2000.04.12) Rendszerint ott létezik m. önszerveződés, ahol akad egy-egy lelkes ember, aki föl tudja vállalni közössége dolgait. Balázs Bécsi Attila Szamosújváron évekkel ezelőtt megalapította a Téka Alapítványt, azóta a helyi magyarság a Téka székházában szokott összegyűlni. Minden évben széles körű ifj. néptánctalálkozókat szerveznek. [Szabadság, márc. 22.] 2000. május 4.Kolozsvár RMDSz-es polgármesterjelöltje, Eckstein-Kovács Péter megbeszélést folytatott a m. egyházak helyi vezetőivel, hogy az egyházak segítségét kérje a választási kampány idejére. [Szabadság, máj. 4.]Ro. lakosainak száma jan. 1-jén 22,455 millió főt számlált, 33 ezerrel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. [HN, máj. 4.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
