|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 166 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 161-166 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: oktatás, anyanyelvű / kisebbségi oktatás / m. ny. oktatás 1991. szeptember 12.Iskolakezdés előtti körképet közölt az anyanyelvű oktatásról az EN.Az RMSz Szász János reflexióit közölte Iliescu izraeli interjúja (→ 1991.09.07) kapcsán, amelyben a neves publicista kiemelte, hogy Ion Antonescu rehabilitálása a kormány hallgatólagos beleegyezésével folyik. 1991. október 17.A parlament két házának együttes ülésén felolvasták a Hargita és Kovászna megyéből „elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. Az RMDSz kérte, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, de – a nyilvánvaló manipulációs okok miatt – az indítványt elvetették, a jelentést a tévé és a rádió is közvetítette. Az ún. Har–Kov-jelentés elüldözötteknek tüntette fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre kihelyezett tanárokat, akik 1989 után visszatértek a szülőföldjükre. A m. és ro. iskolák szétválasztását szintén elítélte a jelentés. Az ülés megkezdésekor Tokay György kért szót, bejelentve, hogy a Har–Kov-jelentés ismertetése révén a tévé nézői a m. kisebbség „ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak” lehetnek tanúi. Az RMDSz parlamenti frakciója tiltakozásul kivonult az ülésről, mert a jelentés „az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg”. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekintette azt, hogy a Székelyföldön 1989 decemberében megöltek 4 románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezeket a személyeket nem románságukért lincselték meg, hanem azért, mert a Ceauşescu-rezsim kíméletlen rendőrei voltak. A jelentéstevők elhallgatták, hogy a két székely megyében m. rendőrökkel is végzett a népharag, ugyanakkor azt sem említették, hogy rendőr-áldozatok színromán helységekben is voltak. (→ 1991.10.24) – A jelentést brosúra formájában országos szinten terjesztették. (→ 1992.02.12)A szenátus elfogadta a SRI működéséről szóló törvény tervezetét. A tervezet jellegéről Markó Béla beszélt az RMSz riporterének. [RMSz, okt. 17.] 1991. november 20.A Szabadság ismertette Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a nemzetiségek jogairól nov. 1-jén kiadott nyilatkozatát. Ukrajna biztosítja a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, garantálja a nemzetiségek anyanyelvének használatát. Ahol egy tömbben élnek a nemzetiségek, ott a nemzetiségek nyelve az államnyelvvel együtt használható. A nemzetiségek használhatják nemzeti szimbólumaikat. [Szabadság, nov. 20.]A ro. kormány nyilatkozatot adott ki a nemzeti kisebbségekről. A nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. [Szabadság, nov. 23.] 1992. május 8.Csíkszereda főterén ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású ro.–m. megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László kezdeményezett és a Csíki RMDSz szervezett. Ro. részről beszédet mondott Smaranda Enache; Nicolae Ştefan Drăgăneşti, a ro. emberjogi liga elnöke; Ilie Maier, bánsági ortodox vikárius. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Ro. lakóihoz, békejobbot nyújtva minden nemzet képviselőinek, kihangsúlyozva az egymásrautaltságot és kifejtve azt, hogy a m. nemzetiségnek szüksége van a teljes körű anyanyelvű oktatásra, önszervező intézményeire. [EN, máj. 14.]1992. május 22.Kolozsvárott tartotta soros ülését az RMDSz OE. Létrehozták a parlamenti választás kampánystábját, Szőcs Géza vezetésével. A tanügyi törvénytervezet antidemokratikus, a kisebbségi okt. elsorvasztására törekszik, ezért arra szólították föl az ország demokratikus erőit, hogy vegyenek részt a törvénytervezet ellen tiltakozó jún. 11-i orsz. tüntetésen. [RMSz, máj. 27.]1992. június 5.Tőkés László cikkét (Alapvető és emberi közösségi jogunk az önálló m. ny. oktatás) közölte a Szabadság.Szlovákiában Vladimír Mečiar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyerte a választásokat. 1992. június 16.A Szabadság munkatársa Victor Drăgoi Kolozs megyei tanfelügyelővel beszélgetett, aki megerősítette, hogy lesz m. érettségi és ennek megfelelően lehet majd magyarul is felvételizni. De több olyan kijelentése is volt (pl. ro. osztályok telepítése m. iskolákba), amelynek nyomán az újságíró azt állapíthatta meg: folytatódik a m. ny. oktatás elsorvasztása. [Szabadság, jún. 16.]1992. július 9.Az RMDSz, a Bolyai Társaság és az RMPSz írta alá Az erdélyi magyar iskolákért! felhívást. [RMSz, júl. 9.]Kolozsvárott pénzbüntetésre ítélték azokat, akik Iliescu látogatásakor (→ 1992.06.04) elnökellenes jelszavakat kiáltoztak. A tüntetőket videofelvétel segítségével azonosították. [Zig-Zag, júl. 9.] Elszabadult az infláció: a húsfélék 40%-kal, az import cukor 90%-kal drágult. 1992. szeptember 11.Tőkés László bejelentette, hogy felfüggeszti éhségsztrájkját.Gh. Funar (aki indul az elnökválasztásokon) az RTV-ben politikai diverziónak és románellenes cselekedetnek nevezte Tőkés éhségsztrájkját. Az Okt. Min. rendelete értelmében alkalom nyílt a fakultatív anyanyelvű oktatásra. A ro. iskolákban tanuló kisebbségiek heti 2 órában tanulhatják anyanyelvüket. [Népújság, szept. 11.] Iliescu Franciországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútja során Párizsba érkezett, de a Miterrand elnökkel tervezett megbeszélést „időhiány” miatt törölték. [Magyar Hírlap, szept. 11.] 1992. november 17.Domokos Géza aggasztónak nevezte, hogy N. Văcăroiu Liviu Maior történészt nevezte ki oktatási miniszternek, aki a VR színeiben szerzett kétes hírnevet. [Szabadság, nov. 17.] (→ 1992.11.22)Az RMPSz terveiről cikkezett az RMSz. Évente kb. 20 ezer m. fiatal fejezi be a tanulmányait Ro.-ban, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezres pedagógus réteget, mert abból 3500 szakképzetlen. A továbbképzés kereteként kidolgozták a Bolyai Nyári Akadémia tervét. [RMSz, nov. 17.] (→ 1993.02.13) 1992. november 22.Liviu Maior, az új oktatási miniszter (→ 1992.11.17) kijelentette: „Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Ro. állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a ro. állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell hogy vesse magát egyazon törvényeknek.” [MTI]1992. december 31.Murvai László: A m. kisebbség oktatásképe az 1991/92-es Fehér Könyvben címmel alapos elemzést közölt az RMSz, amely a Külügymin. kiadványa adatai alapján figyelmeztet a magyarság fogyására, az oktatást érintő kérdésekre. [RMSz, dec. 31.]A korábban megkötött egyezmény (→ 1992.07.23) értelmében megszűnt Csehszlovákia, helyette két önálló állam jött létre: Csehország és Szlovákia. ● [A csehek nagyvonalúan kezelték a szlovákok önállósulási törekvéseit, de döntésük mögött a következő pragmatikus felismerés állt: előnyösebb lesz elválni egy szegényebb, forrongóbb országrésztől.] 1993. február 24.Iliescu elnök fogadta az RMDSz – Markó Béla, Verestóy Attila, Tokay György, Borbély László, Varga Attila összetételű – küldöttségét. Megbeszélték a romániai magyarság égető gondjait: a kisebbségi törvény hiányát, az autonómia és az anyanyelvhasználat ügyét, az 1990-es marosvásárhelyi események elítéltjeinek helyzetét. Elmagyarázták, hogy oktatási autonómián teljes körű m. oktatási rendszert értenek, amit az állami költségvetés finanszírozna. Sérelmesnek találták, hogy a helyi közigazgatásból, igazságszolgáltatásból kiszorultak a m. tisztviselők. [RMSz, febr. 26.] (→ 1994.02.01)1993. március 19.A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.] Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.] Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. április 7.Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.] Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.] 1993. május 1.Hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. A fizetéseket is emelték, de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. [Népszabadság, máj. 3.]A CD 3 pártja (PNTCD, PAC, PL) levélben foglalt állást Tőkés László kijelentésével (→ 1993.02.27) kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. [RMSz, máj. 1.] Asztalos Ferenc a m. oktatás hátrányos helyzetét igazolta számadatokkal: a lakosság 7,1%-a magyar, de csak 4,9% tanulhat az anyanyelvén; 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, de 100 ezer magyarra csak 512 fő. Emiatt, m. nyelvterületen, magas a szakképzetlen pedagógusok száma. [RMSz, máj. 1.] 1993. május 4.Teodor Meleşcanu Pozsonyban tárgyalt szlovák kollégájával; parafálták a szlovák–ro. barátsági szerződést. [RMSz, máj. 6.]Tőkés László, párizsi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Ro. belépését az ET-ba 3 feltételhez kell kötni: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvű oktatás megoldása és a nemzeti kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetése. [Népszabadság, máj. 4.] 1993. július 3.Az 1992/93-as iskolai évben 216.917 tanuló végezte az iskolát m. ny. osztályokban (79%), 57.000 m. pedig ro. osztályokban tanult. Az előző tanévben 235.912 volt ez a szám. A m. pedagógusok száma 13.789; a szakképzett tanerők aránya 74,8%. [Bővebben lásd: RMSz, júl. 3.]Kolozsvárott hónapok óta a Caritas nevű pilótajáték tartja izgalomban a lakosságot. A szabály: három hónap után a befizetett összeg nyolcszorosát kapja vissza a befektető. Niylvánvaló, hogy ez a nyerészkedő játék csak rövid ideig működhet. [MN, júl. 3.] – A kat. egyház tiltakozott a névhasználat ellen. [RMSz, júl. 22.] 1993. július 22.Kolozsvárott tanácskoztak a m. ny. oktatásról az egyetemi oktatók; a résztvevők egyetértettek abban, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú BTE létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. [HN, júl. 22.; RMSz, júl. 22.]Brüsszelben parafálták Ro. és az EK közötti ideiglenes egyezmény járulékos jegyzőkönyvét. Megállapították, hogy javul a Ro.-ból származó ipari és mezőgazdasági termékek importrendszere az EK piacain. [RMSz, júl. 22.] 1993. július 24.A neptunfürdői tanácskozáson (→ 1993.07.17) V. Hrebenciuc az első napon zsarolásnak nevezte a magyarok követeléseit (kisebbségi törvény, anyanyelvű oktatás, kétnyelvű feliratok), másnapra azonban elfogadott mindent. Bizonyára jelzést kapott, hiszen a tárgyalás az egykori Ceauşescu-villában volt, annak pedig közvetlen kapcsolata volt Bukaresttel. [Szabadság, júl. 24.] (→ 1993.07.29)Mircea Snegur moldovai elnök a parlament hozzájárulását kérte a FÁK-hoz való társulás ratifikálására. A Ro. és Moldova egyesülését támogató politikusok ezt gyalázatos árulásnak nevezték. [Népújság, júl. 24.] (→ 1993.09.28) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
