|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 166 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 161-166 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: oktatás, anyanyelvű / kisebbségi oktatás / m. ny. oktatás 1990. július 11.Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a VR által szervezett összejövetelek hangvétele ellen. A Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsvárott és Bukarestben megtartott gyűléseken (vagy tüntetéseken) a m. oktatás ellen tüntettek. A nyilatkozat adatokkal cáfolta meg a VR állításait. [RMSz, júl. 13.]Bukarestben megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt; főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás támogatása, tanfolyamok szervezése, ösztöndíjak juttatása. 1990. július 12.Az RMDSz parlamenti csoportja megbeszélést folytatott Gh. Ştefan tanügyminiszterrel, melyen szóba hozták a BTE és a m. ny. iskoláztatás ügyét is.1990. július 26.Budapestre látogatott Romulus Neagu külügyi államtitkár és Szokai Imrével tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Szokai elmondta, hogy Mo. számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, ill. az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSz igényét a m. oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A ro. fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus megnyitását.1990. július 27.A Szabadság cikket közölt Mihai Lupoi volt idegenforgalmi miniszterrel, aki februárban lemondott tisztségéről és menedékjogot kért Svájcban. Tettének oka: tudatára ébredt, hogy Iliescu ismét életre akarja hívni a politikai rendőrséget.A hazai m. oktatás helyzetéről közölt cikket a Valóság. Az RMDSz szenátusi csoportja június 23-án levelet intézett Petre Romanhoz, amelyben amiatt tiltakozott, hogy sem a kormány, sem a minisztérium nem intézkedett a BTE visszaállításáról. A BTE visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. A tanügy rendezetlensége kihat a m. kisebbség életére. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett diák távozott Mo.-ra, hogy ott tanuljon tovább. 1990. július 28.Kilenc RMDSz-szenátor nyilatkozatban tiltakozott a kisebbségek megfélemlítését célzó növekvő nacionalista propaganda ellen. Szerintük ezt szolgálja sok esetben a sajtó, a rádió és a televízió, de hasonló hangulatot szítanak a különböző nagygyűlések és tüntetések, sőt a parlamenti megnyilvánulások is. A támadások főleg az anyanyelvű oktatás ellen irányulnak. (→ 1990.08.29)Marosvásárhelyen Színiakadémia lett a korábbi Színművészeti Intézet. 1990. szeptember 11.Az RMDSz parlamenti csoportja interpellációban tiltakozott a Gheorghe Ştefan oktatási min. által telefonon továbbított utasítás ellen, melynek értelmében hatályon kívül helyezték a kisebbségi tanulók anyanyelven történő felvételizési jogát. Érvényes törvény nem helyezhető hatályon kívül egy telefonüzenettel – hangsúlyozták. (→ 1990.09.17)1990. szeptember 15.Az Okt. Min. m. líceum megnyitását engedélyezte Aradon. Szept. 10-én Gh. Gîrbovan, megyei prefektus kijelentette, hogy nem engedélyezi a líceum megnyitását. Tokay György képviselő tiltakozásul ülősztrájkba kezdett. Sikerült elérnie, hogy szept. 17-én mégis meginduljon a tanítás.1990. szeptember 17.Temesvárott 15 ezres tömeg tüntetett, tiltakozván a sajtó rágalmai ellen. Nem igaz, hogy 9 hónappal korábban huligánok és Mo.-i ügynökök robbantották volna ki a forradalmat.Az RMDSz Maros megyei szervezete nyílt levélben tiltakozott az ország elnökénél a tanügyminiszter jogtalan rendelete ellen. (→ 1990.09.11) 1990. szeptember 18.Az RMDSz főtitkársága nyilatkozatban köszöntötte az előző napi temesvári nagygyűlés résztvevőit. Temesvár következetes szembeszállása a visszarendeződéssel és a neokommunista-neofasiszta uszítókkal újjáéleszti a romániai magyarság reményeit.Az RMSz cikket közölt a tanügyben tapasztalható visszásságokról, az oktatási törvény hiányáról, a m. oktatás háttérbe szorulásáról. 1990. szeptember 26.Az okt. min. fogadta az RMDSz küldöttségét a bukaresti – 75 évvel korábban alapított – Ady Endre Líceum ügyében, melyet 1985-ben ro. tannyelvű iskolává nyilvánítottak. Beadványt adtak át, amelyben kérték az iskola státusának visszaállítását. Utána sajtóértekezleten ismertették az iskola helyzetét, azt, hogy a ro. szülők tiltakozása miatt nem lehet megindítani ismét a m. oktatást. Elhangzott egy egyenruhás szekustiszt neve, aki a helyszínen irányította a szülők „spontán” akcióját. Az eset a visszarendeződés meggyőző példája. (→ 1990.10.02, 1990.10.19)1991. február 18.Az RTV m. ny. adásában Petre Roman azt állította, hogy ha egy intézkedés nem tartalmaz diszkriminatív tételeket, az felér a jogegyenlőséggel, továbbá azt, hogy a m.–ro. ellentétet a m. kormánytényezők nyilatkozatai okozzák. Szerinte az egyetemi anyanyelvű oktatás legfeljebb a humán tárgyaknál lehetséges.1991. május 8.A m. egyházak vezetői levélben fordultak Iliescu elnökhöz, amelyben tk. a törvények, rendeletek és a készülő alkotmány kisebbségellenes jellegét sérelmezték. Ezek megalkotásánál nem veszik figyelembe a vonatkozó nemzetközi dokumentumokat. A tervezet diszkriminatív módon csak a ro. nyelvű oktatást kívánja elismerni, ahelyett, hogy leszögezné: „az oktatás románul, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken folyik”. [RMSz, máj. 8.] (→ 1991.05.22)1991. június 18.A képviselőházban, a SRI-ről szóló törvény tervezetének vitáján Podhradszky László amiatt tiltakozott, hogy az államtitok fogalmát még mindig a diktatúra idejében megfogalmazott törvény rendezi, amely kimondja, hogy a statisztikai és gazdasági számadatok is annak számítanak. Áthidaló megoldásként azt iktatták be a tervezetbe, hogy az államtitok fogalmát új törvény fogja meghatározni.Bukarestben rohamsisakos, pajzsos rendőrök gumibottal támadtak az Egyetem térre vonuló kormányellenes tüntetőkre. A szenátusban Markó Béla interpellált az ellen, hogy Maros megyében 9 m. osztállyal kevesebbet kívánnak indítani, mint egy évvel korábban. A m. tagozatos gimnáziumokban csak 37% folytathatja az általános iskolát, míg a ro. tanulók 57%-ának van lehetősége továbbtanulni. 1991. június 25.A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a következő évi beiskolázási tervet. Ezek szerint a Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990-ben visszaállították a m. ny. oktatást (→ 1990.02.05), most újból ro. osztályok indítását tervezték. Az intézkedés újabb tiltakozási hullámot indított el, az iskolák igazgatói és az RMDSz-szenátorok minden fórumon közbenjártak az eljárás méltánytalansága ellen. – A tanfelügyelőség másnap elutasította az igazgatók levelét. [Szabadság, jún. 27.] (→ 1991.06.26)1991. június 26.Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét (→ 1991.06.20), és azt, hogy a szükségesnél kevesebb m. ny. osztályt terveznek indítani. Felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a BTE visszaállításával lehetne pótolni.Oroszhegy lakói nyílt levélben kérték Iliescu elnök közbenjárását a rendőrgyilkossági perben elítélt falusfeleik ügyében. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [Szabadság, jún. 26.] Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Júliusban Brioni szigetén három hónapig tartó haladékról állapodtak meg. (→ 1991.10.07) 1991. június 27.Domokos Géza és Verestóy Attila Iliescu elnökkel és az okt. miniszterrel tárgyalt, tk. a kolozsvári iskolák ügyében (→ 1991.06.25). A min. korábban azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 m. ny. iskolának maradjon meg a status quo-ja, azokban ne indítsanak ro. osztályokat. Most azért kellett ismét tárgyalni, mert a tanfelügyelők (pl. a Kolozs megyei) semmibe vették a miniszteri utasítást. [RMSz, jún. 29.] (→ 1991.07.02)A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta az RMCsSz elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. (→ 1991.05.09, 1991.08.07) A Molotov–Ribbentrop-paktumra vonatkozó ro. parlamenti nyilatkozatot (→ 1991.06.24) kommentálva Csurkin szovjet külügyi szóvivő egy sajtóértekezleten kifejtette, hogy e paktum elvesztette jelentőségét, a jelenlegi határokat az 1947-es párizsi békeszerződés határozta meg. Moldova továbbra is a SzU egyik tagköztársasága marad. 1991. június 28.Király Károly és Demény Lajos levelet küldött a genfi kisebbségi tanácskozás résztvevőihez (→ 1991.07.01), a köv. 3 javaslattal: hozzanak létre: a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot; ENSz különbizottságot; minden, kisebbséggel rendelkező országban, a kisebbségek védelmével megbízott szerveket.Pillich László parlamenti képviselő Mihai Drăgoi megyei tanfelügyelővel és Mihai Tălpeanu polgármesterrel folytatott sikertelen tárgyalást a kolozsvári iskolák ügyében. Gheorghe Robu, volt főügyész, rágalmazásért perbe hívta C. V. Tudort. A bíróságon C. V. Tudor agresszíven viselkedett, állandóan fenyegette a bíróság elnökét. Aláírták a KGST megszűnéséről szóló okmányt. 1991. június 29.Christopher Dodd, amerikai szenátor szerint a genfi EBEÉ-n „elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségek gondjainak, mert Európában ott a legsúlyosabb a kisebbségi jogok megsértése”. [BN, jún. 29.]A kolozsvári iskolák ügyében a m. egyházak képviselői mellett az Antitotalitárius Fórum (ADF) is tiltakozott. [Szabadság, jún. 29.; az egyházak Iliescuhoz küldött tiltakozó levelét lásd: RMSz, júl. 2.] – Az RMDSz Kolozs megyei vezetősége – tekintve, hogy eredménytelen tárgyalást folytatott a megye vezetőségével –, úgy döntött, hogy a kérdéses három iskolában tiltakozó nagygyűlést rendez júl. 2-án. (→ 1991.06.25) – A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is, tekintve, hogy az Ady Endre Líceumba ősztől ro. osztályokat kívánnak telepíteni. 1991. július 5.Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről. Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt. Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a határon túliakkal való kapcsolattartásra; anyanyelvüket szabadon használhatják, s ahol a kisebbségek aránya bizonyos értéket meghalad, ott a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük, hogy lojálisak legyenek, kötelesek elsajátítani a többség nyelvét és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. [RMSz, júl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszéki választmánya örömmel üdvözölte az AC állásfoglalását: első alkalom, hogy egy ro. tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. [RMSz, júl. 19.] (→ 1991.07.26) 1991. július 19.A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak az alkotmánytervezetről és 10 cikkely esetében javasoltak módosítást. [Szabadság, júl. 19.]Genfben elfogadták az EBEÉ kisebbségi konferenciájának záródokumentumát. A zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. A dokumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. – A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. [Szabadság, júl. 20., aug. 2.] Botrányba fulladt a privatizációs törvény vitája. Több párt képviselői is kivonultak a teremből. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
