Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 73 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-73
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: nacionalista / nacionalizmus propaganda / erők / uszítás / megnyilvánulások (erők, mozgalmak, pártok) nacionalizmus

1995. szeptember 14.

Az RMDSz székházában megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatait. Hiányolták, hogy a vita célját képező dokumentumokból tk. az is hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségnek; milyen jogi garanciák biztosítanák a folyamatot. A külügyi tanácsadó testület úgy ítélte meg, hogy az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. [Táj., szept. 15.]

Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök megbékélési javaslatának fogyatékosságait: az elnök beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu kiindulása téves, nem elég csupán egy részt kiragadni, hanem az egész történeti hátteret kell vizsgálni. Cinizmusra vall az elnök javaslata akkor, amikor a kormányban szélsőségesen nacionalista, antiszemita erők is jelen vannak. – Ellenzéki értelmiségiek egy csoportja is úgy vélekedett: aberráció a megbékélésről beszélni akkor, amikor a ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal; Gh. Funart, a nyilatkozatai alapján, egy demokratikus országban börtönbe küldenék, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak. [RMSz, szept. 14., 15.]

Kiss Kálmán ismét nyilatkozott a Rompresnek, az állítólagos budapesti megbeszélésekről (→ 1995.09.08): „az RMDSZ-nek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében” – mondta az RMSzdP elnöke. Fenntartja korábbi nyilatkozatát, azzal a módosítással, hogy Horn Gyulánál nem jártak. Holló László Levente bejelentette: lemond alelnöki [!?] tisztségéről és megszakítja a kapcsolatot Kiss Kálmánnal, akiből a sértettség beszél. Holló elmondása szerint Kiss 28 ezres párttagságról beszélt, de azt képtelenség ellenőrizni. [RMSz, szept. 14.]

1995. szeptember 24.

Gyergyószentmiklóson ülésezett az SzKT. Tamás László ifjúsági alelnök helyét Nagy Zsolt vette át. Döntés született arról, hogy a tanügyi válság-bizottság folytassa a munkáját, noha a tanügyi törvény elleni akciókról kiderült: helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktusba keveredni ro. társaikkal, a tanárok pedig állásukat féltik. [EN, szept. 27.]

Tőkés László levelet intézett az SzKT-hoz, amelyben a m. kormány magatartását bírálta (nem ért egyet Kovács Lászlóval, hogy Ro.-val szemben nem használhatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”) és felszólította az RMDSz-t, adja értésére a m. kormánynak, hogy határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A m. fél megengedő, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista ro. hatalom alá. [RMSz, szept. 26.]

Markó Béla meglátogatta Kozma Szilárd csíkszeredai költőt a kórházban, aki 10. napja folytat éhségsztrájkot a tanügyi törvény ellen és arra kérte, hogy függessze föl az egészségét veszélyeztető tiltakozást. [Táj., szept. 25.] – Kozma Szilárd 26-án felfüggesztette az éhségsztrájkot és nyilatkozatban tudatta a közvéleménnyel, hogy továbbra is ellenzi a tanügyi törvényt. Elítélte a m. kormány és az RMDSz vezetőinek megalkuvó (tkp. tárgyalási hajlandóságot mutató) politikáját. Szeretné elérni, hogy a következő választásokon olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik – úgymond – nem a hatalommal való egyezkedést keresik. [Táj., szept. 27.]

1996. január 14.

Az SzKT székelyudvarhelyi ülése elfogadta munkadokumentumnak Csapó I. József tervezetét a személyi autonómiáról, a további munkát egy jogi szakértőkből álló csoport hivatott elvégezni. – Az EMK levelével kapcsolatban (→ 1995.01.09) állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben leszögezték: az RMDSz „elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a szóbeli és tettleges agressziót”, a szövetségben nincs helye semmiféle intoleranciának. Az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. [Táj., jan. 15.] – Az SzKT kéréssel fordult Ro. elnökéhez, hogy lépjen föl Gh. Funar négy éve tartó önkényeskedései, törvénysértő magatartása, provokatív szándékai és tettei, szélsőségesen xenofób és nacionalista megnyilvánulásai ellen. [Szabadság, jan. 13.] – Tőkés László felolvasta azt a levelet, amelyet az RMDSz tb. elnöke a m. és a ro. államfőnek címzett. (→ 1996.01.16, 1996.01.17)

1996. február 8.

Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint – mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben – a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.] (→ 1996.02.14) – Markó Béla a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Năstase úgy állította be az esetet, mintha a szövetség fölajánlotta volna részvételi szándékát a kormányzásban, holott erről nem volt szó, az RMDSz úgy fogalmazott: nem zárja ki ezt a lehetőséget. Az RMDSz feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát a szélsőségesen nacionalista pártoktól (PUNR, PRM, PSM). [Népszabadság, febr. 8.]

A Ziua azt írta az új titokvédelmi törvényről, hogy az „törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot”. A szenátusban az RMDSz a törvény ellen szavazott, de azt még a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. [MH, febr. 9.] (→ 1996.02.20)

1996. május 16.

Az RMDSz és a RNDF rendezésében Temesvárott megnyílt a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a m. kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban folytatódnak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, a kisebbségek nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. [Táj., máj. 16.]

1996. május 18.

A FUEV-kongresszus utolsó munkanapján a visszavonuló Christoph Pan helyébe a svájci, rétoromán Arquint Romedit választották meg elnöknek. Fölvették a FUEV tagjainak sorába a köv. m. kisebbségi szervezeteket: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz), Együttélés Politikai Mozgalom (EPM; Felvidék), Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). [Táj., máj. 20.] – Bodó Barna elmondta: nem sikerült elérni, hogy a konferencia a kollektív jogokkal és az autonómiával is foglalkozzék. – Tőkés László rámutatott: a ro. hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni a külfölddel, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. szélsőséges nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. [RMSz, máj. 21.]

A PDSR vezetőségi ülése úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciós megállapodást a PUNR-vel. [MH, máj. 18.] (→ 1996.05.22, 1996.07.13)

1996. augusztus 2.

Az RMDSz elvárja, hogy a hatalom biztosítsa a ref. világtalálkozó zavartalan lebonyolítását. Markó Béla felkérte a szövetség tagjait, hogy a hagyományos erdélyi ökumenizmus jegyében vegyenek részt az eseményeken. [Táj., aug. 2.]

Az AEÁ nem támogatja a kelet-európai nemzeti, etnikai kisebbségek területi autonómiára való törekvéseit, de szorgalmazza a teljes politikai jogegyenlőséget és elvárja a többségi államtól a kisebbségek önazonossága megőrzésének teljes körű biztosítását. [Népszabadság, aug. 2.]

Az RMDSz múlt heti sajtótájékoztatóján Frunda György két nyelven üdvözölte a sajtó képviselőit, ezzel is jelezve: az autonómia-elképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel és a magyarellenesség. Ennek a zászlóvivője a kormánypárt és az államelnöki hivatal. [BL, aug. 2.]

1996. november 9.

Molnár Gusztáv politológus támogatta azt a lehetőséget, hogy az RMDSz belépjen a kormányba: „Az RMDSz most hosszú távra megerősíthetné a magyarság politikai képviseletének európai esélyeit, ha bebizonyítaná, hogy együtt tud működni egy nem kommunista jellegű kormánnyal.” – Az ellenzéknek kevés a szakértője, szükség lesz az RMDSz-re; a korábbi kormány elvszerű nacionalista politikát űzött, az új garnitúra „eklektikusan nacionalista”. [MN, nov. 9.]

1996. december 1.

A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most először kerülték a nacionalista felhangokat. [Népszabadság, dec. 2.]

1997. március 3.

Az OT úgy döntött, hogy az RMDSz részt vesz a jan. végén kormányrendelettel létre hozott új, konzultatív testületben, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (CMN). Az új CMN nem a kormánnyal, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatallal áll kapcsolatban, együttműködik a kisebbségi szervezetek tevékenységének összehangolásában. [RMSz, márc. 5.]

Radu Vasile megnyugtatta a király látogatásától megrettent polgárokat: a monarchia csak a nép döntése lehet, a pártoknak ebben a kérdésben nem kell állást foglalniuk. [Szabadság, márc. 4.]

A VR kezdeményezésére tucatnyi nacionalista szervezet képviselői gyűltek össze, hogy „megvédjék a nemzeti méltóságot”. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány – az ukrán–ro. alapszerződésben – le akar mondani a területi követelésekről. [RMSz, márc. 6.]

1997. október 10.

Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, oktatásügyi államtitkár lemondási szándékáról értesítette az RMDSz ÜE-t. [Szabadság, okt. 11.] (→ 1998.01.28)

Irreális elképzelés, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárságot kaphassanak, ezért a kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondta egy interjúban Kovács László. Bukaresti tárgyalásai során arra kérte a ro. elnököt, hogy lépjenek föl a szélsőségesen nacionalista erők ellen. Erre ígéretet kapott, cserébe a ro. elnök azt kérte, hogy egyes m. politikusok ne Erdélyben vívják meg a választási kampányukat. [Népszabadság, okt. 10.]

1997. október 20.

Horn Gyula hivatalos látogatásra Ro.-ba érkezett, s a kormányfővel való találkozón elmondta: „Az Ön kormánya több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat.” Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében. [Szabadság, okt. 21.]

A szenátus ülésén a tanügyi biz. elnöke, Pruteanu szenátor (PNTCD) beszámolt a Kovászna és Hargita megyében tett látogatása során szerzett tapasztalatokról. Olyan képtelen dolgokat is állított, hogy a helybeli ro. tanárok helyzete bizonytalan, sokan „becsomagolt bőröndökkel” várják a fejleményeket. Verestóy Attila válaszában hangsúlyozta, hogy ilyen képtelenségeket hét év óta hallani a nacionalista oldalról. A statisztikai adatok ellent mondanak az ilyen állításoknak, Hargita megyében a 15%-nyi ro. lakosság adja a vezető tisztségviselők 30%-át. Hajdú Gábor szerint Pruteanu egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. [Táj., okt. 22.]

Ünnepi rendezvénysorozat színhelye volt a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll., melynek során fölavatták a második alapítóként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. A rendezvénysorozat tud. ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, népi és hivatásos művészek bemutatóit, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. [Táj., okt. 20.]

A temesvári Diaszpóra Alapítvány nemzetközi konferenciát rendezett a Bánság etnikumközi kapcsolatairól. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György kijelentése, aki szerint valódi demokráciában nincs is szükség kollektív jogokra és területi autonómiára; a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. [RMSz, okt. 23.]

1997. november 11.

Az RMDSz OpT elégedetlenségét fejezte ki a kisebbségi és egyházi ügyekben elért eredmények iránt. Felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSz nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen föl a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. [Táj., nov. 11.]

A képviselőházban az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt (→ 1997.11.06) vitatták. Az RMDSz álláspontját Antal István mutatta be. A plénum 173:99 arányban elvetette az indítványt. [Táj., nov. 11.]

Árkoson tartotta 6. kongresszusát a MISzSz, ahol 14 tagszervezet képviselői jelentek meg. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál lett. [BN, nov. 11.]

1997. november 12.

A CMN plénuma állást foglalt a kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről: az anyanyelvű oktatásról, szabad anyanyelv-használatról, a felerősödött idegengyűlölő propagandáról. A CMN támogatja az oktatási törvény módosítását és sajnálja, hogy a kérdést túlpolitizálták. [Táj., nov. 12.]

A nacionalista ellenzék négy fő ereje a képviselőházban a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét firtatta. A PRM, PUNR, PDSR és az ApR (→ 1997.08.13) azzal vádolta az RMDSz-t, hogy „etnikai tisztogatást” hajt végre a két megyében a helyi románsággal szemben. A székelyföldi önkormányzatok által összegyűjtött adatok szerint a románság részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi a számarányuk alapján illetné meg őket. [Szabadság, nov. 13.]

1998. március 27.

Markó Béla szerint a koalíciós pártoknak meg kell kezdeniük a tárgyalásokat, hogy közösen próbáljanak meg létrehozni egy új kormányt. A PD-nek vissza kell térnie a koalícióba és a kormányba is, új kormányt kell alakítani. Már nem arról van szó, hogy kivel rokonszenvez a kormány vagy kivel nem, és hogy mennyire méltányoljuk a miniszterelnök tevékenységét, mert valóban méltányoljuk. De ezt a kormányt már nem lehet így továbbvinni. [Szabadság, márc. 28.]

Marosvásárhelyen mintegy 3000 résztvevő előtt tartották meg a ro. nacionalista pártok gyűlését (→ 1998.03.24). A két szónok – C. V. Tudor és Gh. Funar – beszédeitől feltüzelt hallgatóság magyarellenes jelszavakat skandált, követelte Ciorbea lemondását, Nagy-Romániát és Antonescu marsallt éltették. [MTI]

1998. november 21.

Kolozsváron nagygyűlést tartott a PRM, amelyen tk. C. V. Tudor, Gh. Funar, Miron Cozma, Raoul Şorban szólalt föl. Az RMDSz vezetősége nyilatkozatban tiltakozott a gyűlés nacionalista, xenofób hangneme ellen, s kilátásba helyezte, hogy a gyűlés hanganyagát eljuttatja a főügyésznek és az ET Emberi Jogi Bizottságához. [Szabadság, nov. 23.; RMSz, nov. 27.]

A Temes megyei RMDSz tisztújításán ismét Toró T. Tibort választották meg a szervezet megyei elnökévé. [RMSz, nov. 27.]

1998. november 26.

Az igazságügyi miniszter aláírta azokat az iratokat, amelyek értelmében a bukaresti Petőfi Ház, a kolozsvári EME-székház és az EREK püspöki székhelyének jogutódai megköthetik az átvételhez szükséges egyezményt. [RMSz, nov. 26.]

A képviselőház is jóváhagyta az ekvivalencia-egyezményt (→ 1997.06.07, 1998.06.17), a megállapodás a ratifikálásról szóló törvény kihirdetése után lép életbe. [Népújság, nov. 26.]

Doina Cornea levélben közölte Ion Diaconescuval, hogy itt az ideje betiltani Ro.-ban a szélsőséges nacionalista pártokat. Alaposan meg kell vizsgálni a kolozsvári gyűlésen elmondottakat (→ 1998.11.21), de úgy véli, az eddigi megnyilatkozások elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy a kormány kezdeményezze a szélsőséges pol. alakulat betiltását. [Szabadság, nov. 26.]

1999. június 5.

Marosvásárhelyen befejeződött az RMKdP 4. kongresszusa, melyen arról döntöttek, hogy – az új párttörvény kívánalmai szerint – a párt mozgalommá változik: RMKdM (→ 1999.03.10). A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy nem sikerült érvényt szerezni számos követelésnek. Ismét Kelemen Kálmánt választották elnökké; tb. elnök: Varga László. [Népújság, jún. 7.]

Marosvásárhelyen folyik a kétnyelvű helynévtáblák lefestése. [RMSz, jún. 5.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését az EME. Az elnöki jelentésben Benkő Samu kifejtette, hogy az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a ro. politikai közszereplőkre és a m. diplomáciára számíthat. A m. ösztöndíjrendszer ’agyelszívást’ jelentett, ezt az új támogatási rendszer, az Apáczai Közalapítvány igyekszik ellensúlyozni. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József. [Szabadság, jún. 7.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését a KJNT, Pozsony Ferenc elnöki beszámolója a sikereket és gondokat vette számba. [Szabadság, jún. 7.]

Zágonban fölavatták a Mikes Kelemen emlékére faragott térplasztikát, Mónus Béla budapesti művész alkotását. [Háromszék, jún. 7.]

Bukarestben a ro. labdarúgó-válogatott győzött a m. csapat ellen. A meccset megelőzően a nacionalista uszítástól visszhangzott a központi (sport)sajtó. A mérkőzés után Kolozsvárott hajnalig tartó örömünnepet tartottak a szurkolók, melynek során kővel dobálták meg a konzulátus épületét, több ablakát bezúzták és fölvágták egy közelben álló Hargita megyei autó kerekeit. [Szabadság, jún. 7.] – A Mátyás-szobron fürtökben lógtak a fiatalok, nacionalista jelszavakat skandálva; két hullámban támadták meg a M. Színház épületét, több ablakot betörtek és leverték a fényreklámot. Gh. Funar szerint a magyarok saját maguk törték be az ablakokat. [Szabadság, jún. 8.] (→ 1999.06.07)

2000. április 7.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította a prefektúra kérését, így Gh. Funar továbbra is polgármester maradhat. (→ 2000.01.24, 2000.02.16) [Szabadság, ápr. 7.]

Petre Roman Berlinben kijelentette: „Ro.-ban erősebb a demokrácia a nacionalisták által terjesztett szólamoknál és jelszavaknál.” [Szabadság, ápr. 10.]

Márton Áron püspök – annak okán, hogy 1944-ben fölemelte a szavát a zsidók deportálása ellen – megkapta A népek igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől. A díjat Izrael bukaresti nagykövetségén adják át Jakubinyi Györgynek. [RMSz, ápr. 7.] (→ 2000.06.22)

Összeült a Ref. Egyház Zsinata. Közleményt adtak ki, amely szerint a zsinat elfogadta az új kánont és az új fegyelmi szabályzatot. Dokumentumot fogalmaztak meg az egyházi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskolák ügyében. [SzFÚ, ápr. 10.]

2000. április 18.

Tusnádfürdőn véget értek a Székelyföld 2000 konferencia munkálatai. Az oktatás, kultúra, egyház kérdéskörben a résztvevők fontosnak tartják egy egységes koncepció kidolgozását. Szükség van egy regionális székelyföldi egyetemre is. [RMSz, ápr. 18.]

A választások közeledtével ismét előkerül a „m. kártya”, fokozódik a nacionalista uszítás – véli a cikkíró. A m. kisebbség jogos követeléseit ismét félreteszik, az utóbbi négy évben „sem volt aktuális a m. ny. állami egyetem létrehozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az önálló iskolahálózatok ügye”. [NyJ, ápr. 18.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-73




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998