|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 73 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-73 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: nacionalista / nacionalizmus propaganda / erők / uszítás / megnyilvánulások (erők, mozgalmak, pártok) nacionalizmus 1992. november 24.A ro. vámhatóságok – előzetes bejelentés nélkül – benzinilletéket számítanak föl az országból kilépő személygépkocsik után. [Népszabadság, nov. 25.] (→ 1992.11.30)Iliescu egynapos látogatásra Párizsba érkezett; a Le Figarónak adott interjúban elmondta, hogy Gh. Funar nacionalizmusa csak a szélsőséges m. álláspontra kialakult reakció. A ro. államelnök élesen bírálta a m. irredentizmust, amelyet szerinte „felelős budapesti körök táplálnak” az utódállamokban. [MN, nov. 25.] A bukaresti bíróság döntése nyomán szabadlábra helyezték Nicu Ceauşescut. (→ 1993.05.26) 1993. február 6.Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a VR. Iliescu elnök üzenete burkolt figyelmeztetésnek is nevezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Ro.-ban elképzelhetetlen a területi autonómia. [MH, febr. 8.]1993. február 19.Az Interetnikai Párbeszéd Társaság (Asociaţia Dialog Interetnic = ADI) legfőbb célja az erdélyi kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért való kiállás és a szélsőséges nacionalista erők elleni küzdelem, fejtette ki Octavian Buracu, a társaság alapító elnöke. [MH, febr. 19.]1993. április 14.A FDSN elítélte a tüntetéseket és kiállt a kormányfő mellett, az ellenzék nyilatkozatban ítélte el a kormány szociális politikáját.A ro. nacionalista ellenzék már Moldova Köztársaság kikiáltásakor (→ 1991.08.27) ellenezte a függetlenség elismerését, mondván, hogy az megnehezíti az uniót. A PUNR ismét tiltakozott, Traian Chebeleu azzal utasította vissza a vádat, hogy ez volt az egyetlen lehetőség a Molotov–Ribbentrop-paktum felszámolására. [MH, ápr. 14.] Megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott CMN (→ 1993.03.24), élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak; a munkába bevonják a kisebbségek parlamenti képviselőit is. A tanács feladata: a kormány kisebbségi stratégiájának kidolgozása, a kisebbségi törvény megalkotása. Frunda György előnyként említette, hogy a tanácsnak joga van bírálni a törvénytervezeteket. [RMSz, ápr. 16.] (→ 1993.04.21) Szász János úgy értékelte, hogy alkalom lenne élénkebb politikát folytatni, ui. a hatalom azon munkálkodik, hogy éket verjen az RMDSz vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad ilyen vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSz „feljelenti” az ET-nél és ezért akarja lejáratni a szövetséget. [RMSz, ápr. 14.] 1993. június 24.Mircea Geoană külügyi szóvivő visszautasította az ET jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyének felülvizsgálatára; a perek törvényesek voltak, nem igaz az RMDSz állítása, miszerint az ítéletek politikai jellegűek voltak. [ÚM, jún. 24.]Gabriel Andreescu véleménye: az RMDSz fontos szerepet tölt be, a nacionalista uszítás idején is józanul működik. [EN, jún. 24.] 1993. október 8.Bécsben a dokumentumok és a nyilatkozat elfogadásával befejeződött az ET csúcsértekezlete. Az elfogadott függelékek egyike a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra. Az államoknak szavatolniuk kell a törvény előtti és az esélyegyenlőséget, valamint a tartózkodást a hátrányos megkülönböztetéstől. A kisebbséghez tartozók mind a közéletben, mind a a magánéletben használhatják az anyanyelvüket, szögezte ajánlásként a függelék. [RMSz, okt. 12.]A RomLib cikke így jellemezte a PUNR-t: „egytelen ismertetőjele a hipernacionalizmus, ideológiája ismeretlen, platformja nincs; legfőbb fegyvere a politikai zsarolás”. [Szabadság, okt. 8.] 1993. december 4.Nő az infláció és a munkanélküliség, ebben a helyzetben a ro. politikai elit radikalizálódik – nyilatkozta Smaranda Enache. – Iliescu a hatalom megtartása érdekében felhasználta a nacionalizmust, emiatt a szélsőjobb egyre erősebb.1994. március 17.Az RMDSz parlamenti képviselői és szenátorai bukaresti sajtórétekezletükön összegezték a megemlékezések tapasztalatait. Szabó Károly leszögezte: Március 15. minden m. ünnepe, a piros-fehér-zöld zászló minden m. zászlaja és a Himnusz minden m. himnusza. Az erdélyi magyarok józansága és a románok toleranciája megcáfolta a rémhírterjesztők várakozásait – nem volt semmilyen incidens. Borbély Imre anyanyelvű felszólalásával kapcsolatban (→ 1994.03.15) emlékeztetett arra, hogy pár hónapja, hasonló esetben egy szerb képviselőt megtapsolt a parlament. [RMSz, márc. 19.]Az EvZ vezércikke elítélte a nacionalista pártok magyarellenes kampányát, elmarasztalta a kormányfőt és a rendfenntartó erőket a Márc. 15-én produkált fölösleges erőfitogtatásért. [Népszabadság, márc. 18.] 1994. augusztus 4.Tőkés László püspök úgy tudja, hogy a Triesztben tartott találkozón (→ 1994.07.16) a ro. fél fölvetette a kérdést: milyen visszhangot váltana ki, ha az ősszel esedékes püspökválasztáson megakadályoznák Tőkés újbóli megválasztását. Az ellene indult lejáratási kampányok [zsinati panaszok (→ 1994.02.15, 1994.02.23, 1994.03.05, 1994.05.29); az NTA pénzügyei (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30); cigány-diverzió (→ 1994.01.25) stb.] jelzik a posztkommunista–nacionalista hatalom restaurációs törekvéseit. [RMSz, aug. 4.] – Beke György szerint a ro. hatalom külföldi társakat keres ahhoz, hogy visszaállítsa hatalmát az egyházak fölött. Bukarest arra számított, hogy a m. kormány neheztel Tőkés nyilatkozatai miatt. [MN, aug. 30.]1994. szeptember 25.Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna ortodox püspökének a beiktatási ceremóniája. Az ünnepi beszédek az események történelmi súlyát emelték ki, hogy Ro. szívében évszázados álmot teljesítettek. [RMSz, szept. 27.] – Szabó Károly szenátor a BBC ro. ny. adásának elmondta, hogy a csíkiakat nem a püspök kinevezésének ténye zavarta, hanem az, hogy az eseményt nacionalista politikai mázban próbálták a m. lakosság megfélemlítésére felhasználni. [MN, szept. 28.]1994. november 22.A ro. nacionalizmus helyzetelemzői úgy ítélik meg, hogy a balkáni nemzeti szadizmusok árnyékában [vesd össze: jugoszláviai polgárháború] Ro. azt tehet, amit akar, nem fogja túlságosan megdöbbenteni a nemzetközi közvéleményt. Ahhoz, hogy a ro. hatalom a nacionalizmust emelt fővel vállalhassa, dokumentálni kell, hogy a magyarok is nacionalisták; a zászlókkal, himnuszokkal kapcsolatos rendeletek ezt szolgálják – vélekedett Bíró Béla. [MH, nov. 22.]1995. január 1.Nehéz évet zárt az RMDSz – nyilatkozta Markó Béla –, felerősödtek a magyar- és RMDSz-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSz erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszuson kijelölt. Felerősödött a kormány nacionalizmusa és leállt a reformfolyamat, jól érezhető a visszarendeződési tendencia. Markó természetesnek találta az RMDSz-en belüli ellentéteket. [MTI]Iliescu elnök újévi üzenetében hangsúlyozta: az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a privatizáció gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. [Népszabadság, jan. 2.] 1995. február 4.Székelyudvarhelyen – több ezer ünneplő jelenlétében – leleplezték Orbán Balázs egész alakos bronzszobrát, Hunyadi László alkotását. [RMSz, febr. 6.] (950213)Debrecenben nem hivatalos találkozón vett részt a két védelmi min.: Keleti György és Gh. Tinca. A ro. fél példamutatónak tartotta a két hadsereg közreműködését. [RMSz, febr. 6.] Angol hírlap elemezte a romániai helyzetet. A cikk beszámolt a négypárti egyezményről, kiemelve a nacionalisták előretörését. Elítélően szólt Antonescu rehabilitálásáról és a kormány magyarellenes politikájáról. [The Economist, febr. 4.] 1995. február 9.Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Biz. elnöke szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Ro. esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi és oktatási törvény lenne a legfontosabb. [MN, febr. 9.]A ro. politikát elemző cikkében Fülöp Mihály (Külügyi Intézet, Bp.) kifejtette: Ro. konszolidálta külpolitikai helyzetét, ezért úgy vélik, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A ro. diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a m. félen múlik. [MN, febr. 9.] Az Antall-kormánynak azt vetették a szemére, hogy túlságosan kemény hangot használ a szomszédaival szemben. A Horn-kormánynak tapasztalnia kellett, hogy a jóakarat és a baráti hangnem nem elegendő a partneri viszony rendezéséhez – írta Andreas Oplatka. [Neue Zürcher Zeitung, febr. 9.] 1995. február 13.A képviselőház elfogadta a Petre Ţurlea képviselő RMDSz-ellenes indítványát is magába foglaló napirendet; ennek alapján vitát kezdtek az RMDSz-t elítélő szövegtervezetről. [Szabadság, febr. 14.] A vitában Antal István cáfolta, hogy Székelyudvarhelyen, az Orbán Balázs-szobor avatásakor (→ 1995.02.04) románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila a szövetség autonómia-koncepciójáról beszélt és cáfolta azt, hogy az RMDSz etnikai alapú regionális autonómiáért küzd. Borbély László kifejtette: nem lehet nemzetállamról beszélni egy olyan országban, ahol 15 kisebbség él és a lakosság 10%-át alkotják. [Szabadság, febr. 14.] – Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Adrian Năstase igennel szavazott a nyilatkozatra, a parasztpártiak pedig ellene. [OrEx, febr. 22.] (→ 1995.02.16)1995. június 13.Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.] Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.] 1995. július 28.A bukaresti lapok elítélték a debreceni nagygyűlést. „Bizonyos primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi magyarok helyzetét” – mondta Iliescu elnök. [ÚM, júl. 29.] – Több lap kiemelte a m. hivatalosságok távolmaradását. A Vocea României az RMDSz-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A térkép miatt Gh. Funar követelte: tartóztassák le a helyszínen megjelent romániai m. vezetőket.1995. augusztus 4.Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke szerint az RMDSz szélsőséges, nacionalista párt és ő a felelős azért a kedvezőtlen képért, amely Ro.-ról kialakult. [ÚM, aug. 4.]1995. szeptember 1.Bukarestben kétnapos tanácskozás nyílt A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe címmel. Beszédében Markó Béla rámutatott a ro. törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint a médiában időnként fölerősödő magyarellenes kampányra. A kisebbségeket érintő megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői értekeztek. [Táj., szept. 2.]A ro. oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, a Rompres által ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.09.06) Kolozsvárott elhunyt Octavian Buracu, az ADI alapító elnöke, aki az etnikumközi párbeszédért harcolt és következetesen szorgalmazta a toleranciát. 1989 dec. után a Kolozs megyei ideiglenes vezetés elnöke volt és az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. [RMSz, szept. 4.] 1995. szeptember 9.Gabriel Andreescu bejelentette, hogy kilép a Polgári Szövetségből (AC). Tettét azzal magyarázta, hogy korábban azt kérte, a PNL ne vegye föl tagjai közé Radu Ceonteát, aki a Vatra színeiben élen járt a marosvásárhelyi etnikai feszültségek kirobbantásában. Megítélése szerint a CDR-ben „a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak”. [EN, szept. 13.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
