Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 64 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-64
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kivándorlás / elvándorlás / áttelepülés / menedékjog

2002. február 20.

A képviselőházban elfogadták a rendőrök jogállását szabályozó törvény valamennyi cikkelyét, amely a PSD–RMDSz protokollumnak megfelelően biztosítja, hogy a m. többségű vidékeken a nyelvet ismerő rendőröket alkalmazzanak. – Az ellenzék hevesen tiltakozott. [Szabadság, febr. 20., febr. 21.]

A KREK ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSz-től; Szilágy megyét konkrétan is nevesítették. Tőkés László szerint a helyi RMDSz titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, hogy késleltessék a Kálvineum visszaadását. Deák László megyei elnök cáfolta a vádakat. [RMSz, febr. 20.]

Markó Béla, a Fidesz kongresszusán elmondott beszédében hangsúlyozta: az utóbbi időben beérni látszik egy olyan nemzetpolitika, amelynek kialakításában nagy szerepe volt a Fidesznek, de a kárpát-medencei magyarságnak is. Az erdélyi magyarságnak egyszerre kell szembenéznie az asszimiláció és a kitelepülés veszélyeivel. Az itthon maradáshoz önálló oktatási és kulturális intézményrendszer kell, de szükség van az elkobzott vagyon visszaadására, gazdasági fellendülésre és munkalehetőségekre is. [RMSz, febr. 20.]

Székelyudvarhelyen megoldódni látszik a pénzügyi krízis (→ 2002.01.12): a prefektussal folytatott megbeszélés nyomán megemelték a helyi adókat, így sikerül majd életben tartani a helyi kulturális intézményeket. A pótköltségvetés jóváhagyásáig sikerült pénzt szerezni a színháznak, a könyvtárnak. [Krónika, febr. 20.]

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeinek éhségsztrájkja nyomán sikerült elérni azt, hogy a Műv. Min. megígérje: rendezik a színház státusát. [Krónika, febr. 20., febr. 21.] (→ 2002.01.22, 2002.01.28, 2002.02.06)

2002. február 28.

A BBTE jóváhagyására lesz szükségük azoknak a tanároknak, akik más egyetemen is kívánnak tanítani. Tonk Sándor szerint ez nem értékelhető az EMTE elleni támadásként. [Krónika, febr. 28.] (→ 2002.05.23)

A MIT székelyudvarhelyi tanácskozásán jóváhagyták a cserkészszövetség (RMCsSz) felvételét és megszavazták egy kolozsvári iroda működtetését. [RMSz, febr. 28.]

Júniusban párttá alakul a Sabin Gherman alapította szervezet, az Erdély–Bánság Liga. [NyJ, febr. 28.] (→ 2002.03.23)

2001-ben összesen 4008 honosítási kérelem ügyében hozott pozitív döntést a m. köztársasági elnök. Döntő többségük az utódállamokból érkező magyar; mindössze néhány százalékuk kérését utasítják el. [RMSz, febr. 28.]

2002. július 4.

A kormányfő ismertette a népszámlálás előzetes eredményeit: az országnak 21,698.000 lakosa van, ez több mint 1 millióval kevesebb az 1992-es számnál. A magyarság létszáma 190.582 fővel csökkent 10 év alatt. Adrian Năstase szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban és a gyermekvállalási kedv lanyhulásában látszik meg. A magyarság részaránya az erdélyi megyékben: Hargita 84,6%; Kovászna 73,8%; Maros 39,3; Szatmár 35,2%; Bihar 25,8%; Szilágy 23,1%; Kolozs 17,36%; Arad 10,7%; Temes 7,6%; Beszterce-Naszód 5,9%; Hunyad 5,2%; Fehér 5,4%; Krassó-Szörény 1,75%. [SzFÚ, júl. 1.; HN, júl. 5.; NyJ, júl. 5., júl. 6., júl. 8.; Szabadság, júl. 6.; RMSz, júl. 11.] – A magyarság lélekszáma: 1,434.377, az összlakosság 6,6%-a (1992: 7,1% volt). Kolozsvár m. lakossága közel 60 ezer ember, arány szerint: 18,86% (1992: 22,78%). [Krónika, júl. 5.] (→ 2002.03.30) – Marosvásárhelyen mintegy 70 ezer m. él (46,6%), a korábbi 85 ezerrel szemben. [RMSz, júl. 9.]

Szándéknyilatkozatot írt alá a PKE és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében mezőgazdasági szakot létesítenek Nagyváradon. [Krónika, júl. 4.]

2002. július 11.

Az RMDSz – a népszámlálás beszédes adatait tekintve – olyan stratégiát szeretne kidolgozni, amely meggátolná a fiatal nemzedék elvándorlását. [Szabadság, júl. 11.]

2002. július 15.

Sorkatonák esetében 12 hónapról 8-ra csökkentik a katonai szolgálat időtartamát; a távlati cél: teljesen eltörölni a kötelező szolgálatot, helyette hivatásosakat alkalmazni. [Szabadság, júl. 15.] – A kezdeményezést a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) is elfogadta. [Krónika, júl. 19.]

Tíz különböző erdélyi helyszínen nyitják meg a BoNyA munkálatait. Az utódállamokból mintegy 900 hallgató és 150 előadó vesz részt a pedagógusok továbbképző tanfolyamán. [Szabadság, júl. 15.]

A m. kisebbség létszámának csökkenése elsősorban a kivándorlással magyarázható, ezt követi az asszimiláció. 1990 után minden utódállamban jelentős mértékben csökkent a magyarok lélekszáma (Szlovákiában pl. 47 ezerrel; Horvátországban 22 ezerről 16,5 ezerre). A Vajdaságban a háború előli menekülés jelenti a fő okot, a tíz évvel korábbi 339 ezer m. száma kb. 70 ezerrel csökkent. Összességében: a h. t. m. száma mintegy 300 ezerrel csökkent. [UH, júl. 15.] – A témáról a MIÉRT nyárádszentmártoni nyári akadémiáján is vitáztak, fő okként ott is az asszimilációt és a kivándorlást emlegették. [Szabadság, júl. 20.]

2002. augusztus 1.

Bálint-Pataki József döbbenettel vette tudomásul, hogy Erdélyből egy egészségügyi osztály minden végzőse Szombathelyre települt át [onnan ui. Németországba és Ausztriába mennek vendégmunkára]. Ezt adminisztratív eszközökkel meggátolni nem lehet, de valamilyen formában fékezni kellene – mondta. [RMSz, aug. 1.]

2002. augusztus 10.

Tőkés László az MRVSz választmányi ülésén az RMDSz politikáját bírálta: ahelyett, hogy a szövetség a komm. alatt elkobzott ingatlanokat követelné vissza, a kormánypárt szövetségeseként az elnyomó rendszert támogatja. Takács Csaba alaptalannak tartja a tb. elnök vádjait, tekintve, hogy az együttműködés során konkrét lépések történtek már a restitúció terén, pl. sikerült megteremteni a szükséges jogi alapot. [Szabadság, aug. 10.]

Budapesten évenként új kiadásban jelenik meg a külföldön élő marosvásárhelyiek címjegyzéke. A jegyzékben szereplő 2200 személy 80%-a felsőfokú végzettségű. [Népújság, aug. 10.]

2002. augusztus 13.

„Amennyiben az RMDSz arra kényszerít, hogy más alternatívát keressünk, nem lesz más lehetőségünk és kénytelenek leszünk újabb szervezetet létrehozni az erdélyi magyarság számára” – mondotta Tőkés László a Curentulnak adott interjúban. Ezzel az RT és az RMDSz közötti szakadásra utalt. [Szabadság, aug. 13.] (→ 2002.07.23)

Korunk égető problémáiról, az elszegényedésről, a szenvedélybetegségekről, az öngyilkosságról és a kivándorlásról tanácskoztak a Székelyföld 2000 munkacsoport tagjai Csíkszeredában. [HN, aug. 13.]

Aradon a helyi tanács pályázatot írt ki a Szabadság-szobor helyének kiejölésére. [NyJ, aug. 13.] (→ 2002.09.02)

2003. július 15.

A cikkíró arra volt kíváncsi: itthon maradtak-e vagy áttelepültek-e az erdélyi m. közélet vezetőinek gyermekei. Az ankét eredménye: akik tanulmányaik végzése miatt távoztak külföldre, azok visszatérnek és itthon helyezkednek el; a korosabb gyerekek már itthon dolgoznak, sok képviselőnek még iskoláskorú gyermekei vannak. [Szabadság, júl. 15.]

2003. augusztus 29.

A bevándorlási hivatal képviselője elmagyarázta, mi a jelenlegi szabályozás a m. állampolgárság megszerzésének folyamatában. Kedvezmények nélkül 8 évbe is beletelik az állampolgárság megszerzése. [RMSz, aug. 29.] – Eckstein-Kovács Péter szerint tömeges kivándorlást eredményezne a kettős állampolgárság megadása. [Szabadság, aug. 30.]

A nálunk tanuló moldovai diákok fele nem tér vissza a hazájába. [Krónika, aug. 29.]

Az MPSz (→ 2003.07.12) bírói végzéssel bejegyzett egyesületként tevékenykedik ezentúl és indulni fognak a 2004-es helyhatósági választáson. [Krónika, aug. 29.]

2003. szeptember 13.

Markó Béla, az utódállamok m. nemzetiségű parlamenti képviselőinek Budapesten rendezett tanácskozásán fölvetette: meg kell vizsgálni, hogy a kettős állampolgárság a szülőföldön maradást vagy a kitelepedést szolgálja-e? [HN, szept. 13.] – A megbeszélésen az aktuális pol. kérdések lehetséges megoldási módozatait taglalták. [RMSz, szept. 13.; Táj., szept. 13.; Népújság, szept. 13.; Szabadság, szept. 15.; Krónika, szept. 15.]

Medgyessy Péter levélben kérte a ro. kormányfőt, hogy mielőbb találjanak megoldást a Szabadság-szobor ügyében. [Szabadság, szept. 13.]

Szórványtanácskozást tartott az SzKT legutóbbi ülésén létrehozott Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztály. Munkatervben rögzítették a tennivalókat, tk. a szórványkollégiumok létrehozását. [Szabadság, szept. 13.]

2003. november 3.

Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt 13 évben kb. félmillió h. t. m. hagyta el a szülőföldjét és települt az anyaországba vagy távozott Nyugatra. A m. kormányok képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményt hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok, és az sem, hogy m. (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. [RMSz, nov. 3.]

A Marosvásárhelyi Rádió újabb frekvenciasávot kapott, így Hargita megyében is hallgatható az URH-sávban. A m. szerkesztőségnek 16 alkalmazottja van és 10 külső munkatársa; ez kevés lefedni a heti 50, napi 7 órás m. műsort – mondotta Borbély Melinda, aligazgató. [HN, nov. 3.]

Ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a haláltábor áldozataira a Brassó megyei Földváron, majd megkoszorúzták az emlékművet. [Krónika, nov. 3.]

2003. november 10.

Az 1992/93-as tanévben 209 ezer m. óvodás, ált. és középfokú iskolás diák járt Ro.-ban m. tannyelvű intézménybe, tíz év múlva ez a szám 33 ezerrel kevesebb volt; a lemorzsolódás egyik oka a kivándorlás. Ebből az következik, hogy az erdélyi iskola- és egyetemfejlesztésre nyújtott Mo.-i támogatás nem elegendő az itthon maradáshoz, mindennek óhatatlanul gazdasági-szociális fellendüléssel is párosulnia kell. [Krónika, nov. 10.]

Markó Béla elmondta: a m. polgári körök megalakulása után várható volt, hogy a mozgalom Erdélyben is híveket toboroz és megindul a körök itteni szervezése is. Az RMDSz a ro. pol. életen belüli együttműködést keresi, ennek nincs igazi alternatívája. Az RMDSz ellenzékében a szövetségből kikopott politikusok a hangadók, ez is érthető, az viszont nem, hogy miért kellene ezekkel a személyekkel egyezkedni. [RMSz, nov. 10.]

Nyárádszereda – négy évszázad után – ismét városi rangot kapott; az eseményt kétnapos rendezvénnyel ünnepelték. [Krónika, nov. 10.]

2003. december 4.

Markó Béla, heti sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a m. kormány erőfeszítéseinek köszönhetően az EU alkotmány-tervezetébe bekerül a kisebbségek jogainak elismerésére vonatkozó szövegrész, amely eredetileg nem szerepelt. [SzFÚ, dec. 4.]

A kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja felmérése szerint a m. választóknak elsősorban gazdasági-szociális elvárásai vannak a politikummal szemben. Az RMDSz támogatottsága 88%-os. A szövetség mellett a legtöbben az egyházakban bíznak; a m. politikusok támogatottsága: Frunda György (57%), Markó Béla (53%), Tőkés László (40%). A megkérdezettek 77%-a nem kíván kitelepedni, 18% várakozó állásponton van, 2,7% a lehetőségeket keresi. [Szabadság, dec. 4.; RMSz, dec. 5.]

2003. december 9.

Mo. támogatja, hogy Ro. és Bulgária 2007. jan. 1-jén az EU tagjává válhasson, ha teljesíti az ehhez szükséges feltételeket – mondta Kovács László Brüsszelben. [Krónika, dec. 9.]

Moldovában már 1989 óta téma a föderalizció, mióta a gagauzok kikiáltották az autonómiát; ám ezt a 300 ezer lakosú miniköztársaságot sem Moszkva, sem Chişinău nem ismerte el akkor. A Gagauz Autonóm Tartomány végül 1996 januárjában jött létre, Moldova területének 5,4%-án. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992-ben vált ki Moldovából; az ő harcukat a 7 ezres orosz hadtest támogatta. Egy hónapja Oroszország tervezettel állt elő, melynek lényege, hogy Gagauzia és Transznisztria egyenrangú státust kapjon Moldovával. Az elképzelés nem nyerte el sem a nép, sem a moldovai kormány támogatását. [Krónika, dec. 9.]

Az RMDSz ÜE hatástanulmánya szerint határozottan tetten érhető a kitelepedési szándék a kettős állampolgárság biztosítása esetén. [Szabadság, dec. 9.]

2004. január 20.

Kovács László tisztázta: a m. kormány az erdélyi magyarság körében széles körű támogatottságot élvező és Európában is megbecsülésnek örvendő RMDSz-t hívja meg a MÁÉRT-ra (→ 2004.01.16). Az EMNT, SzNT és az MPSz megnyilatkozásai az erdélyi magyarság megosztottságát eredményezik. [RMSz, jan. 20.] (→ 2004.01.23)

A ro. pártok hevesen ellenzik az SzNT autonómia-statútumát. A külügyi államtitkár szerint a dokumentum ellentmond az európai jogszabályoknak. [Krónika, jan. 20.]

Az Adevărul szerint az SzNT és az EMNT legfőbb gondja a legitimitáshiány. [RMSz, jan. 20.]

A cikkíró felidézte a 2000-es esztendő választási csatáit: Marosvásárhelyen a Kiss Kálmán-féle párt vitt el kritikus mennyiségű m. szavazatot; Gyergyószentmiklóson az RMDSz ellenzéke a PNL színeiben jutott tanácsosi helyekhez; az UPE színeiben státusba került városi és megyei tanácsosokat 2001 őszén kizárták ezekből a testületekből, mert kiderült, hogy a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. [Krónika, jan. 20.]

Az RMDSz elemzése szerint Erdélyben 14-15%-ra tehető azoknak a száma, akik a kettős állampolgárság birtokában áttelepednének. Ha a Budapesten készülő hatástanulmány is hasonló következtetésre jut, az kínos pol. helyzetet szülne. Ui. az eredeti elképzelés az volt: olyan könnyítéseket bevezetni, amellyel az utódállamok magyarsága a szülőföldjén boldogulhat. [SzFÚ, jan. 20.]

2004. február 3.

2003-ban 18 ezernél is több ro. állampolgárt toloncoltak vissza a világ különböző országaiból. Mo. (7000 személy) után a sorrend: Németország, Olaszország, Franciaország. – Ro.-ból 4100 illegálisan itt tartózkodó idegent utasítottak ki, a legtöbben Törökországból jöttek hozzánk. – Romániában 66 ezer külföldi kapott letelepedési engedélyt, Moldova (7552) és Kína (7472) vezeti a rangsort. Az országot 9900 kivándorló hagyta el, a célországok listáját Kanada, Olaszország és az AEÁ vezeti. A kivándorlók negyede felsőfokú végzettséggel rendelkezik. [EN, febr. 3.]

Tibori Szabó Zoltán szerint az MPSz kongresszusán ismét bebizonyosodott: sokakat nem az erdélyi magyarság boldogulása, hanem saját politikai karrierjük és a pénz befolyásol. [Szabadság, febr. 3.]

A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor mindenekelőtt Viorel Coifan liberális politikus segítségében bízik; potenciális támogatónak számít Sabin Gherman is, bár az ő személye szálka a hatalom szemében. Smaranda Enache (aki az AP színeiben politizál) ösvényt nyithat a ro. értelmiség felé. [EN, febr. 3.]

2004. február 12.

Budapesten, a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén Markó Béla kifejtette, hogy még nem beszélhetünk közös nemzetpolitikáról. A közös stratégia hiánya oda vezethet, hogy a h. t. magyarság kérdése pártküzdelmek martalékává válhat. Az áttelepedések támogatása – rövid távon – érdeke lehet ugyan a m. kormánynak, de ezt nem lenne szabad hosszú távon is támogatni. [Krónika, febr. 12.]

2004. február 18.

Mo. és Ro. kereskedelmi mérlege 1,5 milliárd $-os rekordot ért el 2003-ban. [Szabadság, febr. 18.]

A Maros megyei cégbíróságon bejegyezték a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget (RMSzSz), Kiss Kálmán legújabb ’erdélyi magyar érdekvédelmi’ szervezetét (korábban RMSzdSz, még előbb RMSzdP; eredetileg FMP). Nem kívánnak választási szövetséget kötni sem az RMDSz-szel, sem annak radikális ellenzékével. [Szabadság, febr. 18.; Krónika, febr. 18.]

Sepsiszentgyörgyön a bíróság jóváhagyta a Prosperitas Egyesület bejegyzését (→ 2003.05.15, 2003.07.17, 2003.09.24, 2003.12.10). Az egyesület legfőbb célja a Fejlesztési és Kutatási Intézet életre hívása. [Krónika, febr. 18.]

Nagyszeben lakossága 155 ezer, ebből 3196 a magyar és 2471 a német. A magyarság fogyásának legfőbb oka a kitelepedés. [Szabadság, febr. 18.]

2004. április 2.

Szabadnappal, zászlófelvonással, konferenciákkal ünnepelték országszerte Ro. NATO-csatlakozását. [Szabadság, ápr. 3.] (→ 2004.03.29)

A PRM szenátusi frakciója egyszerű bizalmatlansági indítványt terjesztett be a Szabadság-szobor újbóli fölállítása ellen. [RMSz, ápr. 2.] (→ 2004.04.13)

A szovátai konferencia második napján Németh Zsolt elmondta: megjósolható, hogy a kettős állampolgárság megadása felgyorsítaná a h. t. magyarság áttelepedését az anyaországba. Szilágyi Zsolt szerint a konferencia elérte kitűzött célját: sikerült bemutatni a lézető európai autonómia-formákat. [Szabadság, ápr. 3.; EN, ápr. 6.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-64




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998