Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 64 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-64
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kivándorlás / elvándorlás / áttelepülés / menedékjog

1997. január 31.

A m. ny. egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel tartott megbeszélést az RMDSz Szabadelvű Köre (SzK). A nyílt megbeszélésen Cs. Gyímesi Éva, Magyari Nándor László, Magyari Vincze Enikő és Egyed Péter tartott vitaindítót. Mind a 4 előadó egyetértett abban, hogy időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése; egyelőre egy önálló m. tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyímesi Éva elítélte azt, hogy „politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők” nyilatkozzanak a BTE ügyéről. A tanácskozás folytatásaként Takács Csaba és Béres András ismertették az RMDSz álláspontját a m. ny. egyetemi oktatásról. A vitában felszólalók továbbra is az önálló BTE mellett kardoskodtak. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. [Szabadság, febr. 3.] – Magyari N. L. szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok „nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából; (…) az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is”. [Szabadság, febr. 10.] – Magyar V. E. szerint az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a pol. döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai véleményt kell mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. [Szabadság, febr. 14.] ● [A téma nagy visszhangot váltott ki, lásd a Szabadság febr. számait. A vitában ismertettek egy felmérést, amelynek során 242 m. diák válaszát összesítették, s 44%-uk nem látja szükségét az önálló m. egyetemnek; ezzel szembeállították az RMDSz által összegyűjtött félmilliónyi támogató aláírást, amely sokkal reprezentatívabb akaratot tükröz. (Nagy László: „az SzK-nak 2-300 tagja van, hogy mer lemondani 1,7 millió m. nevében a kulturális autonómiáról?!” Szabadság, febr. 7.; Szabó Piroska: az RMDSz egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSz programját. Szabadság, febr. 10.)] (→ 1997.02.13)

Jan. végére 5932 lejt ért el a $, egy hónappal korábban 4035 volt, ez 47%-os leértékelést jelent. – Ro. 1996-ban az állami bevételek negyedét [!] fordította a ráfizetéses vállalatok finanszírozására. – Hat év alatt 600 ezer fővel csökkent az ország lakossága, ennek 40%-át a kivándoroltak adják. [Szabadság, jan. 31.]

1997. október 31.

Megegyeztek a sztrájkoló diákok és a tanárok, így véget ért a sztrájk (→ 1997.10.29). A KREK püspöke levélben közölte a diákokkal, hogy rosszul időzítették a sztrájkot. [BN, nov. 1.]

Szabó A. Ferenc a történelmi Mo. területének lakossági vizsgálatát végezte el. 1970-ben a lakosságnak még a 53,6%-a volt m., 1990-ben ez az arány 46,7%-ra apadt. A nagy probléma a kivándorlás. 1920 óta kb. 600 ezer m. távozott, s a folyamat megállíthatatlan. A szerző úgy véli, hogy akik az anyaországban akarnak élni, azoknak a letelepedését támogatni kellene. [Magyar Napló, okt.]

1999. január 4.

1998-ban 6529 személy kapott m. állampolgárságot Mo.-n, közülük 3719-en Ro.-ból települtek át, Jugoszláviából 1027-en, Ukrajnából 572-en. Az elfogadott kérelmek 85%-át m. nemzetiségűek nyújtották be. 1991-ben és 1993-ban még évente 13 ezren kértek m. állampolgárságot. [Népújság, jan. 4.]

1999. július 6.

A temesvári róm. kat. egyházmegye gondjairól beszélt Martin Roos, az új püspök: elsősorban a kivándorlás miatt erősen csökkent a hívek száma; visszakaptak néhány épületet (köztük a püspöki palotát), elindították a róm. kat. középiskolát, megkezdték az iskolai hitoktatást, újjáéledtek a szerzetesrendek. Egyelőre csak papíron kapták vissza a Piarista Főgimn. és a Marienheim épületét. [NyJ, júl. 6.]

Nagy iramban nő az egyetemi és főiskolai hallgatók száma: az 1996/97-es tanévben a 18–24 éves korosztálynak mindössze 13%-a volt egyetemi polgár, a köv. tanévre ez a szám megközelíti a 33%-ot. Félő, hogy a létszámok ilyen felduzzasztása a magyarok arányszámát tovább csökkenti. Saját oktatási stratégiára van szükség, hogy lépést tudjanak tartani azzal a törekvéssel, mely a korosztály ⅓-át főiskolára, egyetemre akarja járatni. [Háromszék, júl. 6.]

1999. július 18.

Mo.-n az első félévben 2059 személy kapott m. állampolgárságot, 181 személyt elutasítottak. A legtöbben Ro.-ból telepedtek át (1445), őket Szerbia (444) és Ukrajna (299) követi. [Szabadság, júl. 17.]

1999. október 28.

Gh. Funar ezúttal abba kötött bele, hogy Andrei Marga, miniszterré való kinevezése után nem mondott le a rektorságról, föladta semlegességét és belépett a PNTCD-be, ezért felszólította az egyetem szenátusát, hogy váltsák le a rektort. [Szabadság, okt. 28.]

Budapesten tartott előadást Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke. A találkozót Erdély, ha felnő – Van-e lehetőség Erdélyi közigazgatási és gazdasági autonómiájának kivívására? témakörben hirdették meg. [RMSz, nov. 1.]

A m. konzulátuson Soltész Levente ismertette a Mo.-ra betelepültek számát, évenkénti osztásban. Az áttelepülők 60%-a Ro.-ból érkezik, növekvő tendenciáról azonban nem beszélhetünk; Erdély m. lakossága felnagyítva érzi a veszteségeket. A Mo.-n letelepedési engedélyt kapottak száma összesen (zárójelben a visszautasított személyek száma), évenként, a forrásország megadása nélkül [Szabadság, okt. 28.]: 1990: 14.796 (107); 1991: 12.313 (373); 1992: 5299 (347); 1994: 1490 (970); 1995: 2126 (482); 1996: 1432 (130); 1997: 1339 (255); 1998: 2666 (235).

2000. január 5.

Emil Constantinescu négynapos izraeli látogatása során találkozott Ezer Weizman államfővel, Jehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel, Jehud Barak kormányfővel és Diodoros ortodox pártriárkával. A ro. elnök megkérdőjelezhető kijelentése az volt, hogy „Ro.-ban fellelhetőek még kísérletek az antiszemita múlt felélesztésére, de ezek a törekvések elszigeteltek, és a civil társadalom, ill. a hatóságok határozott ellenállásába ütköznek”. Azt persze Izraelben nagyon jól tudják, hogy az elnök szép szavai dacára Ro.-ban a helyi hatóságok szintjén tovább él az Antonescu-kultusz. Az izraeli államfő „országa megbízható barátjának és szövetségesének” nevezte Ro.-t. [BN, jan. 5.]

Kolozsvárott az RMDSz tízéves évfordulójára emlékeztek a szövetség helyi alapítói. Tőkés László cáfolta a ’szikraelméletet’, miszerint 1989. dec.-ben akár egy hússorból is elindult volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte komoly előtörténete volt mindannak, ami történt. – Gyímesi Éva figyelmezetett arra, hogy az elmúlt években sok fiatal hagyta el az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképzés intézményei; a különféle megemlékezésekre elfolyt pénzekből kutatói munkahelyeket, intézményeket lehetett volna létesíteni. [RMSz, jan. 5.]

1999-ben 6066 személy kapott magyar állampolgárságot, közülük 3463-an Ro.-ból, 1106-an Jugoszláviából, 760-an Ukrajnából települtek át. [RMSz, jan. 5.]

2000. március 21.

A M. Környezetvédelmi Minisztérium felbecsülte a ciánszennyeződés értékét: az 1241 tonnányi elhullott hal értéke 874 millió Ft, ehhez járul még a ritka halfajok eszmei értéke: 900 millió Ft. [Szabadság, márc. 21.]

Günter Verheugen, az EB bővítési ügyekben illetékes tagja nyilatkozott Ro. helyzetéről: 3. éve csökken a nemzeti össztermék és makrogazdasági stabilizációt sem sikerült elérni. [Szabadság, márc. 21.]

Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a h. t. m.-ra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió m. él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a 20. században stagnált, ám az utóbbi 10 évben növekedtek a beolvadásukat és kivándorlásukat okozó tendenciák. [BN, márc. 21.]

A megyei m. ny. oktatás jövőjéről tanácskoztak Aradon. Jelenleg 30 helységben van m. oktatás, de a krónikus gyermekhiány miatt 4-5 év múlva sok községben nem indulhat m. osztály. Égető a pedagógushiány. [NyJ, márc. 21.]

Wanek Ferenc (Bolyai Társaság) szerint – mivel nem várható, hogy a kormány hamarosan m. ny. egyetemet hagyjon jóvá – a magánegyetem alapítása felé kell orientálódni.

2000. május 8.

Kétnapos oktatás- és ifjúságpolitikai fórumot rendezett Kolozsvárott az RMKSz Kolozs megyei szervezete. [Szabadság, máj. 8.] – Asztalos Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy: badarság elvárni a szülőtől, hogy egy rossz minőségű m. tagozatra adja a gyermekét, csak azért, mert ott magyarul tanítanak. Minőségi oktatásra van szükség. [Szabadság, máj. 12.]

Szekszárdon ülésezett az Erdélyi Körök Orsz. Szöv. (EKOSz). A Szöv. elnöke, Kövesdy Pál kijelentette: „A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státustörvény akadályozhatja meg.” [Krónika, máj. 8.]

2000. július 13.

Az első félévben 4977 bevándorlási kérelem érkezett a m. bevándorlási hivatalhoz; a kérelmezők között 3160 a m. nemzetiségű. Jelenleg 76.052 külföldi él bevándorlási engedéllyel Mo. területén. [Népújság, júl. 13.]

A kisebbségvédelmi hivatal minden évben támogatást nyújt a 17, parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségnek. Az összeg egy részével a sajtót támogatják. A m. lapok közül elsősorban azokat támogatják, amelyek nem tudják fenntartani magukat, ugyanakkor fontos közösségi érdeket szolgálnak (pl. Korunk, A Hét, az EME és az EMT kiadványai). [Krónika, júl. 13.]

2000. szeptember 8.

Az EMK fölkérte az SzKT-t, hogy támogassa Tőkés László elnökjelöltségét, mert ő „a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosa és Ro. egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvező közéleti személyisége”. [RMSz, szept. 8.]

A marosvásárhelyi SzKT-n Markó Béla 3 közeli célkitűzést nevezett meg: saját programot; ütőképes parlamenti csoportot; megfelelő mozgósítást, hogy a választáson gond nélkül el lehessen érni az 5%-os parlamenti küszöböt. Frunda György szerint a többség felé erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg nem sikerül fölállítani a m. ny. állami egyetemet, addig nem beszélhetünk pozitív kisebbségi mintáról. – Tőkés László szerint újabb visszarendeződés tanúi vagyunk; az RMDSz ne kötelezze el magát a kormányban való részvételre, ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A két jelölt – Frunda György és Tőkés László – közül titkos szavazással az előbbi lett az RMDSz elnökjelöltje. Tőkés leszögezte: „Véleményem szerint az SzKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni.” [RMSz, szept. 11.] – Tőkés László sajtónyilatkozatban elmondta: 4 évvel ezelőtt a Frunda Györgyhöz fűzött remények nem váltak valóra, ezért gondolta, hogy alternatívát kellene állítani a félrevonulók, a tagságról lemondók megnyerésére. Úgy vélte, hogy erre alkalmas lenne az ő személye. Úgy látja, hogy az RMDSz nem végezte el azt az önvizsgálatot, amelyre nézve javaslatot tett az SzKT-hoz intézett júl. 2-i levelében. A mostani RMDSz-vezetés kimozdíthatatlan. [Szabadság, szept. 11.]

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson Iliescu kapná a szavazatok 40%-át, őt Mugur Isărescu (26,4%),Th. Stolojan (13,2%) és C. V. Tudor (7,6%) követi. [Háromszék, szept. 8.]

Joao Ary, az ET oktatási és kulturális bizottságának főtitkára a csángók között járt és azt tapasztalta, hogy az iskolaigazgató és a pap lebeszélte az embereket arról, hogy m. osztályt kérjenek a falu iskolájában. [Krónika, szept. 8.]

Algyógyon tanácskoztak a ref. lelkészek a szórvány gondjairól, s megállapították, hogy Ro. m. lakosságának közel fele nyelvi veszélyben él. Növekszik a kivándorlás aránya, sorvad a művelődési élet. Az EMKÉ-nek a szórvány megmentésének fórumává kell válnia. [RMSz, szept. 8.]

2000. november 11.

A klézsei közösségi házban tanácskoztak a csángó szervezetek vezetői. Bartha András (MCsSz), Farkas András (Via Spei Csángó Ifj. Szervezet) és Hegyeli Attila (Szeret–Klézse Alapítvány) alapelvként kimondta: a csángó kérdést Moldvában kell megoldani, az intézmények tevékenységét ott kell lebonyolítani. Nem vezetett eredményre a csángó fiatalok erdélyi taníttatása, ezért a helyi m. ny. oktatást szorgalmazzák. Elismerik, hogy a m. kormány anyagi támogatása nélkül nem tudnak eredményt elérni.

A kolozsvári főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási engedélyért folyamodnak, ez azt jelenti, hogy az erdélyieknek elsősorban anyagi gondjaik vannak és nem etnikaiak. Az évi 8000 munkavállalási engedély mellé mintegy 2000 tanulói vízumot és 1500-2000 egyéb vízumot adnak ki. Nincs elvándorlás, évente mindössze 250 kitelepedést regisztrálnak. Mo.-n is benyújtható a kérelem, de ott sem több évi 1500-nál a letelepedni óhajtók száma. [Szabadság, nov. 11.]

A helyhatósági választások óta nem sikerült egyezségre jutni az RMDSz és az UPE között, ezért még mindig nincs városi tanácsa Székelyudvarhelynek. [RMSz, nov. 11.; HN, nov. 16.] (→ 2000.11.22)

2000. december 1.

Folyamatosan tartanak a kormányalakítási támogatások. A támogatás fejében konkrét garanciákat kér az RMDSz, a PD és a PNL. [Szabadság, dec. 1.]

Az utóbbi 10 évben 367 ezer ember telepedett ki Ro.-ból; a kivándorlók többsége 17–40 év közötti. [Szabadság, dec. 1.]

Aranyosi István cáfolta a CNSAS döntését: soha, semmilyen kapcsolata nem volt a Securitatéval, mondta. [BL, dec. 1.]

2001. február 24.

Németh Zsolt pozitívnak értékelte négynapos látogatását. Tk. részt vett a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén is, m. egyházi vezetőkkel és bukaresti kormánytagokkal tárgyalt. Az erdélyi m. egyetem részére a m. kormány évenként egymilliárd Ft támogatást különít el. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2001.02.28, 2001.03.06)

Tonk Sándor elmondta: egy akkora kisebbséget, mint az erdélyi magyarság, csak akkor tudnak asszimilálni, ha felszámolják a középosztályt, valamint az értelmiséget. Ezt hivatott megakadályozni a m. egyetem. [RMSz, febr. 24.]

Újabb fejlemény a zilahi Wesselényi Gimnáziumban: bírósági végrehajtók szálltak ki az iskolába és László Kálmánt, az egyház részéről kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és általános leltárának átadására kötelezték. A KREK tiltakozó közleményt adott ki. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2001.01.20, 2001.01.26, 2001.02.26)

2000-ben 7923 külföldi személy kért m. állampolgárságot, közülük 7583 meg is kapta azt (ebből 5165 személy igazolni tudta m. származását is). A legtöbb teljesített kérést (4231) volt ro. állampolgárok adták be, a további sorrend: Délvidék (1623), Ukrajna (890). [RMSz, febr. 24.]

2001. március 1.

Németh Zsolt szerint az elmúlt 3 évben javultak a h. t. m. politikai és gazdasági kilátásai. Miközben magyarságtudatuk erősödött, demográfiai stabilitásról még nem lehet beszélni; kiemelte a beolvadás és elvándorlás problémáját. [Szabadság, márc. 1.] (→ 2001.03.06)

A képviselőház tanügyi szakbizottsága elvetette a PRM-nek az akkreditációs törvényt korlátozó jellegű módosító javaslatát. A PD is a PRM-vel szavazott. [Szabadság, márc. 1.]

Helyi szinten akadozik a PDSR–RMDSz egyezmény – jelentette ki Markó Béla. A szövetség vezetői elsősorban a földtörvény alkalmazásának késleltetését, valamint a területi intézmények vezetőinek leváltását kifogásolják. [Krónika, márc. 1.]

Csíkszeredában – Makovecz Imre tervei szerint – új templomot kíván építeni Darvas-Kozma József plébános. [HN, márc. 1.] (→ 2001.01.11)

2001. június 11.

Markó Béla aggasztónak tartja Orbán Viktor kijelentését, miszerint Mo. az utódállamokból kívánja pótolni a hiányzó munkaerőt; helyesebb volna a munkát helybe hozni, hogy a magyarság ne vándoroljon el a szülőföldjéről. [Szabadság, jún. 11., jún. 12.] (→ 2001.06.13)

2001. július 23.

Az első félévben 4042 személy kapott m. állampolgárságot, közülük 2470-en Ro.-ból települtek át. 1990–2000 között csaknem 60 ezer ro. állampolgár kért végleges letelepedési engedélyt Mo.-n, a kérelmek 90%-át jóváhagyták. A ro. és m. hatóságok adatai nem egyeznek, mert a m. letelepedést közvetlenül is lehet kérni. A m. hatóságok szerint a kérelmezők száma a következőképpen alakult: 1990: 10.460; 1991: 10.289; 1992: 3960; 1993: 6825; 1994: 4619; 1995: 3126; 1996: 3271; 1997: 3224; 1998: 3270; 1999: 5266; 2000: 5397. [Szabadság, júl. 23.; RMSz, júl. 23.]

Tusnádfürdőn megkezdődött a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (’Tusványos’) 12. kiadása. A Kényszerek és lehetőségek gyűjtőcím alá sorolt témákról jeles politikusok, elemzők, szociológusok tartanak előadásokat, de a szórakozásnak is bő teret szentelnek. [HN, júl. 23.; Szabadság, júl. 24.] (→ 2001.07.17)

2001. augusztus 7.

Rolf Ekeus, az EBESz új kisebbségi főbiztosa kijelentette: a nemzeti kisebbségek védelme azon államok feladata, ahol élnek; erre a legjobb módszer olyan törvényi és pol. háttér megteremtésének a bátorítása az adott államokban, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségek megvédjék és érvényesítsék érdekeiket. [Szabadság, aug. 7.]

A ro. sajtóban egymást érik a borúlátó felmérésék. A lakosság 51, a fiatalságnak pedig 60%-ot is meghaladó részaránya a boldogulást kizárólag külföldön tartja elképzelhetőnek. [Szabadság, aug. 7.]

A sajtó vehemens reagálása nyomán (→ 2001.08.01) rendeződött a helyzet az aradi Csíky Gergely Líceumban: a tanfelügyelőség utasítására a ro. vezetőségnek vissza kellett szereltetnie a lámpákat, villanykapcsolókat; a városi tanács gyorssegélyt utalt ki az iskolának. [EN, aug. 7.]

2001. augusztus 30.

Valeriu Stoica furcsának találta, hogy egyes képviselők a SRI közbenjárását kérték az ingatlan-visszaadások ügyében; a magántulajdon tiszteletben tartása nem teszi lehetővé a megkülönböztetést az egyes tulajdonosok között. [Szabadság, aug. 30.]

A szenátus kulturális biz. jóváhagyta a ro. ny. védelméről szóló törvényt, amelyet George Pruteanu szenátor nyújtott be vitára. [Szabadság, aug. 30.] (→ 2001.09.19, 2002.10.23)

Egyre több ro. állampolgár vásárol ingatlant Mo. keleti részén, ahol elérhető áron lehet komfortos házakhoz jutni; utána megindítják a letelepedési eljárást. A divat mozgatója: a magas magyar nyugdíj, amelyet nem a ro. nyugdíj konvertálásával kapnak meg, hanem a szolgálati esztendők alapján számítják ki. A módszert előszeretettel használja a pénzes réteg – régi pártfejesek, volt szekusok. [RMSz, aug. 30.]

2001. december 7.

Adrian Năstase elismeréssel nyilatkozott az RMDSz-szel való együttműködés eredményeiről, de az egyezmény meghosszabbításáról még nem tárgyaltak. [RMSz, dec. 7.]

A SIE megerősítette a belügymin. vélekedését, mely szerint m. erők munkálkodnak az egységes nemzetállam ellen, amelyek a privatizálás leple alatt gazdasági előnyökhöz akarnak jutni Erdélyben. [RMSz, dec. 7.]

Egy Mo.-i felmérés szerint nem enyhült az erdélyi magyarok ellen táplált ellenszenv; a felnőtt lakosság fele a munkahelyét félti az áttelepülőktől. [Szabadság, dec. 7.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-64




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998