|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 84 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 | 81-84 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: forradalom (1989) (események / áldozatok / jelentések / forradalmi eszmék, eszmények / a forradalom utóélete) 1994. december 14.Az alkotmánybíróság elfogadta Kerekes Károly fellebbezését, melyet nov. 30-án nyújtott be a „kapupénz”-ellenes jogszabály ellen. A rendeletet visszautalták a Képviselőházba, ahol ismét szavazás alá bocsátják. [ÚM, dec. 16.] (→ 1993.12.06, 1994.01.19, 1994.06.30, 1994.09.08, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28)1994. december 16.Nagyváradon megkezdte kihelyezett kétnapos tanácskozását az MVSz vezetősége. Az 1989-es események évfordulóján Csoóri Sándor elnök nyílt levelet intézett Ro. polgáraihoz: nyújtson békejobbot a két nép. [Szabadság, dec. 21.]A Kossuth rádió – bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott –, két ízben is bemondta a ro. sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. („Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek” – idézte Dáné Tibor [Szabadság, 1995. jan. 19.]) Az ügy nagy visszhangot keltett. (→ 1994.12.28, 1995.01.04) 1994. december 21.Iliescu elnök rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. 1989-ben forradalom volt, nem államcsíny vagy összeesküvés – jelentette ki. Visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, az „etnikai elszigetelődést”, mert azok „sértik a ro. állam egységes alapon történő megszervezését és működését”. [RMSz, dec. 23.] (→ 1989.12.21)A külügyi szóvivő rágalomnak minősítette azt a hírt, hogy a SRI meg akarja öletni Eva Maria Barkit. A bécsi ügyvédnőt persona non gratának minősítették az országban, a „ro. törvényekbe ütköző tevékenysége miatt”. [Népszabadság, dec. 22.] (→ 1995.01.13) Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékeztek 1989 decemberére. A CD és a Pro Europa Liga szervezte ünnepségen Zonda Attila ro. és m. ny. emlékbeszédet mondott. Az ünnepség végén megkoszorúzták a város hat mártírjának – Bodoni Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidoş, Ilie Muntean, Pajka Károly, Tamás Ernő – emlékművét. [Táj., dec. 22.] 1994. december 22.Az RMDSz ÜE nyilatkozata kegyelettel adózott a mártíroknak és hitet tett amellett, hogy az 1989-es népfelkelés Temesvárról, Tőkés László ref. gyülekezetéből indult ki. A hatalom a temesvári fordulat elferdítésén munkálkodik, igyekszik minél kisebb jelentőséget tulajdonítani az eseményeknek. [RMSz, dec. 22.]1994. december 30.Valentin Gabrielescu, a parasztpárt főtitkára, szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság vezetőjeként – zárt ajtók mögött – meghallgatta Iliescu elnököt. Az elnöki hivatal, a bizottság megkérdezése nélkül a televízió rendelkezésére bocsátotta a meghallgatásról készült felvételt, amelyet dec. 27-én, csúcsidőben sugároztak. A PNTCD vezetősége nyilatkozatban elítélte Gabrielescu szereplését, erre a szenátor lemondott főtitkári tisztségéről, de tagja maradt a párt vezető testületének. [ÚM, dec. 31.] – A tévéfelvétel szerint Iliescu, ahelyett, hogy rávilágított volna az események hátterére, az ellenzéki sajtót és a parasztpártot próbálta megbélyegezni. [MN, dec. 31.]1995. december 15.Birtalan Ákos – látva, hogy a lakosságnak mindössze 10%-a váltotta be a kuponjait – javaslatot nyújtott be a privatizációs törvény határidejének megváltoztatására. A késés magyarázata: a lakosság tájékozatlan és bizalmatlan. A szenátus 4 hónappal meghosszabbította a határidőt. [RMSz, dec. 15.]Ukrajna csak akkor hajlandó aláírni Ro.-val az alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügymin. nyilatkozatában. [RMSz, dec. 15.] Tőkés László, az 1989-es temesvári forradalomra emlékező ünnepségen a m.–ro. megbékélésről beszélt. Tőkés alternatív indítványa (→ 1995.10.31) Iliescu elnök bejelentése (→ 1995.08.30) után született, de azt Chebeleu szóvivő elutasította. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja (Centrul de Studii Internaţionale) megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia–német modellel, ugyanakkor a „ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékot illető nyilatkozattal”. [RMSz, dec. 19., dec. 20.] 1995. december 16.Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18) Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27) 1995. december 27.A ro. televízió felmérése szerint a megkérdezettek döntő többsége (92%) óhajtja a megbékélést a két szomszéd állam között, a nyugati és a NATO-integrációt ennél még többen pártolják (94%). [ÚM, dec. 27.]A MaKOSz választmányi ülésén – saját kérésére – fölmentették Csáki Árpádot (→ 1995.10.28). Az új elnök Ambrus Melinda; üv. elnökké Grünstein Szabolcsot választották. [RMSz, 1996. jan. 12.] Gazda Árpád a temesvári események (1989. dec.) utóéletét elemezte. Nagyon sokan szeretnék elfelejteni az akkori eseményeket. Maga Valentin Gabrielescu (→ 1995.12.16) is úgy nyilatkozott: véletlen, hogy Tőkés László kapuja elől indultak az események, mert akkor már olyan feszült volt a helyzet, hogy egy kenyérsorból is elindulhatott volna a forradalom. Gazda szerint objektív okai vannak, hogy mégsem egy kenyérsor emberei kezdték el a tüntetéseket, ui. azok nem képeznek közösséget, a temesvári ref. egyház tagjai pedig egy évvel azelőtt már ellenállóként viselkedtek. [EN, dec. 27.] Dec. 31-én érvényét veszti a 3 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal alkalmazott határátlépési illeték („kapupénz”). [ÚM, dec. 27.] (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.06.02, 1995.06.23, 1995.07.31, 1996.01.04) 1996. április 1.Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1996. április 11.Budapesten Horn Gyula fogadta Markó Bélát és Takács Csabát. Az RMDSz két elnöke megerősítette a szövetség álláspontját az alapszerződést illetően. Markó Béla javasolta: h. t. m. szervezetek bevonásával szervezzenek olyan tanácskozást, ahol megtárgyalnák a h. t. magyarság helyzetét valamint jövőképét, és elemeznék a felmerülő koncepciókat. [Táj., ápr. 11.]Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság elnöke kijelentette, hogy véglegesítették a 950 oldalas jelentést, s azt nemsokára megismerheti a közvélemény. [Szabadság, ápr. 11.] 1996. december 16.Hét év után először a tévé is közvetítette a temesvári megemlékezéseket. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom lángját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek, szerbek egysége lobbantotta fel. Markó magyarul is szólt a temesváriakhoz, beszédét a tömeg megtapsolta.1997. február 10.Szabó Károly a szenátusban rámutatott: Iliescu – 6 éves elnöksége idején – a fegyveres testületek tábornoki karát banánköztársasági méretekben gyarapította és léptette elő. [Táj., febr. 11.] ● [Az RMDSz szenátorának észrevétele egybevág Király Károly véleményével (→ 1989.12.22): a bukaresti „forradalmat” a hadsereg segítsége nélkül nem nyerhette volna meg az új hatalom.]Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, az SzK-hoz intézett nyílt levélben leszögezte: az önálló m. egyetem jogos igénye a romániai m. közösségnek; az osztozkodás, az egyetem szétválasztása nem járható út. [Szabadság, febr. 10.] Az ukrán külügyminisztériumhoz közel áll források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov–Ribbentrop-paktumra való utalás. [RMSz, febr. 10.] 1997. december 19.Ion Voinea, a Legfőbb Ügyészség katonai részlegének vezetője, sajtóértekezleten közölte, hogy az 1989 decemberi eseményekkel kapcsolatban Ion Iliescura is kiterjed a nyomozás, mert egy tanúvallomás szerint ő adott parancsot a civilek felfegyverzésére még azelőtt, hogy elkezdődött volna a lövöldözés. Iliescu – több tévéállomásnak nyilatkozva – visszautasította a vádakat. [Szabadság, dec. 22.]1997. december 20.Temesvárott ünnepelték a Ceauşescu-diktatúra alóli felszabadulás 8. évfordulóját; az Opera-térre tervezett nagygyűlés azonban teljes érdektelenségbe fulladt: még százan sem gyűltek össze. [RMSz, dec. 24.]1997. december 22.Bárányi Ferenc szólalt fel a parlamentben a forradalom évfordulójának szentelt ülésen. Emlékeztetett Tőkés László szerepére és arra, hogy ha Bukarestben nem tört volna ki a népfelkelés, a diktatúra eltiporta volna a temesvári forradalmat. A hatalomra került rendszer képviselői hét éven keresztül semmit sem tettek azért, hogy felderítse a bűnösöket és felelősségre vonja őket. Elvárjuk a parlamenttől – mondta a szónok –, a kormánytól és az elnöki intézménytől, hogy minden erővel részt vegyenek az 1989. dec. végi események homályos vonatkozásainak tisztázásában, hogy a vétkesek megbűnhődjenek tetteikért, függetlenül a társadalmi, politikai vagy katonai struktúrákban betöltött tisztségüktől. [Táj., dec. 23.]1998. január 7.Az államügyészség gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja V. A. Stănculescu és M. Chiţac tábornokokat, a temesvári felkelés (→ 1989.12.17) vérbefojtásával kapcsolatban, melynek 72 halálos áldozata és 253 sebesültje volt. Stănculescu 1989. dec. 20-án visszatért Bukarestbe és nagy szerepe volt abban, hogy a hadsereg a felkelők oldalára állt. (Stănculescu, utóbb, miniszteri rangot kapott.) [Szabadság, jan. 7.]Frunda György a Curierul Naţionalnak nyilatkozva leszögezte, hogy önálló m. egyetem nélkül a politikai helyzettől függne a tagozatok sorsa, amelyek alárendelt helyzetbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek. [Háromszék, jan. 7.] 1998. december 17.A temesvári forradalom évfordulóján Emil Constantinescu megígérte, mindent megtesz az igazságtétel érdekében. [RMSz, dec. 19.]A kabinet fellebbezett a PSE-döntés ügyében (→ 1998.12.11). A kormányülésen arról is döntöttek, hogy elutasítják az RMDSz törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna a házasságkötési szertartás anyanyelvű lebonyolítását. [RMSz, dec. 19.] Az SzKT létrehozza az RMDSz Átvilágító Bizottságát, melynek működéséhez az ÜE biztosít hátteret. A háromtagú bizottság – miután elfogadja a működési szabályzatot – megvizsgálja a tisztségviselők kapcsolatát a volt komm. titkosszolgálattal. A biz. az átvilágítási törvény jóváhagyása után kezdi meg működését. [RMSz, dec. 17.] 1999. július 16.V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetsére ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy haláláért és 253 ember megsebesítéséért tartják vétkesnek. (Stănculescu 1990–1991. ápr. között hadügy-, majd ipari miniszter, Chiţac pedig 1990 júniusáig belügyminiszter volt.) [Szabadság, júl. 16.]Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka kijelentette: a jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti; sem Ro.-nak, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia ebből a kérdésből. [Szabadság, júl. 16.] Az unitárius egyház átvehette a kolozsvári Brassai Líceum épületére vonatkozó tulajdonosi iratot. [Szabadság, júl. 16.] Markó Béla az MKT nyilatkozatáról (→ 1999.07.13): „A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSz csúcsvezetőségével szembeni ellenérzést jelenti.” [Szabadság, júl. 17.] 1999. október 16.Aradon rendezték meg a romániai m. polgármesterek 3. találkozóját. A megjelent (al)polgármesterek az önkormányzatot nyomasztó hétköznapi gondok orvoslására kértek segítséget a magas rangú kormánytisztviselőktől. [RMSz, okt. 18.]Marosvásárhelyen közel százan vettek részt azon a konferencián, amely Az 1989. dec. forradalom tanúi címet viselte. A felszólalók elismerték, hogy az eseményekről még nem létezik egy egységes, minden félremagyarázást kizáró kép. [Népújság, okt. 18.] 1999. november 9.A szenátus elfogadta az elkobzott mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. A jogszabály értelmében a kárvallottak mintegy 90%-a visszakapja hajdani tulajdonát. Az RMDSz szenátusi csoportja kiállt a törvény támogatása mellett, ennek ellenére Csapó I. József nem szavazott igennel. [RMSz, nov. 10.] (→ 1999.09.08, 1999.09.09, 1999.11.20)Szakítva az Iliescu-idők szokásával, ezúttal Tőkés Lászlót is bevonták a hivatalos megemlékezések előkészítésébe és az 1989 Decemberi Ro. Forradalom Megünneplésének Nemzeti Biz. tagjai sorába. [SzFÚ, nov. 10.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
