|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: forradalom (1989) (események / áldozatok / jelentések / forradalmi eszmék, eszmények / a forradalom utóélete) 1990. augusztus 23.Moldova alkotmányellenesnek és érvénytelennek nyilvánította a néhány nappal korábban, az ország területén kikiáltott Gagauz Köztársaságot.Silviu Brucan és Nicolae Militaru, az Adevărulban közzétett közös interjúban azt fejtegették, hogy Ceauşescu hatalmát nem a Temesvárról indult népi forradalom, hanem a tábornokok és a Securitate egyik egységének bevonásával szervezett összeesküvés döntötte meg. [MTI, aug. 23.] A Hét Balla Katalin cikkét közölte a m. egyetemi oktatás helyzetéről, a frissen bejutott diákok nemzetiségi összetételéről. 1990. szeptember 17.Temesvárott 15 ezres tömeg tüntetett, tiltakozván a sajtó rágalmai ellen. Nem igaz, hogy 9 hónappal korábban huligánok és Mo.-i ügynökök robbantották volna ki a forradalmat.Az RMDSz Maros megyei szervezete nyílt levélben tiltakozott az ország elnökénél a tanügyminiszter jogtalan rendelete ellen. (→ 1990.09.11) 1990. november 8.A Temesvár Társaság soros ülése 17 pontos beadvánnyal fordult a kormányhoz. Követeléseik között szerepelt: a demokratizálás gyorsítása, az 1989. dec. események vétkeseinek perbe hívása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, új földtörvény, nem utolsósorban Petre Roman kormányának lemondása.Az RMSz közleménye: több ellenzéki csoportosulás (tk. a Temesvár Társaság, a brassói November 15. Egyesület, a GDS) megalakította az Alianţa Civică (AC) szövetséget. Az aláírók között szerepelt: Ana Blandiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Peter Mihai Băcanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Şora, Stelian Tănase és Marian Munteanu. Ez utóbbi később a szélsőjobbos legionárius mozgalomhoz csatlakozott. A m. Külügymin. közleményt adott ki, mely elítélte a Moldova déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánította szolidaritását Moldova lakosságával. 1990. december 14.Temesvárott az egy évvel korábbi forradalmi eseményekre emlékező ünnepségsorozat kezdődött.1991. szeptember 14.Király Károly kijelentette: többé nem kíván részt venni az Alkotmányozó Gyűlésen, mert indítványait sorban elvetik, őt lehurrogják és megvonják tőle a szót. Gyakoriak a szélsőséges kijelentések: Bârlădeanu azt állította, hogy 1989-ben a temesvári felkelést külső erők támogatták, s ha Tőkés László állt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. – Király még arról is szólt, hogy az RMDSz nem egységes. Példaként a 6-os pont megszavazása körüli nézeteltérést említette. E pontból hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások, ezért ellene kellett volna szavazni, de Domokos, Verestóy és Frunda mellette szavaztak. [RMSz, szept. 14.] A kérdést a Kolozs megyei RMDSz-képviselők is szóvá tették [lásd: Szabadság, szept. 19.]. (→ 1991.09.21)1991. szeptember 16.Az 1989-es temesvári vérengzés vádlottai közül 11 számára – az amnesztiára hivatkozva – kegyelmet kért a katonai ügyész. [Szabadság, szept. 17. ]Bukarestben ülésezett a kommunizmus perbe hívására alakult munkacsoport, melynek tagjai tk. a volt politikai foglyok szövetségének tagjai és emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. [Szabadság, szept. 18.] 1991. december 16.Temesvárott egyházi ünnepségekkel kezdődtek a megemlékezések az 1989-ben történtekre. Az Opera téren mintegy 20 ezer ember előtt tartottak nagygyűlést. A gyűlés szónokai: Tőkés László, Doina Cornea, Corneliu Coposu (PNTCD), Radu Câmpeanu (PNL), Sergiu Cunescu (a szocdem párt [PSDR] eln.), Stelian Tănase (PAC aleln.), Tokay György (RMDSz). – Iliescu elnök a kedvezőtlen légköri viszonyokra hivatkozva nem jelent meg, maga helyett egy elnöki tanácsost küldött, így a tanácsost dobálták meg tojással. – Az ünnepség részeként jelképes zarándoklat indult Szilágymenyőbe. [RMSz, dec. 18., 20.]Gh. Oprea kivételével elvetették a vádakat a perbe fogott RKP KB-tagok ellen, mindannyiukat szabadlábra helyezték. [RMSz, dec. 17.] (→ 1992.01.20) 1992. április 11.Kilépett a PNL a Demokratikus Konvencióból (CD), mert nem ért egyet az RMDSz – szerinte – nacionalista politikájával. [MTI] (→ 1992.07.06)Az RMDSz Kolozs megyei elnöksége tiltakozott a polgármesteri hivatal 86/1992. sz. rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló, 69/1991. sz. törvény 30. szakaszával. [Szabadság, ápr. 11.] Nicolae Spiroiu sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Securitate iratainak egy része a hadsereg irattárában van, s azokat 30 évre zárolták. 40 ezer [!] dossziénak nyoma veszett az 1989. dec. események idején, 35 ezer iratcsomót a SRI őriz. [MH, ápr. 11.] 1992. május 7.A szenátusban felolvasták az 1989. dec. eseményekről készült parlamenti jelentést, amely nem tisztázott semmit, csak ködösített, és a korábbi parlamenti jelentésekhez híven most is csak politikai érdekeket szolgált. [RMSz, máj. 9.]1992. november 28.Tőkés László amiatt tiltakozott, hogy nov. 3-án Nagyszebenben a hadügyi, belügyi és művelődési tárca képviselőinek jelenlétében fölavatták azt a „forradalmi emlékművet”, amelyet az 1989 decemberében elesett 25 szekus és milicista tiszteletére emeltek. [RMSz, nov. 28.]1992. december 12.A ro. katonai ügyészség az 1989. dec. eseményekről szóló jelentése szerint 1104-en haltak meg, a sebesültek száma 3321 volt. Bukarestben 564, Temesvárott 93 személy vesztette életét. A Mugurel Florescu vezérőrnagy-főügyész szerint is szerény eredmény, hogy a gyilkosságok elkövetőivel foglalkozó 2912 dossziéból csak 1694-ben hoztak ítéletet. [MH, dec. 12.]1992. december 13.Fölmentették az 1989-es események több kolozsvári elítéltjét (pl. a helyőrség parancsnokát, a megyei párttitkárt); szabadon engedtek több, korábban elítélt pártvezetőt. [MH, dec. 14.]1992. december 16.Provokációval kezdődött a temesvári emlékezés hete: felgyújtották a December 17. Társaság székházát; a tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat és megállapították a szándékosságot. – Igazságtétel és megbékélés címmel konferencia kezdődött. – Az Opera téri nagygyűlésen tk. Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Constantin Ticu Dumitrescu (a volt politikai foglyok szövetségének elnöke) és Corneanu ortodox érsek is felszólalt.1992. december 21.A ro. parlament két háza ünnepi ülésen emlékezett az 1989-es forradalomra, de elutasították azt, hogy szót kapjon az ellenzék, az RMDSz és az AC szónoka.A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A szervezet javasolni fogja a ro. kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit és állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. [Népszabadság, dec. 21.] A Visegrádi Négyek külügyminiszterei Krakkóban aláírták a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), melyhez utóbb Románia, Szlovénia és Bulgária is csatlakozott. Az egyezmény célja: az aláíró államok piacainak egybe nyitása. 1993. június 21.Az EvZ közzétette a Forradalom Harcosa kitüntetést birtoklók névsorát. Közöttük számtalan olyan személy található, akik nem a forradalom győzelmét, hanem elfojtását támogatták. [ÚM, jún. 21.] – Az esetet Gazda Árpád is földolgozta: „Păunescu forradalmár, Tőkés László nem!” c. cikkében. [RMSz, jún. 24.]1993. december 22.A temesvári vérengzésekért vád alá helyeztek 26 főt, de csak nyolcat ítéltek le, azok közül hatot már kiengedtek – négy év után ez a „forradalom mérlege”. [RMSz, dec. 22.]Tempfli József elmondta: sikerült teljes egészében visszaszerezniük a nagyváradi Kanonok-sort, ahol megnyithatták a Szent László Gimnáziumot; internátust létesítettek 48 személy számára. [EN, dec. 22.] 1993. december 23.Bárányi Ferenc nem mondhatta el Temesvárra emlékező beszédét a parlamentben, ezért az újságban tette közzé. Tőkés László bátorságának példázatán kívül szándékában állt fölolvasni a 119 temesvári áldozat nevét is. [RMSz, dec. 23.] (→ 1989.12.18)1994. október 19.C. V. Tudor újabb Har–Kov-vizsgálatot sürgetett, azt állítva, hogy elnyomják a románokat, ezért katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Kozsokár Gábor szenátor arra kérte, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem mutasson fel konkrét számokat. A Szenátus végül nem foglalt állást az ügyben. [Népújság, okt. 20.]Októberben a bejegyzett munkanélküliek aránya orsz. szinten: 10,7% (1,196.412 fő), közülük 483 ezren részesültek munkanélküli segélyben, 576 ezren pedig szociális segélyben. [Népújság, okt. 19.] ● [A szám csalóka, ui. akinek lejárt mindkét segélye, azt törlik a nyilvántartásból.] – Az orsz. átlagnál nagyobb számokat jegyeztek Erdélyben, pl. Marosvásárhelyen 28%-os, Maros megyében 33%-os a munkanélküliség. [PMH, okt. 17.] A Bukaresti Területi Katonai Törvényszék felmentett 3 katonatisztet, akik 1989. dec. 17-én parancsot adtak, hogy lőjenek a tüntető tömegbe. Az ítélet nem jogerős. Ha a forradalmárok egyesülete nem fellebbez, akkor a temesvári vérengzés miatt elítélt minden szekus, tiszt és pártaktivista szabadlábra kerül. [RMSz, okt. 21.] 1994. november 10.A képviselőház elfogadta a PUNR által beterjesztett Btk.-változtatást. 6–36 hónap közötti börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. Székely Ervin elmondta, hogy ha a szenátus is elfogadja ezt a korlátozó paragrafust, akkor az RMDSz az alkotmánybírósághoz fordul. – Tokay György aggasztónak nevezte a másik (szintén megszavazott) módosítást is, amely szabadságvesztést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”. A ködös megfogalmazás a Ceauşescu-idők törvényeit idézi. [MH, nov. 11.]Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága, Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Daniel Tarschys főtitkár elmondta, hogy az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségek jogait illető vállalások teljesítését. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.11.16) Valentin Gabrielescu, parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság elnöke a forradalom 5. évfordulójára ígérte a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt is. [ÚM, nov. 10.] Frunda György Rómában részt vett az ET jogi bizottsága ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Jansson raportőrök jelentése, akik megállapították, hogy Ro. még nem teljesítette a vállalásokat. [RMSz, nov. 10.] 1994. december 5.Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua az 1989. decemberi eseményekkel kapcsolatos titkos dokumentumokat tett közzé. Iliescuék 60 ezer halottra számítottak, ezért röppentette föl ezt a számot a forradalom idején Silviu Brucan. Gh. Goran, a bukaresti Securitate volt vezetője elmondta, hogy dec. 20-án, Ceauşescu személyes védelmére, a Hezbollah 5 tagja érkezett a fővárosba. Goran hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok legfőbb „fegyverét”, a tévé székházának antennáját. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: „Állítsátok le a vérengzést!” – ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. Érthetetlennek tűnik, hogy az RKP KB székházát nem érte találat, holott ott volt a „nagyvezérkar”. [MH, dec. 5.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||