|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 153 találat | lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-153 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: alapszerződés Ro.–Mo. 1996. október 19.Gyergyószentmiklósi ülésén nyilatkozatot fogadott el az EMK: a m. kormány megszegte a m.–m. csúcstalálkozón vállalt eszméket (→ 1996.07.05); az alapszerződés aláírása semmibe vette az önrendelkezés princípiumát; a legsürgősebb feladat az autonómiastatútum elfogadása az RMDSz illetékes fórumai által. [EN, okt. 30.]Puskás Attila véleménye: egyesek nem tudnak belenyugodni abba, hogy a jelölések során nem tartották őket alkalmasnak a közösségi képviseletre és függetlenként indulnak. Borbély Imre lépése felkéretlen önjelölés; a közösségért nem csak a parlamentben lehet dolgozni. [RMSz, okt. 19.] 1996. október 29.Kijevben újabb tárgyalási fordulót tartottak a két ország közötti alapszerződésről. Az ukrán fél nem zárja ki, hogy fölhasználja a ro.–m. alapszerződés néhány elemét, így az 1201-es ajánlás értelmezését. [RMSz, okt. 31.]A m. legfelsőbb bíróság értelmezése szerint nem hozható létre olyan szervezet, amelynek célja a jelenlegi határok megváltoztatása, ezért elutasították a M. Területekért Szövetség bejegyzését. [Népszabadság, okt. 29.] 1996. november 1.A Tolvajostetőn három keresztet állítottak a millecentenárium tiszteletére. A szervezés oroszlánrészét Pataki Imre volt prefektus vállalta, aki igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. [RMSz, nov. 1.]Brassóban, a lelkészi értekezleten, a ref. teológusok szórvány-missziós munkáját értékelte Vetési László, aki azt is elmondta: sem az RMDSz, sem az egyház nem gondoskodik kellő mértékben a szórványban élő magyarokról. [BL, nov. 1.] A temesvári prefektúra dísztermében – az alapszerződés aláírásának helyszínén – emléktáblát avattak. [Szabadság, nov. 2.] 1996. november 8.Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12) Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.] Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.] 1996. november 20.Markó Béla a kormánykoalíciós tárgyalásokat előkészítő megbeszéléseket folytatott Ion Diaconescuval (PNTCD) és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. [Táj., nov. 20.]Emil Constantinescu győzelmében oroszlánrésze volt az RMDSz szavazóinak – mondta Markó Béla. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát. Remény van arra, hogy nagyobb szerepet kapjon a helyi közigazgatás. A koalíció alkudozást jelent, de az RMDSz nem fog elvtelen kompromisszumot kötni. [RMSz, nov. 20.] Constantinescu elnök elmondta: a CDR ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A Szerződés Romániával – a CDR programja – határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. Az alapszerződés nem a vége, hanem kezdete egy folyamatnak. [RMSz, nov. 20.] A Neue Zürcher Zeitung a normalitás jelének tartotta, hogy hatástalan maradt az Iliescu által kijátszott „magyar kártya” (→ 1996.11.11). A m. kisebbség elnökjelöltje sok románt a maga oldalára állított. [MN, nov. 20.] 1996. december 7.A két kormánypárt úgy döntött, hogy Tőkés László nem szólalhat föl az Országgyűlésben, az alapszerződés vitájában (→ 1996.10.27). [MH, dec. 7.]Emil Constantinescu villámlátogatásra utazott Németországba. Iliescunak minden erőfeszítése ellenére sem sikerült jó viszonyba kerülnie Berlinnel. – Constantinescu első munkanapján elküldte az elnöki palotát őrző tankokat. [HVG, dec. 7.] 1996. december 9.Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.] A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.] Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10) Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.] 1996. december 10.Az Országgyűlés – név szerinti szavazáson – 249 igen, 53 nem és 12 tartózkodó szavazattal ratifikálta a m.–ro. alapszerződést. [RMSz, dec. 12.] (→ 1996.12.27)Tabajdi Csaba (MSzP) vállalható kompromisszumnak nevezte az alapszerződés elfogadását; a szerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai; a szerződés a kisebbségi ügyek szükséges, de nem elégséges feltétele; a közös kormányzás esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhasson sorsa alakításába. [RMSz, dec. 12.] 1996. december 12.Kovács László meghívta Adrian Severint az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére – ezzel az aktussal életbe lép a szerződés. [RMSz, dec. 14.] (→ 1996.12.27)Tőkés László – Mit kíván a romániai m. közösség? címmel – közzétette az SzKT-n (→ 1996.11.28) elmondott beszédét, amelyben azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalícióba lépés feltételeit. – „Az RMDSz-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba.” „A neptuni irányvonal az önfeladás politikája.” – Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSz tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. Továbbá: ültessék életbe a [z 1918-as!] Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az ET 176/1993. sz. dokumentumába foglalt ajánlásoknak (melyek teljesítésére a ro. kormány kötelezettséget vállalt), az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától. ● [Az RMDSz tb. elnöke nemigen sejti, hogy ez utóbbi kérés sem teljesíthető. Vesd össze a Ciorbea-kormány bemutatkozásán uralkodó hangulattal. (→ 1996.12.11).] [RMSz, dec. 12.] Tőkés László Barcelonába utazott, hogy átvegye a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány kitüntetését, amelyet a kisebbségi jogok harcosainak adnak. – A bukaresti VIP hetilap a legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátornak adományozta. [Táj., dec. 13.] 1996. december 27.Budapesten kicserélték a ro.–m. alapszerződés (→ 1996.09.16) ratifikációs okmányait (→ 1996.12.10, 1996.12.12). A sajtóértekezleten Adrian Severin külügymin. bejelentette, hogy rövidesen megnyitják a kolozsvári főkonzulátust és több, függőben lévő megállapodást véglegesítenek. [Szabadság, dec. 28.]1997. január 9.Adrian Severin elmondta: Mo. és Ro. természetes szövetséges kell hogy legyen. Szerinte az 1990-es események sajnálatos módon késleltették az enyhülést; Antall József, Für Lajos, Gh. Funar, C. V. Tudor és Tőkés László nem mindig szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget. A fennálló kérdéseket a nemzetközi egyezmények és az alapszerződés alapján kell megoldani. [Szabadság, jan. 9.]Fontos feladat a közigazgatási decentralizáció – mondta Seres Dénes. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi közösségek dönthessenek a sorsukról. Jelenleg a prefektusi hivataloknak még nagy beleszólásuk van a helyi autonómiába. A megyei tanácsok és kormány-kirendeltségek apparátusát is meg kell nyirbálni. [RMSz, jan. 9.] A gyergyószentmiklósi polgármester posztjára előválasztásokat tartanak, a feltételek: állandó lakhely a városban (min. 10 éve), RMDSz-tagság (min. 1 éve), 200 támogató aláírás. [Táj., jan. 9.] 1997. január 14.További 4 államtitkári posztot kapott az RMDSz: Béres András (oktatásügy), Kovács Adorján (mezőgazd.), Borbély László (területrendezés), Bara Gyula (népjóléti min.). [Táj., jan. 14.]Gabriel Andreescu figyelmeztette Constantinescu elnököt arra, hogy jogtalanul nyilatkozta azt korábban, hogy a kétnyelvű feliratozás az ország belügye, ui. ezt az alapszerződés is tartalmazza, tehát külügy, s az 1201-es ajánlás értelmében ezt végre kell hajtani; az ország külpolitikáját a kormány hajtja végre, az elnöknek nincs joga ellenőrizni azt. [RMSz, jan. 14.] Az RMDSz felhívta a közvélemény figyelmét, hogy Gh. Funar meg akarta torpedózni a főkonzulátus letelepítését, de a városi tanács 16 tagja kivonult az ülésről, a bent maradt 15 tanácsos pedig nem hozhatott érvényes döntéseket. Ha Gh. Funar aláírásokat akar gyűjteni a főkonzulátus ellen, azt megteheti, de csak a PUNR pénzén, nem a tanácsi költségvetésből. [Táj., jan. 14.] 1997. január 16.Markó Béla, az Akadémia által szervezett konferencián az RMDSz autonómia-politikájáról értekezett. Szerinte a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani; az RMDSz által szorgalmazott autonómia fogalma feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Bedros Horasangian, a konferencia moderátora úgy vélte, két komplexust kell legyőzni: a magyarok a felsőbbrendűségit, a románok az alsóbbrendűségit. [RMSz, jan. 16.]Tőkés László Bécsben kijelentette: elsietett volt a ro.–m. alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a m. kormány Iliescut támogatta. Tőkés elvben támogatta az RMDSz részvételét a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, „mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSz a kormánykoalíción”. [RMSz, jan. 16.] (→ 1997.01.25) Ro. küldöttség járt a Vatikánban, de csak Angelo Sodano bíborossal tárgyaltak. Teoctist pátriárka továbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. [RMSz, jan. 16.] A HTMH-ból leköszönő Lábody László (→ 1996.12.13) elmondta: a hivatal nem politizál, feladata a közösségek önszerveződésének elősegítése, a gazdasági együttműködés támogatása. [MN, jan. 16.] 1997. január 23.Örsi Imre közgazdát kinevezték az Állami Tulajdonalap Igazgatótanácsába. [Táj., jan. 24.]M.–ro. konzultáció kezdődött Budapesten az alapszerződés alkalmazásának ügyében (pl. főkonzulátus kérdése). [Szabadság, jan. 24.] A Bolyai Társaság nyilatkozata emlékeztetett arra, hogy a BTE ügye még függőben van. [RMSz, febr. 5.] Constantin Degetaru dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé. [Szabadság, jan. 24.] Mintegy 30 ezer bányász írta alá azt a kérvényt, amelyben Miron Cozma szabadlábra helyezését kérik. [MN, jan. 23.] Niculae Cerveni ügyvéd szerint dokumentumokkal bizonyítható Iliescu bűnössége, a bányászjárás ügyében. [ÚM, jan. 24.] 1997. február 21.Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett a Francia Köztársaság küldöttsége. A parlament két házának ülésén mondott beszédében Jacques Chirac elnök támogatásáról biztosította Ro. euroatlanti integrációs törekvéseit. Hervé de Charette külügymin. fontosnak nevezte, hogy Ro. és Mo. meg tudott egyezni az alapszerződést illetően. [RMSz, febr. 25.]Balázs Sándor, a Bolyai Társaság korábbi elnöke szerint az önálló egyetemet támogató sok tízezer aláírás többet nyom a latban, mint a megkérdezett 242 diák 44%-ának véleménye. (→ 1997.01.31) Az önálló egyetemnél az első lépés a jogi garanciák kiharcolása. [Szabadság, febr. 21.] 1997. február 27.Tőkés László – arra hivatkozva, hogy az RMDSz, a kormányba lépéskor elmulasztotta írásban rögzíteni a szövetség követeléseit – 25 pontban foglalta össze azokat az igényeket és követeléseket, amelyek a „romániai m. közösség elvárásait fogalmazzák meg Ro. demokratikus kormánya iránt”. [A dokumentumot a Bihar megyei RMDSz ülésén (→ 1997.02.15) ismertette, a hazai m. sajtó most kapta meg közlésre.] Felsorolta az RMDSz programjában szereplő fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, amelyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSz által kidolgozott autonómia-törvény valamint a kisebbségi és a vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a közszolgálati m. ny. média autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás restitúcióját az 1948 előtti állapotnak megfelelően, az egyházi vagyon visszaadását, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a közéletben, m. prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a ro.–m. kerekasztal megszervezését. [Szabadság, febr. 27.] – A ro. sajtó már a nagyváradi közzététel után vehemensen reagált a tb. elnök követeléseire. Az EvZ úgy tudja, hogy a tb. elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének az eredménye, melyet állandó ellenzékiségével vívott ki magának. [Sajtóf., febr. 24.] – Kepecs Ferenc – Kiszorulnak a radikálisok c. cikkében – párhuzamot vont Gh. Funar leváltása (→ 1997.02.22) és Tőkés László vélt marginalizálása között. Kettejüket nem lehet egy napon emlegetni, de „helyzetük egyben mégiscsak hasonló: mindketten kezdenek kiszorulni a politika centrumából.” [Népszava, febr. 25.]Az egyetem-vita kapcsán Juhász Tamás teol. tanár a Ref. Teol. példáját hozta föl arra, hogy szerény kezdetből is ki lehet fejleszteni egy önálló egyetemet. [Szabadság, febr. 27.] Asztalos Ferenc hozzászólásának foglalata: a m. állami egyetem visszaállításának pol. legitimitása vitathatatlan, hiszen azt tartalmazza az RMDSz programja; az alapszerződés is pozitívan viszonyul a kérdéshez. [UH, febr. 27.] Emil Constantinescu bejelentésére – miszerint fogadja az országba látogató Mihály volt királyt – a két nacionalista párt hisztérikusan reagált: PRM: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé; PUNR: az elnök a király látogatásának engedélyezésével „vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért”. [Szabadság, febr. 27.] 1997. május 27.Göncz Árpád Kolozsvárott villásreggelin fogadta a m. egyházak vezetőit, majd meglátogatta a Szent Mihály-templomot és a Farkas utcai ref. templomot; programon kívül az ortodox katedrálisba is ellátogatott. Délután Marosvásárhelyen megkoszorúzta a székely vértanúk emlékművét és beszédet mondott a város főterén (a zuhogó eső ellenére ezrek hallgatták). A RomLib kiemelte: hét évvel a tragikus események után szimbolikus értékű a két elnök kézfogása. [Sajtóf., máj. 28.]Budapesten az Országgyűlés elfogadta a m.–orosz, a m.–ukrán és a m.–ro. alapszerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ellenzéki pártok a m.–orosz szerződés kapcsán a műkincs-ügy miatt tartózkodtak. [Népszabadság, máj. 28.] 1997. július 16.Victor Ciorbea aggasztónak nevezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17 tagja az alkotmánybírósághoz fordult a már ratifikált ro.–ukrán szerződés ügyében. [MN, júl. 17.]Tamás Sándor a helyhatósági törvény módosításainak alapdokumentumait ismertette: Ro. által is elfogadott nemzetközi egyezmények, a ro.–m. alapszerződés, az ET 1201-es ajánlása stb. [Szabadság, júl. 16.] 1997. október 8.Pruteanu a szenátus tanügyi bizottságának ülésén szavazást kért a sürgősségi kormányrendelet ügyében, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű PNTCD–RMDSz-vegyesbizottság erre vonatkozó döntéseit (→ 1997.09.23, 1997.09.25). Verestóy Attila kérte, hogy a bizottsági döntés meghozatala előtt ne döntsenek a kérdéses pontokban. [Táj., okt. 8.]Adrian Severin meghívására Bukarestbe érkezett Kovács László, hogy – az alapszerződés értelmében – hozzák létre a kormányközi vegyesbizottságot. Kovács László a tanügyi törvény körüli vita kapcsán kifejtette: az RMDSz jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek az alapszerződésben is szerepelnek és megfelelnek az európai normáknak. Aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei, az politikai öngyilkosnak tekinthető; ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSz kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz. [Táj., okt. 10.] V. Ciorbea kolozsvári látogatásán, Boros János kérésére, miszerint föl kellene függeszteni állásából Gh. Funart, a kormányfő azt válaszolta: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy törvénysértést követett volna el, aligha merülhet föl a felfüggesztés kérdése. [Szabadság, okt. 9.] A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 5. kiadása. A növekvő presztízsű rendezvényre 29 országból 200 alkotást neveztek be, ebből 50-et válogattak be a hivatalos programba. [Táj., okt. 15.] (→ 1998.10.28) 1997. december 1.Hivatalba lépésének első évfordulóján tévéinterjút adott Emil Constantinescu, aki a jelen nehézségeit az előző kormányzat által hagyott örökséggel magyarázta. Leszögezte: „Ro.-ban nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom alatt nem lesz etnikai alapú területi autonómia.” A két székely megyében tapasztalható helyzettel kapcsolatban óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek az ottani kapcsolatban „mindkét részről elhangzanak és senkinek sem használnak”. [Szabadság, dec. 2.]A PUNR orsz. vezetősége Bukarestben gyűlésezett, közben Gh. Funar hívei Kolozsvárott gyűltek össze és az Egységpárt elnökének választották meg a polgármestert. A Funar-féle vonulat alig néhány személyiséget tudott megnyerni magának. [Szabadság, dec. 1.] Doina Cornea nyílt levélben emlékeztette G. Pruteanut arra, hogy a két állam alapszerződésében szerepel egy, a ro. fél által elfogadott ajánlás is, az anyanyelvű oktatásra vonatkozóan. Márpedig a szerződés, valamint a választásokat megelőző ígéretek és a koalíción belüli kormányzati megállapodások be nem tartása megkérdőjelezi a PNTCD hitelét és parlamenti képviselőinek szavahihetőségét; „ha elvárjuk a magyaroktól, hogy lojálisak legyenek irántunk, akkor nekünk, románoknak is minimális lojalitást kell tanúsítanunk irántuk. Ez szolgálja Ro.-t és annak a helynek a kiérdemlését, amelyre törekszik.” [Szabadság, dec. 1.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
