Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Katona Ádám

1994. november 29.

A m. kormány kész elismerni a szlovák, ill. a ro. alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügymin. [RMSz, nov. 29.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezete Székelyudvarhely és környéke militarizálása ellen tiltakozott; a többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást Barkóczy István elnök és Katona Ádám alelnök írta alá. [RMSz, dec. 6.]

1994. december 15.

Sütő András nem értett egyet azzal, hogy az OBKE által szoborállításra gyűjtött pénzt Katona Ádám könyvvásárlásra fordítsa; ugyanakkor elvetette Katonának az Udvarhely megye visszaállítására vonatkozó ötletét (→ 1993.04.21, 1994.08.02) is. Mindezek miatt Sütő lemondott az OBKE tb. elnöki tisztjéről. [RMSz, dec. 15.]

1995. május 18.

Vasile Sofineti, a Külügymin. sajtóigazgatója kommentálta az ukrán álláspontot, mely szerint „Ro. nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről.” Sofineti szerint ez a valóság elferdítése, ui. a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélése nem jelent területi követelést. [Népszabadság, máj. 18.]

A parlament két háza jóváhagyta a társadalombiztosítási törvény ama paragrafusát, mely finanszírozási forrásként a határátlépési illetéket („kapupénzt”) is megjelöli. [MN, máj. 18.] (→ 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.06.02, 1995.06.23)

Az Udvarhelyszéki RMDSz tisztújító gyűlésén Ferenczy Ferenc 59:38 arányban legyőzte Katona Ádámot. [HN, máj. 23.]

A Székely Dalegylet kezdeményezésére kopjafát állítottak Csanády György, a székely himnusz szerzőjének sírjára. [RMSz, máj. 18.]

1995. szeptember 28.

A Kolozs megyei RMDSz elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén folytatják az ásatást és alapot készítenek a Lupa Capitolina szobornak. [Táj., szept. 28.]

Katona Ádám egy hosszas vita végére kívánt pontot tenni. Nyílt levelet [Szabadság, aug. 22.] intézett a m. kormányfőhöz és Göncz Árpád államfőhöz, amelyben azt kérte, hogy Mo. biztosítson védőhatalmi státust az utódállamokban élő magyarság számára. Erre Dáné Tibor reagált [Szabadság, szept. 7.], mondván, hogy a védőhatalmi státust a nemzetközi jog nem biztosítja. Katona személyeskedő válasza Dáné észérvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta föl. „1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSz-programban” – írta Katona. [Szabadság, szept. 28.] (→ 1996.01.09)

1995. október 23.

Katona Ádám – tiltakozásul a tanügyi törvény korlátozó előírásai miatt – éhségsztrájkba kezdett. Katona nyílt levélben a romániai m. nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását kérte Iliescu elnöktől és garanciát arra, hogy az ártatlanul elítélt zetelaki elítélteket elnöki kegyelemben részesítsék. [RMSz, okt. 26.] (→ 1995.11.09, 1995.11.14, 1995.12.03)

1995. november 9.

Katona Ádám, aki két hete kezdte meg éhségsztrájkját, közleményben mondott köszönetet mindazoknak, akik cselekvően támogatták az általa képviselt ügyet. (→ 1995.10.23) [RMSz, nov. 9.]

1995. november 14.

Az RMDSz ÜE elismerte, hogy a cél, amelyért Katona Ádám küzd – a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása és a zetelakiak jogorvoslata – minden kisebbségi számára fontos; az eszköz azonban túl kockázatos, ezért arra kérték az EMK szóvivőjét, hogy függessze föl éhségsztrájkját. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.10.23)

Első ízben rendezte meg az RMKC a Marosvásárhelyi Könyvkiállítást és Vásárt.

Szabó Károly elmondta, hogy a SRI által összeállított jelentésből megállapítható: a titkosszolgálat nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint korábban a Securitate, jószerivel az egész lakosságot figyelik. Gyanakvással kezelik a külföldi befektetőket, ellene vannak a privatizációnak; a jelentésben nem utaltak konkrét államellenes cselekedetre, hanem az RMDSz autonómia-koncepcióját vitatták. [RMSz, nov. 14.]

1995. december 3.

Katona Ádám – orvosai utasítására – befejezte 42 napja tartó éhségsztrájkját (→ 1995.10.23, 1995.11.09, 1995.11.14). Katona köszönetet mondott a tiltakozást támogató magánszemélyeknek és szervezeteknek; külön köszönet illeti a m. Országgyűlés ellenzéki képviselőit, akik többször felszólították a magyarországi pol. élet felelős személyiségeit és a közvéleményt az EMK által megfogalmazott követelések támogatására. [Táj., dec. 4.]

Lábody László megfeddte „mind a romániai m. közösséget, mind a pol. elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt”, hiszen az RMDSz híven tolmácsolja a m. társadalom problémáit. – Szerinte az ideális jövőkép: demokratikus, gazdag Ro.-ban autonóm m. közösség. – A 3. M. Ref. Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: támogatják a találkozót, de illő lett volna, hogy a KREK egyeztesse terveit a m. kormánnyal. [RMSz, dec. 4.; EN, dec. 6.] (→ 1995.12.14)

1995. december 6.

Molnos Lajos bejelentette, hogy folytatni kívánja Kozma Szilárd, Kádár Attila, Katona Ádám és mások tiltakozását, ezért éhségsztrájkba kezd a tanügyi törvény ellen; a sztrájkot láncszerűen kívánják folytatni. [RMSz, dec. 5.]

Tabajdi Csaba elmondta: Max van der Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a ro. fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. [ÚM, dec. 7.]

1995. december 11.

Gh. Funar a PDSR-vel kötött koalíció felmondásával fenyegetőzött, felelőssé téve a vezető kormánypártot azért, hogy elvetette a Btk. módosítását, ennek köszönhetően a magyarok kitűzhetik a zászlójukat és elénekelhetik a himnuszukat. [MN, dec. 11.]

A VET elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben emlékeztettek a hét, ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és Katona Ádám ezzel (is) kapcsolatos éhségsztrájkjára. Az Államelnöki Hivatal válaszlevélben közölte, hogy a zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt áll, semmilyen pol. nyomást nem lehet figyelembe venni. [Szabadság, dec. 13.]

1996. január 9.

Katona Ádám két hónapja válaszolt (Szabadság, 1995. nov. 9.) Dáné Tibor levelére (→ 1995.09.28), amelyre Markó Béla levélben reagált (1995. dec. 13.). Az EMK most a sajtóban válaszolt Markónak, tisztázni óhajtván Katona Ádám szándékát. Az EMK szerint Katona Ádám az elrománosodott személyeknek az RMDSz-ből való „kirekesztését” tartja szükségesnek, nem az ún. asszimilációról beszél. A platform egyetért a szövetségi elnöknek a rasszista nézeteket elutasító szemléletével (Katona „olyan szélsőjobboldali gondolatvilágot idéz, aminek szövetségünkben nincs helye … nekünk semmi közünk nem lehet a hozzátartozók származását firtató ordas eszmékhez”), de úgy vélik, Markó Béla félreértette Katona véleményét. [RMSz, jan. 11.; Táj., jan. 9.] (→ 1996.01.14)

1996. január 14.

Az SzKT székelyudvarhelyi ülése elfogadta munkadokumentumnak Csapó I. József tervezetét a személyi autonómiáról, a további munkát egy jogi szakértőkből álló csoport hivatott elvégezni. – Az EMK levelével kapcsolatban (→ 1995.01.09) állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben leszögezték: az RMDSz „elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a szóbeli és tettleges agressziót”, a szövetségben nincs helye semmiféle intoleranciának. Az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. [Táj., jan. 15.] – Az SzKT kéréssel fordult Ro. elnökéhez, hogy lépjen föl Gh. Funar négy éve tartó önkényeskedései, törvénysértő magatartása, provokatív szándékai és tettei, szélsőségesen xenofób és nacionalista megnyilvánulásai ellen. [Szabadság, jan. 13.] – Tőkés László felolvasta azt a levelet, amelyet az RMDSz tb. elnöke a m. és a ro. államfőnek címzett. (→ 1996.01.16, 1996.01.17)

1996. január 16.

Az RMSz közzétette Tőkés László levelét (→ 1996.01.14), amelyben az RMDSz tb. elnöke új cikkely beiktatását javasolta a megbékélési nyilatkozatba. E cikkely kimondaná, hogy a felek a megbékélés elengedhetetlen feltételének tartják a ro. többség és a m. kisebbség megbékélését is, ennek érdekében szorgalmazzák egy kerekasztal összehívását és a „ro.–romániai m. egyezség” megkötését. [RMSz, jan. 16.] (→ 1996.01.25, 1996.02.10)

A ro. sajtó elismerő hangon írt a székelyudvarhelyi SzKT-ülés hangvételéről és döntéseiről. A „toleráns szárny” győzelmeként írtak arról, hogy az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől, s hogy a Csapó-féle autonómiatervezet megvitatását későbbre halasztották. [MN, jan. 17.]

1996. január 17.

A temesvári RMDSz-nek nem sikerült visszaperelnie még a Magyar Házat (amelyet a 30-as években építettek a m. közösség adományaiból), ezért egy házat vettek bérbe, amelyben szociális és művelődési központot kívánnak berendezni. Az épületben könyvtár és orvosi rendelő is lesz. Tekintve, hogy a Bánságban már szórványként élnek a magyarok, a házban nyelvtanfolyamot is szerveznek a gyermekeknek és fiataloknak. [RMSz, jan. 22.] (→ 1996.04.04, 1996.07.06)

Aczél Endre, budapesti újságíró örömmel üdvözölte az SzKT nyilatkozatát (→ 1996.01.14), majd hozzátette: „nagyon jó, hogy ehhez Tőkés püspök a nevét és érveit adta. Tudniillik Bukarestben mindig az ő nevének a felbukkanását várják azon az oldalon, ahol most a Katonáé jelent meg.” [Népszabadság, jan. 17.]

1996. január 20.

Iliescu államfő elemezni fogja (→ 1996.01.25) az RMDSz székelyudvarhelyi határozatait, támogatva azt, ami pozitív és visszautasítva azt, ami az ország föderalizálásához vezetne – mondta az elnöki szóvivő. Chebeleu üdvözölte azt, hogy az SzKT elhatárolódott Katona Ádám „rasszista és militarista” nézeteitől. [Szabadság, jan. 20.]

A BBTE szenátusa ismét Andrei Margát választotta meg rektornak. A nyugdíjba vonult Magyari András helyett Szilágyi Pál lett az egyik prorektor. [RMSz, jan. 23.]

Szovátán tartotta 4. közgyűlését az RMPSz. Kiértékelték az elmúlt év tevékenységét és megszavazták az alapszabály új paragrafusait. [Táj., jan. 26.]

1996. április 3.

Frunda György felszólalt Strasbourgban és kifejtette, hogy az ET túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját tekintsék védő dokumentumnak, és azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbség képviselőivel is. Ezt a két javaslatát elfogadták, de hazatérése után a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták meg az RMDSz szenátorát. [EN, ápr. 3.]

Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. [Táj., ápr. 4.] (→ 1996.03.22)

Katona Ádám egy helyi jelenségre hívta föl a figyelmet: a városban építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40, épülőfélben lévő lakást a leendő tiszteknek, holott a városban 700 fiatal m. házaspár vár lakásra. [EN, ápr. 3.] (→ 1996.10.01)

1996. június 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz területi szervezeteinek művelődési és egyházügyi alelnökei, jogászok, gazdasági szakértők. Napirenden szerepelt a 136/1996. sz. kormányrendelet alkalmazásának megvitatása, amely lehetővé teszi a jogtalanul elkobzott közösségi javak tulajdonjogát bizonyító dokumentumok beszerzését. Megállapodtak abban, hogy létrehozzák a területi koordinációs bizottságokat, amelyek felkutatják és településenként listázzák az egykori közösségi javakat és év végig elkészítik a katasztereket. [Táj., jún. 14.]

Mózes Edit interjút kért Adrian Năstasetól. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Gh. Funarral, a PDSR elnöke azt válaszolta, hogy a PUNR nem ellenzi az euroatlanti integrációt, az RMDSz soraiban viszont szélsőséges, románellenes csoportosulások is vannak: „nem én találtam ki Katona Ádámot és az EMK-t”; a PUNR-vel való kapcsolatot az érdekek mentén határozzák meg, nem az RMDSz kedve szerint. Nem látja az RMDSz-szel való együttműködés esélyét addig, amíg Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Năstase szerint az RMDSz nem mutat perspektívát, elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat. [RMSz, jún. 11.]

Első ülését tartotta meg az Iskola Alapítvány (→ 1996.04.25) kuratóriuma. Kinevezték az alapítvány ügyvezetőjét és titkárát Somai József, ill. Ferenczi Rita személyében. Az alapítvány elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád. [Szabadság, jún. 14.]

1996. július 28.

Az EMK Fortyogófürdőn tartott ülésén elfogadta működési szabályzatát és tisztújítást is tartott. Az üv. testület tagjai: Bartha András, Borboly István, Gazda István, Újvári Ferenc. Katona Ádámot, a korábbi szóvivőt elnökké választották. [RMSz, aug. 1.]

1997. január 13.

Vida Gyula elmondta: a kormányalakítás idején olyan gyorsan peregtek az események, hogy nem volt idő és alkalom minden döntés előtt az SzKT-t konzultálni (ez válasz volt Katona Ádámnak, ]961126), de az utólagos jóváhagyás 90%-os volt (→ 1996.11.28), tehát helyes döntések születtek. Az RMDSz a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése vagy a BTE. [RMSz, jan. 13.]

Hosszú szünet után Bukarestben újrakezdték a tárgyalásokat a ro.–ukrán alapszerződésről. Radu Vasile kijelentette: Ro. nem enged a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ro. polgár jogaira. [RMSz, jan. 15.]

Élénk visszhangot váltott ki Miron Cozma letartóztatása. A felforgató tevékenység vádjával őrizetbe vett bányászvezér (→ 1990.06.13, 1991.09.25) elleni vádirat 5000 oldalas. Korábban többször beidézték, de sohasem jelent meg. – A bányavidéken sűrűn járőröznek a rendőrök, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési min. legfőbb gondja, hogy a bányászok ne induljanak ismét a fővárosba. Emil Constantinescu a bányászok küldöttségének elmondta: garantálja, hogy az ügyből nem lesz politikai per. [RMSz, jan. 13.]

Újabb két titkosszolgálat került parlamenti ellenőrzés alá: a belügyminisztériumi és a külföldi hírszerzést végző testület. A 9 titkosszolgálatból eddig csak a SRI-re terjedt ki a parlamenti felügyelet. [Háromszék, jan. 13.]

Febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt (Hajdu Győző feleségét), a budapesti kulturális központ igazgató-helyettesét. (→ 1995.11.17) [RMSz, jan. 13.]

1997. július 14.

Niculescu Tónit államtitkári rangban a kormány főtitkárának helyettesévé nevezték ki, így ő töltheti be az RMDSz-t megillető nyolc államtitkári posztok egyikét. [Táj., júl. 14.]

A ro. lapok élénk érdeklődése kísérte az SzKT-n zajlott vitát (→ 1997.07.13). A lapok kiemelték, hogy Markó Béla visszaverte Katona Ádám vádjait (pl. a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál). Az Adevărul szerint elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék; a lap ismertette a csereháti ügyben tett kijelentéseket: a radikálisok hősnek titulálják Bardóczy Csabát és társait; Tokay elegánsan visszaverte Tőkés és Katona érveit: a m. történelem sohasem tartotta hősöknek azokat, akik nőkkel harcoltak és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány ro. apáca és gyermek letelepedése esetén is. [Sajtóf., júl. 14.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998