Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Katona Ádám

2000. szeptember 27.

Az OpT bukaresti ülésén a jelöltállításokkal kapcsolatos tennivalókról és néhány óvásról döntöttek. Elutasították Kolumbán Gábor (→ 2000.09.18), Katona Ádám és Kincses Előd óvását. [Táj., szept. 27.]

Markó Béla sajtóértekezleten elmondta: a szövetség minden megyében állított képviselő- és szenátorjelölteket. Az RMDSz az egyetlen olyan pol. alakulat, amely a CNSAS elé terjesztette a jelöltek névsorát, hogy kiszűrjék a hajdani kollaboránsokat. – Markó ismertette az OpT azon döntését, amelyben felkérik a megyei szervezeteket, hogy gyűjtsenek aláírásokat a külhoni állampolgárságra vonatkozó javaslat támogatására. Az RMDSz orsz. vezetősége fontosnak tartja a státustörvény mielőbbi elfogadását és úgy véli, hogy ezt nem szabad a külhoni állampolgárság kérdésével szembehelyezni. [Szabadság, szept. 28.]

Kincses Előd független képviselőként szeretne indulni a választásokon, ezért felhívást tett közzé, amelyben támogatókat keres. [Népújság, szept. 27.]

2001. január 20.

Seres Magdolna [Seres Dénes szenátor felesége], a zilahi Wesselényi Koll. igazgatónője összefoglalta a gimnázium körül közel egy éve tartó nézeteltérések történetét. Az iskola egyházi (ref.) és világi vezetősége közötti vádaskodások akkor kezdődtek, amikor 1999 őszén az egyik titkárnőt pénzügyi vétség miatt elbocsátották. Új titkárnőt kellett fölvenni, az egyház egy olyan személyhez ragaszkodott, akit Seres nem tartott megfelelőnek. Végül versenyvizsgát tartottak, ahol az egyháziak jelöltje nem indult. Ezek után megjelent Tőkés László püspök, aki azt mondta: el kell fogadni mindazt, amit az igazgatónő eddig az iskola érdekében tett. Ezzel nem lett vége, két tanár megfellebbezte az iskolaszék döntését. Kérték a versenyvizsga megismétlését, de erre az igazgatónő nem volt hajlandó. Az egyház részéről felmentették Seres Magdolnát. Cikkek, közlemények, állásfoglalások, helyesbítések, vádak, ellenvádak, tiltakozások tucatjai jelentek meg az ügyről, az igazgatónő a helyén maradt. Ugyanabban a lapban Csűry István, a KREK generális direktora is nyilatkozott – az egyházi változatról. Fő vádjuk: a versenyvizsgát nem hirdették meg szabály szerint. Amikor az egyház ellenlépéseket hirdetett meg, akkor az igazgatóasszony elhidegült és egyházellenessé vált. Az egyház által hozott számítógépeket az igazgatónő az iskola leltárjába vétette és nem akarja elfogadni az egyház által delegált gondnokot sem. Ezért perre is sor került. Az egyetlen megoldás Seres Magdolna lemondása volna – véli Csűry. [Szabadság, jan. 20.] (→ 2001.01.26, 2001.02.24, 2001.02.26)

Marosvásárhelyen, az SzKT ülésén határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSz négyéves stratégiáját és arról, hogy minden RMDSz-tisztségviselőről készüljön CNSAS-átvilágítás. A belső ellenzék (Borbély Zsolt Attila, Katona Ádám, Tőkés László) a választásokon elért eredményeket kicsinyelte, Eckstein-Kovács Péter erre azt mondta: örülni kell a választási sikernek, nem megkérdőjelezni azt. Vita kerekedett a MIT-frakció mandátumigazolása körül, ezután a MIT képviselői kivonultak a teremből. [Szabadság, jan. 22.]

2001. november 28.

Az orsz. akkreditációs biz. jóváhagyta az EMTE marosvásárhelyi részlegén működő karok ideiglenes működési engedélyét. [Szabadság, nov. 28.]

Tőkés László Testvérharc vagy magyarral üttetni a magyart c. írásában rámutat, hogy a komm. visszarendeződés erőivel (értsd: PSD) szövetséges RMDSz ’nemzetidegen’ politikájának szenvedő alanyai között olyan vezető személyiségeket találunk, mint Király Károly, Szőcs Géza, Katona Ádám, Borsos Géza, Borbély Imre, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Toró T. Tibor, Szász Jenő. – A cikk néhány kitételére Markó Béla interjúban válaszolt. [RMSz, nov. 28.]

2002. február 4.

Az SzKT jóváhagyta az RMDSz és a PSD közötti egyezményt. Markó Béla elemzésében leszögezte: az RMDSz-en belül kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs és a kooperatív stratégiai elképzelések (másképp: radikális–mérsékelt). Az egyezményt csak az utóbbi segítségével lehetett elérni. – A belső ellenzék képviselői támadták az egyezményt. Szilágyi Zsolt szerint a protokollum-politika legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSz föladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi m. kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Katona Ádám a szavazás bojkottjára szólította föl a belső ellenzéket. A dokumentumot végül 78:11 arányban hagyták jóvá. [Szabadság, febr. 4.]

Tőkés László azzal fenyegette meg a szövetséget, hogy amennyiban az nem hajlandó az egyházakkal párbeszédet folytatni, akkor a KREK felülvizsgálja az RMDSz-hez fűződő viszonyát és a többi m. egyházat is erre fogja ösztönözni. [Szabadság, febr. 4.; RMSz, febr. 4., febr. 6.]

2002. augusztus 17.

Katona Ádám levélben kérte Ion Iliescut, hogy részesítse kegyelemben Reiner Antalt; levelében utalt arra, hogy az elnök nemrég olyan katonatiszteknek kegyelmezett meg, akik 1989 decemberében tűzparancsot adtak ki. [HN, aug. 18.]

2002. december 14.

Koppenhágában – a jelölt 10 országgal (→ 2002.10.11) közösen – véglegesítették az EU bővítésének menetrendjét. A csatlakozás időpontja: 2004. máj. 1. [Krónika, dec. 14.]

Adrian Năstase kijelentette: a kedvezménytörvény ügyében nincs konfliktus Ro. és Mo. között, csupán a m. parlament által elfogadott jogszabály és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó európai standardok között van némi inkompatibilitás. [Krónika, dec. 14.]

Markó Béla Katona Ádámmal folytatott megbeszélést az RMDSz alapszabály-módosításáról; a javaslatok átvizsgálása után a szövetségi elnök januárban ad választ az EMK-nak. [BN, dec. 16.]

Marosvásárhelyen fölavatták a Bolyai-emlékművet (→ 2002.09.21) és ünnepélyesen bezárták a Bolyai-évet. [Népújság, dec. 16.]

Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését a R. M. Dalosszövetség; tb. elnök Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese. [RMSz, dec. 14.]

Péntek János professzor kapta idén a Kriterion-koszorút. [RMSz, dec. 14.]

2003. január 9.

Az EMK Kolozsvárott bemutatta Csapó I. József Autonómiák és autonómiatörekvések c. könyvét; Katona Ádám elmondta, hogy ennek mintájára kidolgozzák a Kalotaszeg és a Partium autonómiájának tervét is. [Szabadság, jan. 9., jan. 11.]

Hargita és Kovászna megyék ortodox püspökséget 1994-ben alapították; a püspökség területén 107 templom található, a hívek száma közel 100 ezer, ezeket 75 pap látja el. [Krónika, jan. 9.]

A Gyulafehérvári Főegyházmegye 525 ingatlant igényel vissza, de a dossziék még nincsenek készen. A hatóságok nehezményezik a restitúciót, sok esetben a telekkönyvi kivonatokat csak hosszas huzavona nyomán sikerül megszerezni. [Krónika, jan. 9.]

A szlovák kormányfő nyilatkozatban rögzítette: Komáromban rövidesen m. állami egyetemet fognak létrehozni. [Népújság, jan. 9.] (→ 2003.08.14)

2003. január 18.

A kongresszus előtti utolsó SzKT-n a megkötendő PSD–RMDSz-protokollum esélyeit is latolgatták. A státustörvény által biztosított oktatási támogatásra 35 ezer pályázat érkezett, de csak 1700-at tudtak kifizetni. Katona Ádám kijelentette: az EMK csak bizonyos feltételek teljesítése esetén hajlandó részt venni a szatmári kongresszuson (→ 2003.01.31): ha napirendre kerül az autonómia kérdése és ha minden erdélyi m. választható lesz, nemcsak az RMDSz tagjai. [Szabadság, jan. 20.; RMSz, jan. 20., jan. 21.]

2003. június 30.

A belső választások nyomán felállt az erdélyi magyarság ’kis parlamentje’, az SzKT. Meghallgatták a választási biz. jelentését és igazolták a 144 képviselő mandátumát. Nyolc frakció alakult meg (Kereszténydemokrata F.; Székelyföldi F.; Novum Forum F.; Partium; Új Erő; Szórvány F.; Szabadelvű Kör; Nemzeti Polgári Centrum F. – nincs jelen a Katona Ádám vezette EMK és a baloldali tömörülés); megválasztották az SzKT régi-új elnökét, Frunda Györgyöt és megalakították a szakbizottságokat. A testület további bizalmat szavazott az üv. elnöknek (Takács Csaba) és csapatának. [Népújság, jún. 30.]

A képviselőház plénuma megszavazta a módosított alkotmányt. Varga Attila képviselő fenntartotta az RMDSz azon módosító javaslatát, amely eltörli az alkotmány felülvizsgálatának korlátozásait (148. cikkely), és a helyi közigazgatást meghatározó elvek vitájában a szubszidiaritás tételes említését javasolta; Szilágyi Zsolt azt kérte, hogy a regionalizmus legyen feltétele az uniós csatlakozásnak. A plénum elutasította mindhárom javaslatot. Elfogadták viszont az RMDSz egy másik javaslatát: az egyházi oktatás minden szinten egyenértékű lesz az állami és a magánoktatással. [Szabadság, júl. 2.]

A Szabadság-szobor felállítására 16 millió lej (490 $), Mo.-n pedig 6 millió Ft (kb. 28.000 $) gyűlt össze. [Szabadság, jún. 30.] (→ 2003.07.04)



lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998