Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 89 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 | 81-89
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eckstein-Kovács Péter

2000. május 6.

Henri Pons, a párizsi Igazságügyi Palota gazdasági kérdésekben jártas elöljárója Bukarestbe érkezett, hogy egy nagyszabású pénzmosási ügyben adatokat gyűjtsön. Több nagy név forog közszájon ez ügyben, pl. Adrian Năstase, Viorel Hrebenciuc. [SzFÚ, máj. 6.]

Székelyudvarhelyen tartották az RMDSz orsz. kampánynyitóját. [Szabadság, máj. 6.]

Az ÚKKA által finanszírozott mikrohitel program célja, hogy a kisvállalkozóknak mintegy 1–4 ezer $-nyi hitelt nyújtson kedvezményes visszafizetési feltételek mellett. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megye vállalkozói pályázhatnak. [RMSz, máj. 6.]

Kolozsvárott befejeződött a 2. Civil Fórum, ahol az egyesületek és alapítványok mintegy 200 képviselője vett részt. Az ErMaCiSzA rendezte konferencián előadásokat hallgattak meg és szekcióüléseken beszélték meg a civil szervezetek sajátos gondjait. Új információs folyóirat – a Civil Fórum – kiadásáról döntöttek. [BN, máj. 8.; Szabadság, máj. 8.] – A fórumon Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ismertette a hivatal működését. Különös jelentőséggel bír a cigányság helyzetének javítását célzó programcsomag. A népszámlálási adatok szerint csak 400 ezer cigány él az országban, de a reális szám az 1–1,5 milliót is eléri. [BN, máj. 9.]

Az RMDSz OT meghallgatta az Orsz. Kampánystáb jelentését és elemezte a Marosvásárhelyen kialakult helyzetet. Megállapították, hogy Kincses Előd, a Maros megyei RMDSz elnöke sorozatosan megszegte az SzKT, az Orsz. Kampánystáb és a TKT döntéseit és nem tartotta be a választási előkészületek szabályszerűségére, tisztaságára és hatékonyságára vonatkozó rendelkezéseket. Mivel az így kialakult helyzet veszélyezteti a megyei választások sikerét, Kincsest felfüggesztik tisztségéből, helyette Kelemen Atillát nevezik ki ideiglenes megyei elnöknek. A TKT szerepe lesz új tisztújítást tartani. [Táj., máj. 8.; RMSz, máj. 9.] – Az RT állásfoglalása szerint a Kincses elleni eljárás nem egyéb, mint a „szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérlete a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől”. [Szabadság, máj. 11.] (→ 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.05.25, 2000.07.03)

2000. június 6.

Kolozsvárott Eckstein-Kovács Péter bejutott a 2. fordulóba, Gh. Funar ellenében, de – tekintve az esélytelenséget – átadta a helyet Şerban Rădulescunak (CDR). [Táj., jún. 6.] – A helyi m. újság címfeje: Az RMDSz és a helyi ro. pártok összefogtak Funar ellen. [Szabadság, jún. 8.]

Székelyudvarhelyen 2. fordulót kell tartani, mert a független Szász Jenő (48,6%) nem szerezte meg a szükséges 50+1%-ot. Ellenfele: Antal István (RMDSz). [Krónika, jún. 6.]

Az Országgyűlés Mádl Ferencet, a jogtudomány professzorát választotta meg köztársasági elnöknek. [Szabadság, jún. 7.]

2000. augusztus 4.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint előretört az őszi választásokon induló Stolojan (elnök) – Isărescu (kormányfő) páros; a megkérdezettek 44%-a szavazna rájuk, az Iliescu–Năstase-tandem esélye csupán 30%. A pártok közül a legnépszerűbb a PDSR (42%). [Szabadság, aug. 4.]

Eckstein-Kovács Péter szerint az erdélyi magyarság támogatja azt az ötletet, hogy RMDSz a PDSR-vel és Iliescuval lépjen koalícióra. Eckstein ezt egy amerikai felmérés alapján jelentette ki, ui. 52% támogatást élvez az az elv, hogy a kormányzásban mindenképpen részt kell venni (lehetőleg a demokrata pártok oldalán). [Szabadság, aug. 4.]

2000. augusztus 18.

Eckstein-Kovács Péter a helyszínen próbált hatni a Bákó megyei tanfelügyelőségre, hogy engedélyezzék m. osztályok indítását. Ebben a témában a helyi hatóságok ellenállása a legnagyobb, ők akadályozzák leginkább az anyanyelvű oktatást. [RMSz, aug. 18.]

Az EKE az Avasban, a Luna-forrásnál tartotta meg 9. orsz. vándortáborát. [RMSz, aug. 18.]

2000. augusztus 30.

Eckstein-Kovács Péter szerint az RMDSz számos olyan jelzést kapott a ro. pol. elittől és nyugat-európai kormányoktól, mely szerint Iliescu pártjával (PDSR) együtt is a kormányban kell maradnia. [RMSz, aug. 30.]

2000. augusztus 31.

Az iskolakezdés előtt Andrei Marga ismertette az új tanügyi koncepciót: vissza kell állni a kilencéves kötelező oktatásra. Ez a mostani hatodikosokat fogja először érinteni. – Szívesen visszatérne a BBTE rektori székébe; szerinte ez az egyik legkomplexebb kelet-európai egyetem, hiszen 102 képesítést ad, 89 ro., 43 m. és 13 német karon. Az egyetemnek 18 kihelyezett egysége működik Erdélyben. [NyJ, aug. 31.]

Tonk Sándor elmondta: a bukaresti akkreditációs bizottság szeptember közepén ül össze, hogy a Sapientia Alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. [Népújság, aug. 31.]

Markó Béla nem lát megfelelő alapot a PDSR és az RMDSz esetleges jövőbeni együttműködésére. Hasznos lenne, ha az RMDSz felé való nyitás jegyében a PDSR programja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezettel bővülne, amely reális ajánlatokat tartalmazna az erdélyi magyarság gondjainak a megoldására, erről azonban az RMDSz-nek nincs tudomása. Az RMDSz csakis a reform, a tulajdonkérdés rendezése iránt elkötelezett pártokkal tud elképzelni bármiféle együttműködést, amelyek ugyanakkor partnerek a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésében is. A m. egyetem ügye az egyik konkrét feltétel lenne. A két párt között még nem volt tárgyalás. [Szabadság, aug. 31.]

Adrian Năstase szerint értelmetlenség a Mo.-n kívüli magyaroknak adandó kettős állampolgárságról beszélni. Az elgondolásnak komoly jogi akadályai vannak. – Ha az RMDSz továbbra is erőlteti ezt a gondolatot, akkor a parlament törvénnyel fogja azt megtiltani. [Szabadság, aug. 31., szept. 1.]

Eckstein-Kovács Péter a csángó szövetség kérésére levelet juttatott el Andrei Marga tanügyminiszterhez és a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, amelyben a m. ny. oktatás bevezetését kérte Klézsén, Lészpeden, Pusztinán és Somoskán. [Szabadság, aug. 31.]

2000. szeptember 18.

A komm. rezsim által jogtalanul elkobzott ingatlanok tulajdonosainak érdekvédelmi szövetsége a nemzetközi szervezetekhez kíván fordulni, amennyiben a ro. parlament jelenlegi formájában fogadja el az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezetét. A szövetség szerint előbb egy kormányrendeletet kellene hozni, amely megtiltaná az elkobzott ingatlanok elidegenítését; szeretnék, ha uniós szakemberek ellenőriznék a visszaadási folyamatokat. [Krónika, szept. 18.]

A kolozsvári szenátorlistára Eckstein-Kovács Péter került föl elsőnek, a képviselőjelölteknél a sorrend: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly, Mátis Jenő, Szedilek Lenke. [RMSz, szept. 18.]

Az Udvarhelyszéki RMDSz-szervezetben Verestóy Attila és Kolumbán Gábor versengett a szenátori helyért. A szavazatszámlálás után 185:184 volt az eredmény, úgy, hogy a Kolumbánra leadott egyik szavazatot érvénytelenítették. [Szabadság, szept. 18.] (→ 2000.09.27)

Az RMKT Közgazdász Vándorgyűlésén ismét Somai Józsefet választották meg elnöknek, a négy alelnök: Lázár Anna, Colţea Tibor, Szécsi Kálmán, Szőke Erzsébet. [HN, szept. 18.]

2000. október 2.

Nem valószínű, hogy még az idén megszületik a h. t. m. jogállásáról szóló törvény, mert csak a közigazgatási egyeztetés után kerülhet a kormány elé. A tervezetet a MÁÉRT-nak is meg kell vitatnia, de az abban helyet foglaló szervezetek a választásokkal vannak elfoglalva – mondta Szabó Tibor (HTMH). [Szabadság, okt. 2.]

Markó Béla és Eckstein-Kovács Péter az AEÁ-ba érkeztek a HHRF meghívására. Az úticél Washington, ahol az amerikai adminisztráció magas rangú tisztviselőivel is tárgyalnak. [RMSz, okt. 2.]

A m. kormánytól kapott 2 milliárd forint 20%-át a PKE fejlesztésére használják. Az új tanévben 6 egyetemi és 3 főiskolai szak indul. [BN, okt. 2.]

2000. október 4.

A PDSR bejelentette: hatalomra kerülése esetén legelőbb a 1/2000. sz. földtörvényt módosítaná sürgősségi kormányrendelettel, mert a mostani koalíció által elfogadott jogszabály – úgymond – alkalmazhatatlan, perek sokaságát indítja el. [Szabadság, okt. 4.]

Markó Béla és Eckstein-Kovács Péter tk. Tom Lantosnak is elmondta: a romániai m. közösség helyzetének javítása terén elindult pozitív folyamat még nem visszafordíthatatlan. Lantos egyetért az RMDSz törekvéseivel. Markó beszámolt arról: eddigi találkozóikon kedvezően fogadták azt a kérésüket, hogy amerikai részről is kísérjék figyelemmel a kisebbségi jogokért vívott harc menetét és segítsenek megőrizni az elért eredményeket. [Táj., okt. 4.]

2000. november 28.

A PDSR megnyerte a választásokat, de egyedül nem tud kormányt alakítani. Még folynak a pártközi egyeztetések, de annyit már tudni: a PRM hajlandó lenne részt venni egy lehetséges kormánykoalícióban. – 2. fordulója is lesz az elnökválasztásnak (→ 2000.12.10): Ion Iliescu és C. V. Tudor közül kell majd választani. Az RMDSz-nek a két rossz közül a kisebbiket kell választania – mondta Eckstein-Kovács Péter. Angol lapvélemény szerint a „mostani választás, nem több, mint választani az AIDS és a rák között”. [Krónika, dec. 12.] – Tőkés László szerint a „magyaroknak nincs más választásuk, csak az, hogy ne szavazzanak senkire”; nem szabad koalícióra lépni a PDSR-vel. Ez utóbbi véleményt Toró T. Tibor is osztja. [Szabadság, nov. 28.]

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2001. január 10.

A Năstase-kabinet a Kisebbségvédelmi Hivatalt a Tájékoztatási Minisztériumnak rendelte alá. A korábbi vezetők (Tokay György, utóbb Eckstein-Kovács Péter) helyére még nem jelölték ki az új vezetőt. Az RMDSz Markó Attilát javasolta, aki eddig a hivatal jogi osztályának igazgatója volt. [Szabadság, jan. 10.] (→ 2001.01.23)

Seres Dénes Szilágy megyei szenátort újból a közigazgatási és területrendezési szakbizottság elnökének választották meg. Az EU támogatásával készült tanulmány 8 fejlesztési régió létrehozását javasolta Ro.-nak. [RMSz, jan. 10.]

2001. január 13.

Eckstein-Kovács Péter sajtóértekezleten elmondta: nem vagyunk kormányon, szerintünk a központi államigazgatási szervekben az államtitkári tisztség az, ami politikailag már mérvadó. Az RMDSz etikusnak tartja, hogy a magyarokat ne fosszák meg a képviselettől egyes helyi és központi közigazgatási intézményekben. [Szabadság, jan. 13.]

A tanügymin. hivatalos neve ezentúl Nevelési és Kutatási Min., és 3 államtitkársága van: az 1. a kutatásért és a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős, a 2. az egyetemi oktatásért és az európai integrációért, a 3. a közoktatásért felel. Ez utóbbi keretén belül vezérigazgatóságot hoztak létre a kisebbségi oktatás irányítására. [Szabadság, jan. 13.]

2001. január 20.

Seres Magdolna [Seres Dénes szenátor felesége], a zilahi Wesselényi Koll. igazgatónője összefoglalta a gimnázium körül közel egy éve tartó nézeteltérések történetét. Az iskola egyházi (ref.) és világi vezetősége közötti vádaskodások akkor kezdődtek, amikor 1999 őszén az egyik titkárnőt pénzügyi vétség miatt elbocsátották. Új titkárnőt kellett fölvenni, az egyház egy olyan személyhez ragaszkodott, akit Seres nem tartott megfelelőnek. Végül versenyvizsgát tartottak, ahol az egyháziak jelöltje nem indult. Ezek után megjelent Tőkés László püspök, aki azt mondta: el kell fogadni mindazt, amit az igazgatónő eddig az iskola érdekében tett. Ezzel nem lett vége, két tanár megfellebbezte az iskolaszék döntését. Kérték a versenyvizsga megismétlését, de erre az igazgatónő nem volt hajlandó. Az egyház részéről felmentették Seres Magdolnát. Cikkek, közlemények, állásfoglalások, helyesbítések, vádak, ellenvádak, tiltakozások tucatjai jelentek meg az ügyről, az igazgatónő a helyén maradt. Ugyanabban a lapban Csűry István, a KREK generális direktora is nyilatkozott – az egyházi változatról. Fő vádjuk: a versenyvizsgát nem hirdették meg szabály szerint. Amikor az egyház ellenlépéseket hirdetett meg, akkor az igazgatóasszony elhidegült és egyházellenessé vált. Az egyház által hozott számítógépeket az igazgatónő az iskola leltárjába vétette és nem akarja elfogadni az egyház által delegált gondnokot sem. Ezért perre is sor került. Az egyetlen megoldás Seres Magdolna lemondása volna – véli Csűry. [Szabadság, jan. 20.] (→ 2001.01.26, 2001.02.24, 2001.02.26)

Marosvásárhelyen, az SzKT ülésén határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSz négyéves stratégiáját és arról, hogy minden RMDSz-tisztségviselőről készüljön CNSAS-átvilágítás. A belső ellenzék (Borbély Zsolt Attila, Katona Ádám, Tőkés László) a választásokon elért eredményeket kicsinyelte, Eckstein-Kovács Péter erre azt mondta: örülni kell a választási sikernek, nem megkérdőjelezni azt. Vita kerekedett a MIT-frakció mandátumigazolása körül, ezután a MIT képviselői kivonultak a teremből. [Szabadság, jan. 22.]

2001. január 23.

Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Min. keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává; feladatkörébe tartoznak a kisebbségek (a romák kivételével). (→ 2001.01.10) [Táj., jan. 23.; Krónika, jan. 24.] – A korábbi kisebbségvédelmi hivatal helyett egy főosztályt hoztak létre, ami a kérdés marginalizálását jelenti – mondta Eckstein-Kovács Péter. Hasonló módon félretették a Kisebbségi Kutatóintézet létrehozására hivatott korábbi terveket. [BL, jan. 25.; EN, jan. 30.] (→ 2001.03.02, 2001.05.11)

Nagy Pál (UFF) az SzKT-ról történt kivonulás (→ 2001.01.22) ügyében visszaverte azt a vádat, hogy ők az RT csatlósai lennének. Markó Béla szerint a MIT nem tölti be vállalt szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, ezért nem jelent partnert az RMDSz számára. Takács Csaba szerint a MIT többször is vétett a szabályok ellen (pl. nem közölték az RMDSz alapszabály-felügyelő bizottságával azt, hogy kizárták soraikból a MaKOSz-t). A MIT rendkívüli küldöttgyűlésre készül, hogy újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSz-szel. [Szabadság, jan. 23.]

2001. február 21.

Eckstein-Kovács Péter elmondta: a kolozsvári ’népgyűlésen’ (→ 2001.02.16, 2001.02.18) C. V. Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását, de nem tartja valószínűnek, hogy eljárás indulna ellene, noha az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania. Az RMDSz tiltakozott ugyan a gyűlés megtartása ellen, de azt nem tudta elérni; sikerült viszont idejében jobb belátásra bírniuk az amerikai nagykövetet. [Szabadság, febr. 21.]

Gabriel Andreescu, a GDS elnöke bepereli a CNSAS-t, mert nem válaszoltak az ő dossziéjának ügyében beadott kérelemre. Azt sem fogadta el, hogy Ion Iliescu ’tisztának’ találtatott, jóllehet közismert, hogy az államfő megyei elsőtitkár volt. [Szabadság, febr. 21.]

Vélhetően az alkotmánybírósághoz küldi a helyi közigazgatás törvényét a PRM. Tekintve azonban, hogy Adrian Năstase már működő törvényként említette az ET egyik ülésén, mindent meg fognak tenni, hogy mielőbb életbe léptessék a jogszabályt. [RMSz, febr. 21.]

2001. március 2.

Németh Zsolt minden diplomáciai szokást felrúgva, a ro. hatóságok tájékoztatása nélkül tett látogatást az elmúlt hetekben Erdélyben, s olyan kijelentéseket tett, amelyek csak a szélsőséges ro. nacionalisták malmára hajtják a vizet – írta a Curentul. [RMSz, márc. 2.] (→ 2001.03.06)

A képviselőházi szakbizottság a kormány kérésére elhalasztotta a Kisebbségi Kutatóintézet létrehozását kimondó 121/2000. sz. sürgősségi kormányrendelet megvitatását és elfogadását. Ezt tavaly, az RMDSz programjának szellemében kezdeményezte Eckstein-Kovács Péter. [HN, márc. 2.] (→ 2001.01.23, 2001.05.11)

2001. április 12.

Vitára alkalmas a státustörvény; az MSzP szegényesnek, az SzDSz szemfényvesztésnek tartja. [Szabadság, ápr. 12.] (→ 2001.06.19)

Folytatta munkálatait a földtörvény-módosítás kapcsán összeült PDSR–RMDSz vegyes bizottság. Amíg a bizottság nem fejezi be az egyeztetést, a vitát levették a parlament napirendjéről. [Szabadság, ápr. 12.]

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az államtitok-törvényt (→ 2001.03.08, 2001.03.10, 2001.03.13, 2001.03.16), amely ellen az RMDSz, a PNL és a PD emelt óvást. Eckstein-Kovács Péter szerint egy törvényben kellene szabályozni az információkhoz való hozzáférhetőséget és a titokvédelmet. [Szabadság, ápr. 12., ápr. 13.]

Nyilvánosságra hozták a Moldova és Transznisztria vezetői (Vladimir Voronin, ill. Igor Szmirnov) által aláírt nyilatkozatot. Eszerint a chişinăui és tiraszpoli hatóságok „elismerik, hogy az Orosz–Fehérorosz Föderációhoz való csatlakozás és az orosz nyelv hivatalossá nyilvánításának lehetőségét elemzik”. [Krónika, ápr. 12.]

2001. május 11.

Kormányhatározat rögzíti: 2002-ben újabb népszámlálást tartanak Ro.-ban. [RMSz, máj. 11.]

A képviselők elfogadták a Kisebbségi Kutatóintézet létrehozásáról szóló kormányrendeletet. A kolozsvári székhelyű intézmény a tájékoztatási minisztérium hatáskörében van, feladatai közé tartozik tk. a nemzetközi közvélemény tájékoztatása a hazai kisebbségek helyzetéről. [Szabadság, máj. 11.] (→ 2001.01.23, 2001.03.02)

Eckstein-Kovács Péter cáfolta Gh. Funar kijelentését (→ 2001.04.21): a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a városnak 22%-nyi m. lakosa van, tehát Kolozsváron is alkalmazni kell a közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit. [Szabadság, máj. 11.] (→ 2001.05.24)

2001. június 1.

Veszélybe került Ro. csatlakozása az EU-hoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás pol. kritériumait – állapította meg Emma Nicholson jelentése. [Szabadság, jún. 1.]

Áprilisban a nettó átlagbér 3,025.138 lejre (kb. 103 $) emelkedett. [RMSz, jún. 1.]

A jászvásári ítélőtábla határozata értelmében nincs akadálya annak, hogy Ion Antonescunak szobrot állítsanak Kolozsvárott. A per 1999 októberétől húzódik. Eckstein-Kovács Péter szerint a szobornak semmi keresnivalója Kolozsvárott, de másutt sem. [Szabadság, jún. 1.]

Az orosz törvényhozás külügyi biz. elnöke, Dimitrij Rogozin, bukaresti látogatásán egyértelműen Ro. tudomására hozta Moszkva álláspontját a NATO-integrációval kapcsolatban. Egyúttal javaslatot is tett: amennyiben a NATO nem fogadja Ro.-t, Oroszország kész lesz partneri viszonyt kialakítani, s hosszú távon azt sem zárja ki, hogy egyesüljön a két ro. állam. [HN, jún. 1.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 | 81-89




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998