Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Borbély Imre

1996. szeptember 6.

A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10)

1996. szeptember 19.

A gyergyói TKT – az OT határozatára hivatkozva – elvetette Borbély Imre képviselő óvását. (Borbély Temesvárott lakik, de a gyergyóiakat képviselte a jelen ciklusban. Az új választások közeledtével az RMDSz OT úgy döntött, hogy az állandó helyben lakás legyen kizáró kritérium.) Borbély tehát nem lehet még egyszer gyergyói képviselő az RMDSz színeiben. [RMSz, szept. 19.] (→ 1996.09.24, 1996.10.08)

Az RMDE elégedetlen az RMDSz tevékenységével: reálpolitikát kell folytatni, nem elég csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozni. Föl kell karolni a munkanélküliek, a kisipari termelők gondjait; meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát, foglalkozni kell az átképzéssel, a szövetkezetekkel, a nyugdíjasokkal. [Szabadság, szept. 19.]

1996. szeptember 24.

Varga Attila politikai nyilatkozatban reagált a vallásügyi államtitkárság közleményére és kérte a vallási diszkrimináció megszüntetését. Emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság ellenségesen viseltetett a ref. világtalálkozóval szemben (→ 1996.07.20, 1996.08.01), a közlemény félrevezeti a közvéleményt, amikor támogatásról beszél. Továbbá: az államtitkárság vitatja a m. egyházak jogát a restitúcióra, a közlemény szerint ez megzavarná a közélet működését. A diszkrimináció meggyőző példája, hogy 1996-ban 119 egyházi épület kapott támogatást, de ebből 112 az ortodox egyházé. [Szabadság, szept. 25.]

Borbély Imre óvást nyújtott be a megyei jelölőbizottsághoz (→ 1996.09.19). Bár rendezte gyergyószentmiklósi letelepedését és a jelölőgyűlésen megszavazták a jelölését, neve mégsem szerepel az előválasztási listán: „minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától”. [RMSz, szept. 24.] (→ 1996.10.08)

Az RMPSz tanácskozást szervezett Szovátán, történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a m. történelem hazai oktatását. [Szabadság, szept. 24.]

1996. október 8.

Traian Chebeleu, az elnök szóvivője Athénba utazott, hogy átadja Iliescu üzenetét. Ez része a diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. [MH, okt. 8.]

Borbély Imre úgy döntött: független jelöltként indul Hargita megyében (→ 1996.09.19, 1996.09.24). [RMSz, okt. 8.] – Takács Csaba véleménye: Borbély Imre ugyanolyan ellenfél az RMDSz számára, mint a romániai magyarságot megosztani akaró RMSzdP. [RMSz, okt. 12.]

A kormány ülésén tudomásul vették, hogy a parlament ratifikálta a Mo.-val és Jugoszláviával megkötött alapszerződést. Az alkotmánybíróság visszautasította Gh. Funarnak a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatos óvását. [Népszabadság, okt. 9.]

1996. október 10.

Magyari Nándor László ismertette egy felmérés eredményeit. Az 1200-as minta a m. választói közösség elvárásait vizsgálta. Az orsz. szövetség tevékenységét ált. kedvezően ítélték meg, a helyi RMDSz-eket több kritika érte. A megkérdezettek a radikalizmust és a következetességet kérték számon. Az etnikumközi feszültségek csökkentésére irányuló törekvések a 2. helyen állnak, majd sorrendben a mindennapi megélhetéssel, a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák, a hatékony szociális pol. iránti igény következik. [RMSz, okt. 12.]

Borbély Imrének szándékában áll a Székelyföldön letelepedni; hibásnak tartja az SzKT döntését, amely a helyben lakáshoz köti a jelölést; összegyűjtötte a független jelöltséghez szükséges 1300 aláírást. [UH, okt. 10.]

1996. október 19.

Gyergyószentmiklósi ülésén nyilatkozatot fogadott el az EMK: a m. kormány megszegte a m.–m. csúcstalálkozón vállalt eszméket (→ 1996.07.05); az alapszerződés aláírása semmibe vette az önrendelkezés princípiumát; a legsürgősebb feladat az autonómiastatútum elfogadása az RMDSz illetékes fórumai által. [EN, okt. 30.]

Puskás Attila véleménye: egyesek nem tudnak belenyugodni abba, hogy a jelölések során nem tartották őket alkalmasnak a közösségi képviseletre és függetlenként indulnak. Borbély Imre lépése felkéretlen önjelölés; a közösségért nem csak a parlamentben lehet dolgozni. [RMSz, okt. 19.]

1996. október 30.

Borbély Imre elmondta: valóban sokat hiányzott a parlamenti ülésekről, de olyan külügyi tevékenységet folytatott, amely a magyarság autonómiáját célozta meg; az összmagyar stratégia kidolgozásán munkálkodott, a kigondolt koncepció érvényesítésére megfelelő pol. pozíció szükséges. [EN, okt. 30.]

1996. november 3.

A parlamenti és az elnökválasztás első fordulója Ro.-ban. – Bihar megyében a leadott szavazatszámok alapján a pártok „helyezései”: képviselők: RMDSz, CDR, PDSR; szenátorok: CDR, RMDSz, PDSR. [BN, nov. 6.] – Gyergyószentmiklóson az elnökjelöltekre 12.778 szavazatból 10.364-et Frunda György kapott, Emil Constantinescu pedig 828-at. A képviselőlistán 12.608 szavazatból az RMDSz 10.110-et, Borbély Imre független képviselő 469 szavazatot kapott (az egész Hargita megyében pedig 2356-ot). – Szilágy megyében mind a képviselőknél, mind a szenátoroknál az RMDSz lett az első. [RMSz, nov. 6.] (→ 1996.11.08)

1997. március 27.

Jodál Endre (EME) a BTE visszaállítása mellett érvelt. [Szabadság, márc. 27.]

Borbély Imre szerint pol. hiba volt a kormányba lépés és az, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalíciós feltételeket. [MF, márc. 28.]

1998. március 10.

Borbély Imre, az MVSz nemzetstratégiai bizottságának koordinátora kifejtette, hogy pozitív jövőképet kell kialakítani és azt tudatosítani. „Sajátságosan magyar helyzet, hogy miközben az ország lakossága fogy, addig a magyarság egyharmada az országhatárokon kívül él, és ott erős asszimilációs nyomásnak van kitéve. (…) Kézenfekvő lenne a veszélyeztetett magyar szegmentum számára a magyarországi letepeledést célzottan megkönnyíteni.” [EN, márc. 10.]

Az RMDSz ÜE közleményben kérte fel a szövetség helyi szervezeteit, a civil egyesületeket és társaságokat, hogy – az 1848-as forradalom 150. évfordulóján – a helyi hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg nemzeti ünnepünket. [Táj., márc. 10.]

1998. május 20.

Takács Csaba, Pécsi Ferenc és Szatmári Tibor részt vettek a FUEV prágai kongresszusán, ahol az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről tanácskoztak. [Táj., máj. 20.]

A CMN oktatási biz. ülésén az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek honosítását tárgyalták meg. A jelenlevők egyöntetűen a honosítási eljárás egyszerűsítését kérték. Kötő József azt kérte Andrei Marga miniszterelnöktől, hogy a két ország minél előbb kösse meg az ekvivalencia-egyezményt. [Táj., máj. 21.]

Borbély Imre – az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán – kifejtette, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a m. állampolgárság automatikus kiterjesztésére. Borbély Imre szerint Kovács László érvelésében még a kommunista örökség munkál akkor, amikor különböző ürügyekkel elveti a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. [Szabadság, máj. 20.]

2000. május 26.

Kisvárdán megkezdődött a H. T. M. Színházak fesztiválja. 25 társulat 42 előadása szerepel a tíznapos szemlén. [NyJ, máj. 27.]

C. V. Tudor sepsiszentgyörgyi kampánybeszédében a székely megyékben élő ro. lakosság tragikus életét ecsetelte. Az egész megyéből a PRM-nek mintegy 300 híve gyűlt össze, hogy meghallgassa a pártelnök uszító beszédét. [BL, máj. 26.]

A marosvásárhelyi választási iroda elutasította a PRM óvását. A PRM azt sérelmezte, hogy az RMDSz választási plakátjain a m. nemzeti zászló színeit használták. [Táj., máj. 26.]

Kézdivásárhelyen Petőfi-szobrot avattak a költő nevét viselő iskolában (Vetró András alkotása). [RMSz, máj. 30.]

Az MVSz tisztújító közgyűlésén (→ 2000.05.23) új elnököt választottak az anyaországi, Kárpát-medencei és a nyugati régió élére, Szíjártó István, Borbély Imre, ill. Léh Tibor személyében. [Szabadság, máj. 26.] – Az MVSz elnöki posztjára 9 jelöltet állítottak, de a végső versenyben csak 4-en vettek részt: Boross Péter, Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós és Szakály Sándor. A kb. 300 küldött 4 menetes szavazás során választotta meg az új elnököt, Patrubány Miklóst. [BN, máj. 27.; RMSz, máj. 27.] – A VET tiltakozott az ellen, hogy a többi régió „erdélyi henger”-nek minősítette a szavazást. [Szabadság, máj. 27.] (→ 2000.05.29)

2000. június 2.

Kampányzáró beszédében Markó Béla kiemelte: reményeink szerint a két forduló között minden helyen eredményesen lehet majd tárgyalni a szavazatok átadásáról vagy át nem adásáról. Az előrejelzések szerint az RMDSz döntheti el azt is, hogy ki jut az elnökválasztás második fordulójába, s netán azt is: ki lesz az új államfő. [Szabadság, jún. 2.]

Sütő András miután látta, hogy az MVSz-ben az RMDSz belső ellenzéke válik hangadóvá, akkor (1996. okt.) lemondott tb. elnöki tisztjéről. A VET alakuló ülésén hivatalból is részt vett, de ez volt az első és utolsó kapcsolata a VET-tel. „A VET-ről ugyanaz a véleményem, ami Markó Bélának, vagyis hogy nem képviseli, nem képviselheti egészében az erdélyi, romániai magyarságot.” – Borbély Imre (MVSz) a m. világkataszter fontosságáról beszélt; a státustörvény hozhat ugyan valamelyes jobbulást a h. t. m. számára, az ideális megoldás a teljes állampolgárság lenne. [RMSz, jún. 2.]

A közelgő évforduló kapcsán Újvári Ferenc a trianoni békeszerződés (1920. jún. 4.) igazságtalanságát méltatta, s utalt arra, hogy a Helsinki Alapokmány lehetővé teszi az országhatárok békés (tárgyalásos) úton való rendezését. [Szabadság, jún. 2.]

Csíkszeredában csángó oktatási konferenciát tartottak. [HN, jún. 3.; RMSz, jún. 5]

2001. november 28.

Az orsz. akkreditációs biz. jóváhagyta az EMTE marosvásárhelyi részlegén működő karok ideiglenes működési engedélyét. [Szabadság, nov. 28.]

Tőkés László Testvérharc vagy magyarral üttetni a magyart c. írásában rámutat, hogy a komm. visszarendeződés erőivel (értsd: PSD) szövetséges RMDSz ’nemzetidegen’ politikájának szenvedő alanyai között olyan vezető személyiségeket találunk, mint Király Károly, Szőcs Géza, Katona Ádám, Borsos Géza, Borbély Imre, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Toró T. Tibor, Szász Jenő. – A cikk néhány kitételére Markó Béla interjúban válaszolt. [RMSz, nov. 28.]

2004. június 2.

Dávid Ibolya előadást tartott a székelyudvarhelyi Digital 3 tévéstúdió nagytermében. Tk. elmondta: a Szabadság-szobor fölállítása azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyír, mint a határok nélküli európai uniós csatlakozás. [HN, jún. 2.]

Kézdivásárhelyen Márton Áron-szobrot avattak (Vetró András alkotása). [RMSz, jún. 2.]

90 napos kitiltásának (→ 2004.03.01) lejártával ismét Erdélybe látogatott Bayer Zsolt. [Krónika, jún. 2.]

2004. szeptember 13.

Az MVSz őszi tisztújító küldöttgyűlésének keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Kolozsvárott az MVSz erdélyi tagjai titkos választással választották meg a küldötteket. A legtöbb szavazatot Patrubány Miklós és az elnökség 4 tagja (András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, Okos Márton) kapta. Újonnan nyert mandátumot Egyed Ákos, Ötvös József, Zsigmond Emese. A küldöttség összetétele az erdélyi régiók nagyságával arányos: Partium, Belső-Erdély, Kalotaszeg, Csángóvidék stb. [Szabadság, szept. 13.]

A 6. Civil Fórum munkálatain Haller István (PEL) hangsúlyozta: az átláthatóság a legfontosabb szabály, amelyet a civil szervezeteknek be kell tartaniuk ahhoz, hogy működésük jogi szempontból biztosított legyen. Kívánatos lenne egy etikai kódex összeállítása. [Szabadság, szept. 13.; Népújság, szept. 13.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998