Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Verestóy Attila

1993. február 24.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz – Markó Béla, Verestóy Attila, Tokay György, Borbély László, Varga Attila összetételű – küldöttségét. Megbeszélték a romániai magyarság égető gondjait: a kisebbségi törvény hiányát, az autonómia és az anyanyelvhasználat ügyét, az 1990-es marosvásárhelyi események elítéltjeinek helyzetét. Elmagyarázták, hogy oktatási autonómián teljes körű m. oktatási rendszert értenek, amit az állami költségvetés finanszírozna. Sérelmesnek találták, hogy a helyi közigazgatásból, igazságszolgáltatásból kiszorultak a m. tisztviselők. [RMSz, febr. 26.] (→ 1994.02.01)

1993. március 1.

A parlament mindkét házában a ro. pártok képviselői (még Stelian Tănase, PAC is) elítélték Tőkés László „etnikai tisztogatás”-ra vonatkozó kijelentését (→ 1993.02.27). A vita végén Tokay György is felszólalt, aki kitért a romániai m. kisebbség súlyos problémáira, utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő „komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra”. Tőkés megfogalmazását helytelennek, hibásnak és szerencsétlennek mondta. Verestóy Attila a szenátusban válaszolt a 24 felszólaló szóáradatára és hangsúlyozta, hogy Tőkés minősítése nem fejezi ki az RMDSz véleményét. [RMSz, márc. 3.]

Megindult a parlamenti támadás a Văcăroiu-kormány ellen. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. [MH, márc. 1.]

1993. április 6.

Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak a megye RMDSz-es polgármesterei és tanácsosai. Úgy határoztak, hogy nem működnek együtt az új prefektussal és ápr. 30-án lemondanak mandátumukról, ha addig a kormány nem vonja vissza a határozatát. [RMSz, ápr. 8.] (→ 1993.03.25, 1993.04.28, 1993.04.30)

A prefektus-kinevezési botrány az európai sajtó témájává emelkedett. A francia La Croix és a német Die Welt egyaránt elítélő hangnemben írt az esetről. [RMSz, ápr. 6.]

Bukarestben tájékozódott a romániai helyzetről az ET küldöttsége. A ro. fél tagjai elmondták, hogy nincsenek kisebbségi problémák; amikor Verestóy Attila megpróbálta kifejteni az RMDSz erre vonatkozó állaspontját, akkor megvonták tőle a szót és berekesztették a meghallgatást. [RMSz, ápr. 6.]

1993. április 7.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]

Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.]

Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.]

1993. április 8.

A CD ülésén (ahol az RMDSz-t Takács Csaba és Verestóy Attila képviselte) létrehozta a parlamenti munkát koordináló bizottságot. [Szabadság, ápr. 14.]

1994. február 17.

Szabó Károlyt választották meg az RMDSz szenátusi frakciójának elnökévé. Elődje, Verestóy Attila alelnök lett. [Szabadság, febr. 17.]

Ion Stoica, a hírhedt kolozsvári piramisjáték (Caritas) igazgatója bejelentette a csődöt. [MN, febr. 17.] (→ 1994.03.05) ● [Nagyon sok jelből arra lehet következteni (pl. a hatalom nem állította le az abnormális méreteket öltött csalást; az utolsó időkben csak kiválasztott személyek kapták meg a nekik járó összeget), hogy a játékot a volt Securitate indította és támogatta, gazdasági haszon szerzése céljából.]

1994. október 13.

Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]

Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.]

1995. január 6.

Varga Gábor zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSz parlamenti frakciójának tagjait. A Tőkés László elleni rágalomhadjáratról vitatkoztak, de az értekezlet nem oldotta föl a feszültségeket. Nagy Benedek visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök c. Tőkés-ellenes röpiratát (amelyet 1994. dec. 20-án osztott szét a képviselőházi RMDSz-frakcióban; a röpirat a ro. sajtó félrevezető közlése alapján született; Tőkés ui. a botrány kirobbanásakor így reagált: csak annyira voltam besúgó, mint mindenki más). Verestóy Attila szerint Nagy Benedek levele [lásd: BN, jan. 6.] elhibázott volt, de nem tekinthető diverziónak. Tőkés a tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást, ennek azonban többen is ellenálltak. [RMSz, jan. 9.] (→ 1995.01.12, 1995.02.10, 1995.02.15, 1995.02.25, 1995.05.19)

Teodor Meleşcanu – arra a kérdésre, hogy Ro. kiszabadul-e az „orosz csapdából” – azt válaszolta: nem lehet határozott igent mondani. [ÚM, jan. 6.] (→ 1995.01.17)

1995. február 28.

Ellentmondásos helyzetre vall az SzKT döntése (→ 1995.02.25). Az SzKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek megnyilvánulását, a szavazásnál 101 képviselőből mégis 35-en fölmentették a képviselőt. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg – mondta Tőkés László. [ÚM, febr. 28.] (→ 1995.03.01)

Tokay György helyett Bárányi Ferencet választotta elnökévé az RMDSz képviselőcsoportja. A szenátusi csoport elnöke Verestóy Attila maradt. [RMSz, márc. 2.]

1995. március 1.

Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)

Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.]

Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06)

1995. szeptember 4.

Az illyefalvi KIDA és LAM (→ 1994.02.22) alapítványok ellen hónapokig tartó rovancsolás után az érintettek perre vitték az ügyet. Első fokon a sepsiszentgyörgyi bíróság elutasította a pénzügyőrség által kirótt büntetéseket. A mintaszerűen vezetett két alapítvány perét az illyefalviakat támogató svájci segélyszervezet is figyelemmel követte. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre az egyházi alapítványoknak joguk van. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.10.03; 1996.05.06)

Az RMDSz politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi kapcsolataiért felelős munkatársával aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol fölkeresték a Fidesz és az MDF politikusait, valamint az MVSz elnökét és fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök. A találkozókon arra kérték a m. felet, hogy ne támogassa az RMDSz pol. akcióit, mert azok csak az RMDSz „néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek”. [RMSz, szept. 6.] (→ 1995.09.08)

Az RMDSz képviselőházi frakciója Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, alelnökök: Antal István és Márton Árpád. Az állandó biz. titkára: Borbély László. [Táj., szept. 4.] – A szenátusi frakció vezetői: eln.: Szabó Károly; aleln.: Verestóy Attila; titkár: Buchwald Péter. [RMSz, szept. 8.]

1995. november 21.

A szenátusban a lej leértékelése (→ 1995.11.17) utáni helyzetről vitáztak. Szabó Károly rámutatott a kormány felelősségére: kormányrendeletekkel lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy fokozzák eladhatatlan, raktáron heverő termékeik gyártását; az alacsony átváltási ráta miatt az export ráfizetéses. Verestóy Attila szerint a centralizmus ma járhatatlan út. [Táj., nov. 22.]

A szenátusban elfogadták a párttörvényt, mely lehetővé teszi, hogy az RMDSz továbbra is kettős minőségben – pártként és kisebbségi szervezetként – működhessen. [MH, nov. 22.]

Borbély László ügyészségi vizsgálatot követelt, annak okán, hogy a képviselőházban ingyen osztogatnak fasiszta jellegű kiadányokat (a Ştefan cel Mare c. lapban a magyarok elgázosítását javasolták), a parlament könyvesboltjában pedig szélsőjobbos könyvek kaphatók (pl. Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához). [Táj., nov. 23.]

Válságba került Ro. legnagyobb magánbankja, a Dacia Felix Bank [amely főleg a Caritas pilótajáték hozadékát forgatta]; a nemzeti bank (BNR) nov. 15-től felügyelete alá vette a pénzintézetet. [BN, nov. 21.]

1996. szeptember 2.

A PDSR – hivatkozva Gh. Funar provokatív viselkedésére (→ 1996.08.28) – úgy döntött, hogy felbontja a PUNR-vel kötött koalíciós szerződést. [Szabadság, szept. 3.]

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSz szenátusi és képviselőházi csoportja. A szenátusi frakció vezetősége: Verestóy Attila (eln.), Szabó Károly (aleln.), Buchwald Péter (titkár); az ÁB titkárának Kozsokár Gábort javasolták. Képviselőházi frakció: Vida Gyula (eln.); Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt (aleln.); Fekete Zsolt (titkár); az ÁB titkárának Kónya-Hamar Sándort javasolták. [RMSz, szept. 5.]

1996. október 1.

Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]

Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)

Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]

Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1996. november 22.

Alakuló ülését tartotta a parlament. A szenátusi csoport elnöknek választotta Verestóy Attilát, alelnöknek Seres Dénest, titkárnak Puskás Bálintot, a szenátus állandó bürójába pedig Kozsokár Gábort javasolták. [Táj., nov. 22.]

A régi kormánnyal együtt távozott a Vocea României c. napilap, mert az új kormánytól nem kap támogatást. [RMSz, nov. 22.]

Moldova Köztársaság Strasbourgban ratifikálta a kisebbségek védelméről szóló egyezményt. Az egyezménynek akkor lesz jogi érvénye, ha 12 ország aláírja. [RMSz, nov. 22.]

1997. február 3.

Az RMDSz képviselőházi csoportjának vezetősége: eln.: Varga Attila; aleln.: Asztalos Ferenc, Kovács Csaba Tibor; titkár: Ráduly Róbert. A képviselőház állandó biz. titkára Kónya-Hamar Sándor. [Táj., febr. 3.] – A szenátusi frakcióban eln.: Verestóy Attila; aleln.: Szabó Károly; titkár: Puskás Bálint. Az állandó biz. titkára: Kozsokár Gábor. [Táj., febr. 5.]

Az RMDSz kormányzati képviselői a szövetségi elnök hivatalában üléseztek; a téma a kormányzati problémák elemzése és az összehangolt, határozott fellépést sürgető kérdések megvitatása volt. [Szabadság, febr. 5.]

Ion Caramitru elfogadta az RMDSz javaslatát, hogy Kelemen Hunor legyen a műv. min. államtitkára; első találkozójukon egyeztettek a teendőkről: a min. keretében létrehozzák a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. [Szabadság, febr. 6.]

1997. február 23.

A PNTCD meghívására Bukarestbe érkezett az EUCD két vezetője: Wim van Velzen (eln.) és Surján László (aleln.). A két politikus az RMDSz székházában találkozott Verestóy Attilával és az RMKdP képviselőivel: Kelemen Kálmánnal (eln.) és Bárányi Ferenccel (aleln.). Az RMDSz-politikusok informálták partnereiket a romániai helyzetről, az RMDSz kormánykoalíciós szerepéről és az RMDSz eurointegrációval kapcsolatos álláspontját. Van Velzen nagyra értékelte, hogy – a nehéz gazdasági helyzet ellenére – az RMDSz vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva ezzel az oly szükséges stabilitást. [Táj., febr. 24.]

1997. március 6.

Az RMDSz három szenátora (Markó, Frunda, Verestóy) az ET ro. raportőreivel (Gunnar Jansson, Walter Schwimmer, Josette Durrieu) találkozott. A szövetség képviselői az ET-ajánlások teljesítésének menetéről tájékoztatták a vendégeket és közölték: az új helyzetben megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatokat: oktatási törvény módosítása; a restitúció, az anyanyelvhasználat és a m. egyetem kérdése. [Táj., márc. 6.]

1997. július 3.

Hegyi Sándor tiszteletes közel 300 személy által aláírt levélben tiltakozott az ellen, hogy az RMDSz megvonja a bizalmát Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27), aki „bátran kiállt a csereháti épület védelmében”, a jogi szabálytalanságokat az apácák követték el, az illegális beköltözéssel. „Ha az RMDSz vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát.” [RMSz, júl. 3.]

Verestóy Attila ezzel kapcsolatban elmondta: Bardóczy „nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, aki fölöslegesen és jogtalanul kavarta bele a szakszervezeteket az ügybe. [UH, júl. 8.]

Bukarestben újabb tárgyalás volt a csereháti létesítmény ügyében. A svájci alapítvány képviselője mereven ragaszkodik az álláspontjához: az épület az apácáké; a kormány nem fogadja el a helyi szervek kizárásának gondolatát. [UH, júl. 8.] – Székelyudvarhely városi RMDSz-szervezete nyilatkozatban leszögezte: a nézeteltérések megoldása ügyében csak a törvényes utat tartja járhatónak. [Táj., júl. 7.]

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla elmondta: a sajtó ismét m. kérdést csinál a tanügyi törvény módosításából, holott az 50 pontból mindössze 5 vonatkozik a m. oktatásra, s ezek a módosítások tkp. helyreállítják a korábbi jogokat. [Táj., júl. 3.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998