|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 91 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-91 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Fidesz 1996. január 11.Kolozsvárott üléseztek az RMDSz városi és megyei tanácsosai. Gh. Funar olyan emléktáblát kíván Mátyás király szülőházára elhelyezni, amely a király románságát hangsúlyozná. Nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg történelmi hamisítás, a király soha nem volt „Matei Corvin”, hanem Mathias Rex; Szilágyi Erzsébet fiát amúgy sem lehet románnak tartani. Emlékeztették a prefektust, hogy az emléktábla elhelyezését a városi tanács nem tárgyalta, tehát Funar szándéka törvényellenes. Arra kérték a prefektust, akadályozza meg azt, hogy Gh. Funar kivitelezhesse tudatosan magyarellenes és provokatív szándékát, a név- és tényhamisító emléktábla elhelyezését. [Szabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.13)Bukarestben megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Clinton elnök arra kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évvel a Ro.-nak nyújtott legnagyobb kedvezményt. [MH, jan. 11.] Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztette a m. kormányt egy korábban (1995. júl.) átadott memorandumra, amelyre nem kaptak választ. A dokumentum szerint a m.–ro. közeledés csak akkor lesz eredményes, ha a megbékélési dokumentumot csak az RMDSz egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű m. ny. oktatás finanszírozására. [ÚM, jan. 11.] A jelenlegi m. kormány mindent a NATO-integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a h. t. magyarság érdekeinek képviseletét – hangsúlyozta Csapody Miklós (MDF). [ÚM, jan. 12.] A Ziua kezdeményezésére Bukarestben újratárgyalták a Ceauşescu-pert. A „Forradalom Erkölcsi Törvényszéke” egy bíróból és esküdtekből áll. A forradalmár egyesületek védnökségével zajló peren hangsúlyozták, hogy nem a diktátor rehabilitálása a cél, hanem a törvényszék becsületének a helyreállítása. Az esküdtek döntöttek: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. [EN, jan. 17.] 1996. február 16.Tőkés László Budapesten a Fidesz külpolitikai klubjának vendégeként kifejtette: szükség lenne egy kerekasztal-értekezletre, ahol a hat m. párt és a h. t. magyarok képviselői konszenzusra jutnának az autonómia fogalmát illetően. – Orbán Viktor támogatásáról biztosította az ötletet. [RMSz, febr. 19.] (→ 1996.02.21)Váratlanul lemondott Ion Pitulescu tábornok, a rendőrség vezetője. Az indoklás: a bíróságok nem a rendőrséget, hanem a bűnözőket támogatják; a bűnözők megvásárolják vagy megfélemlítik a magas rangú tisztviselőket. [BL, febr. 16.] 1996. március 5.Az SzT orsz. értekezletén 6 megye küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor elmondta: megvitatták a szocdem platform nemzetiségpolitikai irányelveit; egyetértenek a személyi elvű autonómiával és szorgalmazzák, hogy a kisebbségi kultúra és oktatás – hasonlóan az 1945–48-as korszakhoz – önálló vezetést élvezzen; hívei az önálló egyetemnek. [RMSz, márc. 5.]Az RMDSz parlamenti frakciójának ülésén elfogadták Markó Béla levelét, amelyet az Országgyűlés elnökéhez címzett. A levél szerint az RMDSz nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát jelölték (→ 1996.02.29) a HTvKa kuratóriumának ellenőrző testületébe. [Szabadság, márc. 8.] – Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. [MH, márc. 8.; EN, márc. 6.] – A Fidesz tisztázta: az RMDSz-nek továbbra is joga van a HTvKa-ba tagot delegálni, a párt a kuratóriumot ellenőrző testületbe (a Fidesznek fönntartott helyre) delegálta Szőcs Gézát, mint „erdélyi személyiséget”, tehát a Fidesz nem vette el az RMDSz helyét. [Szabadság, márc. 7.] (→ 1996.03.16, 1996.03.18) 1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] 1996. március 16.Bukarestben nemzetközi konferenciát tartottak a megbékélés ügyéről. Mircea Maliţa akadémikus ismertette a ro.–m. megbékélésre kidolgozott koncepcióját. Szerinte az etnikai alapon szerveződő pártok zavaró tényezőt jelentenek, mert „szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemek szorgalmazásával” veszélyeztetik az államközi megbékélést. Szász Zoltán (MTA) emlékeztette a ro. tudóst, hogy a 19. század végén Mo.-n is volt Ro. Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytatott a m. kormánnyal. [MH, márc. 22.]T. Meleşcanu az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapszerződést illetően eltérés van a két fél felfogásában. A ro. fél úgy tekinti, hogy a szerződés a jelenlegi helyzetet rögzíti, ezzel szemben a m. partner olyan normákat akar beiktatni, amelyeket ezután kellene a megvalósítani, ez pedig – vélte a ro. külügymin. – kivitelezhetetlen. [RMSz, márc. 19.] Lábody László (HTMH) szerint a Fidesz – azzal, hogy egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt, Szőcs Gézát jelölte (→ 1996.03.05) a Hungária Televíziót ellenőrző kuratóriumba – beavatkozott az erdélyi magyarság belügyeibe. [BN, márc. 16.] (→ 1996.03.07) Florin Rădulescu-Botică, az ET Parlamenti Közgyűlésén résztvevő ro. küldöttség vezetője elmondta, hogy elkészült egy kisebbségi problémákkal foglalkozó ajánlástervezet, amelyet a közeljövőben terjesztenek az ET elé. A dokumentum a ro. diplomácia irányelveinek megfelelően az etnikumok jogállását főleg az államhatalommal fenntartott kapcsolatok javítása révén tartja megoldhatónak. Az indítvány nagyobb hangsúlyt helyez az állam iránti lojalitásra; minden kisebbséginek kötelessége lenne az állam nyelvének elsajátítása és használata. [BN, márc. 16.] 1996. március 20.A Fidesz vezetőinek erdélyi körútja után Orbán Viktor nyilatkozott a sajtónak, s tk. elmondta: az alapszerződést csak az RMDSz jóváhagyása után lehet aláírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítania kell az autonómiát, az anyanyelvű oktatást (beleértve a BTE-t), vissza kell vonni az oktatási törvényt és nem utolsósorban megszüntetni az RMDSz fenyegetettségét. [EN, márc. 20.]1996. július 5.Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.] 1996. július 22.Az RMDSz nyilatkozatban állt ki a ref. világtalálkozó mellett, elutasítva a betiltásra vonatkozó kísérleteket. [Táj., júl. 22.]Nagyvárad polgármestere és a városi rendőrfőnök találkozott a KREK vezetőivel és segítségüket ajánlották fel a ref. világtalálkozó ügyében. [RMSz, júl. 25.] Hetedik alkalommal nyílt meg a bálványosfüredi nyári szabadegyetem, amelyet az RT, a Pro Europa Liga és a Fidesz szervezett. Az első nap száznál több fiatal hallgatta az előadókat: Orbán Viktort, Horia Mircea Rusut (PL’93), Adrian Severint (PD), Markó Bélát. [Háromszék, júl. 23.] (→ 1996.07.27) Marosvásárhelyen tartották a VR orsz. értekezletét, ahol Zeno Opriş, a szervezet elnöke RMDSz-ellenes összefogásra szólította fel az elnökséget, a kormányt, az ortodox egyházat, a hadsereget és a belügyet. [RMSz, júl. 23.] 1996. augusztus 13.Bukarestben államtitkári szintű konzultációt tartottak az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumról. [RMSz, aug. 12.]Németh Zsolt szerint a személyi elvű kulturális autonómia elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának; ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSz álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSz egyetértésével jöhet létre. [Népszabadság, aug. 13.] 1996. augusztus 16.A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29) Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.] A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] 1996. szeptember 3.Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a ro. fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást (→ 1996.08.27). [RMSz, szept. 5.] (→ 1996.09.05)N. Văcăroiu javaslatára Iliescu elnök leváltotta a kormány 3 PUNR-s miniszterét: Valeriu Tabără (mezőgazd.), I. G. Chiusbaian (igazságügy), Ovidiu Muntean (távközlés), a helyükbe kinevezett miniszterek (Alexandru Lăpuşan, Ion Predescu, ill. Virgil Popescu) letették az esküt. [Szabadság, szept. 4.] Az MDF tiltakozott a HTMH és a NEKH tervezett összevonása ellen (→ 1996.08.17). [RMSz, szept. 3.] (→ 1996.09.23, 1996.10.14) 1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1997. március 26.Németh Zsolt (Fidesz) a BTE-ről: 1. a ro. kormányfő Budapesten ígéretet tett az önálló m. egyetem visszaállításra (→ 1996.03.12), amit a ro. elnök hivatal 24 órán belül „helyreigazított”; 2. a m. kormány is ellentmondásosan viselkedik: Törzsök Erika (HTMH) – Ellenségkép nélkül c. cikkében (MH, jan. 25.) – így nyilatkozott: „… »autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.« Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló m. egyetem irreális elképzelés (→ 1997.01.31).” A Fidesz azt szeretné elérni, hogy mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a m. kormány álláspontja a BTE-vel kapcsolatban és érjék el azt, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint a romániai magyarok jogos igénye. [ÚM, márc. 26.]Kökény Mihály népjóléti és Ştefan Iosif Drăgulescu egészségügyi min. kétoldalú megállapodást írt alá Budapesten. [Szabadság, márc. 27.] Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Lezsák Sándor, az MDF küldöttségének élén. Megbeszélést folytattak a vallásügyi államtitkárral és több ro. párt vezetőjével. – Tokay György a kisebbségi hivatal struktúráját és működését ismertette. [Táj., márc. 27.] 1997. június 2.Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.] Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.] 1997. augusztus 11.Az EMK sürgette az RMDSz-t, hogy őszi kongresszusán vállalja föl az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét. A kérdést Katona Ádám a tusnádi szabadegyetemen (→ 1997.07.21) is fölvetette, erre Németh Zsolt azt válaszolta: a Fidesz mérlegelni fogja a kérdést, amennyiben az RMDSz ezt hivatalosan is megfogalmazza. [RMSz, aug. 11.]1997. augusztus 28.Constantinescu kinevezte Ro. új főügyészét Sorin Moisescu személyében. [Háromszék, aug. 29.]Kónya-Hamar Sándor, az MSzP–Fidesz-vitával kapcsolatban (→ 1997.08.15) úgy értékelte, hogy a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. [EN, aug. 26.] Kovács László nyilatkozatban cáfolta a Kónya által mondottakat. [RMSz, aug. 28.] Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSz nem kíván beleavatkozni a m. politikai pártok közötti polémiába, Kónya-Hamar Sándor véleménye nem azonos a szövetség véleményével. [Szabadság, aug. 28.] 1998. február 13.A koalíciós megbeszélések során az RMDSz 3 államtitkári posztot kapott: Lányi Szabolcs (ipar és keresk.); Birtalan József (távközlés); Erős Viktor (privatizálás). [Szabadság, febr. 14.] – A kormány febr. 22-én elfogadta a kinevezéseket. [Táj., febr. 23.] (→ 1998.05.14)A Fidesz két politikusa Németh Zsolt és Rockenbauer Zoltán szerint a „Horn-kormány a kisebbségi magyarság egyetértése nélkül, gyakorlatilag ellenükre kötötte meg Szlovákiával és Ro.-val az alapszerződéseket (…), amelyek semmilyen garanciális elemet nem tartalmaznak a kisebbségi magyarság jogainak védelmére.” [MN, febr. 13.] 1998. február 21.A ro. rádió interjút sugárzott Kovács László külügyminiszterrel, azt követően, hogy a sajtó megszellőztette a vízumkényszer szándékát. (→ 1998.02.18) Kovács szerint erről még nem döntött a m. kormány, csak mérlegeli az esélyt, mert szeretne gátat vetni a nemzetközi bűnözés terjedésének. [RMSz, febr. 23.] ● [A szándék másik forrása: az EU-s csatlakozás gyorsítása.]Markó Béla a Fidesz 9. kongresszusán elmondott beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi ro. pártkoalíció Ro. integrációs törekvéseit tartja szem előtt, ezért a szövetségnek is érdeke, hogy fennmaradjon a jelenlegi kormányszerkezet. Ugyanakkor az RMDSz jó kapcsolatokat kíván kiépíteni minden anyaországi parlamenti párttal: „nem biztos, hogy ez mindig sikerül, de erre törekszünk”. [Táj., febr. 23.] Kuncze Gábor belügymin. elmondta: a vízumkényszer (→ 1998.02.18) bevezetése nincs napirenden, a megoldást oly módon keresik majd, hogy az ne károsítsa a szomszéd államokkal való kapcsolatokat. [Táj., febr. 23.] 1998. május 24.Orbán Viktor sajtótájékoztatón bejelentette: a Fidesz megnyerte a magyarországi választásokat. Kérdésre válaszolva bejelentette: „a m. állam és a m. nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a m. nemzet része lesz”. [Népszabadság, máj. 25.]Markó Béla gratulált a Fidesz és a választásokon jó eredményeket elérő pártok sikeréhez. A koalícióképes pártok eddigi politikája ismerős az RMDSz számára, a jelek szerint továbbra sem lesz kétséges Mo. politikájának irányvonala: európai integráció és a h. t. magyarok támogatása. Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSz-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSz nem önálló szervezet, márpedig a szövetség az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. [RMSz, máj. 26.] 1998. május 26.Andrei Pleşu külügymin. kijelentette: még ha lesznek hangsúlybeli eltolódások, a dolgok lényegét tekintve nem lesz rossz irányú változás a ro.–m. kapcsolatokban, mivel „Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán fölötte gyors az alkalmazkodás.” – Ovidiu Şincai (PDSR) kifejtette: „A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a h. t. m. kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Mo. és szomszédai között.” [MTI]Markó Béla – Orbán Viktor sokat kommentált kijelentésére utalva (→ 1998.05.24) – kijelentette: Ro. és Mo. tekintetében egyaránt érvényes, hogy az állam határai nem esnek egybe a nemzet határaival. A helyzetünk ugyanaz, az a kötelességünk, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a szomszéd országokban élő testvéreinkre – magyarokra, románokra egyaránt. [MTI] Tőkés László a párt székházában fölkereste Orbán Viktort és gratulált a választási győzelemhez. A püspök szerint a Fidesz győzelme az igazi rendszerváltozás folytatását jelenti. [MTI] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
