|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 103 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 101-103 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1996. december 23.Az RMDSz alprefektusai: Gazda László (Kovászna megye), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy). [Táj., dec. 24.] (→ 1996.12.14, 1996.12.17)1997. január 5.A Hargita megyei prefektussal egy időben (→ 1996.12.30) nevezték ki Riedl Rudolfot, Szatmár megye prefektusát és a köv. alprefektusokat: Bognár Levente (Arad megye), Modok Gusztáv (Bihar), Segesvári Miklós (Hunyad), Buchwald Péter (Kolozs), Gazda László (Kovászna), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy), Czédly József (Bukarest főváros). [Táj., jan. 6.]1997. február 1.Maros megyében ismét Zonda Attilát választották meg megyei elnöknek (Kincses Elődöt pedig tb. elnöknek, a lemondott Sütő András helyett; ]960930), Szatmár megyében Varga Attila lett az új elnök. [Táj., febr. 3.]Budapesten önkormányzati konferenciát tartottak a határon túli m. szervezetek képviselőinek. [Táj., febr. 3.] 1997. június 7.A ro. oktatási min. épületében Magyar Bálint és Virgil Petrescu aláírta a kétoldalú ekvivalencia-egyezményt, mely a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések kölcsönös elismerését biztosítja. Ezután Magyar Bálint erdélyi körútra indult. [Szabadság, jún. 9.]A Maros megyei RMDSz – Zonda Attila halála (→ 1997.04.04) után megüresedett – elnöki székébe Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes került. – A tisztújító közgyűlésen Kincses Előd felvetette a Bolyai Kollégium önálló gimnáziummá való visszaállításának kérdését, amelyre Markó Béla azt válaszolta: pillanatnyilag ezt nem ajánlott bolygatni. [RMSz, jún. 10.] 1997. július 15.Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.] 1997. augusztus 1.Az EMKE szerepe látszólag felértékelődött azzal, hogy a m. kisebbségnek járó kormánytámogatást lett hivatott elosztani, de a helyzet korántsem olyan rózsás, mondta Szabó György Pál, a Maros megyei EMKE elnöke. Száznál több létesítmény (kórusok, csoportok, együttesek) tartozik az EMKÉ-hez, de se székházuk, se képviseletük az orsz. művelődési szervekben nincsen. [Népújság, aug. 1.]1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1997. szeptember 17.A szenátusban feszült légkörben folytatták a tanügyi törvény módosításának vitáját. Titkos szavazattal törölték a tervezet azon szakaszát, amely az anyanyelvű oktatás jogát minden szinten kiterjesztette volna az óvodától az egyetemig; elvetették azt, hogy a kisebbségi iskolákban speciális tankönyvekből tanítsák a ro. nyelvet; elfogadták azt, hogy Ro. történelmét és földrajzát anyanyelven lehessen tanulni. [Táj., szept. 19.] (→ 1997.09.23)Virág György jelezte, hogy Maros megyébe megérkezett az utasítás a kétnyelvű helynévtáblák kihelyezéséről. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezniük, de anyagi fedezet híján nem vállalják, ezért a felszerelést a helyi költségvetésből kell finanszírozni. [Népújság, szept. 17.] Zilahon az RMDSz megyei szervezet tisztújító gyűlésén jóváhagyták a módosított alapszabály-tervezetet és Seres Dénest választották meg megyei elnökké. [Táj., szept. 17.] 1998. június 9.Ökumenikus tiltakozó nagygyűlést tartottak és aláírás-gyűjtési akciót kezdeményeztek Nagyváradon, a jogtalanul elkobzott egyházi vagyon visszaszerzése érdekében. Az akciót a két érintett püspök: Tempfli József és Tőkés László kezdeményezte. [RMSz, jún. 11.]A kolozsváriak az RMDSz vezetőségének címzett nyílt levelet tettek közzé [Szabadság, jún. 8.], amelyben az egyetemalapítás körüli kérdésekre várnak választ. A levél írói szerint az RMDSz vezetősége is hibás azért, hogy az egyetemalapítás még nem kapott zöld utat. A kezdeményezéshez csatlakoztak a Maros és a Temes megyeiek is. [RMSz, jún. 11.] 1998. július 22.A 3 legnagyobb RMDSz-szervezet – a Maros, Kolozs és Bihar megyei – bizalmatlanságát fejezte ki a vezetőség megalkuvó, halogató politikája miatt [utalás az MKT döntésére; ]980530, 980604, 980620] – mondta egy interjúban Katona Ádám. – A ’neptuni csoport’ mindent elkövet, hogy párttá minősítse az RMDSz-t, mert így több lehetőségük lenne a ’labanc-politizálásra’. [GyK, júl. 22.]1998. október 29.Kerekes Károly pol. nyilatkozata elítélte azt, hogy a PUNR és a PRM Maros megyei szervezetei támogatják a „Nemzeti Gárdák” fölállítását (→ 1998.10.19). Sajnálatos, hogy „az Elnöki Hivatal, a kormány és a politikusok nem foglalnak határozottan állást ebben a problémában”. [Népújság, okt. 31.] (→ 1999.01.25)1999. január 15.Radu Vasile új ügynökségi vezetőket nevezett ki, tk.: Kerekes Gábor (orsz. fejlesztési ügynökség); Birtalan József (kis- és középvállalatok); Lányi Szabolcs (tudom. fejlesztés); Erős Viktor (állami vagyonalap); Bara Gyula (miniszterelnöki tanácsos). [BN, jan. 16.]Az RMDSz Maros megyei vezetősége amiatt tiltakozott, hogy Dorin Florea prefektus – túllépve hatáskörét – 10 ezer Zsil-völgyi bányászt akar letelepíteni a megyében. [RMSz, jan. 15.] 1999. február 8.Az RMDSz Maros megyei szervezete a leköszönő Kolcsár Sándor helyett Kincses Elődöt választotta meg elnöknek. Frunda György javasolta az elnökségi jelentés elutasítását, tekintve, hogy Kolcsár Sándor nem maradt semleges elnök, hanem elkötelezte magát egy platform mellett. Markó Béla szerint a megyei szervezet nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. [RMSz, febr. 8.]Az erdélyi kat. püspökök levelükben arra kérték a pápát, hogy látogasson el Erdélybe is. [Új Ember, febr. 21.] A két ház együttes ülésén megkezdték a költségvetési vita tervezetét. Radu Vasile hangsúlyozta, hogy a költségvetés igen szigorú: a GDP 2%-os csökkenésével számolnak, az infláció tervezett mértéke 25%. [Szabadság, febr. 9.] 1999. február 11.Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a m. egyetem ügyéről elmondta: a különbizottság decemberben leadta a jelentését, az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. [A Nap, febr. 11.]Kiss Kálmán (RMSzdP) elmondta: erős szervezetük van, Maros megyében 5800 a taglétszám. Találkozni akarnak az RMDSz vezetőivel, hogy az együttműködésről tárgyaljanak, de eddig mindig visszautasításra találtak; a többi „politikai erő komolyan vesz minket”. [Népújság, febr. 11.] 1999. augusztus 21.Egy maroknyi ember Marosvásárhelyen, 1990 óta minden nyáron kéthetes m. ny. olvasótábort szervez Maros megyében a csángó gyermekeknek. A bizottság lelke Czellecz Jenő. Az elmúlt években Lészpedről, Lujzikalagorból, Pusztináról, Klézséről mintegy 900 gyermeket vittek táborba. [RMSz, aug. 21.]A temesvári Magyar Ház jogi helyzetének tisztázását nehezíti, hogy Iosif Constantin Drăgan meg akarja vásárolni a Timpress Rt. még állami tulajdonban lévő részvényeit. A Timpress évek óta pereskedik a Magyar Ház Rt.-vel az épület tulajdonjogáért. A Magyar Ház rákerült az 13/1998. sz. sürgősségi kormányrendelet által visszaszolgáltatott ingatlanok listájára, azonban ezt nem sikerült még érvényesíteni. [RMSz, aug. 21.] 1999. szeptember 14.A szenátus jóváhagyta a ro. állampolgárságra vonatkozó törvényt, amelyet az Európai Közösség igényei szerint módosítottak. [RMSz, szept. 14.]Markó Béla hosszasan egyeztetett a koalíciós partnerekkel az akkreditációs törvény vitatott paragrafusáról (→ 1999.09.10), végül sikerült meggyőzni őket, és így leszavazták az ellenzéki indítványt. A veszély még nem múlt el, mert a PUNR képviselőházi frakciója újabb módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. paragrafusának megváltoztatására. [Népújság, szept. 16.] A Nemzetépítő Platformnak (NÉP; ]990818) egyelőre csak Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyében vannak tagjai. A platform ideiglenes elnöke Vekov Károly, alelnökök Izsák Balázs és Pápay Zoltán. A kereszténydemokrácia elveire és értékeire építenek, mintegy jelezve, hogy az RMDSz-ben résztvevő RMKdM – úgymond – nem hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek. [RMSz, szept. 14.] 1999. október 5.Aradon a városi tanács 12:11 arányban elutasította azt a protokollumot, amelynek értelmében a Műv. Min. kezelésébe került volna az emlékpark tervezett területe. A szavazásról hiányoztak a liberális tanácsosok és a demokrata pártaik az ellenzékkel szavaztak. – A kormányt a megyei prefektus képviseli a 13 aradi vértanúnak szentelt emlékünnepségen. [BN, okt. 5.; RMSz, okt. 7.]Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Bélát megkérdezték, miért kell m. emlékművet fölállítani Ro.-ban. Markó válasza: egy olyan országban, ahol 1,6 millió m. is él, az ő történelmük, múltjuk, műemlékeik, hagyományaik, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek az ország múltjának részét képezik. Akik ezt tagadják – pl. Kolozsvár polgármestere – azok a magyarok nyomát akarják eltörölni. [Táj., okt. 5.] A marosvásárhelyi KZsT jelentőségéről és munkájáról nyilatkozott Csíky Boldizsár, a társaság elnöke. [RMSz, okt. 5.] Kincses Előd szerint Maros megye Közigazgatási Bizottságának 38 tagjából csupán 3 magyar, 35 pedig ro.; a megye lakóinak viszont 42%-a magyar, tehát távolról sem működik az arányos képviselet elve; ez a koalíció kudarca. [EN, okt. 5.] A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és – hatályon kívül helyezve a Maros megyei Törvényszék és a Táblabíróság ítéletét – elrendelte a csereháti per újratárgyalását. [HN, okt. 5.] 1999. november 29.A marosvásárhelyi TKT nem fogadta el a Maros megyei elnök (Kincses Előd) jelentését, elvetette az üv. elnök beszámolóját és a költségvetést is. [Népújság, nov. 29.] (→ 1999.12.14)Nagyváradon több tag elfordult az RMDSz-től, a megyei vezetésben tapasztalható széthúzás miatt. Több helyi szervezet bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani Szabó Ödön ellen. [BN, nov. 29.] Marosvásárhelyen ünnepi gyűlés keretében tüntették ki az ószandeci székelykapu-állítókat (→ 1999.06.19). A kapu Szalai Attilának, a varsói m. nagykövetség munkatársának az ötlete volt, s a megvalósításhoz mindössze 3 hét állt rendelkezésre. A háromszékiek ügyességét dicséri, hogy a kaput sikerült határidőre felállítani. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét a nagykövetségen tüntették ki. [Népújság, nov. 29.] Csíkszentsimonban leleplezték az 1848–49-es szabadságharcban és a két vh. folyamán elesett hősök emlékművét. [HN, nov. 29.] Ro.-ban a nettó átlagbér októberben 1,657 mill. lej (98 $) volt. [RMSz, nov. 29.] 1999. december 14.Emil Constantinescu dec. 12-én Radu Vasile leváltásáról tanácskozott a koalíciós pártok vezetőivel; dec. 13-án lemondott a parasztpárt 7 minisztere; a PNTCD megvonta pol. támogatását a kormányfőtől és kérte a lemondását. [Népújság, dec. 14.]Kincses Előd összehívta a Maros megyei RMDSz vezetőségi ülését, ahol a TKT döntéséről (→ 1999.11.29) vitáztak. A TEKT – újratárgyalásra – visszautalta a TKT-nak az ominózus döntést. [Népújság, dec. 14.] Renate Weber (Ro. Helsinki Biz.) kifejtette, hogy a Securitate-dossziék törvénye (→ 1999.12.08) épp azok leleplezésére nem vonatkozik, akikről tudni szeretnénk: mit követtek el a komm. idején és hol tevékenykednek azóta. Az alkotmánybíróság véleménye („az állambiztonsági szervek munkatársai után kutatni annyit jelent, mint aláásni a nemzetbiztonságot”) is a tisztánlátást akadályozza. [RMSz, dec. 14.] Buşteniban megkezdődött a Fekete-tengeri gazd. tanács (BSEC) tud. és technológiaügyi munkacsoportjainak 5. értekezlete. [RMSz, dec. 15.] 2000. január 12.Garda Dezső örömmel üdvözölte a Lupu-törvényt, de adatokkal igazolta, hogy a famaffia végtelen pusztítást vitt végbe az időlegesen gazda nélkül maradt erdőkben. [Szabadság, jan. 12.]1992-es számadatok Erdélyből: 7,709.944 lakosból 5,671.234 (73,5%) ro.; 1,598.938 (20,7%) m.; 205.472 (3,4%) roma; 108.983 (1,4%) szász és sváb. Belső Erdélyben 1,027.796 magyar él, ebből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros, Hargita, Kovászna megyék). A szórványmegyékben 307.520 fő, a Partiumban 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó-Szörény) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. [RMSz, jan. 12.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
