|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 103 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 101-103 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1993. március 31.A Kovászna és Hargita megyei tiltakozások (→ 1993.03.29) ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefektuscserékre vonatkozó döntését (→ 1993.03.25), jelentette ki a kormány főtitkára. [Népszava, márc. 31.] (→ 1993.04.01)Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt Gyarmath János cikkére (→ 1993.03.20), s rámutatott, hogy az ET idézett 1201-es dokumentuma csupán ajánlás (értsd: tehát nem kötelező érvényű). [RMSz, márc. 31.] Noha többször is kijelentették, hogy Kincses Előd ellen nem folyik kivizsgálás (→ 1990.03.30), a Maros megyei rendőrség mégis hivatalos idézőt küldött az ügyvéd itthoni címére, ezzel igazolódott a kivizsgálás ténye. [RMSz, márc. 31.; Szabadság, jún. 10.] 1993. április 1.Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.] Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.] Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.] A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.] 1993. október 23.Az RMDSz Maros megyei és városi elnöksége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a városban minden előzetes engedély nélkül nekifogtak egy Antonescu-szobor alapozási munkáinak. Antonescu háborús bűnös volt, akit tk. háromszázezer zsidó kiirtásáért ítéltek halálra. – A polgármesteri hivatal elrendelte a munkálatok beszüntetését. [RMSz, okt. 27., okt. 30.] (→ 1994.01.13)1993. november 2.Átszervezik a ro. hadsereget, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez – mondta Spiroiu védelmi miniszter. [MH, nov. 2.]A Maros megyei RMDSz elítélte a kollektív bűnösség vádját és rámutatott: a hadrévi konfliktusnak (→ 1993.09.20) régebbi gyökerei vannak. [RMSz, nov. 2.] Traian Chebeleu leszögezte: az államelnökség kéri a Svájcban élő Mihály volt királytól, hogy folyamodjék ro. állampolgársághoz, királyként nem léphet be az országba. [ÚM, nov. 2.] Technikai okokra hivatkozva leállította a kifizetéseket a kolozsvári piramisjáték, a Caritas; ez már a vég jele. [PH, nov. 2.] 1994. április 18.A Maros megyei közigazgatási bíróság a prefektus javára döntött, aki megtámadta (a 67%-os m. lakosságú) Magyaró község tanácsának kétnyelvű helységnév-tábla felállításáról szóló döntését. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum „hallgatólagosan hatálytalanná vált”. [RMSz, ápr. 22.]A Le Monde szerint Iliescu elnök elégedett lehet a látogatással, mert Franciaország segít kitörni Ro.-nak abból a „diplomáciai karanténból”, amely 1991 óta elszigetelte az országot. Az örömöt beárnyékolja az, hogy Iliescu még Párizsban volt, amikor kiderült: Ro. nem teljesítette az ET-csatlakozást illető kötelezettségeit. [MN, ápr. 18.] 1994. május 14.Az IMF 700 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak. A kormány vállalta, hogy 1994-ben 2300 állami vállalatot privatizál. [PH, máj. 14.]Az önkormányzati elvek kicsúfolása: a kormány államtitkársága körlevélben szabta meg a helyi adminisztráció kötelességeit a külföldi utazásokat és a vendégek fogadását illetően; előírják a találkozókról történő utólagos beszámolást is. [RMSz, máj. 14.] Marosvásárhelyen ülésezett az RMKdP orsz. választmánya. A pártban két pólus jelenléte érezhető: a kolozsváriak Katona Ádám (EMK) radikálisabb vonalát kívánják követni, a Maros megyeiek a kis lépések hívei. [Népújság, máj. 20.] 1994. június 21.Maros megyében – a prefektus parancsára – a rendőrség és az útügyi hivatal emberei leverték a kétnyelvű helynévtáblákat. A megyei RMDSz nyilatkozata emlékeztetett az ET-ajánlások betartására. [RMSz, jún. 24.] (→ 1994.06.27)1994. június 27.Grigore Zanc prefektus meghatározatlan ideig elnapolta a kolozsvári főtéri ásatásokat. [Népszabadság, jún. 27.]Borbély László interpellált a Maros megyei prefektus túlkapása miatt (→ 1994.06.21). 1994. szeptember 19.A szenátusnál bejegyeztették A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás c. törvénytervezetet, az azt támogató 492.380 aláírással. A megyénként összegyűjtött aláírások száma: Hargita: 95.371; Maros: 81.605; Kovászna: 70.378; Bihar: 54.858; Kolozs: 51.656; Szatmár: 35.430 stb. [RMSz, szept. 20.] (→ 1994.12.20) – Iliescu elnök kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, ill. a parlament által elfogadott törvény rendezi. [MN, szept. 23.]Bakos Istvánt választották az MVSz új főtitkárának. [MN, szept. 19.] 1994. október 19.C. V. Tudor újabb Har–Kov-vizsgálatot sürgetett, azt állítva, hogy elnyomják a románokat, ezért katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Kozsokár Gábor szenátor arra kérte, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem mutasson fel konkrét számokat. A Szenátus végül nem foglalt állást az ügyben. [Népújság, okt. 20.]Októberben a bejegyzett munkanélküliek aránya orsz. szinten: 10,7% (1,196.412 fő), közülük 483 ezren részesültek munkanélküli segélyben, 576 ezren pedig szociális segélyben. [Népújság, okt. 19.] ● [A szám csalóka, ui. akinek lejárt mindkét segélye, azt törlik a nyilvántartásból.] – Az orsz. átlagnál nagyobb számokat jegyeztek Erdélyben, pl. Marosvásárhelyen 28%-os, Maros megyében 33%-os a munkanélküliség. [PMH, okt. 17.] A Bukaresti Területi Katonai Törvényszék felmentett 3 katonatisztet, akik 1989. dec. 17-én parancsot adtak, hogy lőjenek a tüntető tömegbe. Az ítélet nem jogerős. Ha a forradalmárok egyesülete nem fellebbez, akkor a temesvári vérengzés miatt elítélt minden szekus, tiszt és pártaktivista szabadlábra kerül. [RMSz, okt. 21.] 1994. október 23.Az RMDSz Maros megyei szervezete nyilatkozatban emlékezett meg 1956-ról és az erdélyi bebörtönzöttekről; a szövetség 1956 örökösének vallja magát. [RMSz, okt. 25.]1994. december 3.Tisztújító közgyűlését tartotta a Maros megyei RMDSz. Borbély László helyett Zonda Attilát választották elnökké, Sütő Andrást megerősítették tb. elnöki tisztségében. [RMSz, dec. 5.]Az unitárius egyház vezető tanácsa ideiglenes püspökké választotta Erdő János korábbi főjegyzőt. (→ 1994.10.02) 1995. március 2.Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.] György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.] 1995. október 22.A PUNR követelésére, de minden indoklás nélkül fölmentették Ion Racolţa Maros megyei prefektust és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az utódok: Gavril Ţîru (PUNR) és Tiberiu Sbîrcea (PDSR). A csere ellen az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott. [Táj., okt. 26.]1995. november 6.A Pro Europa Liga (PEL) közleményben tiltakozott a BBTE évnyitóján történt incidens miatt: Matei Basarab, a jogi kar dékánja megakadályozta, hogy Magyari András prorektor magyarul köszöntse a hallgatókat. A PEL megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az esetet Liviu Medrea megyei alprefektus pozitívumként kezelte, és az alprefektus menesztését kérte. A Liga azért is tiltakozott, hogy Maros megye élére PUNR-s prefektust (→ 1995.10.22) nevezett ki a kormány. A szervezet elítéli Iliescu azon kijelentését, hogy a pápa esetleges romániai látogatását az ortodox egyház jóváhagyásától tette függővé. [RMSz, nov. 6.]1996. január 3.Szabó Árpád közgazdász elmondta: az RMDSz vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A vállalkozók ált. kivonulnak a szövetségből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Maros megyében létrehozták a m. vállalkozók kamaráját, de nem működik. [EN, jan. 3.]Kiss Gábor, a MISzSz új elnöke (→ 1995.12.17) elmondta: a MIT konkurenciát jelent a MISzSz-nek, azt az RMDSz hozta létre, hogy követhető legyen az ifjúságnak szánt pénzek útja; a fiatalok ált. kerülik a politizálást; a legtöbben csak azt nézik, milyen hasznuk származik abból, ha belépnek. [EN, jan. 3.] 1996. április 1.Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1996. szeptember 26.A szenátusban a ro.–m. alapszerződést tárgyalták. Szabó Károly az RMDSz álláspontját ismertette: az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezése azzal fenyeget, hogy elvesz az ajánlás lényege. Az egyházi és közösségi javak visszajuttatására, valamint a kollektív jogokra vonatkozó részek hiánya miatt az RMDSz nem támogatja az alapszerződést. A szenátus 87 igen, 13 nem szavazattal és 3 tartózkodással fogadta el az alapszerződést. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.10.03)Az RMDSz OT megalapozottnak látta a Maros megyei óvást, ezért elrendelte a TKT összehívását és a képviselőjelölt-lista újratárgyalását. A Maros megyei testület veszedelmes precedensnek nevezve a felső vezetés beavatkozását a megyei döntésbe. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.09.30) Egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceauşescu, a diktátor fia, akit májzsugorral kezeltek. 1990-ben 20 évre ítélték, de – betegségére hivatkozva – 1992. nov.-ben szabadlábra helyezték. [Szabadság, szept. 27.] 1996. november 17.Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03)1996. december 14.A koalíciós tárgyalások során az RMDSz-nek Hargita, Szatmár és Szilágy megyében sikerült prefektusi, Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében pedig alprefektusi tisztségeket kialkudnia. [Táj., dec. 16.] (→ 1996.12.17, 1996.12.23)Az unitárius püspökválasztási zsinat megválasztotta Erdő János (→ 1996.07.27) utódát, Szabó Árpád személyében. Rezi Elek lett a segédpüspök, a két egyházi főgondnok pedig Balogh Ferenc és Kisgyörgy Árpád. [UH, dec. 17.] (→ 1997.03.08) Szovátán a TOK épületében fölavatták az RMPSz könyvtárát, mely Péterfy Emília nevét viseli. Az érdemes tanítónő és tankönyvíró ezer kötetes szakkönyvtárat ajándékozott a pedagógusok szövetségének. [A Hét, 1998. márc. 19.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
