Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 74 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-74
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1999. április 16.

Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]

A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.]

Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.]

Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.]

1999. május 2.

RMDSz-politika és értelmiségi felelősség c. fórumot rendezett a Kolozs megyei RMDSz, amelyet az alsócsernátoni folyamat folytatásának szántak, melyen az ÜE is képviseltette magát. Takács Csaba a felvetésekre elmondta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. [Szabadság, máj. 3.]

A tanügyminiszter határozata értelmében a kolozsvári hajdani róm. kat. főgimnázium fölveheti az alapító, Báthory István nevét. Az épületen emléktáblát avattak; az avatáson Tőkés László (maga is az iskola végzettje) azt mondta: arra kell vigyázzunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. [Szabadság, máj. 3.]

1999. június 1.

A PDSR magába olvasztotta a PAUR-t. Miután Gh. Funart kizárták a PUNR-ből, a kolozsvári polgármester új pártot alapított (PAUR). Mivel a tömörülést nem sikerült pártként bejegyeztetnie (→ 1998.06.19), Funar átigazolt C. V. Tudor pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége nem követte Funart, ezért most a PDSR – amely így próbálja megerősíteni erdélyi bázisát – átcsábította őket. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek 50%-át és a kolozsvári tanács szavazatainak ⅓-át. [Népújság, jún. 1.]

A Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének Orsz. Szövetsége nyilatkozatban ellenezte a m. ny. használatának jogosultságát a közigazgatásban, amelyet alkotmányellenesnek tartanak, mivel az ország minden állampolgárának kötelessége ismerni a ro. nyelvet. [Szabadság, jún. 1.]

Románia 37 büntetés-végrehajtási intézetében mintegy 53 ezer személyt tartanak fogva. A foglyok száma a rendszerváltást követő években megkétszereződött, míg a helyek száma mindössze 4533-mal növekedett. [Népújság, jún. 1.]

1999. június 19.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]

Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.]

Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29)

1999. szeptember 14.

A szenátus jóváhagyta a ro. állampolgárságra vonatkozó törvényt, amelyet az Európai Közösség igényei szerint módosítottak. [RMSz, szept. 14.]

Markó Béla hosszasan egyeztetett a koalíciós partnerekkel az akkreditációs törvény vitatott paragrafusáról (→ 1999.09.10), végül sikerült meggyőzni őket, és így leszavazták az ellenzéki indítványt. A veszély még nem múlt el, mert a PUNR képviselőházi frakciója újabb módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. paragrafusának megváltoztatására. [Népújság, szept. 16.]

A Nemzetépítő Platformnak (NÉP; ]990818) egyelőre csak Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyében vannak tagjai. A platform ideiglenes elnöke Vekov Károly, alelnökök Izsák Balázs és Pápay Zoltán. A kereszténydemokrácia elveire és értékeire építenek, mintegy jelezve, hogy az RMDSz-ben résztvevő RMKdM – úgymond – nem hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek. [RMSz, szept. 14.]

1999. szeptember 24.

Fölmentették tisztségéből Alexandru Fărcaş Kolozs megyei prefektust. A helyét ideiglenesen Buchwald Péter vette át, aki meghosszabbítja a prefektus korábbi rendeletét az utcai tüntetések betiltására. (Ti. Funar arra tett ígéretet, hogy Alföldi László főkonzul beiktatása ellen utcai tüntetéséket szervez; ]990917). [Szabadság, szept. 24.]

Az ENSz ülésszakán a tagországok diplomatái kétoldalú eszmecseréket folytattak; Andrei Pleşu és Martonyi János a délkelet-európai stabilitásról értekezett. Martonyi köszönetet mondott azért, hogy a ro. tárca következetesen lépett föl Gh. Funar hecckampánya ellen. [BN, szept. 24.]

1999. október 29.

A kormányülésen visszavonták Vasile Sălcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Fărcaş felmentése után (→ 1999.09.24) belharc indult a parasztpárt (PNTCD) kolozsvári szervezeténél. [Szabadság, okt. 29.] (→ 1999.11.10)

Sepsiszentgyörgyön a levéltárnak otthont adó Lábas Házat a belügyminisztériumtól a műv. tárca venné át, a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein-Kovács Péter közbelépésére ezt sikerült megakadályozni; az épületet a város szeretné saját tulajdonában tudni. (Előzmény: Radu Vasile 1998-ban a helyi Andrei Şaguna Ligának ígéretet tett, hogy létrehozzák a Ro. Szellemiség Múzeumát, melyet a Keleti-Kárpátok Múzeuma névvel ruháztak fel.) [Háromszék, okt. 30.] (→ 1999.12.08)

1999. november 10.

A kormány meghátrált, engedett a brassói autógyár tüntető munkásainak. A kormány engedélyezte, hogy a gyár, állami tartozásai fejében, autókat szállítson a védelmi és a belügyi tárcának. [BN, nov. 10.]

Másfél hónapos huzavona nyomán mégis Vasile Sălcudean lett az új Kolozs megyei prefektus (→ 1999.10.29). [Szabadság, nov. 10.]

Az EMT, a KMDSz és az RMKT megalapította az Erdélyi M. Civil Szervezetekért Alapítványt (ErMaCiSzA), melynek célja nonprofit szervezetek közösségének felkarolása, hatékonyságának és eredményességének növelése. [BN, nov. 10.]

Németh Zsolt elmondta: az erdélyi felsőoktatás támogatására elkülönített 2 milliárd Ft-ot az egyházi hátterű, alapítványi egyetem létrehozására fordítják, 2000-ben. [Szabadság, nov. 10.]

Tabajdi Csaba (MSzP) a MÁÉRT ülésére előkészített dokumentumokkal, a résztvevők szelektív megválasztásával kapcsolatos észrevételeit sorolta. Szerinte az is probléma, hogy a Fideszhez közálálló tb. elnökök (Duray Miklós, Tőkés László) játsszák a főszerepet, s megfigyelhető egy Markó kontra Tőkés megosztási törekvés is. [RMSz, nov. 12.]

2000. április 1.

Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus rendeletben tiltotta meg azt, hogy Ion Antonescunak köztéri szobrot állítsanak Kolozsvárott. Erre azért volt szükség, mert a polgármesteri hivatal – annak ellenére, hogy az előző prefektus bíróságon támadta meg a városi tanács szoborállítási határozatát – folytatta a szobor felállításának előkészületeit. [Szabadság, ápr. 1.]

Traian Băsescu, közlekedési miniszter az Aradon, Déván és Nagyszebenen áthaladó autópálya tervét pártolja, nem azt, amelyik Belső-Erdélyen haladna át. Az RMDSz továbbra se mondott le a Kolozsvárt is érintő autópálya tervéről. [Krónika, ápr. 1.]

2000. április 5.

A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a kormány fellebbezésének és úgy döntött: megalapítható a PSE. Kötő József szerint fontos döntés született, melynek nyomán újra kell elemezni a tennivalókat. [Szabadság, ápr. 6.]

Gyengülhet Ro. tárgyalási pozíciója a NATO-csatlakozással kapcsolatos egyeztetéseken, ha újra Ion Iliescu és pártja kerül a hatalomra – nyilatkozta Jonathan Eyal, a londoni Stratégiai Tudományok Kutatóintézetének igazgatója. [BN, ápr. 5.]

A kormány sürgősségi rendelettel 191.000 hektár területet kíván juttatni az ortodox egyháznak Suceava megyében. Ennek az „ajándéknak” nagy hatása lenne az idei választási évben – írja a Cotidianul. Összehasonlításképp: Kolozs megyében az egyházak csupán 1200 hektár termöföldet és erdőt kértek vissza. [Szabadság, ápr. 5.] (→ 2000.08.29)

Kabai István (szatmári RMDSz) szerint Parászka Miklós művészeti igazgató felfüggesztése megdöbbenést váltott ki. Kabai szerint az is elképzelhető, hogy fél évre bezárják a színházat, s mikor ismét megnyitják, már csak ro. tagozat marad. Mivel az ügyet pol. síkra terelték, ott is kell megoldani. [Krónika, ápr. 5.]

2000. május 8.

Kétnapos oktatás- és ifjúságpolitikai fórumot rendezett Kolozsvárott az RMKSz Kolozs megyei szervezete. [Szabadság, máj. 8.] – Asztalos Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy: badarság elvárni a szülőtől, hogy egy rossz minőségű m. tagozatra adja a gyermekét, csak azért, mert ott magyarul tanítanak. Minőségi oktatásra van szükség. [Szabadság, máj. 12.]

Szekszárdon ülésezett az Erdélyi Körök Orsz. Szöv. (EKOSz). A Szöv. elnöke, Kövesdy Pál kijelentette: „A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státustörvény akadályozhatja meg.” [Krónika, máj. 8.]

2000. június 8.

A helyhatósági választások az ellenzéki párt (PDSR) győzelmét és az RMDSz jelentős előretörését hozták. Végleges eredmények, százalékban (polgármesterek / helyi tanácsosok / megyei tanácsosok): PDSR (27,37 / 25,78 / 27,44); CDR (8,01 / 7,27 / 7,47); PD (12,32 / 10,4 / 9,91); PRM (5 / 6,19 / 6,62); PNL (9,06 / 7,8 / 6,96); RMDSz (4,75 / 5,5 / 6,27); ApR (8,53 / 8,04 / 7,38).

A PUNR és a PSM 3% alatt szereztek szavazatokat. – Az RMDSz lett a legerősebb szervezet 7 erdélyi megyében: Kovászna (26 megyei tanácsos a 35 fős tanácsban); Hargita (27/37); Maros (17/35); Szatmár (14/35); Szilágy (10/32); Bihar (10/32); Kolozs (10/38). [RMSz, jún. 10.] (→ 2000.06.20)

Hargita megyében az RMDSz 27 tanácsosi helye mellett az UPE 4 helyet szerzett. A maradék 6 helyen az ApR jelöltjei jutottak be. [HN, jún. 8.]

2000. augusztus 3.

A PD elnöke bízik abban, hogy a választásokon elérik a 12%-ot, s így önállóan, szövetségesek nélkül is bejutnak a parlamentbe. [Szabadság, aug. 3.]

Krassó-Szörény, Hunyad és Fehér megyében vészesen fogy a magyarság. Egyre kevesebb m. óvodára van szükség, de a pol. eseményei is erre figyelmeztetnek. A választásokon több település maradt m. tanácsos nélkül, ott is, ahol legutóbb még sikerült egy-két helyet megszerezni, pl. Hátszeg, Zsilyvajdejvulkány, Lupény, Gyulafehérvár, Tövis. [Szabadság, aug. 3.]

Kolozs megyében nehezen halad a földtörvény alkalmazása: kevés a szakember; 80 településen mindössze 44 földmérő dolgozik. [Szabadság, aug. 3.]

2000. augusztus 23.

A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]

Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]

Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]

A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2001. január 11.

Kónya-Hamar Sándor elmondta: a Kolozs megyei szervezet szeretné ismét Somogyi Gyulát látni az alprefektusi székben, de úgy tűnik, a PDSR ellenzi ezt. [RMSz, jan. 11.]

A leköszönt kormány egyik utolsó rendelkezéseként Csíkszeredában új ingatlannal gazdagodott a róm. kat. egyház: 2,3 milliárd lejt kaptak egy központi ingatlan megvásárlására. A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség szintén kormányrendelet alapján kapott nagyobb összeget, hasonló célra. [RMSz, jan. 11.] (→ 2001.03.01)

2001. január 25.

A Kolozs megyei RMDSz-elnöki posztra két jelöltet állítottak, de Máté András Levente (jogász, városi tanácsos) – elfoglaltságára hivatkozva – nem vállalta a jelölést, így Kónya-Hamar Sándor maradt az egyetlen jelölt. [Szabadság, jan. 25.]

2001. február 17.

Szabó Tibor (HTMH) bemutatta a sajtónak a státustörvény végleges tervezetét. Tisztázták az alkalmazás hatáskörét és a kedvezmények mibenlétét. A fényképpel ellátott Magyar igazolványt az kaphatja meg, aki írásban nyilatkozik arról, hogy ő m. nemzetiségű, az ajánló biz. tagjai pedig meggyőződtek a kérés helyességéről. Vagylagos igazoló okiratként elfogadják az RMDSz ajánlását; valamelyik m. egyház igazolását; iskolai értesítőt, amelyből kiderül, hogy a kérvényező m. ny. közoktatási intézménybe járt legalább négy évig. A vegyes házasságokban született gyermekek, házastársak is jogosultak az igazolványra. A juttatások körébe 90%-os utazási kedvezmény tartozik (évenként 4 alkalommal). Nagyobb kedvezményeket a diákok és pedagógusok élvezhetnek majd. Az igazolvány birtokosa háromhónapos munkavállalási engedélyt válthat. Egészségügyi ellátást, kezelést csak alapítványi támogatással lehet majd igénybe venni. [Szabadság, febr. 17.; BN, febr. 19.]

A Kolozs megyei civil szervezetek tanácskozását szervezte meg a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. [Szabadság, febr. 19.]

2001. július 28.

A Hivatalos Közlönyben közzétették az országos területrendezési tervet. Kolozs megye sajátságos helyzetben van, ui. 1966 után itt olyan méretű volt a lakosság városba költözése, hogy 30 település lakossága 30–50%-kal csökkent, 18 községnél pedig meghaladta az 50%-ot. [Szabadság, júl. 28.]

1999-ben alakult meg az ErMaCiSzA (→ 1999.11.10), de még nem jutottak székházhoz. Adatbázisukban 1100 m. civil szervezet adatait összesítették, de a lista még nem teljes. [Szabadság, júl. 28.]

Orbán Viktor Tusnádra menet megállt Marosvásárhelyen és Adrian Năstaseval találkozott. A megbeszélés nem hozott áttörést, sem a státustörvény, sem a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése tekintetében. Orbán 5 pontból álló javaslatcsomagot nyújtott át ro. partnerének, ebben tk. azt ajánlotta, hogy Ro. hasonló kedvezményeket adjon a Mo. területén élő románoknak, mint Mo. az erdélyieknek; m. segítséget ajánlott az Erdélyen keresztül vezető autópálya építéséhez; fölajánlotta egy európai integrációs szakcsoport ingyenes konzultációját is. [Szabadság, júl. 30.] (→ 2001.08.04, 2001.08.17, 2001.09.04)

2002. április 26.

Jakubinyi György pozitívan értékelte a strasbourgi látogatást (→ 2002.04.25). Elsősorban az jelent eredményt, hogy a monitorizáló bizottság Bukarestbe látogat, hogy ellenőrizze a restitúciót. [Krónika, ápr. 26.] – Tőkés László elégedetlen a restitúció folyamatával: ígéretekkel, sürgősségi kormányrendeletekkel nem lehet semmit elérni: akkor beszélhetünk eredményről, ha de facto visszaadják azt az 50-60 épületet, amelyek égetően szükségesek a m. egyházak számára. 12 év kudarca vitte az egyházfőket Strasbourgba. [RMSz, ápr. 27.] – Az RMEEÁÉ közleményt adott ki a strasbourgi látogatásról. [SzFÚ, ápr. 27.] (→ 2002.05.08)

A demográfiai hullámvölgy miatt 4 elemi iskolát zárnak be Kolozs megyében; ősztől 45 tanítói állás szűnik meg. [Szabadság, ápr. 26.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-74




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998