|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 74 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-74 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1995. szeptember 28.A Kolozs megyei RMDSz elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén folytatják az ásatást és alapot készítenek a Lupa Capitolina szobornak. [Táj., szept. 28.]Katona Ádám egy hosszas vita végére kívánt pontot tenni. Nyílt levelet [Szabadság, aug. 22.] intézett a m. kormányfőhöz és Göncz Árpád államfőhöz, amelyben azt kérte, hogy Mo. biztosítson védőhatalmi státust az utódállamokban élő magyarság számára. Erre Dáné Tibor reagált [Szabadság, szept. 7.], mondván, hogy a védőhatalmi státust a nemzetközi jog nem biztosítja. Katona személyeskedő válasza Dáné észérvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta föl. „1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSz-programban” – írta Katona. [Szabadság, szept. 28.] (→ 1996.01.09) 1995. december 16.Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18) Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27) 1996. január 13.Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa halogató választ küldött az RMDSz levelére (→ 1995.01.11), amelyben azt is közölte, hogy Gh. Funar megszerezte a Műv. Min. jóváhagyását. [Szabadság, jan. 13.]Illyefalván kétnapos konferenciát tartottak a csángókról. Vitát váltott ki Tánczos Vilmos előadása, aki a csángók létszámát próbálta behatárolni. Szabó T. Attila nyelvföldrajzi tagolását alapul véve mintegy 60 ezer magyarul beszélő csángót számolt meg a köv. elosztásban: északi csángók = 9 faluban 7000 lélek (Románvásár, Szabófalva környéke); déli csángók = 6 faluban 8000 fő (Bákó környéke); székelyes csángók = 69 faluban 45 ezer fő. Kallós Zoltán továbbra is 100-120 ezres lélekszámot tart reálisnak. [MF, márc. 7.; lásd még: RMSz, jan. 17.; Háromszék, jan. 12., jan. 13., jan. 15.; EN, jan. 31.] 1996. április 1.Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1996. augusztus 14.A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] – A ro. lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A ro. fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a m. partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.] Somogyi Ferenc és Marcel Dinu bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült az alapszerződés végleges szövege. Budapesten még tartanak egy tanácskozást, de ott csak a fordítást egyeztetik. Somogyi megerősítette, hogy m. részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. [Szabadság, aug. 15.] A kormány leváltotta Kolozs megye prefektusát. Grigore Zanc helyét Ioan Rus vette át. [Szabadság, aug. 14.] (→ 1996.08.21) A BBTE-n új m. ny. szakként indul a kat. teológia–történelem és a ref. teológia–idegen nyelv szak (20–20 fővel); a jogi és közgazdasági karon továbbra sem indul m. ny. oktatás. [RMSz, aug. 14.] Eckstein-Kovács Péter – Tibori Szabó Zoltán „kiátkozásáról” (→ 1996.07.16, 1996.07.24) – jogászként megállapította, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot; a püspököknek, mint az MVSz védnökségi tagjainak „feladatuk volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás”. [Népszava, aug. 14.] 1996. november 17.Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03)1997. január 5.A Hargita megyei prefektussal egy időben (→ 1996.12.30) nevezték ki Riedl Rudolfot, Szatmár megye prefektusát és a köv. alprefektusokat: Bognár Levente (Arad megye), Modok Gusztáv (Bihar), Segesvári Miklós (Hunyad), Buchwald Péter (Kolozs), Gazda László (Kovászna), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy), Czédly József (Bukarest főváros). [Táj., jan. 6.]1997. január 25.A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló határozatot. [Táj., jan. 28.]Az RMPSz szovátai ülésén részt vett Markó Béla és Béres András, akik a kormányban való szerepvállalás után kialakult helyzetet elemezték. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pál elnököt; az aleln.: Pál Ferenc, Szőcs Judit, Matekovits Mihály, Nagy F. István; Bíró István maradt a főtitkár. [RMSz, jan. 30.] Tőkés László megismételte korábban hangoztatott véleményét (→ 1997.01.16): írásbeli garanciákkal kellett volna rögzíteni az RMDSz kormányba lépésének a feltételeit. Az alkotmány kimondja a nemzetállam jelleget, amíg ezt meg nem változtatják, nem várható gyökeres változás. [Népszava, jan. 25.] Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMDSz, Molnos Lajos helyett Boros János lett a megyei elnök. [Táj., jan. 27.] A m. költségvetés 1,5 milliárd forinttal támogatta 1996-ban a határon túli magyarságot. A támogatás főbb területei: pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, diákok támogatása, kultúra, közművelődés, színházak. [Népszabadság, jan. 25.] 1997. február 15.A Kolozs megyei képviselők tanácsa az önálló BTE mellett foglalt állást. Tiltakoztak azon kísérletek ellen, amelyek igyekeznek megfosztani Kolozsvárt a romániai magyarság szellemi életében gyakorolt vezető szerepétől. [Táj., febr. 17.]A Bihar megyei RMDSz területi elnökévé Varga Gábort választották. [Táj., febr. 20.] Évi beszámoló gyűlését tartotta a VET csíkszéki szervezete. Búzás László a szervezet tevékenységének legjelentősebb mozzanataként említette a VET nagycsaládos programjába való bekapcsolódást; a szükséges pénzalapot tagdíjakból és adományokból kívánják fedezni. [HN, febr. 15.] 1997. augusztus 6.Az RMDSz Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott a demokratikus államrend ellen szervezett provokációk ellen [konzulátusi zászló-ügy; ]970725, 970730], követelik a tettesek felelősségre vonását; felkérik a kormányt és az illetékes szerveket, hogy a törvény szellemében járjanak el, ne érzelmi alapon kezeljék az ügyet. [Táj., aug. 6.]Tordaszentlászlón üléseztek a Kolozs megyei RMDSz önkormányzati tisztségvielői. Boros János ismertette a sürgősségi kormányrendelet végrehajtási utasítását a kétnyelvű helynévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. Tisztázták a felmerülő kérdéseket és utasították el az RMDSz polgármestereit, hogy a községekben függesszék ki a kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., aug. 11.] 1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1997. november 8.Markó Béla a Bolyai Társaság választmányával és Béres András államtikárral az önálló m. egyetem létrehozásának módozatairól és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének kérdéseiről tanácskozott Kolozsvárott. A résztvevők megyeztek abban, hogy az RMDSz oktatási főosztályán keresztül közvitára bocsátják a szövetség felősoktatási koncepcióját. [Táj., nov. 11.] – Az RMDSz kitart a kolozsvári székhelyű önálló m. egyetem mellett. [RMSz, nov. 15.]Adrian Severin egynapos moldovai látogatásán Nicolae Tăbăcaru külügyminiszterrel találkozott, fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő és Petre Lucinschi elnök is. Megfigyelők szerint a látogatáson kiviláglott, hogy Ro. elismeri: Moldova nem Ro. része. [RMSz, nov. 11.] Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője is felszólalt a PRM kongresszusán. [RMSz, nov. 10.] A Kolozs megyei történelemtanárok tanácskozásán elhangzott: az új tantárgyat (a magyarság története és hagyományai) a szülők kérésére a 6. és 7. osztályban lehetne tanítani, de a szülők – a gyerekek túlterhelésére hivatkozva – több helyen is idegenkedve fogadták az új tantárgyat. [RMSz, nov. 8.] 1998. május 9.Boros János, az RMDSz Kolozs megyei szervezete nevében nyílt levéllel fordult az RMDSz vezetőihez, kifejtve, hogy hiányolják: az RMDSz nem állt ki egyértelműen a BTE újraindítása mellett. [Szabadság, máj. 9.]Nagyváradon a róm. kat. püspökség kérte a püspöki palota visszaszolgáltatását, de az ügyben csupán egyetlen tárgyalás volt. [RMSz, máj. 9.] 1998. május 14.Radu Vasile kinevezte az RMDSz új államtitkárait (→ 1998.02.13, 1998.05.06, 1998.05.07): Birtalan József, Demeter János (kormányfőtitkár-helyettes), Kötő József, Niculescu Tóni, Pete István. A többi 5 államtitkár (Bara Gyula, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Lányi Szabolcs) megőrizte korábbi tisztségét. [Táj., máj. 14.] (→ 1998.11.20)Az RMDSz Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott Gh. Funar újabb magyarellenes provokációja ellen: ro.–angol nyelvű táblát kíván elhelyezni a Biasini szálló falán, amelyen Alexandru Petrovici költőnek [értsd: Petőfi Sándor] kíván emléket állítani. A tábla állítását a Városi Tanács nem hagyta jóvá. – Az RMDSz álláspontja: a prefektusnak kell közbelépnie. [Táj., máj. 14.] – A terv ellen a m. külügyi államtitkár is tiltakozott. [RMSz, máj. 16.] – Alexandru Fărcaş prefektus rendeletben tiltotta meg, hogy bármilyen emléktáblát elhelyezzenek az Avram Iancu u. 20. sz. alatti épület oldalán. A végrehajtással a megyei rendőrparancsnokot bízta meg. – A sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá az akarat. [Táj., máj. 15.] Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: ősztől 10 m. ny. szakiskolai osztály indul a megyében. [Szabadság, máj. 14.] 1998. május 30.A Kolozs megyei MKT ülésén – ahol jelen voltak a m. egyházak vezetői, egyetemi tanárok és az RMDSz vezetői (tk.: Markó Béla, Tőkés László, Kötő József, Eckstein-Kovács Péter, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő) – hosszas vita után határozatot fogadtak el arról, hogy felkérik az RMDSz parlamenti képviselőit, hogy jún. 15-ig nyújtsák be a kolozsvári egyetem alapításáról szóló törvényt. [Táj., jún. 1.] – Az ülést követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: amennyiben nem emelik törvényerőre a 22-es és 36-os kormányrendeleteket (→ 1998.04.08), az RMDSz nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. [RMSz, jún. 1.] – A KMDSz – a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az RMDSz „politikai tehetetlenségét” is okolta a BTE újraindításának elakadása miatt és pol. eszközváltást sürgetett. Meglátásuk szerint a PD-hez hasonló kényszerítő (vesd össze: Ciorbea lemondatása, ]980330) módszerekhez kell folyamodni a szövetség céljainak eléréséhez. [Szabadság, jún. 1.] (→ 1998.06.04)1998. július 22.A 3 legnagyobb RMDSz-szervezet – a Maros, Kolozs és Bihar megyei – bizalmatlanságát fejezte ki a vezetőség megalkuvó, halogató politikája miatt [utalás az MKT döntésére; ]980530, 980604, 980620] – mondta egy interjúban Katona Ádám. – A ’neptuni csoport’ mindent elkövet, hogy párttá minősítse az RMDSz-t, mert így több lehetőségük lenne a ’labanc-politizálásra’. [GyK, júl. 22.]1998. szeptember 11.A h. t. m. felsőfokú oktatás támogatására Apáczai Csere János Közalapítvány létrehozását javasolja a M. Oktatási Minisztérium. Mindaddig, amíg nem sikerül önálló egyetemeket létrehozni, az a jó megoldás, ha a h. t. pedagógusműhelyeknek és szövetségeknek nyújt támogatást a m. állam. [RMSz, szept. 14.; Szabadság, szept. 15.]Két évi inaktivitás után ismét ülésezett az RMKdP Kolozs megyei szervezete és megválasztotta az új vezetőséget. A megyei elnök Tőkés Elek lett, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. [Szabadság, szept. 11.] 1999. február 6.Az ortodox egyház Szent Szinódusa arról döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. Emil Constantinescu már korábban meghívta a pápát, de a Szentszék jelezte, hogy a meghívást az ortodox egyház vezetőjének is meg kell erősítenie. [MN, febr. 6.]Az RMDSz Kolozs megyei szervezetének elnökéül Kónya-Hamar Sándort választották meg, aki Boros Jánostól vette át a posztot. Kónya kifejtette: az egyetemmel kapcsolatos törekvéseinkről nem vagyunk hajlandók lemondani; az RMDSz csúcsvezetése a bűnös abban, hogy nem tudta megtalálni a megfelelő módozatokat a követelések kivívására. [EN, febr. 9.] 1999. március 6.Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.] Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.] Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.] 1999. március 27.Az RMDSz Kolozs megyei szervezete Kincses Elődöt jelölte a szövetségi elnöki tisztségbe. [RMSz, márc. 29.; EN, márc. 30.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
