Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: népszavazás autonómiáról / Székelyföld autonómiájáról

1991. október 2.

Székelyudvarhelyen megbeszélést folytatott az RMDSz Székelyföldi Politikai Csoportja (SzPCS) [nem létező tömörülés!]. Közleményben rögzítették: elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiáját, erről helyi népszavazást kell tartani. A népszavazást az RMDSz által Agyagfalvára, okt. 19-ére tervezett megemlékező ünnepségre időzítették. Az előkészítő bizottság tagjai között tk. Katona Ádám, Kusztos Tibor, Mihály József és Papp Kincses Emese is szerepelt. [Az agyagfalvi „népgyűlés” történetét lásd: Domokos 2: 219–235. és RMSz, okt. 9.–okt. 25.] (→ 1991.10.08, 1991.10.13, 1991.10.14, 1991.10.15, 1991.10.19, 1991.10.25, 1991.11.24)

1991. október 11.

Székelyudvarhelyen a helyi RMDSz gyűlést tartott a sportcsarnokban. A jelenlevők elutasították Katona Ádám „népgyűlés”-tervét. (→ 1991.10.02, 1991.10.08, 1991.10.13, 1991.10.19) [Szabadság, okt. 15.]

1996. július 14.

Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)

Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.]

2004. augusztus 19.

Rekordtermés volt búzából, a begyűjtött 7,65 millió tonna a hazai szükséglet (3,6 millió) kétszeresét is meghaladja. [RMSz, aug. 19.]

Az SzNT széki elnökei arra kérik a székely megyék vezetőit, hogy írjanak ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A székelység – az ET 1334/2003. sz. határozata alapján – a székek önrendelkezési jogát kéri, amely nem érinti Ro. területi integritását és nemzeti szuverenitását. [Szabadság, aug. 19.] (→ 2004.09.01)

2004. szeptember 1.

Az SzNT a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírását kérte (→ 2004.08.19), de a kérést mind Horia Grama, Kovászna megyei prefektus, mind Lokodi Edit, Maros megyei tanácselnök törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte. [RMSz, szept. 1.] (→ 2004.09.08)

Az MPSz gyergyószentmiklósi szervezete párbeszédet kezdeményezett a térségbeli ro. civil társadalommal. Árus Zsolt szerint a kezdeményezést kezdő lépésnek szánták, hogy eloszlassák az állandó gyanakvást. [Szabadság, szept. 1.]

Szilágycsehben 8. alkalommal tartották meg a Tövisháti Napokat. [RMSz, szept. 1.]

2004. szeptember 8.

A parlament elfogadta a választási törvényt; a kisebbségek csak a korábbi feltételekkel vehetnek részt (az illető nemzetiség összlétszámának 15%-nyi tagjának támogatása, a magyarság esetében 25 ezres tagság a feltétel). Az államelnök aláírása után a törvény jogerőre emelkedik. [Szabadság, szept. 8.]

Az SzNT népszavazást kezdeményezett a Székelyföld autonómiájának ügyében, de Markó Béla szerint ez alkotmány- és törvényellenes. A térség önállóságát a mostaninál tudatosabb decentralizációval, a székely megyék régiófejlesztési együttműködésével és a gazdasági fejlesztési régiók mostani határainak a megváltoztatásával kell elindítani. – Az előválasztásokkal kapcsolatban jó tapasztalatai vannak az RMDSz-nek és biztató a tény, hogy több ro. politikai alakulat is átvette ezt a módszert. [Krónika, szept. 8.; SzFÚ, szept. 8.] (→ 2004.08.19, 2004.09.01, 2004.09.17)

Borbély László a fejlesztési régiók újratárgyalását javasolta a képviselőház ülésén: a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok és gazdaságilag nagyon fejletlen megyéket vonnak össze, kisebb, rugalmasabb régiókra lenne szükség. [RMSz, szept. 8.]

Az SzNT azt kéri az EP-től, hogy tegye Ro. uniós csatlakozásának feltételévé a Székelyföld autonómiájának törvényerejű szavatolását. Vasile Puşcaş, EU-főtárgyaló, éles hangú sajtónyilatkozatban reagált Csapó I. József előterjesztésére: az SzNT nem veszi figyelembe a csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását; az ilyen felvetések a belpolitika terén zsaroláshoz, a külpolitika terén izgatáshoz hasonlítanak. [Népújság, szept. 8.]

Szász Jenő – elutasítva az RMDSz által felkínált lehetőséget – kijelentette: az MPSz jelöltjei nem kívánnak megméretkezni az RMDSz előválasztásain. A jelöltek vagy független jelöltként próbálkoznak, vagy valamelyik ro. párttal lépnek szövetségre. [HN, szept. 8.]

2004. szeptember 17.

A székelyföldi autonómia ötlete (→ 2004.08.19, 2004.09.01, 2004.09.08) kapcsán Eckstein-Kovács Péter elmondta: az autonómia kérdéséről orsz. vagy regionális szinten lehet beszélni; a regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ui. nincsenek régiók, tehát a szavazásnak nincs jogi háttere. A helyi szavazások kiírásakor a helyhatóságoknak fokozott felelősségük van, ui. olyasmire használnák föl a közpénzt, amire nincs törvényes alap. [Szabadság, szept. 17.]

Pótfelvételi zajlik az EMTE üresen maradt helyeire. [RMSz, szept. 17.]

2004. szeptember 29.

Az Országgyűlés megszavazta a kormányprogramot és miniszterelnökké választotta Gyurcsány Ferencet. [RMSz, szept. 30.] – Az új kormányfő az MSzP és az SzDSz képviselőivel együtt aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését és ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a HTMH felügyelete visszakerüljön az MH-tól a Külügyminisztériumhoz. [Szabadság, okt. 1.]

Márton Árpád, Kelemen Hunor és Garda Dezső közös munkája volt az a törvénytervezet, amely a levéltárak státusát volt hivatva módosítani, ám a tervezetet a PRM nyomására elutasították. A tervezet tk. azt is célozta, hogy a levéltárak felügyeletét és a levéltárosok képzését vegye át a civil szféra, ui. e tevékenységek még mindig a belügy hatáskörébe tartoznak. [RMSz, szept. 29.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását; addig nem lehet népszavazást kiírni, amíg a jelenlegi törvényt nem módosítják. [Szabadság, szept. 29.] (→ 2004.10.02)

2004. október 2.

Ferencz Csaba (SzNT) – Demeter János állítását (→ 2004.09.29) cáfolva – kifejtette: a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendumhoz nem kell módosítani az alkotmányt és a törvényeket; a szavazás elodázását Ferencz az RMDSz taktikázásának nevezte. [Népújság, okt. 2.]

Tőkés László nehezményezte, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén leállították a PKE költségvetési támogatását. Tőkés, a helyzet rendezésére, Gyurcsány Ferenchez fordult és kérte, hogy a m. kormányfő mielőbb találkozzék az erdélyi m. egyházak vezetőivel. [Szabadság, okt. 2.; Népújság, okt. 2.] (→ 2004.10.06)

Szőcs István a szülőföldön boldogulás nehézségeiről írt, s – kolozsvári példákat idézve – a helyzet kilátástalanságát hangsúlyozta; a városban 28 ezer alkalmazottja van a költségvetési intézményeknek, de ebből jó, ha 500 magyart találunk. A bérbe adott 32 ezer m2 kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800-at, melyből csak 300 a magyar. [Szabadság, okt. 2.]



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998