Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: minisztercsere

1993. november 26.

Marin Sorescu, az új művelődési min. letette az esküt. [Szabadság, nov. 30.]

A Mo.-n élő Kincses Előd beadvánnyal fordult a strasbourgi emberi jogok európai bíróságához, mert az ellene indított és be nem fejezett nyomozás miatt nem térhet vissza szülővárosába, Marosvásárhelyre. [Népszabadság, nov. 26.]

1994. március 6.

A miniszterelnök négy tárca vezetőjét cserélte le. A védelmi tárca élére Gh. Tinca került (N. Spiroiu helyett); a belügy új vezetője Doru Ioan Tărăcilă (a régi George Dănescu); igazságügy: Iosif Gavril Chiusbaian (Petre Ninosu helyett); szállításügy: Aurel Novac az új miniszter (Paul Teodoru helyett). Utóbbi két új min. a PUNR embere. – Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást. Corneliu Coposu szerint a csere alkotmányellenes és csak az álcázott kommunista hatalom átmentését szolgálta. Nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelessé váltak C. V. Tudor támadásai (→ 1994.02.25). [RMSz, márc. 8.; MN, márc. 8.] – A CD és a PD képviselőinek közös nyilatkozata szerint újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. [EN, márc. 16.] (→ 1994.08.18)

Moldovában népszavazást tartottak és a résztvevők 90%-a az ország függetlensége mellett voksolt (azaz: elutasították a Ro.-val való egyesülést). Ro.-ban felzúdulással fogadták a hírt, a külügymin. közleménye közvélemény-kutatásnak tartotta az aktust. A moldovai külügymin. a ro. reagálást provokatívnak nevezte. [MH, márc. 8.]

1994. augusztus 18.

Max van der Stoel elutazása előtt még egy rendkívüli találkozót iktatott be Markó Bélával. Listát készítettek azokról a gondokról, amelyeket mindenképpen meg kell oldani az oktatási törvény keretében. [RMSz, aug. 20.]

Ioan Gavra emlékeztette a kormánypártot a legutóbbi bizalmatlansági indítványkor (→ 1994.06.30) kötött megállapodásra [Ştefănescu: 405.], ennek okán a PUNR újabb két (→ 1994.06.30) tárcát kapott a kormányban. Ioan Oancea (földművelésügy) helyett Valeriu Tabără, Andrei Chirică (távközlés) helyett pedig Adrian Turicu lett miniszter. [RMSz, aug. 20.] A mostani változtatással 10 olyan miniszter van, akiknek a kinevezését a parlament nem hagyta jóvá. [Népszabadság, aug. 19.] (→ 1994.03.06)

1994. augusztus 23.

Az EvZ cikkírója szerint a PUNR hangsúlyos jelenléte a kormányban fékezni fogja Ro. európai integrációját. A RomLib szerint a minisztercsere nem történhetett meg Iliescu jóváhagyása nélkül és újabb kormány-átalakításokra kell számítani, mert a PRM és a PSM is bejelentette igényét. [MN, aug. 23.] (→ 1994.08.29)

Tabajdi Csaba fogadta a Ro.-ban amnesztiával szabadult és Mo.-n letelepedni kívánó székely fiatalokat (Vass Kis Előd társait), akiknek beilleszkedésükhöz a HTMH segítséget ígért. [RMSz, aug. 31.]

1995. május 5.

Bárányi Ferenc tervezetet nyújtott be az ún. zászlótörvény módosítására, amely kiiktatná az idegen államok zászlajának kitűzésével kapcsolatos korlátozásokat. Az EU-ban nincsenek ilyen korlátozások – érvelt a képviselő. [RMSz, máj. 6.]

A miniszterelnök javaslatára két új minisztert nevezett ki az államelnök. A kulturális tárcát Marin Sorescutól V. Mărginean vette át, Cristian Ionescu keresk. min. helyébe Petru Crişan lépett. Az új miniszterek párton kívüliek. [Szabadság, máj. 6.]

„Az RMDSz többször is hangsúlyozta, hogy nem a határkérdés a probléma, hanem a jelenlegi határokon túl élő m. közösségek helyzetének rendezése. A megoldást mi az autonómia különböző lehetőségeiben jelöltük meg.” – mondta Markó Béla. – A himnuszról és zászlóról készülő törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: „mi nem tudunk és nem is akarunk lemondani erről”. [Respublika, máj. 5.]

1996. január 19.

A kormányfő javaslatára a PDSR 2 új minisztert jelölt ki a kereskedelmi és az ipari tárca élére. A lemondott tudományos és műszaki fejlesztési min. helyére még nem találták meg az új személyt. [EN, jan. 24.]

1996. augusztus 21.

Az MVSz elfogadhatatlannak tartja az alapszerződést; ezért felkérték a m. kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját és csak olyan alapszerződést kössön meg, amelynek végrehajtását nemzetközi garanciák biztosítják. [MN, aug. 21.]

A KDNP és az MDF elutasította az alapszerződést és a parlament rendkívüli összehívását javasolta. [Népszabadság, aug. 22.]

Gh. Funar leszögezte: pártja nem lesz tagja annak a kormánynak, amely jelenlegi formájában aláírja az alapszerződést. [MH, aug. 22.]

Lemondott Iulian Mincu egészségügyi és Viorel Mărginean műv. min. [Szabadság, aug. 22.] Mincu utóda Daniela Bartoş lett, a műv. tárcát Grigore Zanc (→ 1996.08.14) kapta. [Szabadság, aug. 24.]

1996. szeptember 3.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a ro. fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást (→ 1996.08.27). [RMSz, szept. 5.] (→ 1996.09.05)

N. Văcăroiu javaslatára Iliescu elnök leváltotta a kormány 3 PUNR-s miniszterét: Valeriu Tabără (mezőgazd.), I. G. Chiusbaian (igazságügy), Ovidiu Muntean (távközlés), a helyükbe kinevezett miniszterek (Alexandru Lăpuşan, Ion Predescu, ill. Virgil Popescu) letették az esküt. [Szabadság, szept. 4.]

Az MDF tiltakozott a HTMH és a NEKH tervezett összevonása ellen (→ 1996.08.17). [RMSz, szept. 3.] (→ 1996.09.23, 1996.10.14)

1997. december 2.

Victor Ciorbea átalakította kormányát. Az új miniszterek: Mircea Ciumara (ipari és keresk.); Daniel Dăianu (pénzügy); Ilie Şerbănescu (reformügy); Sorin Frunzăverde (környezetvédelem); Andrei Marga (tanügy; megtartotta rektori posztját is a BBTE-n); Valentin Ionescu (privatizációs min.); Victor Bruckner (egészségügy); Crin Antonescu (sport, ifjúság). Állammin. (kormányfő-helyettesi) rang illeti meg: Gavril Dejeu (belügy-); Adrian Severin (külügy-); M. Ciumara (ipari); Ioan Stoica (igazságügy-); Alexandru Athanasiu (munkaügyi) minisztereket.

Az EMKE közgyűlésén (→ 1997.11.29) a küldöttek nyilatkozatban foglaltak állást a kolozsvári székhelyű m. egyetem ügyében: „úgy ítéljük, hogy az új Ro. demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló BTE jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a m. ny. művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a m. ny orvosképzés megerősítését.” [Táj., dec. 3.]

Az RMDSz ÜE ülésén előkészítették az SzKT és a SzET közös ülésének napirendjét és dokumentumait. [Táj., dec. 3.]

1997. december 23.

Lemondott Adrian Severin külügyminiszter. [MN, dec. 24.] (→ 1997.10.14, 1997.12.29)

1997. december 29.

A két ház együttes ülésén 225:40 arányban elfogadták Andrei Pleşu külügymin. kinevezését. Lemondott Traian Băsescu közlekedési miniszter. Ciorbea kormányfő bejelentette: elfogadja a lemondást és várja a PD-től az utódra vonatkozó javaslatot. [Háromszék, dec. 30.] (→ 1998.01.08)

1998. január 26.

Emil Constantinescu a m. miniszterelnöknek megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Ro.-ban a m. ny. tanulás lehetősége. Az elnök szerint a kormánykoalíciós válság nem lesz hatással az európai integrációra és a ro.–m. kapcsolatokra. [Szabadság, jan. 27.]

Radu Berceanu, a PD alelnöke bejelentette, hogy a PD miniszterei 28-án benyújtják lemondásukat. [BN, jan. 27.]

Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz; fölavatták a szövetség irodáját. Csicsó Antal elnök elmondta: 1997-ben a szervezet a csángóság legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni – a munkanélküliség leküzdésére, az anyanyelvű oktatásra és m. misék tartására keresték a megoldást. [Táj., jan. 26.]

A kormány a földvisszaigénylés határidejét ápr. 3-ig meghosszabbította, ui. lassan halad a szükséges iratok beszerzése. [Szabadság, jan. 27.]

1998. február 2.

A PD öt minisztere benyújtotta lemondólevelét. [Szabadság, febr. 3.] (→ 1998.02.06)

Megkezdődött a parlament tavaszi üléssszaka, megválasztották az állandó elnökséget. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a PUNR súlya. Elutasították Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi és szenátusi PUNR-frakciók vezető posztjait. Titkári tisztségükbe visszaválasztották Kozsokár Gábort (szenátus) és Kovács Csaba Tibort (képviselőház). [Szabadság, febr. 4.]

Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője cáfolta a veszélyként feltüntetett m. tőke térfoglalását. Mo. mintegy 30 millió dollárt fektetett be Ro.-ban, s ennek alapján a külföldiek tőkebefektetési listáján nincs az első húsz között. A Vagyonalap 1998-ban 2700 vállalatot kínál eladásra, összesen 3,6 milliárd $ értékben. [RMSz, febr. 4.]

1998. február 6.

Victor Ciorbea bejelentette a lemondott PD-s miniszterek (→ 1998.02.02) helyett kinevezett tagok listáját – 3 a PNTCD tagja, 2-t a PD nevezett meg. [RMSz, febr. 9.]

1998. szeptember 23.

Gh. Funar utasítására kicserélték Baba Novac szobrának feliratát, a következőre: „Baba Novac, Mihai Viteazu kapitánya, akit szörnyű kínok között a magyarok kivégeztek 1601. február 5-én”. (Nota bene: Baba Novac albán származású martalóc volt, akit gyújtogatásért és fosztogatásért ítéltek halálra a város akkori vezetői.) [RMSz, szept. 26.]

Elnöki rendelettel leváltották Daniel Dăianut, helyette Decebal Traian Remeş lett a pénzügyminiszter. [RMSz, szept. 25.]

Szabó Tibor, a HTMH elnöke erdélyi körútja végén sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy a hivatalban két területet kívánnak hangsúlyosabban kezelni: a h. t. m. szervezetekkel történő folyamatos partneri együttműködést, másfelől a m. közigazgatáson belül a h. t. magyarság problémáinak hatékonyabb megjelenítését. [Szabadság, szept. 24.]

1999. január 21.

A bányászok a Zsil-völgyében áttörték a csendőrtorlaszt, több csendőrt túszul ejtve, majd folytatták az útjukat Râmnicu-Vâlceaig. Lemondott Gavril Dejeu belügymin., rögtön kinevezték az utódját, Constantin Dudu Ionescu védelmi államtitkárt, aki letette az esküt és azonnal leváltotta a csendőrség parancsnokát, Stan Stângaciut és a SPP korábbi vezetőjét, Anghel Andreescu tábornokot nevezte ki helyette. [Szabadság, jan. 22.]

Petre Roman nem pártolja egy önálló m. egyetem létrehozását; szerinte az elkülönülésnek minősülne, amikor Kolozsvárott már működik egy multikulturális egyetem. [Szabadság, jan. 22.]

1999. január 28.

Az RMDSz OpT megvitatta Tokay György lemondó levelét; utóda Eckstein-Kovács Péter. Tokay elmondta: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált megfelelő módon az RMDSz-szel és nem volt olyan jelenléte a kül- és belpolitikában meg a sajtóban, amit elvártak tőle. Hozzátette: Tőkés László már 1997-ben javasolta az ő leváltását, amit 1998-ban megismételt. Tokay végül az emlékezetes „gazemberezés” nyomán (→ 1998.09.30) nyomán döntött úgy, hogy lemond kisebbségi miniszteri posztjáról. [Szabadság, jan. 28.]

Az OpT megfogalmazta az újabb „bányászjárás” tanulságait is: elengedhetetlen külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése, ehhez nemzetközi segítséget kell igénybe venni. „Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges pol. erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében.” A szövetség határozottan támogatja a kormány reformpolitikáját, ennek érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a koalíció pártjai között. [Szabadság, jan. 28.]

H. R. Patapievici válaszolt a „hogyan lehetséges C. V. Tudor szenátor létezése társadalmunkban?” kérdésre: 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a ro. értelmiség zaklatásában, 1989 után pedig az Iliescu–Petre Roman páros élesztette föl, Iliescuék pedig föl is használták. C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. 1993 májusában kiderült: Tudor testőrei a SRI alkalmazottai. 1994. márc. leváltották a SRI néhány tisztjét, mert információkat szivárogtattak ki Tudor hetilapjának; az eltávolított tisztek beléptek a PRM-be. [A Hét, jan. 28.]

1999. január 29.

Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]

Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.]

A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.]

2003. október 21.

Az RMDSz közleményben nyugtázta az alkotmány-referendum sikerét: „a sikeres népszavazás egyértelműen bizonyítja a romániai választópolgárok akaratát a jogállamiság kiteljesítésére, a jogegyenlőség megteremtésére, a demokratikus intézmények reformjára, az ország integrációjának felgyorsítására”. [RMSz, okt. 21.]

A kormányfő menesztette három, korrupciós botrányba keveredett kormánytisztviselőjét. Ezek: Hildegard Puwak (utóda: Vasile Puşcaş), Mircea Beuran (ideigl. helyettese: Ionel Blănculescu), Şerban Mihăilescu (kormányfőtitkár, utóda: Eugen Bejenariu). [Szabadság, okt. 21.; RMSz, okt. 21.] (→ 2003.09.27, 2003.10.04)

Aug. végén mintegy 4,4 millió alkalmazottat tartottak számon, a jegyzett munkanélküliek száma 619 ezer volt. A nyugdíjasok száma 4,56 millió. [Háromszék, okt. 21.]

2004. március 5.

Cristian Diaconescu veszi át Rodica Stănoiu igazságügymin. székét. [RMSz, márc. 5.]


lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998