Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: külhoni tanulmányok (erdélyi fiatalok anyaországi tanintézetekben)

1991. február 23.

A Bolyai Társaság nyilatkozata kedvezőtlennek nevezte az erdélyi fiatalok tömeges méretű magyarországi továbbtanulását.

Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését az EME orvostud. szakosztálya.

1991. június 8.

A Fiatal Fórum a magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutott 1125 erdélyi diák helyzetéről számolt be. A tanintézetekbe bejutott diákok ellátása és létfenntartása csak részben biztosított (ezért nagyrészt a diákok hibáztathatók). Az ügyből politikai ügy lett: az országgyűlési ellenzék támadta a kormányt, hogy miért csábított át annyi diákot.

1992. március 6.

Kolozsvárott ülésezett az OMDSz, melyen oktatási kérdésekkel foglalkoztak. – Másnap a Bolyai Társaság ülésén tovább folytak a megbeszélések (ti. a Bolyai Társaság választmányának 30%-át OMDSz-tagok teszik ki) – főleg a magyarországi és az itthoni oktatás vonzatairól. [Szabadság, márc. 13.]

Moldovában újabb halálos áldozatai voltak a karhatalmi erők és a Dnyeszter Menti Köztársaság fegyveres csapatai közötti összecsapásnak.

1992. április 25.

Marosvásárhelyi ülésén a CD-vel való további együttműködésről döntött az RMDSz OE. Az elnökválasztáson a CD jelöltjét támogatják. Munkabizottságot hoztak létre a Mo.-n tanuló fiatalok helyzetének tanulmányozására (az ottani felsőfokú tanintézetekbe kb. ugyanannyi diák jutott be 1991-ben, mint itthon). [RMSz, ápr. 29.]

Mihály volt király, Pimen metropolita meghívására, az ortodox húsvétra (ápr. 25/27.) Ro.-ba érkezett. Suceaván és a putnai kolostornál járt, majd a fővárosba utazott, ahol több tízezres tömeg fogadta.

1993. szeptember 7.

A PUNR ismertette elképzeléseit egy megalakítandó koalíciós kormányról. Követeléseit 17 pontban foglalta össze, ezek között 4 miniszteri tárca is szerepelt. A javaslatot előterjesztő Ioan Gavra hangsúlyozta: a kormánynak ki kell jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. A kormány válaszút előtt áll: Funar vagy Európa? Ha ugyanis nemet mond a PUNR-nek, elveszíti parlamenti többségét, ha igent mond, akkor Európa rosszallását váltja ki. [MN, szept. 7.]

Adrian Păunescu (PSM) az RMDSz betiltását követelte a parlamentben. Szavait óriási taps követte. [Szabadság, szept. 7.]

Mo. érdekelt Ro. ET-csatlakozásában, ugyanakkor azt is szeretné, ha Ro. garanciákkal támasztaná alá felvételi kérelmét. [PH, szept. 7.]

A Mo.-n tanuló 3000 diákból jó, ha 500 fő hazakerül. ● [Sajnos, még a 100-at sem érte el a hazatérők száma.] A hazai m. ny. oktatás fellendítése érdekében létrehozták a Collegium Transsylvanicum Alapítványt (CTA). Célja a pedagógusok ösztönzése, új tantervek és tankönyvek kidolgozására. [Szabadság, szept. 7.] (→ 1993.09.24)

1993. szeptember 9.

A képviselőházban megvitatták (és elítélték) az RMDSz ET-nek elküldött Memorandumát (→ 1993.08.26). Takács Csaba kifejtette: még nem volt példa, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. [MH, szept. 10.]

Az RTV-ben – a Memorandum ürügyén – vitát szerveztek a politikai lojalitásról. A vitán az ellenzéki pártokat (köztük az RMDSz-t is) tömörítő CD is támadta a dokumentumot, noha annak tartalmáról idejében tájékoztatták a koalíció tagjait. A cikkíró megjegyezte: újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a ro. ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban. [Szabadság, szept. 9.] (→ 1993.09.13)

Az inflációs ráta 1992-ben 210% volt, 1993-ra 190% várható. Az ország gazdaságának 67%-át állami vállalatok képezték, termelésük 1992-hez képest 9-10%-kal, a GDP 7-8%-kal csökkent. Az IMF-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. [Szabadság, szept. 9.] ● [Ellentmond a korábbi közlés adatainak! Vesd össze: 930819.]

1993 nyarán végzett az első, Mo.-n képesítést szerzett tanító-generáció. Kevesen tértek haza Erdélybe, s azoknak is gondjaik voltak oklevelük elismertetése körül.

1993. november 23.

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén elhatározták, hogy önkormányzati konferenciát rendeznek; az Oktatási Tanács átfogó tervet dolgoz ki a Mo.-n tanuló diákok javaslatai alapján. [RMSz, nov. 26.]

Budapestre érkezett Petru Lucinschi, Moldova parlamenti elnöke. Úgy vélte: nincs realitása a Ro.-hoz történő csatlakozásnak. Tárgyalnak a Dnyeszter Menti és a Gagauz Köztársaság helyzetéről, elképzelhető, hogy konföderációs államalakulat jön létre. [MH, nov. 24.]

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1994. február 26.

Elena Lenghel (tanügyminisztériumi felügyelő), Kovászna után Hargita megyében folytatta az iskolák ellenőrzését. Jobbára törvénytelen módszerekhez folyamodott (pl. névelemzés, alternatív tankönyvek kitiltása, személyi jogok megsértése), hogy még nehezebbé tegye a m. oktatás amúgy sem rózsás helyzetét. Az RMDSz megyei és széki választmányai nyilatkozatban tiltakoztak az ellenőrzés tendenciózus mivolta ellen. [RMSz, febr. 26.]

Kibővített vezetőségi ülést tartott a Bolyai Társaság. Arról is döntöttek, hogy magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. [RMSz, márc. 15.]

Csíkszeredában főiskolai távoktatás folyik, magyarországi vendégtanárokkal. Mintegy 500 hallgató vesz részt a mezőgazdasági, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzésben. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. [RMSz, febr. 26.]

1994. október 4.

Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)

A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.]

A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.]

Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.]

1996. június 30.

A külföldi diplomák honosításáról cikkezett Fülöp-Fischer Ildikó. Románia követi ugyan a nemzetközi szabályozást (222/1990. sz. rendelet), de maga a honosítás nehézkes és hosszadalmas művelet. A folyamatot a m. és ro. tanügyi rendszerek közötti különbség is nehezíti. A Mo.-n végzett több száz hallgatóból az eddigiek során 235 végzett kívánt hazatérni, a legtöbben tanító- és óvónőképző főiskolát (70 fő), tanárképző főiskolát (53) vagy egyetemet (9) végeztek, az agrártud. főiskolát 34-en fejezték be. [Szövetség, 6.sz.]

1997. április 23.

Anton Ionescu (PNL) felmérése szerint az építészeti tanszék m. anyanyelvű diákjai nem akarnak magyarul tanulni, mert akkor tanulmányaik befejeztével nem találnak állást. A hallgatóknak ezek szerint fogalmuk sincs, hogy az EU szabad munkaerőpiacán a szakmájukat több nyelven ismerő szakemberek árfolyama magasabb – vonta le a következtetést a liberális politikus. [Szabadság, ápr. 23.]

Ez idő szerint 2500 diák tanul Mo.-n, közülük kb. 1000 tanulmányi ösztöndíjas, 1200-an pedig alapítványi segítséggel végzik tanulmányaikat. Béres András elmondta: aggodalommal tölti el, hogy a diplomák elismerése késik, így a diákok hazatérésének kicsi az esélye. [Szabadság, ápr. 23.]

Czédly József szerint komoly törvénykezési segítségre lenne szükség a jelenlegi közigazgatási helyzet megváltoztatására. [Szabadság, ápr. 23.]

1998. február 24.

Ion Diaconescu nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a parlament leszavazza a kormányt, akkor lecserélik a kormányfőt. [Szabadság, márc. 25.]

Ősztől Csíkszeredában hároméves m. ny. főiskola indul, gyakorlati gazdasági szakemberek képzésére. [RMSz, febr. 24.]

Mintegy 90, Mo.-n tanárképző főiskolákon diplomát szerzett végzős jelentkezett különbözeti vizsgára, de alig 40-nek sikerült a tesztje. Béres András államtitkár közbenjárására a tanítóknak ezután Marosvásárhelyen kell vizsgát tenniük, magyarul. A diplomák honosítására aláírták az egyezményt, azonban annak parlamenti ratifikációja még várat magára. [RMSz, febr. 24.]

1999. január 19.

Fülöp-Fischer Ildikó az Erdélyi M. Ösztöndíjtanácsról elmondta: évente mintegy 20 ösztöndíjat hirdetnek meg magyarországi teljes képzésre, de csak hiányszakokon; részképzésre 400 hallgatónak biztosítanak ösztöndíjat. [RMSz, jan. 19.]

Az ekvivalencia-törvény nyomán 254 Mo.-n szerzett diplomából 121-et honosítottak már. [Népújság, jan. 19.]

2000. január 22.

Rövid megbeszélést folytatott egy bulgáriai találkozón a ro. és a m. kormányfő. Mugur Isărescu meghívta Orbán Viktort Bukarestbe. [Népújság, jan. 24.]

A m. kormány – elemezve a Mo.-n tanuló h. t. m. diákokkal kapcsolatos politikáját – arra a következtetésre jutott, hogy a jövőben csökkentik a m. ösztöndíjak számát, ehelyett inkább az otthoni oktatást támogatják. [RMSz, jan. 22.]

2000. február 29.

Kerekes Károly a képviselőházban pol. nyilatkozatban ítélte el a VR évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásait, amelyek semmiben sem különböznek a 10 évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Az európai integrációt gátoló megnyilvánulásokkal szemben nem maradhat közömbös a politikai elit. [Táj., febr. 29.]

Debrecenben a h. t. m. diákok magyarországi jelenlétéről és oktatásáról tartottak fórumot; a m. állam abban a reményben támogatja a h. t. m. diákok oktatását, hogy azok szülőföldjükön kamatoztatják majd a tudásukat, de 90%-uk az anyaországban marad az oklevél megszerzése után. [SzFÚ, febr. 29.]

2000. március 9.

A Securitate irattárát vizsgáló bizottság (CNSAS) m. tagját az RMDSz jelölte, Csendes László, zeneakadémiai tanár, evangélikus presbiter személyében. [SzFÚ, márc. 9.]

Romica Tomescu, a ciánszennyeződéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a Szamos és Tisza hazai szakaszán 10-15 haltetemet találtak, a „balesetet a m. sajtó nagyította föl, s a történteket politikai spekulációra használták föl”. [Szabadság, márc. 9.]

„Magamra maradtam a famaffia elleni harcban” – panaszolta Garda Dezső képviselő. Miután rámutatott a Hargita megyei erdészet vétkességére a széldöntések becsléseit és a fokozott kitermelést illetően, ketten is perbe hívták, noha egy képviselőt az immunitás megszűntével sem lehet perelni a munkájából eredő kérdésekért. [RMSz, márc. 9.]

A Mo.-n végzett diplomások hazatérésének ösztönzésére „hazatérési ösztöndíjat” alapított a m. oktatási szaktárca. [RMSz, márc. 9.]

Március közepétől 8 moldovai megye, a hajdani Nagy-Románia lakosai kérhetik a ro. állampolgárság visszaadását, annak ellenére, hogy Moldova nem ismeri el a kettős állampolgárságot. [HN, márc. 9.; RMSz, márc. 10.]

2000. március 23.

Ha a ro. hatóságok megszigorítják határaik védelmét, akkor esélye van annak, hogy az EU még 2000-ben eltörölje a vízumkényszert a románokkal szemben. [Szabadság, márc. 23.]

Katona Kálmán Hágában, a Vízügyi Világfórumon ismertette a m. álláspontot a Tiszát ért szennyeződésről. [Szabadság, márc. 23.]

Kolozsvárott megbeszélést tartottak az RMDSz okt. szakemberei, s előkészítették a hónap végén sorrakerülő Kárpát-medencei okt. konferencia anyagát. Mo.-n közel 5000 erdélyi diák tanul (⅔ rész középiskolás és ⅓ rész egyetemi hallgató), ez a szám aggasztóan nagy, tekintve, hogy a végzősök döntő hányada nem tér haza. [NyJ, márc. 24.]

2001. július 31.

A bukaresti lapok az Orbán–Năstase találkozó eredménytelenségéről cikkeztek. [Szabadság, júl. 31.]

Ro. semmiképp nem tudja elfogadni a h. t. m.-ról szóló törvény Ro. területén való alkalmazását – fejtette ki a ro. kormányfő. „Nem akarunk kísérleti terep lenni azok számára, akik még mindig revizionista eszméket emlegetnek.” Határozottan elutasította azt, hogy Tőkés László „adjon leckét toleranciából, és ő magyarázza meg, hogy mit nem tettek meg Ro.-ban.” [Szabadság, júl. 31.]

Számos erdélyi fiatal végzi a középiskolát Mo.-n, de ezzel kizárja magát abból, hogy a ro. felsőoktatásban ösztöndíjat kaphasson, ui. létezik egy olyan intézkedés, amely ezt megtiltja. [RMSz, júl. 31.]

2001. október 13.

Pálinkás József ígérete szerint meg fogják vizsgálni, mi áll annak a híresztelésnek a hátterében, miszerint a határmenti helységekből Mo.-i iskolákba csalogatják a m. diákokat. [Szabadság, okt. 13.]


lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998