Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kisebbségvédelmi keretegyezmény (ET)

1994. november 10.

A képviselőház elfogadta a PUNR által beterjesztett Btk.-változtatást. 6–36 hónap közötti börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. Székely Ervin elmondta, hogy ha a szenátus is elfogadja ezt a korlátozó paragrafust, akkor az RMDSz az alkotmánybírósághoz fordul. – Tokay György aggasztónak nevezte a másik (szintén megszavazott) módosítást is, amely szabadságvesztést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”. A ködös megfogalmazás a Ceauşescu-idők törvényeit idézi. [MH, nov. 11.]

Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága, Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Daniel Tarschys főtitkár elmondta, hogy az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségek jogait illető vállalások teljesítését. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.11.16)

Valentin Gabrielescu, parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság elnöke a forradalom 5. évfordulójára ígérte a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt is. [ÚM, nov. 10.]

Frunda György Rómában részt vett az ET jogi bizottsága ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Jansson raportőrök jelentése, akik megállapították, hogy Ro. még nem teljesítette a vállalásokat. [RMSz, nov. 10.]

1994. november 16.

Az RMDSz sajtóértekezletén tisztázták: az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény (→ 1991.11.10) előírásai nem ajánlás jellegűek, hanem kötelező érvényűek. [RMSz, nov. 18.] (→ 1994.12.03)

Gabriel Andreescu, Renate Weber és Valentin Stan újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSz követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. Andreescu elmondta: az RMDSz tervezete túlzottan etnocentrikus, tervezetüket a parlament sohasem fogadná el; a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát sem. Az önálló egyetem és a teljes körű nyelvhasználat viszont megilleti a magyarságot. [EN, nov. 16.] (→ 1994.12.23)

A PNTCD sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő elutasított minden, a nemzetállam egységét veszélyeztető törekvést; Valentin Gabrielescu szerint elfogadhatatlan a m. egyetem és a helyi autonómia. [ÚM, nov. 16.]

1994. december 4.

Iliescu elnök és Meleşcanu külügymin. Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az EBEÉ államfőinek csúcstalálkozóján. Első nap Iliescu Horn Gyulával tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a két ország kapcsolata nem konfliktusos természetű; az alapszerződés vonatkozásában még bizonyos problémák vannak. Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvű oktatás kérdését. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az ET nemzeti kisebbségekről szóló okmányát (→ 1994.11.10) a két ország az elsők között írná alá. [RMSz, dec. 7.]

1994. december 12.

Az ET kisebbségvédelmi keretegyezményéből (→ 1994.11.10) francia követelésre ki kellett hagyni a nemzeti kisebbségek definícióját, a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi okmányának jóváhagyását Csehország és Szlovákia meghiúsította, tehát a jelenlegi nemzetközi intézményrendszer működésképtelen. Szövetséges nélkül nincs esélyünk, a románokkal kell egyezkednünk – hangsúlyozta Bíró Béla. [MH, dec. 12.]

1995. január 31.

Frunda György az ET különböző fórumain bemutatta a ro. politikai diverzió dokumentumait. – Az ET parlamenti közgyűlésén bírálták az elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményt: gyenge a szövegezése, nem elég szigorú a végrehajtási mechanizmusa. [RMSz, febr. 2.]

1995. február 1.

A ro. és m. külügymin. Strasbourgban aláírta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét. [RMSz, febr. 3.] (→ 1995.05.11) – Az RMDSz visszalépésnek tekinti az egyezményt az ET 1201-es ajánlásához képest, mert hiányzik belőle az autonóm intézmények létrehozásának joga és nem határozza meg a kisebbség fogalmát. [MH, febr. 2.] – Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró számára. [Háromszék, febr. 4.] (→ 1995.03.21, 1995.03.24, 1995.04.18)

Az SzKT ÁB nyilatkozata leszögezte: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába avatkozik be, amikor a két éve működő SzKT megszüntetésére törekszik. [Táj., febr. 6.]

Hatályba lépett az EU társulási szerződése Ro.-val, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. Iliescu az ország győzelmének nevezte az eseményt. [RMSz, febr. 3.]

1995. március 14.

T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]

Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások.

A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31)

Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.]

1995. március 21.

A szenátus ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét (→ 1995.02.01). A hozzászólók nagy többsége támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Ro. számára. [ÚM, márc. 22.]

T. Meleşcanu szerint jó pont lett volna Ro. számára Párizsban aláírni az alapszerződést, de nem tartja elfogadhatónak az etnikai alapú területi autonómiát. [ÚM, márc. 22.]

A horvát–m. alapszerződés végleges változatát egyeztették Budapesten. A szerződésbe fölvették az ET 1201-es ajánlását.

1995. április 18.

A képviselőház ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet Strasbourgban írt alá Mo. és Ro. képviselője (→ 1995.02.01). Az RMDSz- frakció nevében Zsigmond László szólalt föl, aki kifejtette: a szövetség támogatja a dokumentum elfogadását, de ezt minimális követelményrendszernek tekinti. [RMSz, ápr. 22.]

1995. május 11.

T. Meleşcanu Strasbourgban benyújtotta a ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezményt. [RMSz, máj. 13.] (→ 1995.02.01)

Zárt ajtók mögött tanácskoztak a PDSR és a PUNR vezetői. A PUNR újabb tisztségeket kért a kormány második és harmadik vonalában. [ÚM, máj. 12.]

Megnyílt az értéktőzsde Ro.-ban, ez az egyik előfeltétele a Világbank és az IMF hitelnyújtásainak. [MH, máj. 11.]

1996. március 8.

Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]

A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.]

A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15)

Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.]

1996. április 1.

Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)

Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.]

1996. április 9.

Borbély László felhívta a figyelmet a ro. politikusok ellentmondásos logikájára: Meleşcanu arra hivatkozik, hogy a kisebbségi keretegyezmény nem érvényes (→ 1996.04.01), Iliescu elnök ugyanakkor azzal veti el a kisebbségi törvény szükségességét, hogy Ro. aláírta a keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvény jóváhagyását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az egyházak vezetői 1990-ben terjesztettek a kormány elé? – tette föl a kérdést a képviselő. [Táj., ápr. 9.; bővebben lásd: Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között c. írást, Szabadság, ápr. 13.] (→ 1996.05.31)

Gh. Tinca védelmi min. ismételten elutasította az RMDSz kifogásait a Hargita és Kovászna megyében állomásozó „néhány katonai egység” miatt; szerinte azok nem változtatják meg a tartomány etnikai összetételét. [MH, ápr. 9.]

Becslések szerint Ro.-ból egymillió állampolgár tartózkodik külföldön, illegális munkavállalás céljából. [UH, ápr. 9.]

1996. május 31.

Frunda György elmondta: a kisebbségi kérdés európai megítélése sokat változott 1990 után, azt már önálló emberjogi problémaként kezelik. Sikerült elérni, hogy kisebbségi ügyekben az ET ne csak a kormányokkal, hanem a kisebbségi szervezetek képviselőivel is tárgyaljon. Szerinte az ellenőrzés lehet a garancia arra, hogy Ro. is betartsa a szerződéseket. Meleşcanu csúsztatott, amikor a kisebbségi keretegyezmény érvénytelenségéről (→ 1996.04.01, 1996.04.09) beszélt, ui. az egyezmény az aláírás pillanatában kötelezővé válik az aláíró számára és nem függ attól, hogy még ki írta alá. Az országot „egy intoleráns, xenofób és nemzetiségellenes kormánykoalíció vezeti”. [RMSz, máj. 31.]

1996. június 28.

Az ET parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségi jogok védelméről. A jelentés támogatja az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumokat, köztük a sokat vitatott 1201-es ajánlást is. Felszólalásában Frunda György hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, amelyet a Velencei Bizottság adott az ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. A Bindig-jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának. A közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, gyakorlatba ültetése azonban kétséges – vélte a Curentul c. lap –, mert maximalista követelményeket támaszt. [RMSz, jún. 28.]

Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázárt, ezért lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. A helyét Török Ernő foglalta el. Neményi József Nándor is lemondott képviselői mandátumáról, mert őt a Versenytanács tagjává választották. [Táj., jún. 28.]

1996. november 22.

Alakuló ülését tartotta a parlament. A szenátusi csoport elnöknek választotta Verestóy Attilát, alelnöknek Seres Dénest, titkárnak Puskás Bálintot, a szenátus állandó bürójába pedig Kozsokár Gábort javasolták. [Táj., nov. 22.]

A régi kormánnyal együtt távozott a Vocea României c. napilap, mert az új kormánytól nem kap támogatást. [RMSz, nov. 22.]

Moldova Köztársaság Strasbourgban ratifikálta a kisebbségek védelméről szóló egyezményt. Az egyezménynek akkor lesz jogi érvénye, ha 12 ország aláírja. [RMSz, nov. 22.]

1997. szeptember 24.

Újabb 3 állam aláírásával összegyűlt a szükséges 12 aláírás és így életbe lépett az ET kisebbségvédelmi keretegyezménye. [ÚM, szept. 24.]

1998. február 1.

Az 1996 óta eltelt időszakban a ro. pol. erők „egyfelől semlegesítették az RMDSz-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Ro.-ról” – fejtette ki Tőkés László – ehhez képest még mindig eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, amelyek „még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek”. Az „RMDSz szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és a ro.–m. viszony alakításába.” [RMSz, febr. 3.]

Hatályba lépett az ET nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 157. számot viselő keretegyezménye. Ez az első nemzetközi jogi érvénnyel bíró multilaterális dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek védelmét célozza. A Keretegyezmény csak elveket és nem jogokat fogalmaz meg, s így az államok számára tág teret biztosít az elvek megvalósításához. A Keretegyezményt az ET tagállamai részére 1995 februárjában nyitották meg aláírásra, az első nap 21 állam írta alá, utóbb további 9 ország képviselői. A rendelkezések szerint az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha 12 tagállam kifejezte egyetértését, hogy kötelezőnek tekinti azt magára nézve. A ratifikáció hosszadalmas volt, ezért csak 3 év múlva jutottak odáig, hogy az egyezmény hatályba léphessen. A preambulum szerint a részes államok elhatározták, hogy „saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését”, ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Elismerik, hogy a kisebbségek védelme az európai béke és stabilitás eleme. Kijelentik, hogy a pluralista és valóban demokratikus társadalmaknak olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek biztosítják a kisebbségek identitásának kifejezését, megőrzését és fejlesztését, továbbá kifejezik törekvésüket, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása legyen. Az egyezmény kimondja az identitás szabad megválasztásának elvét, valamint azt, hogy az egyezménybe foglalt elvekből fakadó jogok és szabadságok mind egyénileg, mind másokkal közösségben gyakorolhatók. Explicite nem szerepelnek kollektív jogok, de a szöveg egyértelművé teszik, hogy az egyezmény elismeri a kollektív érdeket. A részes államok a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítására, hatékony védelmük előmozdítására vállalnak kötelezettséget. Alapelvek: egyenlőség a törvény előtt és a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életben; az asszimiláció tilalma, a népességarányok megváltoztatásától való tartózkodás; az identitás lényegi elemeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása; a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében; erőszakos fenyegetések elleni védelem. Továbbá: a kisebbségi nyelv használatának joga a mindennapi életben, a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatban; a család- és utónév kisebbségi nyelven történő használatának és hivatalos elismerésének joga; kisebbségi nyelven írott magánjellegű feliratok valamint helység- és utcanevek elhelyezésének a joga. Az egyezmény biztosítja a kisebbségi nyelven való oktatás jogát, a tanárképzést, tankönyvekhez való jutást, az esélyegyenlőség biztosítását stb. [RMSz, febr. 4.]

1998. november 24.

Gavril Dejeu (PNTCD) pártja szatmárnémeti gyűlésén szólalt föl, ahol elmondta: a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van saját erőből bármilyen oktatási formát létrehozni, de semmi sem írja elő, hogy az államnak kötelező lenne állami oktatási intézményeket létrehoznia a kisebbségeknek. [Szabadság, nov. 24.]

1999. február 2.

Rosszhiszeműen fogadta a közvélemény Frunda György szenátornak azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc-bizottság létrehozását célozta. A pártok tiltakoztak és Ro. monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSz-t. Ennek kapcsán Frunda elmondta: a javaslatot még szeptemberben tette, de csak most került sorra. A bizottság létrehozása nem románellenes és nem célozza a monitorizálás újraindítását; a testület felleltározná az országok kisebbségi problémáit és kötelezné a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Szabadság, febr. 2.]

Az 1998-as év szomorú rekordjai: az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség 10,6% lett. [Sajtóf., febr. 2.] – Az össztermelés 5,5%-kal csökkent; az országnak 1999-ben 2,8 milliárd $ adósságot kell törlesztenie. [Szabadság, febr. 10.]



lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998