Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kisebbségügyi konferencia / szeminárium / tanácskozás / kollokvium / fórum / konzultáció kisebbségi szervezetekkel

1991. július 19.

A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak az alkotmánytervezetről és 10 cikkely esetében javasoltak módosítást. [Szabadság, júl. 19.]

Genfben elfogadták az EBEÉ kisebbségi konferenciájának záródokumentumát. A zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. A dokumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. – A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. [Szabadság, júl. 20., aug. 2.]

Botrányba fulladt a privatizációs törvény vitája. Több párt képviselői is kivonultak a teremből.

1991. augusztus 7.

A FSN nyilatkozata elutasította az RMDSz indítványát (→ 1991.07.06), hogy országos kerekasztal-értekezletet rendezzenek a kisebbségek ügyében. [Szabadság, aug. 9.; RMSz, aug. 10.]

Az RMCsSz körüli bonyodalmakról cikkezett az RMSz. [Cserkészmúlt, cserkészjövő Romániában. RMSz, aug. 7.] (→ 1991.06.27; 1992.05.04)

1994. március 2.

Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]

Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.]

1994. március 19.

Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]

Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.]

Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]

1994. szeptember 15.

Bukarestben, a PER finaszírozásában Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel nemzetközi kollokvium kezdődött. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómia-törekvéseknek, kalandor jellegűnek nevezve azokat. Szerinte az önrendelkezés nem európai megoldás és elszigetelődéshez vezet. – Gunnar Jansson elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és a kisebbség között, ott a kormány, a hatalom a hibás. – Markó Béla szerint az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Anakronizmus nemzetállamról beszélni, amikor az ország lakosságának 10%-át más nemzetek kisebbségei adják. – Ioan Coja (VR) szerint egyes kisebbségekben lehet bízni, a magyarokban nem. [RMSz, szept. 16., 20.; MN, szept. 17.; EN, szept. 28.] – Nagy visszhangot keltett és cáfolatok sorát váltotta ki Mircea Pascu (védelmi államtitkár) beszéde, aki tk. elmondta, hogy a hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira. Markó Béla szerint példátlan dolog erőszakos ellenlépésekről szónokolni, amikor a kisebbségek kizárólag békés eszközökkel próbálják érvényesíteni az érdekeiket. [MN, szept. 19.] A hadsereg sajtóirodája cáfolta a terv létét; a bukaresti újságok a hírügynökségi jelentést hibáztatták; a Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó sajtóosztályt, de azok elzárkóztak a válaszadástól. [Népszabadság, szept. 20.; RMSz, szept. 20.] – Mircea Pascu utólag csak elméleti fejtegetésnek nevezte a mondottakat. [RMSz, szept. 21.] – Iliescu elnök tagadta a terv meglétét. [MN, szept. 23.] (→ 1994.10.26)

A romániai magyarság jeles képviselői felhívással fordultak Erdély és a világ magyarságához, hogy teremtsenek bankhálózatot Erdélyben. Az ismertetéshez az RMSz hozzátette: sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. [RMSz, szept. 17.]

1995. május 20.

Kolozsvárott tartotta rendes évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök beszéde az erdélyi m. tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár jelentése szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő (ebből 652 egyetemista). [HN, máj. 23., máj. 26.]

Budapesten véget ért az MH, a HTMH és a PER által rendezett kétnapos konferencia. A tanácskozás arra kereste a választ: „Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, ill. ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?” Allen Kassoff, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. [RMSz, máj. 22.]

Az ESzC elnöke (Szőcs Géza) és intézője (Tar Károly) jelenlétében megalakult az ESzC kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete, elnökké Pillich Lászlót választották. [Szabadság, máj. 23.]

1995. november 10.

Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. – Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. – Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Ro.-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.]

1995. november 11.

A Vocea României Az igazi veszély Erdélyben c. vezércikket szentelt a budapesti kisebbségi konferenciának. A cikk Nagy-Magyarország visszaállítását sejteti a m. politika és az utódállamok m. érdekvédelmi szövetségeinek aktivitása mögött, ugyanakkor hangsúlyozta: „sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja”. A cikk hangnemét az alábbi idézet is jellemzi: „ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való alakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne”. [ÚM, nov. 13.]

Súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Corneliu Coposu, a parasztpárt (PNTCD) elnöke. [Népszabadság, nov. 13.] (→ 1996.01.22)

Az ET regionális és helyhatósági kongresszusa elmarasztalta Ro.-t, ezúttal az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásáért és az ellenzéki polgármesterek felfüggesztéséért (→ 1995.05.17, 1995.07.13). A ro. küldöttség vezetője visszautasította a bírálatot, mert szerinte Ro.-t semmilyen nemzetközi vállalás nem köti e téren. [MH, nov. 11.] (→ 1996.03.02)

1996. január 16.

Az RMSz közzétette Tőkés László levelét (→ 1996.01.14), amelyben az RMDSz tb. elnöke új cikkely beiktatását javasolta a megbékélési nyilatkozatba. E cikkely kimondaná, hogy a felek a megbékélés elengedhetetlen feltételének tartják a ro. többség és a m. kisebbség megbékélését is, ennek érdekében szorgalmazzák egy kerekasztal összehívását és a „ro.–romániai m. egyezség” megkötését. [RMSz, jan. 16.] (→ 1996.01.25, 1996.02.10)

A ro. sajtó elismerő hangon írt a székelyudvarhelyi SzKT-ülés hangvételéről és döntéseiről. A „toleráns szárny” győzelmeként írtak arról, hogy az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől, s hogy a Csapó-féle autonómiatervezet megvitatását későbbre halasztották. [MN, jan. 17.]

1996. március 21.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OpT, ahol tk. megvitatták a Tőkés–Markó ellentétet is. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSz helyzetét. Az OpT bizalmáról biztosította az RMDSz szövetségi elnökét. A felelősség „mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét”. [Táj., márc. 22.]

Râmnicu Vâlceán megalakult az RMDSz megyei szervezete; ideiglenes eln.: Lázár Rozália Zelma. (A megyében száznál több m. család él.) Az ÜE részéről Boros János és Dáné Tibor Kálmán tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről és célkitűzéseiről. [Szabadság, márc. 21.]

Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében – A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Ro.-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.]

1996. április 10.

Egy NATO-n kívüli regionális katonai szövetségre lesz szükség, ha az oroszországi választásokon a Zjuganov vezette kommunisták kerülnek hatalomra, nyilatkozta Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök. A lehetséges tömb tagjaiként az egykori Varsói Szerződés bizonyos tagállamait, valamint a Szovjetunióról levált utódállamokat képzeli el. [Népszabadság, ápr. 10.] (→ 1996.04.18)

A PDSR A ro. parlamenti pártok és a kisebbségek címmel szervezett szemináriumot. Năstase előadásában azt fejtegette, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert a különböző törvények intézkednek a kisebbségek védelméről. A résztvevők többsége elvetette ezt az álláspontot és a kisebbségi törvény mellett foglalt állást. [Népújság, ápr. 12.] (→ 1996.04.18)

1996. április 18.

Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]

Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.]

Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.]

Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.]

1996. május 4.

Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]

Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.]

A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.]

Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10)

1996. május 17.

A FUEV-kongresszus munkálatain a hazai kisebbségek helyzetéről ellentmondó képet mutattak be a kormány képviselői és az RMDSz vezetői. Markó Béla és Tőkés László úgy értékelte a tanácskozás Ro.-ban történt megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzedelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik a harc. Béres András az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Markó Attila bemutatta az RMDSz autonómia-elképzelését. – Markó Béla elmondta: a kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk, hogy a kongresszus egyik kommunikációs nyelve a m. legyen, ám a ro. kormányküldöttség ezt műszaki nehézségekre hivatkozva elvetette; Markó magyarul mondta el a beszédét, amelyet tolmács fordított. [Szabadság, máj. 17.; Táj., máj. 20.]

Szatmárnémetiben – Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján – 3. alkalommal rendezték meg a Jakabffy-napokat. A résztvevők Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere c. előadás-sorozatot hallgattak meg, külföldi és hazai előadóktól. [RMSz, máj. 22.]

1996. október 20.

Tőkés László az Aland-szigeteken tartott kisebbségi konferencián a romániai helyzetet ismertette. Rámutatott az erőltetett asszimiláció, a betelepítések következményeire és arra, hogy 1989 óta nem történt érdembeni változás. A közösségi jogok kivívásának egyetlen módja az autonómia. [Népújság, okt. 24.]

Szatmárnémetiben befejeződött a KLMT kétnapos konferenciája. A résztvevők felhívást adtak ki, kérve a helyhatóságokat, írják össze a műemlékek listáját. [BN, okt. 29.]

1996. november 23.

Bukarestben megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. Markó Béla elmondta: az RMDSz miniszteri szinten vesz részt az új kormányban; államtitkári posztokat igényelt az oktatási és kulturális tárcánál, szorgalmazza a kisebbségekkel foglalkozó kormánystruktúra felállítását. [RMSz, nov. 25.]

Bécsben nemzetközi szemináriumot tartottak a kisebbségi oktatásról, ahol részt vett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa is. Az RMDSz-t Borbély László képviselte, aki felszólalásában kifejtette: a jelenlegi törvény nem ad kielégítő megoldást. [Táj., nov. 25.]

Oliviu Gherman (PDSR) lemondott pártelnöki tisztéről és átengedte azt Ion Iliescunak. [RMSz, nov. 23.]

Kolozsvárott, az egyesület rendes évi közgyűlésén kiosztották az EMKE díjait. A tanácskozás napirendjén a m. kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája és ellátottsága szerepelt. A helyzet jellemzésére egyetlen adat: az elnöki palota védelmére többet irányoznak elő, mint a kulturális intézmények támogatására. [Háromszék, nov. 26.]

Megünnepelték a 75 éves R. M. Dalosszövetséget. [Szabadság, nov. 55.]

1997. január 16.

Markó Béla, az Akadémia által szervezett konferencián az RMDSz autonómia-politikájáról értekezett. Szerinte a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani; az RMDSz által szorgalmazott autonómia fogalma feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Bedros Horasangian, a konferencia moderátora úgy vélte, két komplexust kell legyőzni: a magyarok a felsőbbrendűségit, a románok az alsóbbrendűségit. [RMSz, jan. 16.]

Tőkés László Bécsben kijelentette: elsietett volt a ro.–m. alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a m. kormány Iliescut támogatta. Tőkés elvben támogatta az RMDSz részvételét a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, „mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSz a kormánykoalíción”. [RMSz, jan. 16.] (→ 1997.01.25)

Ro. küldöttség járt a Vatikánban, de csak Angelo Sodano bíborossal tárgyaltak. Teoctist pátriárka továbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. [RMSz, jan. 16.]

A HTMH-ból leköszönő Lábody László (→ 1996.12.13) elmondta: a hivatal nem politizál, feladata a közösségek önszerveződésének elősegítése, a gazdasági együttműködés támogatása. [MN, jan. 16.]

1997. október 20.

Horn Gyula hivatalos látogatásra Ro.-ba érkezett, s a kormányfővel való találkozón elmondta: „Az Ön kormánya több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat.” Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében. [Szabadság, okt. 21.]

A szenátus ülésén a tanügyi biz. elnöke, Pruteanu szenátor (PNTCD) beszámolt a Kovászna és Hargita megyében tett látogatása során szerzett tapasztalatokról. Olyan képtelen dolgokat is állított, hogy a helybeli ro. tanárok helyzete bizonytalan, sokan „becsomagolt bőröndökkel” várják a fejleményeket. Verestóy Attila válaszában hangsúlyozta, hogy ilyen képtelenségeket hét év óta hallani a nacionalista oldalról. A statisztikai adatok ellent mondanak az ilyen állításoknak, Hargita megyében a 15%-nyi ro. lakosság adja a vezető tisztségviselők 30%-át. Hajdú Gábor szerint Pruteanu egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. [Táj., okt. 22.]

Ünnepi rendezvénysorozat színhelye volt a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll., melynek során fölavatták a második alapítóként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. A rendezvénysorozat tud. ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, népi és hivatásos művészek bemutatóit, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. [Táj., okt. 20.]

A temesvári Diaszpóra Alapítvány nemzetközi konferenciát rendezett a Bánság etnikumközi kapcsolatairól. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György kijelentése, aki szerint valódi demokráciában nincs is szükség kollektív jogokra és területi autonómiára; a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. [RMSz, okt. 23.]

1998. május 20.

Takács Csaba, Pécsi Ferenc és Szatmári Tibor részt vettek a FUEV prágai kongresszusán, ahol az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről tanácskoztak. [Táj., máj. 20.]

A CMN oktatási biz. ülésén az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek honosítását tárgyalták meg. A jelenlevők egyöntetűen a honosítási eljárás egyszerűsítését kérték. Kötő József azt kérte Andrei Marga miniszterelnöktől, hogy a két ország minél előbb kösse meg az ekvivalencia-egyezményt. [Táj., máj. 21.]

Borbély Imre – az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán – kifejtette, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a m. állampolgárság automatikus kiterjesztésére. Borbély Imre szerint Kovács László érvelésében még a kommunista örökség munkál akkor, amikor különböző ürügyekkel elveti a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. [Szabadság, máj. 20.]

2000. március 22.

Bukarestben, a parlamentben a nemzeti kisebbségekről szóló szeminárium kezdődött, ahol tk. a kisebbségi törvénytervezetet is megtárgyalták. Az általános vitában felszólalt Eckstein-Kovács Péter és Gabriel Andreescu (Helsinki Bizottság) is. [NyJ, márc. 22.]

Varga Attila, aki Budapesten részt vett a h. t. m. ügyében folytatott tanácskozáson, elmondta, hogy a státustörvénynek csupán az alapelveit tárgyalták meg. A legkényesebb kérdés: ki számít h. t. m.-nak? [Szabadság, márc. 22.]

Több értelmiségi nyílt levélben tiltakozott a Bardóczy Csaba ellen hozott ítélet miatt. A csereháti épületbe való behatolás miatt (→ 1998.02.23) 2 évre ítélték, 4 év felfüggesztéssel. [HN, márc. 22.] (→ 2000.04.12)

Rendszerint ott létezik m. önszerveződés, ahol akad egy-egy lelkes ember, aki föl tudja vállalni közössége dolgait. Balázs Bécsi Attila Szamosújváron évekkel ezelőtt megalapította a Téka Alapítványt, azóta a helyi magyarság a Téka székházában szokott összegyűlni. Minden évben széles körű ifj. néptánctalálkozókat szerveznek. [Szabadság, márc. 22.]



lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998