Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 198 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 181-198
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kapcsolat, Ro.–Magyarország / ro.–magyar

1990. július 26.

Budapestre látogatott Romulus Neagu külügyi államtitkár és Szokai Imrével tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Szokai elmondta, hogy Mo. számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, ill. az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSz igényét a m. oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A ro. fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus megnyitását.

1990. szeptember 2.

A hét végére 300 ro. családot láttak vendégül budapesti m. családok, a ro.–m. barátság erősítését szolgálva. [MTI]

1990. szeptember 7.

Iliescu elnök búcsúlátogatáson fogadta Szűcs Pál, távozó m. nagykövetet. Iliescu kijelentette, hogy lépéseket kell tenni a két ország közötti feszültségek kiküszöbölésére, ezért kész találkozni Göncz Árpád köztársasági elnökkel. (→ 1990.10.15)

Szőcs Géza-interjút közölt a Valóság. A szenátor szerint Király Károly inkább a FSN-hez közelítő politikát folytat, úgy véli, hogy részt kell venni az állam vezetésében, de az RMDSz – látva a kialakított körülményeket – erre nem hajlandó. Király Károlynak joga van Nemzetiségi Ligát alapítani (→ 1990.07.31), de ezt nem lehet egyedüli szervezési formának tekinteni.

1990. október 5.

A Kolozsvárott ülésező OV elfogadta Az RMDSz a demokratikus Romániáért – Elvek és elvárások programcsomag tervezetét. (→ 1991.03.02)

A m. Külügymin. szóbeli jegyzéket intézett Ro. budapesti nagykövetségéhez. A jegyzék a ro. sajtó gyűlöletet szító írásai ellen tiltakozott, melyek a magyarok, zsidók, cigányok ellen irányulnak. A România Mare fasiszta színezetű cikkeket közöl. Ro. megtűri egyes fasiszta, sovén személyek és szervezetek működését. (→ 1990.10.12)

1990. október 12.

A ro. Külügymin. válaszolt a m. jegyzékre (→ 1990.10.05), melyben mindent visszautasított, sőt a ro. kormány túlzott toleranciáját hangsúlyozta, mert megengedték például okt. 6-a megünneplését Aradon és ez nemzeti uszításhoz, a ro. nép érzéseit sértő megnyilatkozásokhoz vezetett.

Marosvásárhelyen megkezdődött 3 m. fiatal pere, akik részegen föl akartak mászni a főtéri Avram Iancu szoborra. Nagy Csabát, Ughi Istvánt és Bálint Gyulát négy napig tartó, nagy sajtóvisszhangot kiváltó perben két és fél év börtönbüntetésre ítélték. [RMSz, okt. 14., 23.; Szabadság, okt. 16.] (→ 1991.01.21)

1990. október 18.

Für Lajos honvédelmi és Victor Stănculescu nemzetvédelmi min. munkatalálkozót tartott Gyulán és Aradon. Für Lajos Aradon megkoszorúzta az aradi vesztőhelyen felállított emlékművet.

Az RMKgP a szenátushoz intézett nyílt levelében tiltakozott a székely körvasúton bevezetett rendfenntartói jelenlét miatt. (→ 1990.10.04)

1990. november 3.

A VSz tagállamai külügyminisztereinek találkozója után a m. és a ro. külügymin. megbeszélést folytatott Budapesten.

1990. november 21.

Szokai Imre külügyminiszteri államtitkár bukaresti küldetéséről számolt be az RMSz. „Szokai átadta a javaslatot, hogy december 17-én Temesvárott találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogadja el a dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés: belügy.”

1991. január 22.

Orbán Viktor vezetésével Fidesz-küldöttség érkezett Bukarestbe. A négynapos látogatás célja: kapcsolatteremtés a romániai pártokkal és szervezetekkel.

Az RMSz folytatásokban kezdte közölni a marosvásárhelyi eseményekről (1990. márc. 19–20.) összeállított parlamenti jelentést.

Nagybányán újabb tárgyalást tartottak a marosvásárhelyi események miatt perbe fogott m. és cigány vádlottak ügyében. A nagyernyei Csipor Antalt halálra gázoló ro. sofőr ellen az ügyészség nem emelt vádat. [RMSz, jan. 26.]

1991. január 25.

Az ellenzéki pártok által szervezett temesvári tüntetésen tízezres tömeg követelte Iliescu elnök lemondását.

A Népújság – Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába c. – interjút közölt Frunda Györggyel, aki részt vett az alkotmány megszövegezésében. (→ 1990.12.21)

Budapesten aláírták a m.–ro. kereskedelmi egyezményt, amely szerint 1991-től a két ország közötti elszámolás konvertibilis valutában történik. [RMSz, jan. 25.]

1991. január 30.

M.–ro. oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kidolgozása is. (→ 1991.05.12)

A MISzSz együttműködési megállapodást írt alá az MVSz-szel.

1991. február 11.

Iliescu elnök meghívására Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, moldovai elnök. A két testvérközösség államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Ro. 80 moldovai pap képzését vállalta. Snegur beszédet mondott a parlamentben, s a képviselők megéljenezték, amikor közölte: arról álmodik, hogy Moldova konföderációba tömörül Ro.-val.

Petre Roman Antall Józsefhez intézett levelében jelezte Ro. érdeklődését a magyar–csehszlovák–lengyel tanácskozáson való részvétel iránt. Antall József válaszában azt közölte, hogy az ún. Visegrádi Hármak nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Ro.-val, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. [Adevărul, febr. 22.]

1991. február 22.

Madridban, az ET külügyminiszteri értekezletén megbeszélést folytatott Adrian Năstase és Jeszenszky Géza. [RMSz, febr. 22.]

Londoni látogatása során Ion Raţiut, a PNTCD képviselőjét fogadta John Major brit miniszterelnök. A találkozó utáni sajtóértekezleten Raţiu kijelentette, hogy a FSN vezetői nem mondtak le nyíltan a kommunizmusról, bár a többpártrendszer és a piacgazdaság híveinek tartják magukat.

1991. április 26.

Budapesten kétnapos konferencia kezdődött az Európai Intézetben, ahol ro. és m. történészek vitatták meg a m.–ro. együttélés problémáit.

1991. május 11.

A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]

Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27)

A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.]

1991. június 5.

Az RMDSz elnökségének bukaresti ülésén elhatározták, hogy megkezdik a Tőkés László által javasolt ro.–m. kerekasztal-tárgyalások előkészítését.

A kormány nyilatkozatban határolta el magát a rasszista jellegű megnyilvánulásoktól, a szélsőséges újságok antiszemita kirohanásaitól. [Szabadság, jún. 7.]

1991. június 13.

Bukarestben tüntetést szervezett a PNTCD és a PNL, valamint a December 21. társaság. A szónokok a kormányt bírálták és azt követelték, hogy a kormány ne ratifikálja a szovjet–ro. szerződést. (→ 1991.03.22, 1991.04.04)

A bukaresti m. nagykövetségen m.–ro. megbeszélést folytattak a Genfben júl. 1-jén nyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A ro. fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. (→ 1991.07.01)

1991. június 14.

Gelu Păteanunak (a személyét ért fenyegetések miatt Mo.-ra menekült műfordítónak), a ro.–m. közeledést szolgáló munkásságáért átadták a Tőkés Alapítvány díját.

1991. július 5.

Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).

A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről.

Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt.

Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a határon túliakkal való kapcsolattartásra; anyanyelvüket szabadon használhatják, s ahol a kisebbségek aránya bizonyos értéket meghalad, ott a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük, hogy lojálisak legyenek, kötelesek elsajátítani a többség nyelvét és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. [RMSz, júl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszéki választmánya örömmel üdvözölte az AC állásfoglalását: első alkalom, hogy egy ro. tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. [RMSz, júl. 19.] (→ 1991.07.26)

1991. december 13.

Temesvárott kétnapos ro.–m. kerekasztal-beszélgetés kezdődött Tőkés László kezdeményezésére és részvételével. [RMSz, dec. 17., 1992. jan. 25.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 181-198




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998