Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kapcsolat, Ro.–EGK / EP / ET / EU

1990. október 1.

Strasbourgban az ET Parlamenti Közgyűlése megkezdte a vitát Ro. különleges meghívott státusának kéréséről. Másnap a Közgyűlés elfogadta a 951. sz. határozatot, amelyben a Közgyűlés aggodalmát fejezte ki az 1990. márciusi és júniusi erőszakos események és a Securitate más formában való fenntartása miatt. Kérték az eseményekkel kapcsolatos vizsgálati jelentés közzétételét, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását. A Közgyűlés bizottság kiküldéséről döntött.

1991. február 1.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Ro. kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére.

1991. június 4.

Az RMSz interjút közölt Markó Bélával, aki nem rég érkezett vissza az AEÁ-ból, ahol emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. 16 előadást tartott az erdélyi m. kultúra sajátos helyzetéről.

Brüsszelben közös közleményt adtak ki az EGK és Ro. kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első, vegyesbizottsági tárgyalásáról. Eugen Dijmărescu állammin. elmondta, hogy Ro. súlyos gazdasági helyzetben van, az infláció 6 hónap alatt 228%-ot ért el. [RMSz, jún. 4.]

1993. február 1.

Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)

Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.]

Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.]

Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24)

1994. október 25.

Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának fölavatásán. [RMSz, okt. 27.]

Elutazott a Szocialista Internacionálé küldöttsége. Philippe Bousquin belga szocialistával az élen azért jöttek Ro.-ba, hogy megvizsgálják a szocdem pártok (PDSR, PD, PSDR) tevékenységét. Mindhárom párt csatlakozni szeretne az Internacionáléhoz. [RMSz, okt. 27.]

Bitay Ödön, a SzÚT (→ 1993.12.31) alelnöke elmondta, hogy Erdélyi M. Szociáldemokrata Párt néven új pártot kívánnak létrehozni. Azért döntöttek így, mert az RMDSz mellőzi a szocdem platformot. [MH, okt. 25.] Dáné Tibor, a platform elnöke nem támogatta a különválást: amennyiben Bitayék a párttá alakulást szorgalmazzák, ő kilép a tömörülésből. [RMSz, okt. 27.] (→ 1994.10.28, 1994.11.01, 1994.11.17)

Nicolae Văcăroiu hazatért kétnapos prágai látogatásáról. Tárgyalt a cseh elnökkel és aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást. Václav Klaus kormányfő nagyra értékelte, hogy röviddel a látogatás előtt Ro. kifizette a KGST-időkből fennmaradt 20 millió dolláros adósságának a felét. [RMSz, okt. 27.]

1995. február 1.

A ro. és m. külügymin. Strasbourgban aláírta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét. [RMSz, febr. 3.] (→ 1995.05.11) – Az RMDSz visszalépésnek tekinti az egyezményt az ET 1201-es ajánlásához képest, mert hiányzik belőle az autonóm intézmények létrehozásának joga és nem határozza meg a kisebbség fogalmát. [MH, febr. 2.] – Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró számára. [Háromszék, febr. 4.] (→ 1995.03.21, 1995.03.24, 1995.04.18)

Az SzKT ÁB nyilatkozata leszögezte: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába avatkozik be, amikor a két éve működő SzKT megszüntetésére törekszik. [Táj., febr. 6.]

Hatályba lépett az EU társulási szerződése Ro.-val, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. Iliescu az ország győzelmének nevezte az eseményt. [RMSz, febr. 3.]

1995. október 11.

Petre Roman (PD) – Szociáldemokrata Unió néven (Uniunea Social-Democrată = USD) – szövetséget kötött Sergiu Cunescu pártjával (PSDR), együtt készülnek a választásra. [EN, okt. 11.] (→ 1996.01.18)

Ro. aláírta az ET-vel azt a megállapodást, amely szerint a ro. állam elismeri a külföldön szerzett diplomákat. [EN, okt. 11.]

Bonnban Helmut Kohl kancellár és Mircea Snegur moldovai elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Kohl megígérte, hogy Jelcin elnöknél szorgalmazni fogja az orosz csapatok kivonását Moldova területéről. [RMSz, okt. 10.]

1995. október 16.

Borbély László beszédet mondott Brüsszelben, az EP és a ro. parlament vegyes bizottsága ülésén. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg: decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták felül a prefektusok túlzott hatáskörét szabályozó törvényt; nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Ro. nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. [Táj., okt. 16.] – Klaus Hansch, az EP elnöke – annak kapcsán, hogy a ro. kormány nehezményezte az EP júliusi állásfoglalását – elmondta, hogy minél közelebb kerül Ro. az EU-hoz, annál inkább meg kell barátkoznia a számonkérés gyakorlatával. [RMSz, okt. 24.]

Az AC kezdeményezésére 119 értelmiségi írta alá azt a levelet, amelyben a Ro.-t fenyegető önkény ellen tiltakoztak az aláírók. A titokvédelmi törvénytervezet és a Btk. tervezett módosításai az emberi szabadságjogokat korlátozzák. „E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt.” [RMSz, okt. 17.]

1996. június 1.

Az EU–Ro. vegyesbizottság Bukarestben javasolta a Mo.-val való történelmi megbékélés továbbvitelét, az EU-val való együttműködést a vízumrendszer megváltoztatásáért. Az EP a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálását is ajánlotta. [RMSz, jún. 1.]

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]

2000. január 14.

Romano Prodi, az EB elnöke Ro.-ba érkezett és megkezdte tárgyalásait az ország vezetőivel. Verestóy Attila is részt vett az egyik találkozón, ahol hangsúlyozta: a m. közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. Az RMDSz részvétele a koalícióban a normalitás jele. [Népújság, jan. 14.]

Kolozsvárott vitaestet rendezett az RT, amelyen Szabó Tibor (HTMH) tartott előadást a m. kormány és a h. t. m. közötti együttműködésről. Létrejött a MÁÉRT, mint konzultációs szervezet, amely bevonja a h. t. m. legitim képviselőit is a fontos döntések meghozatalába; a MÁÉRT keretében 6 szakmai biz. működik. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. A m. kormány őszig szeretné véglegesíteni az ún. státustörvényt, amelynek célja: megnyugtató megoldást keresni a h. t. m. identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. [Szabadság, jan. 17.]

Ro. a nyugati értékek mellett kötelezte el magát, jelentette ki Petre Roman külügymin., aki a ro. külpol. prioritásai között jelölte meg: megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, fenntartani a stratégiai partnerséget a NATO-val. [Népújság, jan. 14.]

2002. november 2.

Ro. és az EU közös parlamenti bizottság félévenként ülésezik, tagjait az EP jelöltjei és a ro. parlament integrációs bizottság képviselői alkotják, köztük Szilágyi Zsolt is, aki elmondta: a ro. kollégák többször is elodázták az egyházi ingatlanok restitúciójának kérdését, végül az ő erélyes fellépése nyomán a következő ülésen ez mégis napirendre kerül. [Szabadság, nov. 2.] – A bukaresti ülés zárónyilatkozata a restitúció meggyorsítását szorgalmazta. [Krónika, nov. 6.]

Ro. és Moldova tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de a tárgyalások megszakadtak, mivel Moldova teljes listát kért azokról, akik megkapták a ro. állampolgárságot. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott az, hogy néhány éve a ro. kormány megkönnyítette a Pruton túli ro. anyanyelvűek kettős állampolgárságát. [Népújság, nov. 2.]

Az RMKdM értekezletén tk. Bárányi Ferenc, Riedl Rudolf és Zsombori Vilmos olvasott föl az eredményeket elemző írásokat. [Népújság, nov. 2.]

Fogaras m. lakossága a teljes beolvadás küszöbén: nem indult m. ny. első osztály. [Szabadság, nov. 2.]

Földváron megemlékeztek az ottani lágerben 1944/45-ben elhunytakról. [Háromszék, nov. 4.]



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998