Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: határátlépés nehezítése, lassítása / határellenőrzés szigorítása / utazási korlátozások (határzár; küldemények vagy szállítmányok elkobzása, visszatartása; m. ny. tankönyvek, dokumentumok lefoglalása, személyek vegzálása; benzinilleték; ’kapupénz’)

1989. december 17.

Temesvárott tovább folytak a tüntetések, a tömeg Ceauşescu távozását követelte. A karhatalmi egységek egyre brutálisabban léptek föl. Délután Ceauşescu tábornokokból (Ştefan Guşă, Victor Atanasie Stănculescu, Mihai Chiţac, Florea Cornescu) és magas rangú párttisztviselőkből álló bizottságot küldött repülőgépen a városba, hogy biztosítsák a rend helyreállítását. A bizottságot Ion Coman KB-titkár vezette. – Bukarestben (16,30-kor) a diktátor összehívta az RKP KB VB rendkívüli ülését, majd telekonferenciát tartott: Temesvár területére érvényes tűzparancsot adott ki. A városban elszabadult a pokol: több halálos áldozat és számtalan letartóztatás árán, vérbe fojtották a tüntetést. [Ştefănescu: 9–12.] – A román hatóságok lezárták a magyar határt. – Budapesten, a Hősök terén több ezren tüntettek Tőkés László mellett.

1990. február 13.

A Rompres hírügynökség, az Okt. Min. egyik munkatársára hivatkozva arról tudósított, hogy több erdélyi iskolában Magyarországról behozott földrajz- és történelemkönyvekből tanítják a diákokat. (→ 1990.02.22)

A CPUN (→ 1990.02.01) Végrehajtó Bizottságának tagjai: eln.: Ion Iliescu; aleln.: Ion Caramitru, Cazimir Ionescu, Király Károly, Radu Câmpeanu, Ioan Mânzatu. Titkár: Dan Marţian.

1990. február 22.

Központi utasításra megszüntették a magyarországi (tan)könyvszállítmányok akadálytalan beengedését. (→ 1990.02.13)

Két kisgazdapárt egyesüléséből megalakult az egységes Romániai Magyar Kisgazdapárt (RMKgP). (→ 1990.01.18)

1990. február 23.

Az FMP elemezte a Vincze Jánossal kapcsolatos vádakat és azonnali hatállyal fölmentette elnöki tisztségéből. [Szabadság, febr. 23.] (→ 1990.02.03, 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.28).

A magyarországi tankönyvek ügyét (→ 1990.02.13) Mag Péter tisztázta az RMSz-ben. Cikkében megemlítette, hogy Petre Roman, párizsi útja során (→ 1990.02.17) kijelentette: nincs szükség külön m. iskolákra és egyetemre.

1990. június 6.

Koppenhágában, az emberi jogokkal foglalkozó konferencián felszólalt Sergiu Celac külügymin. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Ro.-ban elsőbbséget élveznek az emberi szabadságjogok. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket; rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. – Az előadás élő cáfolata: Bíró Annamáriától, az RMDSz külügyi referensétől a ro. határon (jún. 4-én) elvették előadásának kéziratát, melyet Koppenhágában kellett volna felolvasnia a kisebbségek itthoni helyzetéről. [Háromszék, jún. 7.] – A történet utolsó epizódja: a ro. küldöttség vezetője, bocsánatkérés kíséretében, visszaadta az elkobzott iratokat. [RMSz, jún. 19.] – Jeszenszky Géza m. külügymin. elmondta, hogy az értekezleten az európai külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügye átfogó szabályozást érdemel. [PH, júl. 28.] – A konferencián Tőkés László is felszólalt (szövegét lásd: Szabadság, júl. 7.), s kitért a marosvásárhelyi eseményekre is, hangsúlyozva, hogy a hatalom – érthető okokból – nem siet perbe hívni az igazi bűnösöket, mindeddig csak néhány m. és cigány vádlottat állítottak bíróság elé. [RMSz, jún. 21.] (→ 1990.06.27)

Éjjel öt pokolgép (nagy erejű petárda?) robbant az Egyetem téren. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ez a hatalom figyelmeztető jelzése volt.

Moldova SzSzK kinyilvánította szuverenitását. (→ 1991.08.27)

1991. január 7.

Parlamenti bizottság alakult, mely megkezdte a Hargita és Kovászna megyéből 1989. dec. 22. után elvándorolt románok kihallgatását. [Az ún. Har–Kov-ügy.] (→ 1990.11.02)

Andrei Pleşu műv. min. ismertette lemondásának okát (→ 1990.12.31). Szerinte Mihály, volt királynak vissza kell kapnia ro. állampolgárságát. Utóbb Pleşu visszavonta a lemondását. [Szabadság, jan. 8.]

Tőkés László Temesvár ostroma 1989 c. könyvét a ro. vámhatóságok ismételten nem engedték be az országba. Közölték, hogy 1991. jan. 1-jével életbe lépett az a kormányhatározat, mely szerint könyvsegélyeket csak akkor lehet behozni, ha előzőleg azt a Vallásügyi Államtitkárság engedélyezi. (→ 1991.01.09)

1991. január 9.

1990-ben 13.210 m. nemzetiségű állampolgárnak hagyták jóvá a kivándorlási kérelmét, közülük 12.028-an Magyarországra kívántak telepedni. Az adatok nem tartalmazzák a szökötteket, vagy az útlevéllel hosszabb ideje eltávozottakat. [Népújság. jan. 9.]

Szőcs Géza szenátor interpellációban tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról csak a Vallásügyi Államtitkárság engedélyével lehet könyveket behozni. (→ 1991.01.07) [RMSz, jan. 15.]

Oláh Tibor, az újjáalakult marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság (KZsT) elnöke beszámolt a társaság terveiről. – A társ. további tisztségviselői: Tonk Sándor (aleln.), Fülöp Géza (titkár). [Népújság. jan. 9.]

1991. augusztus 14.

A vasúti jegyek nagy mértékű drágulása miatt (nemzetközi viszonylatban 260%) veszélybe került a pápa magyarországi látogatására (→ 1991.08.16) készülő zarándokok útja. Bálint Lajos érsek közleményben tiltakozott a drágítás ellen, kihangsúlyozva, hogy a zarándoklattól való távolmaradásért azokat terheli a felelősség, akik ezt az áldatlan helyzetet előidézték. [RMSz, aug. 16.] – A m. Külügymin. közbenjárására aug. 16-án a CFR 50%-os időleges kedvezményt ajánlott a zarándokoknak. [MTI] – A MÁV különvonatokat küldött Lökösházára és Biharkeresztesre, hogy azok szállítsák tovább az erdélyi zarándokokat. [MTI] – A pápai látogatásra autóbusszal utazó zarándokokat órákig várakoztatták a ro.–m. határon. Jeszenszky Géza telefonon tájékoztatta ro. kollégáját a határon tapasztalható áldatlan állapotokról. [RMSz, aug. 22.]

1992. január 17.

Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]

András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia.

1992. november 24.

A ro. vámhatóságok – előzetes bejelentés nélkül – benzinilletéket számítanak föl az országból kilépő személygépkocsik után. [Népszabadság, nov. 25.] (→ 1992.11.30)

Iliescu egynapos látogatásra Párizsba érkezett; a Le Figarónak adott interjúban elmondta, hogy Gh. Funar nacionalizmusa csak a szélsőséges m. álláspontra kialakult reakció. A ro. államelnök élesen bírálta a m. irredentizmust, amelyet szerinte „felelős budapesti körök táplálnak” az utódállamokban. [MN, nov. 25.]

A bukaresti bíróság döntése nyomán szabadlábra helyezték Nicu Ceauşescut. (→ 1993.05.26)

1992. november 30.

Kolozsvárott újabb feszültséget provokált Gh. Funar, azzal, hogy a Mátyás-szobor talapzatára fölszereltetett egy Iorga-idézettel ellátott bronztáblát, amely a király ro. eredetét hivatott igazolni. (→ 1992.12.01, 1993.01.09, 1993.02.09)

Szőcs Géza nyilatkozata kitért az utóbbi idők antidemokratikus intézkedéseire (pl. benzinilleték; ]921124) és Gh. Funar kegyeletsértő akciójára (amit a polgármester két nappal korábban bejelentett). Minden jel arra vall, hogy Ro.-ban felgyorsult a visszarendeződés. „Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó” – szögezte le az RMDSz alelnöke. [Szabadság, dec. 1.]

1993. január 7.

Felmentették hivatalából Traian Chebeleu külügyi államtitkárt, aki Iliescu elnöki tanácsosa lett. – A ro. hatóságok a Független Államok Közössége (FÁK) és Grúzia állampolgárait érintő utazási korlátozásokat vezettek be. Az érintettek csak hitelesített meghívólevéllel kaphatnak vízumot. [MTI]

1993. május 26.

Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)

Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23)

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.]

Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.]

Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.]

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]

Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.]

1993. december 6.

A szenátus után a képviselőház is elfogadta azt az előterjesztést, hogy minden külföldre utazó ro. állampolgárnak 10 ezer lej „kapupénzt” (kb. 9 $) kell fizetnie. A pénzt a lakosságnak adandó fűtési segélyre szánták. [MH, dec. 8.] – Az intézkedést a 218/1993. sz. elnöki rendelet szentesítette. Elutasították az RMDSz alkotmányjogi kifogásait. [Népújság, dec. 22.] (→ 1994.01.19)

1994. január 19.

Katona Ádám (EMK) nyílt levelet intézett a ro. ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék föl szavukat az igazságtalanul bebörtönzött magyarok érdekében. [Szabadság, jan. 20.]

Tudor Postelnicu volt belügymin. büntetés-végrehajtását felfüggesztették 6 hónapra, de várható, hogy elengedik büntetése maradékát. Constantin Dăscălescu volt komm. miniszterelnök perének felfüggesztéséről döntött a bíróság. [EN, jan. 19.]

Az Alkotmánybíróság döntött: visszavonják a „kapupénz”-rendeletet (→ 1993.12.06), de 1994. febr. 1-től ápr. 30-ig a kiutazó turistáknak fizetniük kell. [RMSz, jan. 19.] (→ 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14)

1994. június 30.

A képviselőház elvetette a Văcăroiu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A mérleg nyelvét az billentette vissza, hogy a PUNR és a PRM az utolsó pillanatban elállt korábbi szándékától. [MH, júl. 1.] ● [Ezért a ’húzásért’ a PUNR két miniszteri tárcát kapott; ]940818]

A kormány, élve a képviselőház adta felhatalmazással – hogy a nyári szabadság idején rendeleteket adhasson ki –, rendeleti úton ismét bevezettette a „kapupénzt”. (→ 1994.01.19) [RMSz, júl. 1.] (→ 1994.09.08, 1994.12.14)

1994. szeptember 8.

A parlamentben Frunda György interpellált az ismét bevezetett határátlépési „kapupénz” (→ 1994.06.30) ellen. [RMSz, szept. 10.]

Alain Juppé francia külügymin. Bukarestben Meleşcanuval tárgyalt, de fogadták őt az elnök, a miniszterelnök és az ellenzék vezetői is. Juppé elmondta, hogy országa kiváltságos kapcsolatokat óhajt Ro.-val és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. [RMSz, szept. 10.]

Törzsök Erika (SzDSz) véleménye a romániai magyarok helyzetéről: „egyrészt támogatást kérnek a ro. államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvű oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek.” [EvZ, szept. 8.]

Mircea Vâlcu (PUNR) szenátor több társával csatlakozott Gh. Funar levelének (→ 1994.09.05) tartalmához: szerintük is be kell tiltani az RMDSz-t. [RMSz, szept. 10.]

1994. december 14.

Az alkotmánybíróság elfogadta Kerekes Károly fellebbezését, melyet nov. 30-án nyújtott be a „kapupénz”-ellenes jogszabály ellen. A rendeletet visszautalták a Képviselőházba, ahol ismét szavazás alá bocsátják. [ÚM, dec. 16.] (→ 1993.12.06, 1994.01.19, 1994.06.30, 1994.09.08, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28)

1995. február 25.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)

Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.]

A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31)



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998