Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hollanda Dénes

1998. május 7.

Újabb 3 államtitkárt véglegesített az OpT: Niculescu Tóni (európai integráció); Pete István (mezőgazd.); Kötő József (oktatás). [Szabadság, máj. 7.] (→ 1998.05.14, 1998.11.20)

Hollanda Dénes professzor, a helyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen a m. egyetem, ezért alapítványt hoztak létre, amelynek feladata az anyagi alap biztosítása. [Szabadság, máj. 7.] – Hollanda kezdetben tagja volt a Bolyai Társaságnak (és tudomása volt az Aranka György Egyetem terveiről is), de amikor látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, akkor úgy döntött: neki kell fogni egy önálló egyetem felépítésének. [RMSz, máj. 13.] (→ 1998.05.08)

A SRI becslése szerint a fekete gazdaság a GDP 40%-át tette ki 1996-ban, de 1997-ben sem süllyedt 30% alá. [Szabadság, máj. 7.]

Az államtanácsosnak kinevezett Kolumbán Gábor nem mond le Hargita megyei tanácselnöki tisztségéről. [RMSz, máj. 7.]

Béres András ismertette az okt. min. rendeletét: azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen érettségiztek a diákok; a BBTE jogi fakultásán 30-40 hely lesz elkülönítve azok számára, akik magyarul érettségiztek. – A közelmúltban megbeszélést folytattak a ro. és m. oklevelek kölcsönös elismeréséről. [RMSz, máj. 7.]

Az első és legfontosabb bizalomerősítő lépés a kisebbségek ügyében az volt, hogy a külügymin. bocsánatot kért a német kisebbséget ért igazságtalanságokért, a deportálásért, valamint a szászok és svábok ’kiárusításáért’. [RMSz, máj. 7.]

1998. május 8.

A TEKT ülésén a megyék közös témája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén, hogy a tanügyi törvényt módosító, a kisebbségi oktatás korlátait feloldó kormányrendeletet nem mindenütt alkalmazzák. [Táj., máj. 11.]

Kötő József szerint Hollanda Dénes terve (→ 1998.05.07) nem mond ellen az RMDSz koncepciójának. Az RMDSz okt. főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi m. felsőokt. tervét, amely egyértelműen leszögezte, hogy az önálló m. egyetemnek Kolozsváron kell működnie, a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná; máris működnek kihelyezett karok: Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (Sepsiszentgyörgyön ősztől). [Szabadság, máj. 8.] – A terv fölkeltette a ro. sajtó figyelmét is. Az Adevărul ezzel kapcsolatban azt fejtegette: a gyakorlat segítene kideríteni, hogy Ro.-ban létezik-e valós igény m. nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra. [MTI]

Radu Vasile: az RMDSz részvétele a kormányban rendkívül pozitív tényező. „A m. területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. (…) Megalapozottnak tartom a magyarság saját oktatásra vonatkozó igényét, ideértve az önálló m. egyetem létrehozását is.” [RMSz, máj. 8.]

1998. július 8.

A parlament együttes ülése jóváhagyta Hajdú Gábor miniszteri kinevezését az egészségügyi tárca élére. [Táj., júl. 8.]

A marosvásárhelyi cégbíróság hivatalosan bejegyezte Hollanda Dénes professzor alapítványát. A professzor hozzáláthat célkitűzése – a m. ny. műszaki és orvosi egyetem – létesítéséhez. (→ 1998.05.07) [RMSz, júl. 10.]

Az RMDSz Temes megyei szervezete levélben fordult Costin Georgescuhoz, a SRI igazgatójához, hogy tegye lehetővé Bárányi Ferenc dossziéjának megismerését és közzétételét. [Táj., júl. 10.]

1998. augusztus 1.

Hollanda Dénes tisztázta, hogy téves a ro. sajtó híre arról, hogy magánegyetem létrehozását tervezi, az alapítvány egy önálló, de állami finanszírozású m. ny. egyetem alapítását célozza. [RMSz, aug. 1.]

Toró T. Tibor a bálványosfüredi szabadegyetemről: ’Tusványos’ 1990-től működik, s a Fidesz kezdeményezésére jött létre. Kezdetben 3-an szervezték: Pro Minoritate Alapítvány (Fidesz), a Pro Europa Liga (az idén nem vállalta a szervezést) és a MISzSz. A cél: a szellemi elit vitája a tabutémákról. A szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik az RMDSz csúcsvezetéséhez, sőt velük nézeteltérések is vannak, de az RT sosem kérdőjelezte meg az RMDSz egységét és legitim vezetését. [BN, aug. 1.]

1999. szeptember 9.

Csapó I. József nyilatkozatában megindokolta, hogy azért nem szavazta meg a földtörvény képviselőházban elfogadott változatát (→ 1999.09.08), mert az a m. egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az ET vonatkozó ajánlása (1123/1997. sz.) a ’restitutio in integrum’, a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazza, ám a törvény ezzel ellentétes szellemű. [Szabadság, szept. 9.] Markó Béla szerint szó sincs arról, hogy a készülő törvény korlátozó jellegű lenne; ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. A törvény valóban nem tökéletes, de nagy előrelépést jelent az előző, 18. számúhoz képest. [BN, szept. 9.]

Markó Béla örömmel üdvözölte a kormány döntését, hogy a Szabadság-szobrot az aradi minoriták gondjaira bízták (→ 1999.09.02), most az emlékpark helyének kijelölése lesz a következő feladat. [Szabadság, szept. 9.]

Az RMDSz sajtóértekezletén elhangzott: Ro. a legjobban lemaradt ország a restitúciós folyamatban; a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem folytatható a gazdasági reform. [Táj., szept. 9.]

Az anyanyelvű oktatás egészét tekintve az RMDSz elégedett a jelenlegi helyzettel, sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is. Markó Béla viszont nehezményezi, hogy a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok; szerinte ennek a korábban megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelvű szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. [Szabadság, szept. 9.]

Hollanda Dénes pontos tervet készített a marosvásárhelyi műszaki egyetemi oktatás megoldása érdekében. 1998-ban bejegyeztette azt az alapítványt, amelynek feladata az egyetem megalapítása. [Népújság, szept. 9.]

A kormányülésen nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítési javaslata, melynek értelmében az ortodox vallást államvallásnak nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet minden egyház elfogadott, nem tartalmazza ezt a kitételt. [Szabadság, szept. 9.]

1999. október 26.

Hollanda Dénes a Marosvásárhelyen felépítendő műszaki egyetemről beszélt; a földterület megvásárlásához és a munkálatok beindításához mintegy 500 millió Ft-ra lenne szükség. [Háromszék, okt. 26.]

Évekig tartó csatározás után a bukaresti magyarság visszakapta az ősei pénzén épített, Petőfi Sándorról nevezett kultúrházat, de az eddig benne működő intézmények még nem költöztek ki. [EN, okt. 26.]

A Gyimesbükkön élő Deáky András a nemzet napszámosaként végzi tanári munkáját: iskolát alapított az 1968-ban Bákó megyéhez csatolt m. településen és a falu lakosait a faluturizmus előnyeiről próbálja meggyőzni; falumúzeumot tervez a helységben. [RMSz, okt. 26.]

Félixfürdőn 13 ország egyházi vezetői, teol. és egyet. tanárai vitatták meg a nemzeti és vallási önazonosság összefüggéseit, a nemzeti és vallási kisebbségek védelmét. [RMSz, okt. 28.]

2000. május 19.

Budapesten megkezdődött a 4. Magyarország 2000 konferencia, A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel. Mintegy 350 tudós és politikus vesz részt a munkálatokban. [RMSz, máj. 19.]

A tanügymin. rendelet értelmében ősztől 3, egyenként 25 fős m. csoport indul a BBTE közgazdasági karán.: bank- és pénzügy, menedzsment, gazdasági informatika. [Szabadság, máj. 19.]

Évente közel 300 ezer ember változtat lakhelyet Ro.-ban. A költözés iránya a szegényebb megyékből a gazdagabbak felé tart; a migráció egyik célterülete Erdély, ahova nagy számban telepednek moldvaiak. [Szabadság, máj. 19.]

Hollanda Dénes tudomásul veszi, hogy a m. egyházak létrehozták a Sapientia Alapítványt, azzal a céllal, hogy magánegyetemet hozzanak létre, de nem érti, miért akarják azt megakadályozni, hogy Marosvásárhelyen létrehozzák ennek az egyetemnek a részeként a műszaki kart. [RMSz, máj. 19.]

2000. június 16.

Hollanda Dénes elmondta: a helyi Petru Maior Egyetem mérnöki karának 18 m. tanára márciusban beadvánnyal fordult a rektorhoz, kérve, hogy engedélyezze m. ny. csoportok létrehozását az egyetem minden szakán. Az ellenbeadványt 52 ro. tanár írta alá. Ezután minisztériumi és városi szinten is tanácskoztak az ügyről, de a rektor kijelentette: idén nem indulhat m. oktatás. [RMSz, jún. 16.]

2001. június 8.

Megalakult az EMTE ideiglenes szenátusa: Tonk Sándor (rektor), Tánczos Vilmos (prorektor), Marton József (tud. titkár). Az ideiglenes szenátus tagjai: az alapítvány tagjai és Kovács Béla (PKE), Lányi Szabolcs, Hollanda Dénes. [Szabadság, jún. 8.]

A parlament kulturális bizottsága nem fogadta el az RTV éves jelentését, noha az elmúlt időben az RTV megszabadult az adósságaitól és nyereségessé vált. [Szabadság, jún. 8.]

Ro. 5-ször nagyobb összeggel támogatja Moldovát, mint 2000-ben. [RMSz, jún. 8.]

Egy brit befektető társaság 5,8 millió $-t fizetett az Infopress Rt. 80%-os részvénycsomagjáért. A székelyudvarhelyi nyomda a körzet legjobban működő vállalkozása, a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően húzóágazattá vált. [RMSz, jún. 8.]

2003. október 6.

Bálint-Pataki József, az EMTE marosvásárhelyi épületének alapkőletételénél mondott beszédében Hollanda Dénes és munkatársai hozzáállását emelte ki. [Népújság, okt. 6.]

Az aradi megemlékezés meghívott szónoka Csiszér Albert brassói róm. kat. kanonok volt. Markó Béla tragikomikusnak nevezte azt, hogy a forradalom leverésének 154. évfordulóján a ro. hatalmasságok a mártírjainktól rettegnek. „Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek és távolról sem vagyunk testvérek” – mondta a hajdani forradalom hármas jelszaváról. [Szabadság, okt. 7.; Krónika, okt. 7.; EN, okt. 7.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998