Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antall József

1990. május 23.

Az Országgyűlés bizalmat szavazott Antall Józsefnek és kormányának. Az új miniszterelnök letette az esküt, a kormány megtartotta alakuló ülését.

1990. június 2.

Az MDF III. Országos gyűlésének második napján hangzott el Antall József kijelentése, miszerint: lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát. (E sokat vitatott kijelentés arra utalt, hogy Antallnak és a kormánynak gondja lesz az utódállamokban élő magyarokra.)

1991. február 11.

Iliescu elnök meghívására Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, moldovai elnök. A két testvérközösség államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Ro. 80 moldovai pap képzését vállalta. Snegur beszédet mondott a parlamentben, s a képviselők megéljenezték, amikor közölte: arról álmodik, hogy Moldova konföderációba tömörül Ro.-val.

Petre Roman Antall Józsefhez intézett levelében jelezte Ro. érdeklődését a magyar–csehszlovák–lengyel tanácskozáson való részvétel iránt. Antall József válaszában azt közölte, hogy az ún. Visegrádi Hármak nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Ro.-val, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. [Adevărul, febr. 22.]

1991. április 14.

Iliescu elnök Londonban részt vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development = EBRD) alakuló ülésén, ahol megjelentek az európai államfők. Tartózkodása idején tk. John Major brit miniszterelnökkel, Miterrand francia elnökkel és Antall Józseffel is tárgyalt.

1991. szeptember 7.

Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]

Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12)

1991. október 1.

Iliescu a pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tárgyalt. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Az új kormányfő személyét illetően több javaslat is elhangzott (köztük 5 tábornok neve is), végül Theodor Stolojan személyében egyeztek meg (független szakember, korábban pénzügyminiszter, 1991. május 14-től a privatizációs ügynökség vezetője). A jelen lévő Petre Roman kijelentette, hogy az új kormány megalakulásáig hivatalban kíván maradni. (→ 1991.10.16)

New Yorkban Antall József felszólalt az ENSz-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. [RMSz, okt. 3.]

A marosvásárhelyi törvényszéken megkezdődött Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere (→ 1991.01.19). A vád ellenük: gyilkossági kísérlet. [Népújság, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07).

1991. november 8.

Antall József Budapesten fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSz-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarságot szülőföldjén ért támadás. Az RMDSz küldöttsége egyetért a m. kormány külpolitikájával, hogy nem törekszik Ro. nemzetközi elszigetelésére. E látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSz és a m. politikai vezetők között. Látogatását befejezve, a küldöttség nemzetközi sajtóértekezletet tartott. [RMSz, nov. 12., nov. 13.]

Takács Csaba, a meghallgató bizottság tagjaként a Har–Kov-jelentésről nyilatkozott. A bizottság két tagja (Takács és Csiha Tamás) nem írta alá a jelentést. [RMSz, nov. 8.]

A szórvány égető kérdéseiről tárgyaltak a szórványmegyék képviselői Kolozsvárott. Több támogatást és figyelmet kértek. [RMSz, nov. 8.]

Szárhegyen tartotta tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amelyen újraválasztották Kerekes Jenő elnököt.

1992. augusztus 19.

Budapesten megkezdődött a Magyarok 3. Világkongresszusa (az első 1929-ben volt, a 2. pedig 1938-ban, akkor alakították meg az MVSz-t). A háromnapos találkozó megnyitóját a Kongresszusi Központban tartották, ahol tk. felszólalt Csoóri Sándor, Antall József, Ágoston András (Délvidék), Duray Miklós (Felvidék), Teller Ede. Tőkés László az egységről beszélt, mondván: „elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire és nem fog össze”. [Világszövetség, aug.]

1992. augusztus 20.

Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]

A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.]

Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918)

1992. augusztus 27.

A CD üzenetében összefoglalta célkitűzéseit: jogállamiság, az egyház méltóságának visszaadása, az állambiztonság törvényes keretek közé szorítása, a helyi közigazgatás decentralizálása, piacgazdaság, privatizálás, parasztgazdaságok támogatása, egyesülés Moldovával, etnikai, vallási vagy politikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, nemzeti megbékélés. [BN, aug. 27.]

Teodor Meleşcanu külügyi államtitkár „érdeklődéssel fogadta”, hogy a m. vezetők elhatárolódtak az Erdélyi Világkonferenciától, de hozzáfűzte, hogy Antall József is hangoztatott revizionistának és nacionalistának minősíthető nézeteket. [MH, aug. 27.]

1993. január 4.

Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)

Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05)

1993. január 8.

Iliescu a Dimineaţaban reagált Antall József kijelentésére (→ 1993.01.04): „Mo. 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit”. [MH, jan. 8.]

1993. február 26.

Budapestre érkezett az RMDSz küldöttsége (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba), ahol tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével. Antall József megerősítette, hogy a m. kormány felelősséggel tartozik a h. t. magyarok sorsáért. Az RMDSz vezetői érdekeltek az anyaországgal folytatandó érdemi, sokrétű és folyamatos párbeszédben. [ÚM, febr. 27.]

1993. augusztus 27.

Antall József – mint az EDU alelnöke – fogadta Markó Bélát és Bugár Bélát a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKdM) elnökét. (→ 1993.09.01)

Kolozsvárott szakértői tanácskozás kezdődött, amelyen az RMDSz kisebbségi törvénytervezetének néhány fejezetét véglegesítették. A tervezett fejezetek: nemzeti kisebbségek és közösségek ált. jogai; egyéni és közösségi jogok; a nemzeti közösségek sajátos jogai; közösségek személyi, helyi és területi autonómiája. [RMSz, szept. 1.] (→ 1993.11.15)

1993. szeptember 10.

Antall József hivatalában fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit: Markó Bélát (RMDSz), Duray Miklóst (Együttélés, Felvidék), Csáky Pált (az MKdM parlamenti frakciójának vezetőjét), Ágoston Andrást (VMDK) és Milován Sándort (KMKSz). A találkozón értékelték a Balladur-terv által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi m. közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. (A Balladur-terv a kisebbségi jogokkal kapcsolatban eljut a kollektív jogokig.) A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim vezetői között. [ÚM, szept. 11.]

1993. december 12.

Elhunyt Antall József, m. miniszterelnök. Utóda: Boross Péter.

1993. december 18.

Budapesten eltemették Antall Józsefet (→ 1993.12.12). Ro. részéről a munkaügyi min. volt jelen; emiatt a parlamentben a liberálisok képviselője interpellált: a ro. miniszterelnök távolmaradása politikai balfogás volt. [RMSz, dec. 22.]

1994. április 28.

Tőkés László nyílt levelet írt a májusban esedékes választás előtt (→ 1994.05.29) álló magyarországi pártokhoz. Tőkés szerint a h. t. magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József sokat idézett programértékű kijelentésével (miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni [értsd: 10 millió határokon belül, 5 millió határokon kívül]) és megütközéssel fogadta az antalli mondást elutasító vélekedéseket. Tőkés Horn Gyulára célzott, aki azt mondta: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. – Horn Gyula ugyanabban a lapszámban reagált Tőkés levelére: a h. t. magyarok helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatokat alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. [Népszabadság, ápr. 28.] (vesd össze: 940421) – A levél élénk és változatos hangvételű visszhangot keltett a m. sajtóban, többen a magyarországi politikába való beavatkozásként értékelték Tőkés levelét.

1994. június 25.

Az erdélyi magyarság bizonyos köreiben aggodalmat keltett a szegedi találkozó (→ 1994.04.21) és a szocialisták választási győzelme, különösen Horn Gyula kijelentése, miszerint nem kívánja az Antall József-féle – „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni” – politikát folytatni. Az MSzP újabb állásfoglalása (továbbra is támogatják a h. t. magyarok autonómia-elképzeléseit, a kisebbség küzdelmét) és Tőkés László Horn Gyulához intézett távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSz továbbra is elvárja Mo. erkölcsi és diplomáciai támogatását. [MN, jún. 25.]

1997. január 9.

Adrian Severin elmondta: Mo. és Ro. természetes szövetséges kell hogy legyen. Szerinte az 1990-es események sajnálatos módon késleltették az enyhülést; Antall József, Für Lajos, Gh. Funar, C. V. Tudor és Tőkés László nem mindig szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget. A fennálló kérdéseket a nemzetközi egyezmények és az alapszerződés alapján kell megoldani. [Szabadság, jan. 9.]

Fontos feladat a közigazgatási decentralizáció – mondta Seres Dénes. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi közösségek dönthessenek a sorsukról. Jelenleg a prefektusi hivataloknak még nagy beleszólásuk van a helyi autonómiába. A megyei tanácsok és kormány-kirendeltségek apparátusát is meg kell nyirbálni. [RMSz, jan. 9.]

A gyergyószentmiklósi polgármester posztjára előválasztásokat tartanak, a feltételek: állandó lakhely a városban (min. 10 éve), RMDSz-tagság (min. 1 éve), 200 támogató aláírás. [Táj., jan. 9.]



lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998