Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-20 | 21-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Agache-ügy

1990. január 4.

A bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet adott ki, melynek értelmében közkegyelemben részesítették mindazokat, akiket 1989. dec. 22-ig elkövetett politikai bűncselekményekért ítéltek el. A későbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektíven alkalmazta (lásd az oroszhegyi, zetelaki eseteket és a kézdivásárhelyi, ún. Agache-ügy elítéltjeit); bár románlakta területeken is volt lincselés, ott nem volt felelősségre vonás.

1991. november 26.

Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]

Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.]

A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.]

1991. december 29.

Az Agache-ügyben letartóztatott Daniela Filip-Orbant kiengedték a fogdából, aki dec. 29-én Mo.-ra utazott. Újságíróknak elmondta, hogy ártatlanul tartották fogva. [Ring (Bp.), 1992. jan. 12.]

1992. január 10.

Tőkés László Tiltakozom címmel nyílt levelet juttatott el a hazai és külföldi sajtóhoz. Fölemelte a szavát Király Károlynak a parlamentből való kizárása ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu és szekustársai felmentése (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződés nyilvánvaló jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi rendőr ügyében három személyt (→ 1991.11.26) letartóztattak. Kérte, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozott a tervezett népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Arra kérte a kisebbségi egyházakat és az RMDSz-t, hogy ro. szövetségeseikkel együtt – vagy akár nélkülük – vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]

Borbély Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a székelyföldi autonómiára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSz-en belüli ellentétek. Borbély a területi autonómiát legitim célként tűzte ki, de Katona Ádám kezdeményezését (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a társnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozó elgondolását. [RMSz, jan. 10.]

1998. október 9.

Max van der Stoel üdvözölte a ro. kormány erőfeszítéseit, hogy megoldást keres az egyetem ügyére, hasonlóképpen az RMDSz döntését is, hogy továbbra is részt vesz a kormányzásban. [Táj., okt. 8.]

Tőkés László levele bírálja az egyetem ügyében hozott vezetőségi döntést [nota bene: a döntést az SzKT hozta, demokratikus szavazással – K. P.], véleménye szerint: „távlatilag csak akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk”. [BL, okt. 9.] – Halász Anna ellenvéleménye: „Tőkés Petúr Lászlónak mindenben igaza van, csak abban nem, hogy fejjel menjünk a falnak.” [RMSz, okt. 9.]

A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előirányozza az állam által jogcímmel vagy anélkül államosított ingatlanok visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak; ha nem lehetséges a visszaszolgáltatás, az állam kártérítést fizet az érintetteknek. [Sajtóf., okt. 9.]

1997-ben újra megnyitották az Aurel Agache-ügy (→ 1991.04.04, 1991.11.26, 1993.03.18) dossziéját, kérve, hogy a népnyomorító rendőr meglincselését minősítsék különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek. [BL, okt. 9.] – Frunda György elmondta: a bíróság nem vette figyelembe a FSN 1990 januárjában kiadott amnesztia-rendeletét. [BL, okt. 16.]

1998. november 5.

Markó Béla örömmel üdvözölte a tényt, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepet vállalt Szlovákiában. [Szabadság, nov. 5.]

Németh Zsolt szerint a mindenkori m. kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. [Szabadság, nov. 5.]

Balogh Barnabás, Borzási Gyula, Csernák Béla és Kállay László Alternatív tájékoztatás c. levelet juttatott el 2 újság szerkesztőségébe, melyben a püspökválasztásról ismert korábbi véleményekkel (→ 1998.10.22) szemben próbálják „megmutatni az érem másik oldalát”. Az aláírók idézték Tőkés László kijelentéseit: „egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet” és „én nem szeretettel akarok kormányozni”; szerintük a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. [BN, nov. 5.; Szabadság, nov. 5.] – Tőkés László válasza a vádaskodásokra: „Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért – számukra vereséggel felérő – választási eredménybe.” [Szabadság, nov. 14.] (→ 1999.05.10)

Az Agache-ügy újabb tárgyalása kapcsán a cikkíró rámutatott az ügy egyik jellemző aspektusára: 8 éven át az ügyészség nem tudott előállítani tetteseket. [BL, nov. 13.]

1999. január 18.

A déli órákban mintegy tízezer bányász indult gyalogosan Bukarest felé, a Zsil-völgyéből. Traian Băsescu miniszter rendeletére a Zsil mentén leállt a vasúti és az utasforgalom. A rendfenntartó elemek torlaszokat emeltek, de azokat földgyaluval eltávolították a bányászok. Radu Berceanu iparügyi min. visszautasította a bányászok követeléseit (35%-os béremelés és a veszteséges bányák leállítása); Radu Vasile kifejezte hajlandóságát a tárgyalásra, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. [Szabadság, jan. 19.]

Németh Zsolt az RMDSz vezetőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a m. külpol. prioritása az ország euroatlanti integrációja és a regionális pol. összhangjának megteremtése; példaértékűnek ítélte az RMDSz pol. irányvonalát: a szövetség nemcsak a magyarság érdekeiben lép fel, hanem szerepet vállalt a ro. polgári társadalom létrehozásában is. [Szabadság, jan. 18.]

Újabb forduló volt az Agache-perben: Paizs Ottót hallgatták ki, aki a tanúk szerint nem is volt a lincselés közelében. [BL, jan. 22.]

1999. február 15.

Tőkés László Nyárádszeredában közölte az újságírókkal, hogy a két kormányfő találkozása előtt bizalmas tárgyalásra készült Orbán Viktorral, „de egészen szokatlan módon közbelépett a ro. diplomácia, kifejezvén a ro. fél visszautasító álláspontját.” Orbán Viktor „nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán”. [RMSz, febr. 15.]

Frunda György ügyvédi közreműködése nem járt sikerrel: háromszori halasztás után ítéletet hirdetett a bukaresti táblabíróság az Agache-perben: Filip-Orbán Daniela 7 év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó 4 év, Reiner Anton 3 év, plusz minden elítélt részéről anyagi kártérítés; Konrád Jánost felmentették. Nyilvánvaló, hogy az ítéletnek pol. és etnikai jellege is van. [BL, febr. 19.] (→ 1999.02.26)

Bűnügyi per tanújaként idézték meg az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit, tk.: Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst, Toró T. Tibort. [Szabadság, febr. 15.] (→ 1999.02.23)

1999. február 26.

Fazakas-Forró Csilla ügyvéd fellebbezett az Agache-perben hozott ítélet ellen (→ 1999.02.15). [BL, febr. 26.; RMSz, márc. 16.]

Pakó Benedek szászrégeni plébános elmondta: a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, ma már csak náluk és Csíkszeredában tanítanak csángó gyermekeket. A plébánia költségén 10 gyermeknek biztosítanak kollégiumi szállást-ellátást, oktatást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok – tanulmányaik befejezése után – nem mennek vissza a szülőfalujukba, pedig nagy szükség lenne rájuk. [BL, febr. 26.]

1999. június 4.

A nagykárolyi Róm. Kat. Teol. Líceum gondjairól beszélt Visnyai Csaba igazgató. Az egyház – egyelőre csak papíron – visszakapta a Szt. László Konviktus épületét, amelyet fel kell újítani. [SzFÚ, jún. 4.]

A nagybányai Németh László Gimnáziumban a megyei m. oktatás jövőjéről tanácskoztak a tanárok. Az ált. iskolások ⅓-a, a középiskolások ⅔-a ro. nyelven tanul. [BÚSz, jún. 4.]

Az országban 1,242 millió katolikus hívő él (erdélyi egyházmegye: 542 ezer; temesvári em.: 112 ezer; váradi em.: 108 ezer; szatmári em.: 108 ezer; bukaresti érsekség: 105 ezer; jászvásári érsekség: 267 ezer), a görög katolikusok száma – 5 egyházmegyében – 846 ezer lélek (623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején!). [RMSz, jún. 4.]

Kézdivásárhelyen bemutatták Iochom István riportkönyvét (Kísért a múlt Székelyföldön), amely az Agache-ügy fejleményeit boncolgatja. [RMSz, jún. 7.] (→ 1999.08.13)

1999. augusztus 13.

Az Agacahe-család perelni akarja Iochom Istvánt, amiért könyvet írt a zsarnok milicista bűnhődését követő koncepciós perről. (→ 1999.06.04) [SzH, aug. 13]

Csíkszeredában megalakult a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CsTIT), amely az ifjúsági kezdeményezéseket akarja összefogni. Elnökéül Borboly Csabát választották. [HN, aug. 13]

Kisbaconban a Benedek Elek-emlékház magánmúzeummá vált, azután, hogy Réka, a nagy meseíró dédunokája és férje felmondta a szerződést a Székely Nemzeti Múzeummal. [BL, aug. 13.]

1999. november 18.

A bukaresti táblabíróság másodfokon ítélkezett az Agache-ügyben. Konrád Jánost három évre ítélte, a többi vádlott esetében visszautasította a fellebbezéseket és jóváhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítéletet meg lehet fellebbezni a Legfelsőbb Bíróságnál, azután pedig a strasbourgi Emberjogi Bíróságánál. Frunda György szerint koncepciós perről van szó, nem lehet 5 embert kiemelni egy forradalmi tömegből. [Táj., nov. 18.; UH, nov. 23.]

Mezőbándon Gyöngykoszorú-találkozót tartottak a Mezőség m. hagyományőrző csoportjai. [RMSz, nov. 18.]

1999. december 8.

Sepsiszentgyörgyön nem sikerült Eckstein-Kovács Péter közbelépése (→ 1999.10.29); megérkezett a városházára a végleges döntés: a Lábas Házat a művelődési tárca a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára adományozza. [RMSz, dec. 8.] (→ 2003.05.20, 2003.11.14)

Elfogadták a nyugdíjrendszert szabályozó törvényt. A nyugalmazási korhatár fokozatos növelésének első szakaszára 2001-ben kerül sor: a férfiak 62, a nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. [Szabadság, dec. 8.]

Emil Constantinescu aláírta a Securitate dossziéjához való hozzáférés lehetőségét szabályozó ún. Ticu Dumitrescu-féle törvényt. Az államfő kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amely elismeri, hogy az 1945. márc. 6. utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és hogy a Securitate politikai rendőrségként tevékenykedett; a törvényt bírálóknak válaszolva elmondta: még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.06.10, 1999.06.29, 1999.10.21, 1999.12.14)

A legutóbbi SzKT-n (→ 1999.12.04) Kerekes Károly javaslatára megvitatták a 105/1999. sz. kormányrendelet hiányosságait. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, hogy a rendelet csak az 1940. szept. 14.–1944. aug. 23. közötti időszak bűneiért fizet kárpótlást, de nem vonatkozik az 1945. márc. 6-ig terjedő periódusra, amikor százával tartottak magyarokat a dél-erdélyi és zsilvásárhelyi táborokban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségi miniszter elmondta: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. márc. 6-ig. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.12.15)

Az RMDSz diszkriminatívnak tartja az Agache-perben hozott legutóbbi ítéletet (→ 1999.11.18), ezért támogatja az újabb fellebbezést. [Népújság, dec. 8.]

2000. március 8.

Kónya-Hamar Sándor a képviselőházban tiltakozott a Kolozsvárott megjelent uszító falragaszok ellen: „a Haider-szindróma nálunk is létezik”. [Szabadság, márc. 8.] ● [Haider = szélsőjobb osztrák politikus.]

A bukaresti bíróságon tárgyalni kezdték a Tőkés László és Alison Mutler, az AP tudósítója közötti pert. Mutler besúgónak nevezte az RMDSz tb. elnökét. Tőkés kifejtette: ez a temesvári forradalom és az ő személye elleni lejáratási kampány része. [Háromszék, márc. 8.] (→ 2000.08.10, 2001.03.27, 2001.11.06)

Múlt év márciusában Tamás Sándor képviselő az Agache-perről szóló iratcsomót juttatott el Budapestre, de csak most jutottak odáig, hogy felkérjék Dávid Ibolya igazságügy-minisztert, járjon közbe Valeriu Stoicánál. [Háromszék, márc. 8.]

2000. március 13.

Az RMDSz szövetségi elnöke levélben tiltakozott az ellen, hogy Constantinescu elnök – a múlt év decemberében – emlékérmet nyújtott át Aurel Agache utódainak. [Táj., márc. 13.]

A Március 15-i ünnepi rendezvények keretében Aradon már egy nappal korábban megkoszorúzzák a Szabadság-szobor alakjait, a minorita rendház udvarán. Zenés-irodalmi műsor és vesztőhelyi koszorúzás szerepel a műsorban. [RMSz, márc.13.]

2000. szeptember 13.

Helyi szinten elakad a tulajdont visszaszolgáltató törvények, kormányrendeletek alkalmazása. A kormány újabb egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról készül rendeletet kiadni, de a minisztériumoknak nincs lehetőségük szorgalmazni a jogszabály gyakorlatba ültetését. [Krónika, szept. 13.]

Újabb fejlemény az Agache-ügyben (→ 1999.11.18): a Legfelsőbb Bírósághoz beadott fellebbezés tárgyalását decemberre halasztották. [Krónika, szept. 13.]

2001. február 7.

Az EB vízumokról szóló jelentését eljuttatták a ro. hatóságokhoz. A jelentésben ismét felsorolták azokat a szabályozásokat, amelyeket Ro.-nak teljesítenie kell, de azt is bemutatták, hogy Bukarest mit ígért és mit tartott be eddig annak érdekében, hogy lekerülhessen a vízumkötelezett országok listájáról. [Népújság, febr. 7.]

Feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy újabb tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon. Frunda György fönntartotta védencei fellebbezési folyamodványát és felmentésüket kérte. Az ügyész a vád átminősítését kérte: különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságra. A bíró elhalasztotta a döntést. [Krónika, febr. 7.] – Két hét múlva ismét elnapolták az ítélethirdetést. [Krónika, febr. 22.] (→ 2001.03.27)

2001. március 27.

Az IMF köldöttsége dolgavégezetlenül távozott Bukarestből. Nem tudtak megállapodásra jutni a kormánnyal; meglátásuk szerint a költségvetés hiánya nem haladhatná meg a GDP 3%-át, az inflációt pedig 25% alá kellene szorítani. [Szabadság, márc. 27.] (→ 2001.03.20)

Végleges ítélet született az Agache-perben; a legfelsőbb bíróság megerősítette a bukaresti táblabíróság döntését: 3-tól 7 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték a lincselés feltételezett tetteseit. Frunda György – a vádlottak ügyvédje – a nemzetközi bírósághoz fordul. [RMSz, márc. 27.]

Iliescu elnök fogadta a székely megyék román civil szervezeteinek képviselőit, akik a ’nemzetiségi elnyomás’ miatt panaszkodtak. Néhány statisztikai adat azt igazolja, hogy semmilyen hátrányos különböztetés nem éri a ro. tisztviselőket: a m. többségű megyék kulcspozícióit ro. nemzetiségűek töltik be. Pl. Kovászna megyében a közigazgatási bizottság tagjai között 25 ro., 13 m. és 1 német alkalmazott található. [RMSz, márc. 27.]

A bukaresti bíróság első fokon 700 millió lejes erkölcsi kártérítésre ítélte az AP amerikai hírügynökséget és Alison Mutler tudósítót, akik ellen Tőkés László indított rágalmazási pert. [Szabadság, márc. 27.] (→ 2000.03.08, 2001.11.06)

A parlament együtes ülésén megszavazott idegenrendészeti törvény szerint be kell jelenteni a 15 napnál hosszabb időt tartózkodó külföldi vendégeket. Szabó Károly szerint hasonló törvények az EU-ban is vannak. [HN, márc. 27.]

Az RT marosvásárhelyi ülésén Toró T. Tibor kijelentette, hogy az RMDSz-en belül keletkezett törésvonal elsősorban a politizáló elitet osztja meg, de lassan leszivárog a helyi közösségekbe is. [BL, ápr. 5.]

2001. május 26.

Sepsiszentgyörgyön tartja 4. kongresszusát az RT, az RMDSz nemzeti liberális platformja. Toró T. Tibor, a platform elnöke elmondta: sikeres időszakot élnek, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választások alkalmával megsokszorozták önkormányzati tanácsosaik és képviselőik számát. [Szabadság, máj. 26.]

Az Agache-ügy egyetlen itthon lévő elítéltjének, Héjja Dezsőnek a lakásán rendőrök jelentek meg, hogy elvigyék a kirótt (4 éves) börtönbüntetést letölteni. Héjja – egy balesetből kifolyólag – mozgásképtelen, mindkét lába lebénult. Kéri a büntetés elhalasztását. [RMSz, máj. 26.] (→ 2001.07.11)

Javult a Mo.-i oklevelek honosítási rendszere, 1995-től 2000 májusig 560 honosítási kérelemből 453-at elfogadtak. [Szabadság, máj. 26.]

2001. augusztus 9.

Esztelneken – valószínűleg lakossági bejelentés nyomán – őrizetbe vették Reiner Antalt, az Agache-ügy egyik elítéltjét, aki mostanig külföldön tartózkodott. Reinert a csíkszeredai börtönbe vitték, hogy letöltse a büntetését. – Agache fia, álláspontját hirtelen megváltoztatva, kijelentette, hogy amennyiben a bűnösök beismerik a vétküket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. [RMSz, aug. 9.; HN, aug. 9.; Krónika, aug. 11.]


lapozás: 1-20 | 21-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998