Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Maior, Liviu

1992. november 17.

Domokos Géza aggasztónak nevezte, hogy N. Văcăroiu Liviu Maior történészt nevezte ki oktatási miniszternek, aki a VR színeiben szerzett kétes hírnevet. [Szabadság, nov. 17.] (→ 1992.11.22)

Az RMPSz terveiről cikkezett az RMSz. Évente kb. 20 ezer m. fiatal fejezi be a tanulmányait Ro.-ban, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezres pedagógus réteget, mert abból 3500 szakképzetlen. A továbbképzés kereteként kidolgozták a Bolyai Nyári Akadémia tervét. [RMSz, nov. 17.] (→ 1993.02.13)

1992. november 22.

Liviu Maior, az új oktatási miniszter (→ 1992.11.17) kijelentette: „Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Ro. állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a ro. állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell hogy vesse magát egyazon törvényeknek.” [MTI]

1992. december 24.

Emil Constantinescu elmondta: Iliescu csak a nacionalista pártok segítségével tudott győzni; a hatalom továbbra is a kezében tartja a tévét és az igazságszolgáltatást; Gh. Funar ellenében az RMDSz védekezésre szorul és fölemészti energiáit; Liviu Maior a PUNR embere. [MH, dec. 24.]

Az orsz. műemlékvédő bizottság tilalma ellenére Gh. Funar hatalmas zászlótartó oszlopokat állíttatott a Mátyás-szobor hátterében. [Szabadság, dec. 24.]

1993. február 18.

Rákóczi Lajos, a tanügyi bizottság tagja nyilatkozott az oktatás átszervezéséről. A CD törvénytervezete is túlzott centralizációt kíván fenntartani, ezzel Liviu Maior min. sem ért egyet. [BN, febr. 19.]

Markó Béla kifejtette, hogy elsősorban a ro. demokratikus ellenzékkel van együttműködési lehetőségük, de sajnos mindegyik pártot áthatja „egy erős nemzetállami mentalitás”. Erős visszarendeződési jelek tapasztalhatók. A gazdasági kerettörvények lehetővé teszik, hogy földtulajdon kerüljön a földművesek kezébe, de a kormányzat semmilyen támogatást nem tud nyújtani a magángazdaságoknak. [MF, febr. 18.]

1993. május 6.

Nagyváradon találkozott a két tanügymin. (Liviu Maior és Mádl Ferenc). A ro. fél szerint nem időszerű az államilag finanszírozott m. egyetem indítása, de nincs akadálya magánegyetemek indításának. [MH, máj. 8.]

A pápa tervezett látogatása ellen interpellált Petre Ţurlea. [MH, máj. 6.]

1993. július 9.

Liviu Maior a rádióban kijelentette: nem támogatja a BTE visszaállítását.

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSz. Muzsnay Árpád megyei elnök szerint a tagság egy része azért fordult el az RMDSz-től, mert sokan a Szövetséget a Tulipán kft.-vel azonosították, amely Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SzKT-ülések negatív visszhangja. [RMSz, júl. 9.]

Toró T. Tibor elmondta: a múlt év végén elkezdték a temesvári magyarok összeszámlálását, de munkájuk nehezen halad: nincsenek önkénteseik és az emberek általában bizalmatlanok. [RMSz, júl. 9.]

1993. augusztus 24.

Sajtóértekezleten bejelentették: a PDSR magába olvasztott (→ 1993.06.28, 1993.07.10) további két kisebb pártot (PSD, Szövetkezeti Párt). – Liviu Maior kijelentette, hogy a CMN javaslata a két- vagy többnyelvű feliratokról csak ajánlat. [Szabadság, aug. 24.]

Lemondott Dan Mircea Popescu munkaügyi miniszter. [Szabadság, aug. 24.]

Az 1992/93-as tanév statisztikáját folytatásokban közölte az RMSz: óvodai okt. (aug. 24.); általános isk. (aug. 25.), középisk. oktatás (aug. 27.). Ált. elmondható: csökken a m. óvodások és iskolások száma, nagyon sok a szakképesítés nélküli tanerő. A szórványmegyékben a m. tanulók több mint fele ro. iskolába járt.

1993. szeptember 16.

Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO kétféle sebességet alkalmaz a VSz volt tagállamaival szemben. Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Mo., Csehország, Szlovákia és Lengyelország csatlakozásáról szólt. [MH, szept. 16.]

Annak ellenére, hogy Liviu Maior tanügymin. Kovászna megyei látogatása során úgy nyilatkozott, hogy ro. osztályokat csak ott kell indítani, ahol erre igény van, Căşunean prefektus rendeletet adott ki (52/1993. sz.), amely kötelezővé teszi a ro. oktatást minden olyan településen, ahol iskoláskorúak vannak. Kovászna megyében 70 faluban a ro. lakosság 2% alatt van, 13 faluban pedig csak magyarok élnek. Az ilyen falvak feltöltése ro. tanítókkal és tanárokkal etnikai változásokat hozna létre – emiatt tiltakozott az RMDSz megyei vezetése. [RMSz, szept. 16.] (→ 1993.10.15)

1994. február 10.

Asztalos Ferenc a parlament tanügyi szakbiz. tagja nyilatkozott a m. oktatás helyzetéről: orsz. viszonylatban 12,5%-os a szakképzetlen pedagógusok aránya, ez m. vonatkozásban 25,3%. Az általános iskolát végzett gyermekek száma csökkent (orsz.: 5,9%-kal; m.: 9,5%); a 8. osztályt végzettek közül 53% tanul tovább (m.: csak 43%). [ÚM, febr. 10.] – Az RMDSz képviselői átadták Liviu Maiornak a m. nyelvű oktatás hanyatlásáról szóló memorandumot és a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó jegyzéket, melyet a m. egyházak vezetői is aláírtak. [RMSz, febr. 19.]

1994. március 31.

Magyari András, a BBTE prorektora elmondta: Liviu Maior és Iliescu támogatták beadványát, ennek köszönhetően újabb négy szakon bővült a m. csoportok létszáma. [RMSz, márc. 31.]

A Korunk az RMDSz-ről ad körképet. Salat Levente vitairatára az erdélyi politikai élet személyiségei válaszoltak. [Korunk, 3. sz.]

1994. június 1.

Elkezdődött a képviselőházi vita a tanügyi törvénytervezetről. Asztalos Ferenc kifejtette álláspontját. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 7,1%-a m., de a magyarul tanulók száma csak 4,9%. – Az RMDSz vezetői visszautasították Liviu Maior véleményét, miszerint a tervezet megfelel az európai normáknak. A tervezet valójában diszkriminatív: a kisebbségi oktatás 70%-át ro. nyelven akarja elrendelni. [RMSz, jún. 3.]

Moszkvában ro.–orosz külügyi szakértői bizottság tárgyalt a készülő alapszerződésről. A ro. fél kérését, hogy a foglalják be a Molotov–Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, nem fogadták el. [RMSz, jún. 10.]

1995. május 2.

Fodor Gábor művelődési min. és Liviu Maior oktatási min. Bukarestben 3 évre szóló oktatási együttműködési egyezményt írt alá. Fodor Gábor jelentősnek mondta, hogy először szerepel a jegyzőkönyvben az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése. [Népszabadság, máj. 3.]

1995. július 4.

Liviu Maior szerint az oktatási törvény helyességét igazolja, hogy mind az RMDSz, mind a PUNR tiltakozott ellene. [Mai Nap, júl. 5.]

1995. július 8.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz parlamenti csoportját. Jelen volt tk. Liviu Maior tanügymin. és a sajtó képviselői. Az éles hangú vitán a tanügyi törvény volt a téma. Iliescu azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem vett részt a parlamenti vita végső szakaszában. A szövetség képviselői rámutattak, hogy ez volt a tiltakozás végső formája, miután mindig elutasították a magyarság érveit. [RMSz, júl. 10.] – Iliescu elnök a PUNR levelére (→ 1995.07.03) hivatkozva párhuzamot vont Gh. Funar pártja és az RMDSz között, mondván, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találtak. Szerinte a törvény meghaladja az európai normákat. Az elnök csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer átvizsgálja a törvényt. [Táj., júl. 10.]

1995. július 26.

Liviu Maior oktatási min. szerint Európában kevés ország rendelkezik olyan jó oktatási törvénnyel, mint Ro. Elfogadhatatlannak nevezte az RMDSz tervezetét, amely – úgymond – megtűrt néppé fokozná le a románságot. [MH, júl. 26.]

1995. október 13.

Öt egyetemi központ hallgatói napok óta tartó sztrájkot tartanak a visszamenőleges érvényű oktatási és vizsgadíjak, valamint szállásgondjaik miatt. Liviu Maior elutasította a követeléseket, ezért a diákok általános sztrájkot helyeztek kilátásba. [Népszabadság, okt. 13.]

Markó Béla Pécsett, a h. t. magyarok fesztiválján mondott beszédében rámutatott: a jelenlegi m. kormány erőteljesebben szorgalmazza a dialógust, azonban a két ország viszonyában nem történt előrelépés. A ro. kormány által hirdetett megbékélésnek nincs valóságfedezete, mert folytatódik a m. kisebbség törekvéseinek elfojtása. [RMSz, okt. 16.]

A Legfelsőbb Ügyészség vizsgálatot indított C. V. Tudor ellen, az Iliescut támadó írásai miatt (→ 1995.10.04, 1995.10.07). A PRM kiválása esetén a négypárti koalíció elveszítené a többséget, ezért a PDSR nem egységes abban, hogy felbontsák-e a koalíciót. [Népszava, okt. 14.] (→ 1995.10.19)

1995. december 5.

A kolozsvári tanfelügyelő korábban menesztette tisztségéből Szilágyi Júliát, az Apáczai Csere János Líceum igazgatónőjét, emiatt a tanári kar és a szülők is tiltakoztak. A képviselőházban Neményi József Nándor olvasta föl az RMDSz tiltakozó nyilatkozatát és Liviu Maior okt. min. közbelépését sürgette. [Szabadság, dec. 6.]

Kolozsvárott, a m. egyházak képviselőinek jelenlétében, sajtókonferencián mutatták be az RMDSz Jussunkat követeljük c. ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant ismertet. Külön hangsúlyt kapott az eltulajdonított egyházi könyvtárak visszaszármaztatásának követelése is. [RMSz, dec. 8.]

Az RMDSz-gyűlések visszatérő témája a passzív tagság, a növekvő közöny. Sürgős lenne a helyi szervezők felkutatása, a kis közösségek bevonása, a csalódottak megnyerése. [RMSz, dec. 5.]

A kolozsvári és temesvári diákok – látva a kormány passzív magatartását – a sztrájk újrakezdéséről döntöttek. [Szabadság, dec. 6.]

1996. január 15.

Gh. Funar végrehajtotta elhatározását, Grigore Zanc prefektus társaságában (aki az előző héten még azt kifogásolta, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar királyt) fölavatta a Mátyás király szülőházára sebtében fölszerelt emléktáblát. [RMSz, jan. 17.]

Markó Béla levélben fordult Liviu Maior okt. min.-hez, kérve az anyanyelven történő egyetemi felvételizés engedélyezését, hangsúlyozva, hogy a végleges megoldás csak a tanügyi törvény módosításával válik lehetővé. [Táj., jan. 29.]

1996. május 19.

Az RMDSz 3 képviselője a tanügyminiszterrel való megbeszélés során elérte, hogy anyanyelven is lehessen egyetemi felvételi vizsgát tenni. Erről Liviu Maior körlevelet bocsájtott ki. [Táj., máj. 20.]

1996. szeptember 13.

Liviu Maior okt. min. újabb ígéretet tett Béres Andrásnak, az RMDSz okt. alelnökének, a kolozsvári konzervatórium (GDZF) m. tagozatának újraindítására. Béres ismét fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. [RMSz, szept. 16.]

Fölmentették tisztségéből Nagy Sándort, Hargita megye alprefektusát, aki egyúttal kilépett pártjából, a PSM-ből is. [HN, szept. 13.] (→ 1993.08.20, 1996.09.25)



lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998