|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 25 találat | lapozás: 1-20 | 21-25 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz ellenesség 1991. szeptember 6.A kormány 237 köztisztviselőt váltott le (köztük 26 alprefektust, 62 polgármestert), mert államigazgatási tevékenységük összegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel. [Szabadság, szept. 7.]Az RTV-ben felolvasták a VR közleményét, amelyben az RMDSz-t támadta és azt követelte, hogy a kormány lépjen föl az RMDSz ellen. A szenátus jóváhagyta a FSN törvénytervezetét, amely megtiltotta a tüntetéseket a kormány székháza előtt. 1994. október 26.Oliviu Gherman, szenátusi házelnök szerint hiba volt az RMDSz létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a „monolitikus követelési struktúrát”. A ro. pártoknak ki kell dolgozniuk a „válaszstratégiát az RMDSz olyannyira összehangolt akcióira”. [Népújság, okt. 26.] (→ 1994.11.01)A hadsereg napja alkalmával ismét felszínre került Mircea Pascu korábbi kijelentése (→ 1994.09.15). Gh. Tinca védelmi min. sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Pascu kijelentését. [Népszabadság, okt. 26.] – A Ziua szerint viszont a ro. katonai doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. [Népszava, okt. 27.] Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát – mondta Tabajdi Csaba. – Az RMDSz-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban néhány dolog nem eléggé tisztázott: ilyen a regionális autonómia. A m. kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. [RMSz, okt. 26.] Az új kisebbségi koncepció értelmében azokat a területeket kell menedzselni, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát – jelentette ki Törzsök Erika. – A kisebbség nincs olyan helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garanciaalapot kell létrehozni Mo.-n, amely a h. t. m. vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. [EN, okt. 26.] 1995. január 1.Nehéz évet zárt az RMDSz – nyilatkozta Markó Béla –, felerősödtek a magyar- és RMDSz-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSz erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszuson kijelölt. Felerősödött a kormány nacionalizmusa és leállt a reformfolyamat, jól érezhető a visszarendeződési tendencia. Markó természetesnek találta az RMDSz-en belüli ellentéteket. [MTI]Iliescu elnök újévi üzenetében hangsúlyozta: az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a privatizáció gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. [Népszabadság, jan. 2.] 1995. január 16.Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSz önrendelkezési terveiről: alkotmány- és demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a m. kisebbség identitásának védelméhez. – Sajtóértekezletén a PNTCD is elutasította az RMDSz területi autonómiára vonatkozó igényét. A PAC hasonlóan nyilatkozott és követelni fogja, hogy a CD határolja el magát ezektől a nézetektől. [Szabadság, jan. 17.]Gh. Funar, a PUNR elnöke törvénytelennek bélyegezte az ÖT megalakulását (→ 1995.01.14), követelte az RMDSz betiltását, lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. [Szabadság, jan. 17.] (→ 1995.01.18) 1995. január 17.Az RMDSz 15 parlamenti képviselője (a 27-ből) állásfoglalásban ítélte el Nagy Benedek röpiratát (→ 1995.01.06). [RMSz, jan. 17.] (→ 1995.01.05, 1995.01.12, 1995.01.20)A PDSR közleménye alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSz autonómia-programját. A kormánypárt felszólította a m. szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket, a pártokat pedig arra, hogy foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Victor Surdu (PDAR) az RMDSz betiltását sürgette, és azt követelte, hogy tiltsák meg az RMDSz jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. [Szabadság, jan. 20.] 1995. január 18.Az RMDSz ÜE állásfoglalása leszögezte: az RMDSz autonómiatörekvései a ro. alkotmány, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (→ 1993.01.22, 1993.03.20) és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait; érthetetlen az RMDSz-ellenes összehangolt kampány (→ 1995.01.16, 1995.01.17), hiszen a szövetség autonómiaprogramját már a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.11.15) is tartalmazza, amelyet 1993 decemberében nyújtottak be a parlamentnek. [RMSz, jan. 21.] (→ 1995.07.17)1995. január 30.Ülésezett a CD tanácsa. Az RMDSz jelen lévő vezetőinek kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadásokat. A CD álláspontja szerint az ÖT nem sérti az ország egységét és integritását; az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. [BN, febr. 1.]1995. február 11.Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSz „destabilizáló” törekvései ellen. [RMSz, febr. 11.]Kolozsvárott tanácskozott az RMDSz Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok (EME, RMPSz, SIRF, Tankönyvtanács, CTA stb.) képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. [EN, febr. 22.] 1995. február 13.A képviselőház elfogadta a Petre Ţurlea képviselő RMDSz-ellenes indítványát is magába foglaló napirendet; ennek alapján vitát kezdtek az RMDSz-t elítélő szövegtervezetről. [Szabadság, febr. 14.] A vitában Antal István cáfolta, hogy Székelyudvarhelyen, az Orbán Balázs-szobor avatásakor (→ 1995.02.04) románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila a szövetség autonómia-koncepciójáról beszélt és cáfolta azt, hogy az RMDSz etnikai alapú regionális autonómiáért küzd. Borbély László kifejtette: nem lehet nemzetállamról beszélni egy olyan országban, ahol 15 kisebbség él és a lakosság 10%-át alkotják. [Szabadság, febr. 14.] – Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Adrian Năstase igennel szavazott a nyilatkozatra, a parasztpártiak pedig ellene. [OrEx, febr. 22.] (→ 1995.02.16)1995. február 16.Az atlantai delegáció nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy a parlament az RMDSz-t elítélő nyilatkozatot hozott (→ 1995.02.13). Tokay György leszögezte, hogy az RMDSz elleni kampánnyal a ro. szélsőségesek a demokráciát veszélyeztetik. Tőkés László megjegyezte: „a hatalom hű maradt önmagához: a parlament kéz háza nem talált jobb időpontot az atlantai kerekasztal-megbeszélések idejénél arra, hogy a magyarellenes kampányba illő állásfoglalást fogadjon el.” [RMSz, febr. 17.] – Atlantában közös sajtóértekezlettel ért véget a kétnapos megbeszélés-sorozat. Gabriel Andreescu úgy vélekedett, hogy az RMDSz világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. [RMSz, febr. 18.] Hrebenciuc fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Markó Béla szerint sok kérdésben közeledtek az álláspontok, de megegyezés nem született. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSz egységes álláspontot képviselt. [ÚM, febr. 17.]1995. február 23.Az ET Parlamenti Közgyűlése és az EPP 38 tagja nyilatkozatban közölte: aggodalommal értesültek arról, hogy a ro. kormány szorgalmazza: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t. Ro. csak egy részét teljesítette az ET-be való felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják a további ellenőrzést. [Szabadság, febr. 23.]1995. május 29.Az RMDSz kongresszusának visszhangjából: a parlament ülésén Adrian Păunescu és C. V. Tudor útszéli hangon támadták az RMDSz-t; azonnali ügyészi beavatkozást követeltek a szövetség ellen. Frunda György javasolta, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. [RMSz, máj. 31.] – Gh. Funar 11 pontos intézkedési tervet javasolt, tk.: a szövetség képviselőinek megbüntetését; anyagilag ne támogassák többet az RMDSz-t; az állam támogassa a magyarok áttelepedését. [Szabadság, máj. 31.] – Az ellenzéki PD méltányolta a kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ugyanakkor kérte: fogalmazzák meg egyértelműbben az autonómia-álláspontot. [MN, máj. 31.]1995. június 6.Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.] Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.] 1995. szeptember 4.Az illyefalvi KIDA és LAM (→ 1994.02.22) alapítványok ellen hónapokig tartó rovancsolás után az érintettek perre vitték az ügyet. Első fokon a sepsiszentgyörgyi bíróság elutasította a pénzügyőrség által kirótt büntetéseket. A mintaszerűen vezetett két alapítvány perét az illyefalviakat támogató svájci segélyszervezet is figyelemmel követte. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre az egyházi alapítványoknak joguk van. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.10.03; 1996.05.06)Az RMDSz politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi kapcsolataiért felelős munkatársával aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol fölkeresték a Fidesz és az MDF politikusait, valamint az MVSz elnökét és fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök. A találkozókon arra kérték a m. felet, hogy ne támogassa az RMDSz pol. akcióit, mert azok csak az RMDSz „néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek”. [RMSz, szept. 6.] (→ 1995.09.08) Az RMDSz képviselőházi frakciója Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, alelnökök: Antal István és Márton Árpád. Az állandó biz. titkára: Borbély László. [Táj., szept. 4.] – A szenátusi frakció vezetői: eln.: Szabó Károly; aleln.: Verestóy Attila; titkár: Buchwald Péter. [RMSz, szept. 8.] 1996. július 22.Az RMDSz nyilatkozatban állt ki a ref. világtalálkozó mellett, elutasítva a betiltásra vonatkozó kísérleteket. [Táj., júl. 22.]Nagyvárad polgármestere és a városi rendőrfőnök találkozott a KREK vezetőivel és segítségüket ajánlották fel a ref. világtalálkozó ügyében. [RMSz, júl. 25.] Hetedik alkalommal nyílt meg a bálványosfüredi nyári szabadegyetem, amelyet az RT, a Pro Europa Liga és a Fidesz szervezett. Az első nap száznál több fiatal hallgatta az előadókat: Orbán Viktort, Horia Mircea Rusut (PL’93), Adrian Severint (PD), Markó Bélát. [Háromszék, júl. 23.] (→ 1996.07.27) Marosvásárhelyen tartották a VR orsz. értekezletét, ahol Zeno Opriş, a szervezet elnöke RMDSz-ellenes összefogásra szólította fel az elnökséget, a kormányt, az ortodox egyházat, a hadsereget és a belügyet. [RMSz, júl. 23.] 1996. július 26.Bukarestben megkezdődött a PDSR orsz. konferenciája. Adrian Năstase üv. eln. azért bírálta az RMDSz-t, amiért a m. kormány segítségét kérte autonómiaügyben; jó lenne ősszel pontosabban szabályozni a politikai életet, s restrikciókat alkalmazni az RMDSz céljai, statútuma, programja és finanszírozása tekintetében. [Szabadság, júl. 27.]A kolozsvári Protestáns Teol. Intézet 30 hallgatója az Ókirályságban végzett szórvány-missziós munkát. Giurgiutól Turnu Severinig bejárták a vidéket és városról városra járva mintegy 150 m. családot sikerült nyilvántartásba venniük. [RMSz, júl. 26.] 1997. május 6.Befejeződött az RMDSz küldöttségének háromnapos felvidéki látogatása. Az EPM meghívására Komáromba érkezett erdélyiek az MKP képviselőivel és szlovák ellenzéki pártok politikusaival találkoztak és – 3 városban – lakossági fórumon vettek részt. [RMSz, máj. 6.]Kónya-Hamar Sándor, az SRI-jelentés (→ 1997.04.30) vitájának RMDSz-ellenes aspektusaira hívta föl a figyelmet. Pl. Neculai Popa (PDSR) képviselő a vitán elmondta: soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSz lesz olyan arcátlan, hogy a ro. parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Az ellenzék meg akarja ingatni koalíciós elhatározásában a parasztpártot, s az úgymond megújult PUNR-vel akarja lecserélni az RMDSz-t. Kónya képviselő szerint az RMDSz politikájának helyességét az ukrajnai románok által összeállított követeléscsomag is igazolja. A beadványt a ro. és az ukrán kormánynak is eljuttatták, mely a köv. főbb követeléseket tartalmazza: tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek egyenlőségének elvét a többségi nemzettel szemben, adják meg a nemzeti-kulturális autonómiát, a románlakta területeken a ro.-t is ismerjék el hivatalos nyelvnek, használhassák szabadon nemzeti jelképeiket, térjenek vissza a települések hagyományos ro. nevére, adják vissza az 1946 után elkobzott ingatlanokat, költségvetésből támogassák a nemzeti kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, védelmezzék a románok történeti és etnográfiai életterét, a ro. fiatalok szolgálati idejüket a szülőföldön tölthessék le. [Szabadság, máj. 6.] Három képviselő közös sajtótájékoztatót tartott. A téma: a személygépkocsival külföldre utazók által kivitt benzin 250%-os adója. Szilágyi Zsolt rámutatott: az 1994-ben hozott (és 1997 márc.-ban módosított) kormányhatározat több okból diszkriminatív: csak a déli és nyugati határátkelőkön alkalmazzák; minden magánszemélyt benzincsempésznek tekintenek és akként kezelik őket. Ráadásul az intézkedés rontja az ország megítélését, ezért a határozatot hatályon kívül kell helyezni. [Táj., máj. 6.] (→ 1997.05.09) Garda Dezső, napirend előtti felszólalásaiban az erdőkben uralkodó áldatlan állapotokról szólt: a lopások és az engedély nélküli vágások a reprivatizációs törvényt ellenző volt kormánypárti tisztviselők védelme alatt történt. [Táj., máj. 6.; máj. 27.] 1997. november 24.A szenátusban véget ért a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita. Frunda György történelmi adatokkal bizonyította, hogy a kisebbségek anyanyelvén való oktatásnak régi hagyományai vannak Ro.-ban (ill. voltak a Monarchiában). Markó Béla és Verestóy Attila Pruteanu szenátor RMDSz-ellenes kirohanásait utasította vissza, akit az ülést vezető Petre Romannak többször is rendre kellett utasítania. [Táj., nov. 25.]1999. február 4.A PNTCD részéről is felerősödtek a támadások, mióta Remus Opriş bekerült a párt csúcsvezetésébe. Markó Béla emlékeztetett: az RMDSz nem térhet el attól, hogy vállalta a kormányprogram végrehajtását, a reform bevezetését. [Szabadság, febr. 5.]Miron Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori tüntetéseken. [Sajtóf., febr. 4.] A nagyváradi püspöki palota visszaadási perét a róm. kat. püspök kérésére áthelyezték Buzăuba, de hónapok óta halogatják a per napirendre tűzését. Tempfli József püspök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a palotát, ha kell, akkor Strasbourgig viszi a pert. [BN, febr. 4.] 2001. február 20.Andrei Marga szerint az új okt. min. a visszarendeződés híve; a sok kis átszervezés oda vezet, hogy szakadék képződik a hazai és a nemzetközi oktatási rendszerek között. [Szabadság, febr. 20.]A PUNR megyei szervezeteinek brassói ülésén arról döntöttek, hogy felmondják a PNR-vel kötött választási koalíciót, mert együttes erővel sem érték el a bejutáshoz szükséges küszöböt. A PUNR újbóli színre lépése nyomán újabb RMDSz-ellenes akciókra számíthatunk. [RMSz, febr. 20.] Fellebbezésre válaszolva a CNSAS közölte, hogy Rákóczi Lajos annak idején elutasított bármilyen együttműködést a volt titkosrendőrséggel. [Táj., febr. 20.] lapozás: 1-20 | 21-25
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
