Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz átvilágítás / Átvilágító Bizottság / tisztségviselők átvilágítása

1992. július 25.

Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.

Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.]

Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI]

Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek.

1996. április 20.

Meghallgatták az RMDSz városi és megyei tanácsosjelöltjeit. A jelölteket végzettségükről, korábbi munkahelyeikről, tevékenységükről, nyelvtudásukról kérdezték. Be kellett számolniuk az álampárthoz való viszonyukról és jövendő funkciójukat illető elképzeléseikről. [Szabadság, ápr. 22.]

Az RMDSz liberális platformja (SzK) tisztújító orsz. gyűlést tartott, amelyre több külföldi vendég is érkezett. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget; Eckstein-Kovács Péter maradt az elnök; aleln.: Egyed Péter, Kolumbán Gábor; titkár: András Péter. „Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk elsőrendűnek” – mondotta az elnök. [Táj., ápr. 22.]

1997. szeptember 12.

Kolozsvárott Avram Iancu halálának 125. évfordulóján népgyűlést tartottak, ahol a szónokok (C. V. Tudor, Valeriu Tabără, A. Păunescu, Gh. Funar) magyarellenes kirohanásokkal tarkították beszédüket. [UH, szept. 18.]

Katona Ádám kiegészítéseket javasolt az RMDSz programjához, amelyet a kongresszus lenne hivatott jóváhagyni: az önmeghatározás legyen: „a romániai m. közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője”; a célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése; a tisztségviselők számoljanak el a múltjukkal, ne lehessen vezető a szervezetben az, aki ügynök vagy kollaboráns volt. [Népújság, szept. 12.]

1998. június 19.

Az RMDSz OpT ülésén Bárányi Ferenc bejelentette: lemond miniszteri posztjáról. Az OpT nyilatkozatban közölte, hogy elfogadja a lemondást és az eset következményeként azt javasolja az SzKT-nak: hozzon határozatot arról, hogy az RMDSz minden tisztségviselője nyilatkozzon a múltjáról és vállalja átvilágítását. Ugyanakkor felhívták a parlamentet, hogy tekintse prioritásnak a Securitate átvilágításáról szóló törvényt. Az RMDSz az önmaga számára fölállított gyakorlatot a pol. partnerek számára is követendőnek tartja. [Táj., jún. 22.]

Tőkés László néhány epizóddal sietett Bárányi Ferenc segítségére, amely azt igazolta, hogy Bárányi nem kiszolgálója, hanem áldozata volt a Securitáténak. A történtek fényében egyre nagyobb jelentőségűvé válik a Ticu Dumitrescu-féle kezdeményezés, mely törvénybe kívánja iktatni a szekusdossziék hozzáférhetőségét. [Szabadság, jún. 20.]

A bukaresti bíróság elutasította Gh. Funar új pártjának, a PAUR-nak a bejegyzését e néven (→ 1998.04.25). [Szabadság, jún. 22.]

1998. június 28.

Az SzKT kolozsvári ülésén az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megálapodások szerinti végelegesítését, a kolozsvári központú állami m. egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatos nyilatkozat az oktatási törvényt illetően okt. 31-ig, az egyetem ügyében pedig decembert tűzte ki határidőnek, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati szerepvállalása. – Az SzKT az RMDSz tisztségviselőinek átvilágításáról is határozott. Politikai önéletrajzában minden magasabb tisztségviselőnek nyilatkoznia kell a Securitatéval való kapcsolatairól és korábbi pártfunkcióiról. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SzKT visszatér a kérdésre. [Táj., jún. 29.]

1998. december 17.

A temesvári forradalom évfordulóján Emil Constantinescu megígérte, mindent megtesz az igazságtétel érdekében. [RMSz, dec. 19.]

A kabinet fellebbezett a PSE-döntés ügyében (→ 1998.12.11). A kormányülésen arról is döntöttek, hogy elutasítják az RMDSz törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna a házasságkötési szertartás anyanyelvű lebonyolítását. [RMSz, dec. 19.]

Az SzKT létrehozza az RMDSz Átvilágító Bizottságát, melynek működéséhez az ÜE biztosít hátteret. A háromtagú bizottság – miután elfogadja a működési szabályzatot – megvizsgálja a tisztségviselők kapcsolatát a volt komm. titkosszolgálattal. A biz. az átvilágítási törvény jóváhagyása után kezdi meg működését. [RMSz, dec. 17.]

1999. március 1.

Az SzKT marosvásárhelyi ülésén (febr. 27-28.) Markó Béla tájékoztatta a testületet a koalíció pillanatnyi helyzetéről és a m.–m. csúcsról, a MÁÉRT megalakításáról. A kettős állampolgárság ügyéről elmondta: többszöri felvetéseire sem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSz kérné, akkor a m. kormány megadná azt. Tőkés László véleménye: amit nem kérünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Katona Ádám a kérdés szőnyeg alá söprésével vádolta az RMDSz vezetőségét. – Kijelölték a SzET által javasolt átvilágító bizottság tagjait: Szabó Árpád unitárius püspök; Csávossy György, a SzET elnöke; Antal Attila. – Az SzKT ugyanakkor elfogadta a szociális főosztály létrehozásra tett javaslatot. Az SzKT állásfoglalásban világított rá: a CNA túllépte jogkörét (→ 1999.02.24), amikor alkotmányos jogokat kíván korlátozni. [RMSz, márc. 1.]

Csávossy György szerint újra kell gondolni a SzET szerepét: vagy egyesíteni kell az SzKT-val vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSz-en belüli döntéshozatalban. [Szabadság, márc. 1.]

2000. szeptember 27.

Az OpT bukaresti ülésén a jelöltállításokkal kapcsolatos tennivalókról és néhány óvásról döntöttek. Elutasították Kolumbán Gábor (→ 2000.09.18), Katona Ádám és Kincses Előd óvását. [Táj., szept. 27.]

Markó Béla sajtóértekezleten elmondta: a szövetség minden megyében állított képviselő- és szenátorjelölteket. Az RMDSz az egyetlen olyan pol. alakulat, amely a CNSAS elé terjesztette a jelöltek névsorát, hogy kiszűrjék a hajdani kollaboránsokat. – Markó ismertette az OpT azon döntését, amelyben felkérik a megyei szervezeteket, hogy gyűjtsenek aláírásokat a külhoni állampolgárságra vonatkozó javaslat támogatására. Az RMDSz orsz. vezetősége fontosnak tartja a státustörvény mielőbbi elfogadását és úgy véli, hogy ezt nem szabad a külhoni állampolgárság kérdésével szembehelyezni. [Szabadság, szept. 28.]

Kincses Előd független képviselőként szeretne indulni a választásokon, ezért felhívást tett közzé, amelyben támogatókat keres. [Népújság, szept. 27.]

2000. november 20.

Tőkés László – a KREK közgyűlésén – kijelentette: „Egyházunk mind országos, mind helyi szinten komoly ellentétbe került az RMDSz-szel. Ennek következtében aggályos, hogy egyházaink jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel melléálljanak az RMDSz választási kampányának.” [Szabadság, nov. 20.] – A tb. elnök két dolgot sérelmez: a zilahi iskola esete, ahol az RMDSz a hatalom oldalára állt, és Makay Botond esete, akit a KREK tilatkozása ellenére vettek föl a Krassó-Szörény megyei jelöltlistára. (→ 2000.10.19) [BN, nov. 20.; RMSz, nov. 24.]

Emil Constantinescu 4 éves elnökségének eredményei közül különösen a korrupció elleni harcot emelte ki; az RMDSz azonban láthatta: amikor a koalíciós partnerek lépten-nyomon megszegték a közös kormányprogramban foglaltakat, nem számíthatott az elnök segítségére. [Szabadság, nov. 20.]

Markó Béla kijelentette: ha az RMDSz bármely jelöltjéről kiderül, hogy együttműködött a Securitatéval, azt a szövetség valamilyen módon visszalépteti a közszerepléstől. [Krónika, nov. 20.]

2000. november 22.

Erdélyben a jövő címmel Marosvásárhelyen rendezték meg az RMDSz kampányzáróját, ahol Markó Béla leszögezte: az RMDSz nem fog koalícióra lépni olyan párttal, amely nem ismeri el a kisebbségi jogokat, ellenzi a privatizációt és a restitúciót. [Táj., nov. 22.]

Székelyudvarhelyen hosszas viták után megalakult a helyi tanács és letette a hivatali esküt. [HN, nov. 22.] (→ 2000.11.11)

A CNSAS ellenőrzése és az érintett személy meghallgatása nyomán megállapították, hogy Bárányi Ferenc képviselőjelölt, a Securitate kényszerítésére aláírt annak idején egy együttműködési nyilatkozatot, de nem szolgáltatott terhelő adatokat senkiről; ő tkp. áldozatnak tekinthető, ui. a fia is gyanús körülmények között tűnt el és vesztette életét. [Szabadság, nov. 22.] – További 5 RMDSz-es személy akadt fönn a szűrőn, ezek közül 4 a Bárányihoz hasonló esetben volt, az egyedüli, akinek „priusza” van: Fazakas László, Bihar megyei lelkipásztor. [Szabadság, nov. 24.]

2000. december 1.

Folyamatosan tartanak a kormányalakítási támogatások. A támogatás fejében konkrét garanciákat kér az RMDSz, a PD és a PNL. [Szabadság, dec. 1.]

Az utóbbi 10 évben 367 ezer ember telepedett ki Ro.-ból; a kivándorlók többsége 17–40 év közötti. [Szabadság, dec. 1.]

Aranyosi István cáfolta a CNSAS döntését: soha, semmilyen kapcsolata nem volt a Securitatéval, mondta. [BL, dec. 1.]

2000. december 5.

Adrian Năstase kijelentette: a magyarság ügyében az európai normákat tartja mérvadónak. Szerinte nincs olyan jogszabály, amely kötelezően kimondaná, hogy a nemzeti kisebbségek számára állami egyetemet kell létesíteni. [Szabadság, dec. 5.]

A CNSAS RMDSz-es listájáról csak Bárányi Ferenc nem adott be óvást; róla a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott pol. rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András, Máramaros megyei képviselőjelölt visszalépett a jelöltlistáról. [Szabadság, dec. 5.]

Tibori Szabó Zoltán elemzése szerint az idei választási kampányban az RMDSz-t és a magyarságot nem a ro. nacionalisták támadták a legtöbbet, „hanem a m. közszolgálati rádió egyik-másik műsora, a MIÉP és az MVSz, ill. szövetségünk saját tb. elnöke. (…) Tőkés László egyetlen jelét sem adja már annak, hogy az erdélyi magyarságot teljes sokszínűségében integráló személyiség lenne. S akkor vállaljon platformvezetői tisztséget annál a politikai irányzatnál, amelyhez közelebb áll a szíve, a tb. elnökséget pedig az RMDSz szüntesse meg vagy bízza másra.” [Szabadság, dec. 5.]

2001. január 20.

Seres Magdolna [Seres Dénes szenátor felesége], a zilahi Wesselényi Koll. igazgatónője összefoglalta a gimnázium körül közel egy éve tartó nézeteltérések történetét. Az iskola egyházi (ref.) és világi vezetősége közötti vádaskodások akkor kezdődtek, amikor 1999 őszén az egyik titkárnőt pénzügyi vétség miatt elbocsátották. Új titkárnőt kellett fölvenni, az egyház egy olyan személyhez ragaszkodott, akit Seres nem tartott megfelelőnek. Végül versenyvizsgát tartottak, ahol az egyháziak jelöltje nem indult. Ezek után megjelent Tőkés László püspök, aki azt mondta: el kell fogadni mindazt, amit az igazgatónő eddig az iskola érdekében tett. Ezzel nem lett vége, két tanár megfellebbezte az iskolaszék döntését. Kérték a versenyvizsga megismétlését, de erre az igazgatónő nem volt hajlandó. Az egyház részéről felmentették Seres Magdolnát. Cikkek, közlemények, állásfoglalások, helyesbítések, vádak, ellenvádak, tiltakozások tucatjai jelentek meg az ügyről, az igazgatónő a helyén maradt. Ugyanabban a lapban Csűry István, a KREK generális direktora is nyilatkozott – az egyházi változatról. Fő vádjuk: a versenyvizsgát nem hirdették meg szabály szerint. Amikor az egyház ellenlépéseket hirdetett meg, akkor az igazgatóasszony elhidegült és egyházellenessé vált. Az egyház által hozott számítógépeket az igazgatónő az iskola leltárjába vétette és nem akarja elfogadni az egyház által delegált gondnokot sem. Ezért perre is sor került. Az egyetlen megoldás Seres Magdolna lemondása volna – véli Csűry. [Szabadság, jan. 20.] (→ 2001.01.26, 2001.02.24, 2001.02.26)

Marosvásárhelyen, az SzKT ülésén határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSz négyéves stratégiáját és arról, hogy minden RMDSz-tisztségviselőről készüljön CNSAS-átvilágítás. A belső ellenzék (Borbély Zsolt Attila, Katona Ádám, Tőkés László) a választásokon elért eredményeket kicsinyelte, Eckstein-Kovács Péter erre azt mondta: örülni kell a választási sikernek, nem megkérdőjelezni azt. Vita kerekedett a MIT-frakció mandátumigazolása körül, ezután a MIT képviselői kivonultak a teremből. [Szabadság, jan. 22.]

2001. február 21.

Eckstein-Kovács Péter elmondta: a kolozsvári ’népgyűlésen’ (→ 2001.02.16, 2001.02.18) C. V. Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását, de nem tartja valószínűnek, hogy eljárás indulna ellene, noha az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania. Az RMDSz tiltakozott ugyan a gyűlés megtartása ellen, de azt nem tudta elérni; sikerült viszont idejében jobb belátásra bírniuk az amerikai nagykövetet. [Szabadság, febr. 21.]

Gabriel Andreescu, a GDS elnöke bepereli a CNSAS-t, mert nem válaszoltak az ő dossziéjának ügyében beadott kérelemre. Azt sem fogadta el, hogy Ion Iliescu ’tisztának’ találtatott, jóllehet közismert, hogy az államfő megyei elsőtitkár volt. [Szabadság, febr. 21.]

Vélhetően az alkotmánybírósághoz küldi a helyi közigazgatás törvényét a PRM. Tekintve azonban, hogy Adrian Năstase már működő törvényként említette az ET egyik ülésén, mindent meg fognak tenni, hogy mielőbb életbe léptessék a jogszabályt. [RMSz, febr. 21.]



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998