Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EP (Európa Parlament)

1990. május 10.

Doina Cornea nyílt levélben fordult az Európa Parlamenthez, melyben aggodalmának adott hangot a május 20-i választások tisztaságát illetően. Rámutatott arra, hogy Iliescu hatalma a kommunista nómenklatúrára támaszkodik és fennáll a veszélye a teljes visszarendeződésnek. Ennek ékes bizonyítékai: az új pártok székházai ellen indított támadások, valamint a tévé, rádió ellenőrzése, a független sajtó terjesztésének bojkottálása. Bejelentette, hogy máj. 11-től éhségsztrájkba kezd.

1992. szeptember 2.

Tőkés László sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez fordult, megvilágítva tettének okait. A hatalom idegengyűlötet gerjeszt, miközben Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követelései között szerepelt: bocsássák szabadon a koncepciós perben elítélt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit (a Tőkés baráti köréhez tartozó két személy erőszakos halállal végezte, ki nem derített körülmények között; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd össze: Domokos 3: 156.]

Friedrich König, az ET alelnöke, az EP jelentéstevője Kolozsvárra látogatott, majd Csíkszeredában Hargita megyei önkormányzati képviselőkkel tárgyalt. Az RMDSz részéről Hajdú Gábor és Kolumbán Gábor ismertette a vendéggel az etnikumközi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.]

1993. január 9.

Kibővített ülést tartott Kolozsvárott az RMDSz OE, ahol a kongresszust készítették elő. Provokációnak minősítették azt, hogy ismeretlenek Kolozsvár feliratot pingáltak a városszéli helynévtáblára: „az RMDSz törvényes keretek közt küzd a kétnyelvű helységnév-táblák intézményesítéséért”. [RMSz, jan. 12.]

Jean Pierre Massaret, az EP francia küldöttségének elnöke Bukarestbe látogatott, ahol kifejtette: Európának fontos Ro. integrálása; a francia delegáció szeretné, ha Ro. 1993-ban csatlakozna az ET-hoz. [PH, jan. 9.]

A kolozsvári ellenzéki tanácsosok nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy Gh. Funar önkényesen cselekedett a Mátyás-szobor talapzatára helyezett tábla ügyében. [Szabadság, jan. 9.] (→ 1992.11.30, 1993.01.16, 1993.02.09)

1993. július 21.

Az EP küldöttsége befejezte háromnapos bukaresti látogatását. Borbély László átadta a küldöttségnek az RMDSz helyzetfelmérő dokumentumait és azon kérdések listáját, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. [RMSz, júl. 22.]

Marosvásárhelyen irodát nyitott a PER. A megnyitón Livia B. Plaks társigazgató elmondta, hogy az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az AEÁ-ban van és a közép-kelet-európai új demokráciák etnikumközi kapcsolataival foglalkozik. [Népújság, júl. 22.]

1995. július 13.

Az Európa Parlament plenáris ülése határozatban fejezte ki aggodalmát a ro. tanügyi törvény (→ 1995.06.28) jogfosztó és a kisebbségeket hátrányosan érintő jellege miatt. A határozat felszólította a ro. parlamentet, hogy új törvény alkotásával hatálytalanítsák a törvény diszkriminatív kitételeit. [RMSz, júl. 15.] (→ 1995.07.17)

A kormány és a prefektusok tárgyalásain olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyik „pontosabban, világosabban” fogalmazza meg a helyi autonómia fogalmát, hangsúlyozva, hogy az csak adminisztratív lehet. A tervezet szerint a megyei prefektusok ezután teljhatalmúan felfüggeszthetik tisztségükből a polgármestereket és a tanácsosokat. [ÚM, júl. 14.] (→ 1995.11.11, 1996.03.02)

1995. július 24.

Iliescu elnök aláírta az RMDSz és az Európai Parlament (EP) által vitatott tanügyi törvényt (→ 1995.06.28). Megítélése szerint a törvény „mélységesen demokratikus”. Az RMDSz közölte, hogy továbbra sem tudja elfogadni a törvényt, ezért ősszel tiltakozó akciókba kezdenek. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSz-nek ki kell dolgoznia a m. ny. oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSz közel félmillió aláírással támogatott tervezete a parlament elé kerüljön. [MH, júl. 25.]

A kormány és a parlament az EP-nek írt levelekkel próbálta bizonyítani, hogy az RMDSz félrevezette a nemzetközi közvéleményt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla az EP elnökének írt levelében részletesen feltárta a törvény korlátozó jellegét; érvei között az is szerepelt, hogy a törvényhozás figyelmen kívül hagyta a félmilliónyi támogató aláírását. [RMSz, júl. 26.]

1996. február 5.

A képviselőházban megválasztották az RMDSz frakciójának új vezetőségét: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt; titkár: Fekete Zsolt. Az állandó bizottság titkárának Kónya-Hamar Sándort jelölték. [Táj., febr. 5.]

Catherine Lalumière, az EP képviselője Bukarestben tárgyalt vezető ro. politikusokkal. A ro. külpolitika fogyatékosságának ítélte azt, hogy még nem írták alá az alapszerződést. Oliviu Gherman úgy vélte: a nézeteltérés az 1201-es ajánlás körül van, de Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése várhatóan meghozza a sikert. C. Lalumière a kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: „Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit 100%-ban teljesíteni kell, de a ro. többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni.” [RMSz, febr. 7.]

Petre Roman, a PD elnöke lett az USD államelnök-jelöltje. [MH, febr. 5.]

1996. március 27.

Markó Bélának – az RMDSz-küldöttség párizsi útján, ahol az EDU konferenciáján vettek részt – alkalma nyílt tájékoztatni Alain Juppé francia miniszterelnököt a romániai magyarság helyzetéről. Az elfogadott zárónyilatkozatba, az RMDSz kezdeményezésére, külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. [Szabadság, márc. 28.]

Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Ro. belépését az EU-ba és a NATO-ba. A Strasbourgban Ro.-t képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudtak beilleszkedni az EP valamelyik pártfrakciójába (Adrian Severint a szocdemek, Frunda Györgyöt és őt a kereszténydemokraták fogadták be), a PUNR, PRM és PSM képviselői csak „ődöngenek”, már csak azért is, mert nem beszélnek nyelveket. [Szabadság, márc. 27.]

1996. június 1.

Az EU–Ro. vegyesbizottság Bukarestben javasolta a Mo.-val való történelmi megbékélés továbbvitelét, az EU-val való együttműködést a vízumrendszer megváltoztatásáért. Az EP a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálását is ajánlotta. [RMSz, jún. 1.]

1997. február 4.

Constantinescu elnök Brüsszelben Solana NATO-főtitkárral tárgyalt (tk. az ukrán–ro. kapcsolatokról), majd felszólalt az EP külügyi biz. előtt. [RMSz, febr. 6.]

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT tagjainak, amelyben azt kifogásolta, hogy az RMDSz koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a választáskor kapott szavazatszámokkal arányos számú helyet a kormányban és a megyék vezetésében (3 miniszter és 5 prefektus); elfogadhatatlan, hogy Kovászna megyének ne legyen m. prefektusa. [Szabadság, febr. 4.]

1998. március 12.

Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) politikai bizottsága megszavazta, hogy az RMDSz megfigyelői státust kaphasson az EPP-ben. Az EU kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb pol. erő az EP-ben, csakúgy mint az ET-ben. Az RMDSz 1993-tól tagja az EDU-nak és megfigyelői státust élvez az EUCD-ben. [Táj., márc. 13.]

A PD beismerte, hogy hátrányosan érintette a pártot a kormányból való kihátrálás, ezért szeretnének visszatérni a kabinetbe. Visszatérésüket viszont pontokba szedett feltételekhez kötik. [BN, márc. 13.]

Emil Constantinescu azt kérte a londoni EU-konferencián, hogy Bulgáriával együtt vegyék le Ro.-t is az EU „feketelistájáról”. [Szabadság, márc. 12.]

1999. február 12.

Az EP jóváhagyta azt a határozati javaslatot, hogy Ro.-t és Bulgáriát vegyék le az EU országaival szembeni vízum-kötelezettek listájáról. [RMSz, febr. 12.]

2000. július 7.

Az EP ülésén törölték Ro.-t és Bulgáriát a schengeni országok térségébe belépő vízumköteles országok listájáról. A döntő szót az EU Minisztertanása mondja ki. [SzFÚ, júl. 7.]

Csak a 3. nekifutásra sikerült megalakítani a Maros megyei Tanácsot; elnökéül Virág Györgyöt választották meg. [Népújság, júl. 7.]

Az RMDSz átmeneti állapotként elfogadja a multikulturális egyetemet, de a szövetség végső célja továbbra is a m. ny. egyetem létrehozása marad. [Népújság, júl. 7.]

2002. május 9.

A h. t. m. vezetői az új budapesti kormány képviselőivel folytattak tartalmas eszmecserét. Markó Béla szerint a gazdasági kapcsolatok szintjén még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek. [Táj., máj. 8.]

Bársony András, az EP Parlamenti Közgyűlésének Monitorizálási Biz. elnöke azt javasolta, hogy zárják le a Ro.-t illető monitorizálást s folytassák a párbeszédet speciális módszerek nélkül. A tkp. monitorizálás 1997-ben befejeződött ugyan, de több kérdés nyitva maradt, ezért ún. utóellenőrzést folytattak. [Szabadság, máj. 9.]

Szentegyházán 20. születésnapját ünnepelte a Haáz Sándor zenetenár által alapított Gyermekfilharmónia. [HN, máj. 9.]

2004. január 23.

Arie Oostlander az EP külügyi bizottságának ülésén kérte, hogy az EU függessze föl a Ro.-val folyó csatlakozási tárgyalásokat. Catherine Lalumière, aki dicsérte Bukarestnek az utóbbi időszakban elért makrogazdasági eredményeit, megjegyezte: Ro. ’még mindig beteg’ a kommunizmus után, de nem tartja helyes megoldásnak a tárgyalási folyamat felfüggesztését, helyette intenzívebbé kellene tenni a Bukaresttel folytatott párbeszédet. [Szabadság, jan. 23.] (→ 2004.02.04)

Kovács László méltánytalannak találja, hogy a komoly eredményeket felmutató RMDSz mellett 3 új m. szervezet jelenjen meg a MÁÉRT-en, teljes szavazati joggal, mert ezzel kvázi elismerné a radikális szervezetek egységbontó törekvéseit. – „Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján” – jelentette ki a külügyminiszter, majd az erőszakos cselekedetektől próbálta óvni az erdélyi magyarokat, mondván, hogy a radikális megmozdulások bizalmatlanná teszik a többségieket a kisebbségi üggyel szemben, s az európai közvélemény is elfordul a h. t. magyarság ügyétől. [Szabadság, jan. 23.] (→ 2004.02.05)

Marosvásárhelyen, 16 polgári kör közel száz képviselője titkos szavazáson Donáth Adél személyében nevesítette az MPSz polgármester-jelöltjét. [Népújság, jan. 23.] (→ 2004.01.05, 2004.05.03)

2004. február 4.

Arie Oostlander EP-képviselő (→ 2004.01.23) hivatalosan is benyújtotta Ro. EU-csatlakozásának felfüggesztésére vonatkozó indítványát Brüsszelben. Michael Guest nagykövet részben osztja a holland képviselő nézetét: nem elég hatékony az a harc, amit a kormány a korrupció ellen vív. [Szabadság, febr. 4.]

2004. február 10.

Emma Nicholson, az EP Ro.-i raportőre nem mond le a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének tervéről. A legfőbb kifogások: a korrupció és az igazságügyi reform késlekedése. [Szabadság, febr. 10.]

Ro. küladóssága 3,1 milliárd $-ral nőtt az elmúlt évben; ezzel az ország külföldi adóssága 18 milliárdra emelkedtek, amely a költségvetési hiány 80%-val egyenlő. [SzFÚ, febr. 10.]

2004. február 20.

Nem javasolják Ro. csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését, csupán az integrációs stratégia irányvonalának módosítását indítványozzák – hangzott el az EP külügyi bizottságának ülésén, ahol egyhangúlag elfogadták Emma Nicholson raportőr Ro.-val kapcsolatos jelentését. A raportőr elmondta: korábbi javaslata a tárgyalások felfüggesztéséről pánikot keltett az országban, neki pedig nem érdeke destabilizálni az országot. [Szabadság, febr. 20.]

Kiss Péter kancelláriaminiszter elmondta: a m. kormány szándékai szerint a költségvetés csökkentése kevésbé fogja érinteni a h. t. magyarsággal kapcsolatos programokat. (→ 2004.03.02) Az erdélyi közélet megosztottságával kapcsolatban leszögezte: az utóbbi 13 évben az RMDSz volt a legstabilabb és legeredményesebb m. érdekvédelmi szövetség. [RMSz, febr. 20.]

2004. március 11.

Emma Nicholson ismertette az EP-ben a Ro.-val kapcsolatos jelentést. A legtöbb kérdőjel a jogállamiság szabályainak alkalmazásával merült fel. Günter Verheugen bővítési biztos kijelentette: Ro. számíthat az EB szolidaritására, de ehhez tiszteletben kell tartani a játékszabályokat. [Szabadság, márc. 11.]

A két párt protokollumáról (→ 2004.03.10) szólva Markó Béla elmondta: a határidők hiánya nem veszélyezteti a számonkérhetőséget. A m. karok kérdésében nehezményezte, hogy a m. oktatók nyilvánosan kételyeket fogalmaztak meg a két kar életképességével kapcsolatban. [Krónika, márc. 11.]

Marosvásárhelyen, a székely vértanúk kivégzésének 150. évfordulóján megkoszorúzták a postaréti emlékművet. Tőkés László, a vártemplomban arról szólt: „szomorú, ha a gyávák koszorúzzák a hősöket, az elnyomók a szabadság szobrát és a vértanúkét, ha a megalkuvók magasztalják a rendíthetetleneket.” [?!] [Népújság, márc. 11.]

2004. március 12.

Az EP elfogadta a Ro.-t elmarasztaló jelentést (a végső döntést a tagállamok kormány- és államfőit tömörítő ET hozza majd meg). A dokumentum szerint Ro. csak akkor csatlakozhat 2007-ben, ha megfékezik a korrupciót, biztosítják a sajtószabadságot, megszüntetik a rendőrségi kegyetlenkedéseket és rendezik az örökbefogadási moratórium nyitott kérdéseit. [Szabadság, márc. 12.]

Aradon megkezdődtek a térrendezési munkálatok. A helyszínen járt a ro. diadalív tervezője, Ioan Borbolea, aki azt kérte, hogy a Szabadság-szobor már fölállított talapzatát forgassák el, hogy a főalak – a megbékélés jegyében – szembenézhessen a fölállítandó diadalívvel. [Szabadság, márc. 12.; NyJ, márc. 12.; Krónika, márc. 12.]

Gabriel Andreescu szerint az erdélyi magyarság nem veszítheti el képviseletét a törvényhozásban, ezért minden szinten meg kell küzdenie azért, hogy a megosztottság ezt ne veszélyeztesse; nyilvánvaló, hogy a szakadás a magyarok köréből indult, a budapesti politikai körök támogatásával. [SzFÚ, márc. 12.]

Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a parlamentben interpellált a Bayer-ügyben. (→ 2004.03.01) [Szabadság, márc. 12.]



lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998