|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1990. február 24.Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03) Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08) 1990. március 11.Az RMSz nyilatkozatot tett közzé, amelyben a nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a február 23-i interpellációra: a minisztérium április 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségek iskolahálózatát a következő tanévre és szervezzék meg a kisebbségi minisztériumot. Magyarázatot kértek arra, hogy a kormány miért a kisebbség-ellenességéről hírhedt Adrian Moţiut nevezte ki Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkárrá.Temesvárott, a romániai események alakulásával elégedetlen forradalmárok közzétették a Temesvári Kiáltványt (más források szerint: Temesvári Nyilatkozat), amelyben a forradalmi eszmények győzelmét sürgették. A 13 pontból álló dokumentumban kifejtették, hogy (1.) a Temesvárról indult forradalom nemcsak a diktátor, hanem a kommunizmus megbuktatását is célozta. (2.) Tekintve, hogy a temesvári forradalomban minden társadalmi réteg részt vett, „kategorikusan ellenezzük a társadalmi osztályok és rétegek egymás ellen uszításával megvalósított uralom tipikusan kommunista technikáját (…), ezért civilizált párbeszédet” követelnek a különböző rétegek között. (4.) „Meghívjuk az összes sovinisztákat szerte az országból, legyenek azok románok, magyarok vagy németek, jöjjenek el Temesvárra átnevelő kurzusra a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemében (…)”. Az 5. pontban a kommunista párt újjászületése ellen emeltek szót. A 7. pont a reformkommunista csoportok térnyerését ítélte el. A sokat idézett 8-as pont kimondta: „a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő törvényhozási ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket. Jelenlétük ugyanis az ország politikai életében a fő forrása a jelenlegi román társadalmat őrlő feszültségeknek és gyanakvásoknak. Elengedhetetlen, hogy a helyzet letisztulásáig és a nemzeti megbékélésig távol maradjanak a közélettől. Úgyszintén követeljük, hogy a választási törvény foglalja külön paragrafusba, miszerint volt kommunista aktivisták nem pályázhatnak Románia elnöki tisztségére (…)” A 9–11. pontok gazdasági jellegű szempontokat tisztáztak, a 12. pont az emigránsok elleni hangulatkeltést ítélte el, a 13. pont a tervezett nemzeti ünnep (december 22.) ellen emelt szót. Befejezésül kijelentették: „mi, a kiáltvány szerzői az 1989. december 1–22. közötti események résztvevői nem tekintjük befejezettnek a forradalmat. Folytatni fogjuk békésen, de határozottan.” (→ 1991.03.10) Sepsiszentgyörgyön megalakult az AFDPR Kovászna megyei szervezete. A vezetőség tagjai: Török József (eln.); Pap Sándor, Vajna László (aleln.); Csobotár István (titkár). (→ 1990.04.11) Kikiáltották Litvánia függetlenségét. Hamarosan Lettország és Észtország is követte a példát. (→ 1990.04.18) 1990. április 18.Az RMDSz OIB nyilatkozatban tiltakozott Ioan Coja történelemhamisító cikke ellen, mely az Azi c. kormánylapban jelent meg. Coja a kommunizmust a magyarok és zsidók uralmának állította be.Miután az új litván hatalom az oroszokat kiszorító intézkedéseket hozott, Moszkva utasítására megkezdődött Litvánia gazdasági blokádja. (→ 1990.06.29) 1990. június 29.Beiktatták hivatalába Csiha Kálmánt, az EREK új püspökét. (→ 1990.05.04)Miután Landsbergis moszkvai tárgyalásain Litvánia függetlensége ügyében (→ 1990.04.18) kompromisszumos megoldás született, föloldották az országot sújtó gazdasági blokádot. 1991. január 12.Kormányellenes tüntetés volt Bukarestben, a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre.Az RTV katonai adásában Paul Cheler tábornok, az 3. sz. (Erdélyi) Hadsereg parancsnoka hangsúlyozta, hogy közvetlennek tartja az ország fenyegetettségét. Nemzetellenes mozgalomnak tüntette föl a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a „cserkész” szót, elhallgatván, hogy a nemzetközi mozgalom részeként ro. cserkészet is létezik. [Szabadság, jan. 19.] (RMCsSz; ]910328) Litvánia fővárosában, a lettországihoz hasonló eset (→ 1991.01.02) alakult ki, de nyugati nyomásra Gorbacsov – két nap után – visszarendelte a különleges alakulatokat. 1992. november 8.A litvániai választásokon a Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt győzedelmeskedett a Landsbergis-féle konzervatív Sajudis fölött.1994. június 14.Az RMDSz-nek nem sikerült bevinnie a tanügyi törvénytervezetbe a magánoktatás engedélyezésére vonatkozó paragrafust. [RMSz, jún. 16.]A PNTCD Iliescu elnök felfüggesztését indítványozza. A hivatkozási alap: Iliescu vidéki körútja során megkérdőjelezte a bíróságok által hozott, a komm. alatt elkobzott javak restitúcióját jóváhagyó ítéletek jogosságát. [RMSz, jún. 14.] (→ 1994.07.04, 1994.07.07) Bukarestben a szakszervezetek felhívására tüntetés kezdődött. A tüntetők az elnök és a kormányfő lemondását, 50%-os béremelést, az oktatásügy és az egészségügy megfelelő támogatását követelték. – Három nap után megyeztek a minimálbér 8%-os emeléséről; a többi kérdésben a kormány csak ígéretet tett. A kormányfő nem vett részt a tárgyalásokon. [RMSz, jún. 15., jún. 18.] Frunda György lett az ET litvániai raportőre. [EN, jún. 15.] 1995. január 24.Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.] Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.] 1997. december 13.Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.] Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.] 1999. október 15.Az EB azt javasolta, hogy 2000-ben kezdjenek csatlakozási tárgyalásokat Ro.-val, Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával, Bulgáriával és Máltával. A brüsszeli biz. azt javasolta Ro.-nak, hogy javítsa a makrogazdasági helyzetet. Constantinescu elnök azt ígérte, hogy az ország rövidesen teljesíteni fogja a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. [Népújság, okt. 15.]1999. december 10.Temesvárott ünnepi rendezvénysorozat kezdődött a forradalom közelgő évfordulója kapcsán. Az operaház nagytermében tartott ünnepi gálaest bevételét az Új Ezredév Ref. Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. [Háromszék, dec. 14.] – Az ünnepség két utolsó napján Mihály exkirály is részt vett. [RMSz, dec. 17.]Az EU tagországainak állam- és kormányfői úgy döntöttek Helsinkiben, hogy 2000-ben megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Ro.-val és Szlovákiával. [Szabadság, dec. 11.] Mátyus Éva, helyi RMDSz-elnök beszámolt arról, hogy Zsibón megkezdték a Wesselényi Alapítvány megalakítását, melynek célja a kastély és a kripta felújítása, a helyi magyarság kulturális és gazdasági életének fellendítése. [Szabadság, dec. 10.] A komm. idején a Ferenc-rendi szerzeteseket kényszerlakhelyre hurcolták és elkobozták a rend vagyonát, 1991-ben újból elismerték létük jogosságát. Manapság, az 1991-es 28 rendi tagnál 40-nel többen vannak. Egyelőre Csíksomlyó, Déva, Dés, Esztelnek és Szárhegy rendháza került ismét egyházi tulajdonba, a többi helyzete rendezésre vár. Déván Böjte Csaba 160 árváról gondoskodik, további húszat a szászvárosi rendházba telepítettek. [BL, dec. 10.] 2002. október 11.Az EB elfogadta azt a jelentést, amely javasolja az EU újabb bővítését; 2004-ben a köv. 10 országot veszik föl: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Mo., Málta, Szlovákia, Szlovénia. – 2007-ben Ro. és Bulgária is beléphet, ha addig teljesítik a követelményeket. (→ 2002.12.14, 2003.04.16)2002. november 21.Az alkotmány-módosító bizottság javaslatai között szerepel: az államelnök ne hívhassa vissza a kormányfőt (csak a parlament); kettős állampolgárok is betölthessenek közjogi funkciókat. [Krónika, nov. 21.]Az RMDSz intenzív lobbijának hatására Octav Cozmâncă közigazgatási min. felszólította a Fehér megyei PSD elnökét, hogy ne folytassák a Batthyaneum visszaszolgáltatása elleni pert. [Krónika, nov. 21.] – Ennek ellenére a megyei vezetőség ismét megfellebbezte a bíróság döntését. Az érsekség jogtanácsosa kijelentette: az Egyházmegyei Főhatóság kész Strasbourgig vinni a restitúció ügyét. [Krónika, nov. 27.] Kuncze Gábor (SzDSz) hivatalos látogatást tett Ro.-ban; Kolozsvárott Takács Csabával és Eckstein-Kovács Péterrel folytatott megbeszélést. Az erdélyi liberális tömörülések közül csak a Szabadelvű Kört (SzK) tartja partnernek. [Szabadság, nov. 21.] George Robertson, főtitkár a szövetség prágai ülésén az egybegyűlt kormányfők és államfők elé terjesztette a javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Ro.-t, Szlovákiát és Szlovéniát vegyék föl a NATO-ba. Bukarestben valóságos népünnepély fogadta a bejelentést, Iliescu elnök ünnepi beszédben köszönte meg az ország valamennyi állampolgárának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseket. [Szabadság, nov. 22.] (→ 2003.03.27) 2003. március 27.Ro. és a többi meghívott ország (Bulgária, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Szlovénia) Brüsszelben aláírta a NATO-hoz való csatlakozási egyezményt. [Szabadság, márc. 27.] (→ 2002.11.21, 2003.06.05)2003. december 5.Ro. az első helyen áll az EU-s támogatások elsikkasztását illetően; az esetek száma meghaladta a 60-at. Litvániában 16, Lengyelországban 10 és Bulgáriában 9 esetre derült fény. [SzFÚ, dec. 5.]Nicolae Văcăroiu – azok után, hogy a sajtó egy lehetséges együttműködésről cikkezett – bejelentette: a PRM az egyetlen olyan alakulat, amellyel a PSD nem hajlandó koalícióra lépni, ui. Európában nagyon kedvezőtlen a párt megítélése. [Krónika, dec. 5.] Gh. Funart bírósági határozattal kötelezik arra, hogy elismerje a városi tanácsot. A polgármester mintegy másfél éve bojkottálja a tanács munkáját. [Szabadság, dec. 5.] 2004. március 29.Washingtonban deklarálták: Ro. hivatalosan is a NATO tagja lett. A kormány politikai sikerként könyvelve el a csatlakozást, ápr. 2-ra munkaszüneti napot rendelt el. A bővítés során a köv. 7 államot vették föl: Ro. (lakosság: 21,7 mill.; GDP: 2700 USD/fő; védelmi kiadások: a GDP 2,3%-a); Bulgária (7,81/2021/2,5%); Észtország (1,36/4529/1,6%); Lettország (2,35/3533/1,8%); Litvánia (3,46/3756/1,8%); Szlovákia (5,4/4207/2%); Szlovénia (2/13.714/1,6%). (A legutóbbi bővítés ]990312.) – A csatlakozási ünnepségeket azonos időben tartják a NATO brüsszeli központjánál és Ro.-ban. [Szabadság, márc. 30.; Krónika, márc. 30.]2004. május 1.Megvalósult az EU legnagyobb bővítése, az eddigi 15 mellé 10 újabb tagállamot vettek föl: Ciprus görög része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia. [Szabadság, máj. 3.]Kolozsvárott, a M. Főkonzulátus – a M. Színház és Opera közreműködésével – ünnepi műsorral tette emlékezetessé az EU-csatlakozást. [Szabadság, máj. 3.] Szatmári Tibor bírálta a Fidesz fellépését (→ 2004.04.28) és emlékeztetett arra, hogy az EPP kongresszusa külön határozatban állt ki az RMDSz mellett. Az RMDSz nem tudja elfogadni, hogy a Fidesz egy olyan szervezetet támogat (az MPSz-t) amelynek deklarált célja, hogy az RMDSz ne jusson be a ro. parlamentbe. [SzFÚ, máj. 1.] lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
