Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1992. május 24.

Marosvásárhelyen polgármester-választást tartottak. Nagy Győző nyerte a választást 55.397 szavazattal (L. Herişanu 38.543 szavazatot kapott). A részvételi arány 77,7% volt. [RMSz, máj. 26.] (→ 1992.04.05, 1992.05.03, 1992.05.13)

Koszovóban (Belgrád által el nem ismert) választásokat tartottak, amelyen az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség győzött.

1998. augusztus 7.

Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren, a költő születésnapján rendezett ünnepség keretében a VET felhívással fordult a világ minden felelős politikai tényezőjéért, hogy fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy véget érjen a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése. [BN, aug. 10.]

Andrei Marga elmondta: hiány van pedagógusokban, az országnak legalább 2000 tanítóra lenne szüksége. A hazai fiatalok 7,6%-a részesül felsőfokú képzésben, az EU-ban ez a szám 18–26%. Marga elutasította Takács Csaba véleményét, miszerint a ro. egyetem azt jelentené, hogy a magyarok a románok alárendeltjei. Nincs szó alárendeltségről, fejtette ki. Az igaz, hogy a többség dönt, de diszkriminatív döntések – szerinte – eddig nem születtek. [Szabadság, aug. 8.]

A m. egyetem kérdését azoknak a szerveknek kell megoldaniuk, amelyek illetékesek ebben a kérdésben, ezek a kormány és a parlament – mondotta Emil Constantinescu. Az elnök nem szorgalmazza, de nem is helyteleníti a m. egyetem létrehozását. [MTI]

1998. október 14.

A parlament megszavazta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) azon döntését, melynek értelmében „sürgős és előre nem látható esetekben” a NATO használhatja Ro. légterét egy esetleges koszovói beavatkozás esetén. [Szabadság, okt. 15.]

Borbély László számolt be az általa államtitkárként végzett munkáról. [RMSz, okt. 14.]

A CE Szövetség (Christian Endeavour; Krisztusért és Egyházáért Szöv., jogi személy az Országos Ref. Belmisszói Szöv. keretében) négy tagja fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés püspök ellen a Ref. Egyház Zsinatánál. A vádemelők kérik annak megállapítását, hogy Tőkés László nem felel meg a püspöki tisztség betöltésére. Az 53 oldalas panaszirathoz 40 lapnyi melléklet kapcsolódik. [PK, okt. 14.]

1999. április 16.

Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]

A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.]

Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.]

Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.]

1999. május 15.

Csíkszeredában megkezdődött az RMDSz 6. kongresszusa. A vendégek köszöntője és a beszámolók után hat órás vita következett, amelyen elfogadták a jelentéseket. Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (274 szavazat; 63,6%), Kincses Előd (157 szavazat; 36,4%). [RMSz, máj. 17.; Népújság, máj. 18.] – Patrubány Miklós szerint a kettős állampolgárság elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. Több hozzászóló azt hangoztatta, hogy nem kell elfogadni a PSE ötletét. A kongresszus 3 állásfoglalást fogadott el: a koszovói helyzetről, a kormányzati szerepvállalásról és a csángókról. [Szabadság, máj. 18.; RMSz, máj. 22.] – Szőcs Géza nyílt levélben közölte a kongresszussal, hogy kilép a szövetségből. [Szabadság, máj. 15.]

1999. július 7.

A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]

Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]

Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.]

1999. július 8.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a PSE-ről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Az ítélet egyúttal megsemmisítette a bukaresti ítélőtábla előző ítéletét. A döntés értelmében nincs akadálya a PSE megalapításának. [Szabadság, júl. 7.] – Időközben a parlament jóváhagyta a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy ro. karral. A m.–német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette – mondta el Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal osztályvezetője. [Szabadság, júl. 9.]

Gh. Funar közleményben szólította föl Kolozsvár m. lakosait, hogy aki nem ismeri a ro. nyelvet, az írásban tegyen nyilatkozatot. Boros János városi tanácsos elmondta: nem kell komolyan venni a felhívást, az akció nem egyéb újabb magyarellenes hangulatkeltésnél. [Szabadság, júl. 8.]

A koszovói válság lezárultával Javier Solana, NATO-főtitkár első útja Ro.-ba vezetett. A sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: a NATO elutasítja a határok módosításának gondolatát. [Szabadság, júl. 9.]

A parlament két háza együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit és ezzel lezárult a 84/1995. sz. törvény módosításának kétéves folyamata. A törvény bizonyos szintű kedvezményeket vezet be a kisebbségi oktatás terén: nem indítanak kötelező módon ro. ny. osztályokat minden helységben, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. [RMSz, júl. 8.]

Nagyváradon hosszas pereskedés után a ref. püspökség visszakapta székházát (→ 1999.04.23). Az érdekelt felek megbeszélést tartottak a KREK székházának fokozatos kiürítéséről és a de facto visszaadásról. [BN, júl. 8.]

1999. július 31.

Fehéregyházán – nagyszabású ünnepség keretében –, a múzeum kertjében, egész alakos Petőfi-szobrot avattak (→ 1999.07.21). [RMSz, aug. 2.]

Petőfi halálának 150. évfordulóján a PEN-központok irod. estet szerveztek Székelykeresztúron. A népes hallgatóság előtt megtartott ülésen Gálfalvi Zsolt, Ana Blandiana, Hubay Miklós, Pomogáts Béla mondott beszédet. [HN, aug. 3.]

A Petőfi-ünnepség után fórumot tartottak Marosvásárhelyen, ahol Hámori József és Martonyi János helyi üzletemberekkel és a közélet képviselőivel találkozott. Martonyi a m. kormány nemzetpolitikájáról, a m.–m. párbeszédről, a koszovói válság rendezéséről és bukaresti tárgyalásairól beszélt. [RMSz, aug. 3.]

2001. március 11.

Ha 1989 decemberében vagy 1990 márciusában, ill. a koszovói konfliktus kirobbanásakor nem sikerült Ro. föderalizálása, ezután aligha sikerülne az ilyen próbálkozás, mondta Radu Timofte, a SRI főnöke. Az ezirányú – vagy Nagy-Magyarországot létrehozni kívánó – elképzelések megjelennek kisebb érdekcsoportok retorikájában, de nem a magyar kormány szintjén. Az országon belül is vannak ezirányú viták, de a SRI szemmel tartja ezeket a próbálkozásokat. [Szabadság, márc. 12.]

2002. november 12.

Konszenzusra jutott a tárcaközi bizottság a MÁÉRT (→ 2002.11.17) előtti egyeztetésen – közölte Németh Zsolt. A Fidesz bővíteni szeretné a státustörvény nyújtotta kedvezményeket. [Krónika, nov. 12.]

A bukaresti bíróság elhalasztotta a döntést az Erdély–Bánság Liga bejegyzése ügyében. Az ügyész szerint az ország regionalizálása koszovói vagy baszkföldi állapotokat teremtene Ro.-ban. [Krónika, nov. 12.] – Sabin Gherman fellebbezni kíván. [Krónika, nov. 14.]

Tőkés László a belső választások mellett a szatmári kongresszus elhalasztását is kéri. Még nem kapta meg a bírósági végzést és az indoklást, ezért nem tud fellebbezni az RMDSz elleni perben. (→ 2002.10.09, 2002.10.13, 2002.10.17, 2002.10.25, 2002.10.26, 2003.01.21) [SzFÚ, nov. 12.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998