Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-20 | 21-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: bizalmatlansági indítvány

2001. február 3.

A polgármesterek felfüggesztéséről szóló jogszabály-tervezetet az előző kormánykoalíció dolgozta ki: a prefektus csak az ügyész indokolt kérésére függesztheti föl a polgármestert. Mindez összhangban áll a ro. törvényekkel és az ET elvárásaival. Kolozsvár, Temesvár és Jászvásár polgármestere tiltakozó akciót kíván szervezni a tervezet ellen. [Szabadság, febr. 3.]

C. V. Tudor bejelentette: mivel sem az elnök, sem a kormány nem hallgatta meg a véleményét, pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt be – gyakorlatilag a m. ny. használata ellen. [HN, febr. 3.]

Kinevezték az államtitkárokat és a 16 vezérigazgatót a Nevelési és Kutatási Min.-ban. Murvai László, a kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgató elmondta: a kinevezés átmeneti jellegű, ui. a posztokra versenyvizsgát írnak ki. A megyei tanfelügyelőségeken leépítések várhatók. [Szabadság, febr. 3.]

Tibori Szabó Zoltán – Teoctist pátriárka példája kapcsán – hosszú cikkben elemezte a közélet megtisztulásának nehézségeit. Ki merne arra emlékezni, hogy Teoctist, az ortodox egyház feje, nem csupán legionárius volt, antiszemita pogromok résztvevője, hanem a kommunista rendszer egyik legalázatosabb kiszolgálója is, akinek az engedélyével számtalan bukaresti templomot romboltak le? Teoctist, az 1990-es forradalmi hangulatban lemondott a székéről, de később meggondolta magát és visszatért trónusára. A cikkíró véleménye: a gyilkosok bűnbánatot tarthatnak és bűneik megbocsátásáért imádkozhatnak, de csakis bűneik bevallása után. [Szabadság, febr. 3.] (→ 2001.03.23)

Martonyi János egy interjúban elmondta: „Nekünk nagyon fontos az, hogy az RMDSz egységes legyen. És ez fontos az RMDSz-nek, a romániai magyarságnak is, hiszen látjuk, hogy amíg egységes, addig biztos, hogy bejut a parlamentbe, és a ro. pol. élet fontos tényezője.” [RMSz, febr. 3.]

Ismét Dukrét Gézát választották az EKE bihari osztálya élére, az alelnök Újvárosi Tibor lett . [BN, febr. 3.]

2001. február 13.

C. V. Tudor egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be pártja nevében. A párt a helyi közigazgatási törvénytervezet visszavonását szeretné elérni. Tudor szerint a törvény ’alkotmány- és nemzetellenes’, mivel a ro. nyelv mellett hivatalossá teszi a m. ny. használatát is. Hozzátette: Ro. aláírta ugyan a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, a parlament viszont még nem ratifikálta azt. [Szabadság, febr. 13.]

2001. május 24.

A képviselőház leszavazta a PNL és PD által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők igennel, a PDSR és az RMDSz nemmel szavazott, a PRM tartózkodott. [Szabadság, máj. 24.]

A képviselőházi szakbizottság az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet vitatta meg. A módosító javaslatok mindenek előtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel összefüggésben felmerül a tulajdonjog problémája, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdését is. Az RMDSz elsősorban a volt egyházi ingatlanok sorsáért aggódik. Vekov Károly szerint a kérdés rendezése befolyásolhatja a PDSR–RMDSz egyezséget is. [Szabadság, máj. 24.]

Gh. Funar képtelen vádjaira (→ 2001.04.21, 2001.05.11) Octav Cozmâncă közigazgatási min. válaszolt: a 20%-os küszöböt az 1992-es népszavazás adatai szerint kell megszabni.– Ezt a kormányfő is megerősítette, de Funar hajthatatlan maradt. [Szabadság, máj. 24., máj. 26.]

Takács Csaba a civil szféra azon vádjaira válaszolt, miszerint az RMDSz tartja kézben és osztja a m. kormány által juttatott támogatásokat. Minden támogatásról az illető szaktestület dönt, az ő dolguk a beérkezett pályázatok elbírálása; az RMDSz vezetőiből álló alkuratórium csak ritkán avatkozik bele a pénzek elosztásába. Az IKA által leosztott keretnek csupán a 0,02%-ára javasolt más elosztást az alkuratórium. [Szabadság, máj. 24.]

2001. november 27.

Az RMDSz nyilatkozatot tett közzé a fokozódó magyarellenesség ügyében. Ebben tk. rámutat arra, hogy a SRI jelentése tényekkel alá nem támasztott rágalmak sorozata. Határozott állásfoglalást várnak el a kormánytól, az államelnöktől, a miniszterelnöktől; egyértelmű jelzést az egész társadalom számára, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs politikának ma már nem lehet esélye Ro.-ban. [RMSz, nov. 27.]

A képviselőház plénuma egyszerű bizalmatlansági indítványt vitatott meg; a PNL és a PD által benyújtott indítványt – kivételesen – az RMDSz is támogatta, ami jelzésértékű válasz a hatalom magyarellenes megnyilvánulásai után. Végül is az indítványt (128:116 arányban) elvetették. [Szabadság, nov. 27.]

2001. december 17.

Marosvásárhelyen tartották az SzKT és a SzET együttes ülését. Markó Béla – pol. helyzetelemzésében – kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát és a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést/kiegyezést tévútnak tekinti, ennek oka az agresszív ro. nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya; a PSD-vel való további együttműködésről garanciák kellenek. A tiltakozás jeleként az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a m. himnuszt.– A legfőbb ügyész vizsgálatot rendelt el a himnusz-éneklés ügyében. [Szabadság, dec. 17., dec. 18.] (→ 2001.12.19, 2001.12.29)

A szenátus elutasította az ellenzék (PRM, PNL, PD) bizalmatlansági indítványát, amelyben azzal vádolták meg a kormányt, hogy képtelen biztosítani az állam hatalmát a székely megyékben. [Szabadság, dec. 18.]

2001. december 22.

Maratoni m.–ro. egyeztetés után révbe jutott a státustörvény. A két miniszterelnök megbízottja befejezte a tárgyalásokat, aláírták a megállapodást. [Krónika, dec. 22.] – A memorandum rögzíti a végrehajtás részleteit, tk. az igazolványok kiadásának feltételeit. A ro. sajtó győzelemként ítéli meg a megállapodás aláírását. [Szabadság, dec. 27.]

A forradalmi megemlékezés napjaiban a parlament az ellenzék Hideg és éhínség c. bizalmatlansági indítványa ügyében döntött. Markó Béla – Adrian Năstasenak válaszolva – kifejtette: amikor az RMDSz egy éve megegyezést írt alá a győztes párttal, akkor nemcsak a magyarok, hanem az egész ország érdekeire is gondolt. Az ellenzék a kormány bukását akarja; az RMDSz sem ért mindennel egyet és nincs mindennel megelégedve, de ez nem tévesztendő össze a PRM által hangoztatott elégedetlenséggel. Szolidaritás és nem összeütközés, részvétel és nem elszigetelődés – ezek jellemzik az RMDSz lépéseit. A kisebbségek érdekei nem különböznek a többségétől: hogy integrálódjunk az EU struktúráiba és a szülőföldünkön legyen meg az esélyünk egy méltó élethez; hogy megőrizhessük nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat – és hogy kölcsönösen elismerjük egymásnak ezt a jogát. Ezért a bizalmatlansági indítvány ellen fog szavazni. [Szabadság, dec. 22.; Táj., dec. 24.]

2004. február 26.

Az SzNT által felkért képviselők (→ 2004.01.19) benyújtották a parlamentnek az autonómia-statútum tervezetét. A tervezetnek 45 napon belül a plénum elé kell kerülnie. [Szabadság, febr. 26.; Krónika, febr. 26.] (→ 2004.03.16, 2004.03.18)

Markó Béla a szenátusban kiállt Ro. mielőbbi EU-csatlakozása mellett. Az autonómiáról elmondta: ennek különféle formái honosodtak meg az idők folyamán Ro.-ban, pl. a felekezetek és a helyhatóságok autonómiája. Az eszmének két fontos szempontja van: az egyik, hogy a kisebbségeknek legyen joguk részt venni a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában; a másik, hogy az őket kizárólagosan érintő kérdésekben maguk határozhassanak. [Szabadság, febr. 26.]

Bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani az ellenzék; az RMDSz nem csatlakozik a kezdeményezéshez. [Krónika, febr. 26.]

Romániának szorgalmaznia kell a Mo.-n élő ro. kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását – hangoztatta Titus Corlăţeanu államtitkár, a h. t. ro. hivatalának vezetője. [Szabadság, febr. 26.]

2004. március 17.

A mozdonyvezetők 15-én kezdett sztrájkját a bukaresti táblabíróság törvénytelennek ítélte és betiltotta. [Szabadság, márc. 17.]

56 ellenzéki képviselő bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen, de – 165 ellenszavazattal – elutasították azt. Az RMDSz részéről Pataki Júlia szólalt fel: amennyiben a parlament elfogadná az indítványt, eltörölne mindent, amit az ország az utóbbi időben megvalósított. Nem szerencsés dolog eljátszani azt a bizalmat, amit Európa megelőlegezett Ro.-nak. [Szabadság, márc. 17.]

Tőkés László szerint az RMDSz–PSD közötti egyezség „utódkommunista irányba elhajló, nemzeti érdekeket sértő paktum”. A PSD-nek minden oka megvan diadalt ülni az aradi Megbékélési Park ürügyén, ui. a Szabadság-szobor és a kisebbségi jogok megcsúfolásával, valamint az erdélyi magyarság megalázásával sikerült újabb vereséget mérnie a m. külpolitikára és az erdélyi m. politikára. [SzFÚ, márc. 17.]

Salat Levente szerencsés fejleménynek tartja, hogy a m. karok létrehozása (→ 2004.03.02) határidő nélkül szerepel. Az ügyet nagyon körültekintően kell végiggondolni; kivitelezhető projekteket kell készíteni, szemléletváltásra van szükség a romániai m. közgondolkozásban. [Krónika, márc. 17.] – Salat azért nem szorgalmazná az önálló karok létrejöttét, mert attól tart, hogy azok finanszírozása komoly hátrányokat szenvedne. Szamosközi István prof. szerint a tagozatos rendszer jobban megfelel a m. diákság igényeinek. [Háromszék, márc. 18.]

2004. április 2.

Szabadnappal, zászlófelvonással, konferenciákkal ünnepelték országszerte Ro. NATO-csatlakozását. [Szabadság, ápr. 3.] (→ 2004.03.29)

A PRM szenátusi frakciója egyszerű bizalmatlansági indítványt terjesztett be a Szabadság-szobor újbóli fölállítása ellen. [RMSz, ápr. 2.] (→ 2004.04.13)

A szovátai konferencia második napján Németh Zsolt elmondta: megjósolható, hogy a kettős állampolgárság megadása felgyorsítaná a h. t. magyarság áttelepedését az anyaországba. Szilágyi Zsolt szerint a konferencia elérte kitűzött célját: sikerült bemutatni a lézető európai autonómia-formákat. [Szabadság, ápr. 3.; EN, ápr. 6.]

2004. április 13.

A szenátus a PRM indítványát tárgyalta. (→ 2004.04.02) C. V. Tudor pártja népszavazás kiírását javasolta a Szabadság-szobor felállítása ügyében. Răzvan Theodorescu – aki korábban a szobor ellen szónokolt (→ 2003.08.21) – most arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szobrot föl kell állítani, ezért arra kérte a szenátust: utasítsák el az indítványt. [Szabadság, ápr. 14.] (→ 2004.04.15)

2004. április 15.

A szenátus elvetette a PRM javaslatát. A PSD és az RMDSz magára maradt a vitában (a PNL és a PD a PRM-t támogatta), de így is sikerült elvetni a nagy-romániások indítványát. [Szabadság, ápr. 15.] (→ 2004.04.02, 2004.04.13)

A képviselőházban elutasították a h. t. ro. támogatásáról szóló törvénytervezetet. A tervezetet 6 demokrata és liberális képviselő nyújtotta be; az indoklásban fölöslegesnek ítélték azt, hogy egy újabb intézményt hozzanak létre (amolyan Ro. Állandó Értekezletet), amikor a miniszterelnöki hivatalban már működik egy főosztály. A h. t. ro. száma közel 4 millió (becsült adat), területekre lebontva: Moldova: 2,8 millió, Transznisztria 250–300 ezer; Ukrajna 460 ezer; a Szovjetunió utódállamaiban további 200 ezer; Bulgária 125 ezer; Szerbia 40 ezer; Mo. 15 ezer; Szlovákia 10 ezer; Görögország és Macedónia 2500; Albánia 1000. [Krónika, ápr. 15.]

2004. október 20.

A PNL és a PD egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a sajtószabadság ügyében, melyet – szavazáskor – a PRM is támogatott. Az RMDSz és a PSD ellene szavaztak, így az indítványt a képviselőház elutasította. Márton Árpád elmondta: az RMDSz azért utasította el az indítványt, mert sok olyan pontatlanságot tartalmaz, amelyből téves következtetéseket lehet levonni. [Szabadság, okt. 20.]

Beiktatta választási jelét a központi választási hivatalnál az RSzE, Kiss Kálmán legújabb alapítású politikai formációja (→ 2004.08.17). „Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a m. kiskirályoktól” – érvelt Kiss Kálmán. Márton Árpád szerint az egyesület részvétele törvénytelen lenne a parlamenti választásokon, ui. a székely kisebbségnek nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (CMN). [Szabadság, okt. 20.] (→ 2004.10.21, 2004.10.29)

Enyhülni látszik a feszültség a két rivális ifj. szervezet között: Kolozsvárott tanácskozott a MIT és a MIÉRT vezérkara arról, hogy megoldják a MIK erdélyi képviseletének problémáit. A MIT a legutóbbi közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatni fogja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. [Szabadság, okt. 20.]



lapozás: 1-20 | 21-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998