Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-20 | 21-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: szórvány (-ügy, -kérdés)

2000. január 12.

Garda Dezső örömmel üdvözölte a Lupu-törvényt, de adatokkal igazolta, hogy a famaffia végtelen pusztítást vitt végbe az időlegesen gazda nélkül maradt erdőkben. [Szabadság, jan. 12.]

1992-es számadatok Erdélyből: 7,709.944 lakosból 5,671.234 (73,5%) ro.; 1,598.938 (20,7%) m.; 205.472 (3,4%) roma; 108.983 (1,4%) szász és sváb. Belső Erdélyben 1,027.796 magyar él, ebből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros, Hargita, Kovászna megyék). A szórványmegyékben 307.520 fő, a Partiumban 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó-Szörény) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. [RMSz, jan. 12.]

2000. január 29.

Ro.-ban 68 [!] magánegyetem kapta meg a működési engedélyt. [RMSz, jan. 29.]

Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes befejezte háromnapos kolozsvári látogatását. Egy interjúban elmondta: az MKP előnyösebb helyzetben van Szlovákiában, mint az RMDSz itthon; a kormányzati szerepvállalás több hasznot hozott (ezt példákkal is igazolta). [Szabadság, jan. 29.]

Máramarosszigeten megnyílt a Népfőiskola, a Hollósy Simon Művelődési Egyesület székházában, a környékbeli szórvány-településekből érkezett résztvevőkkel. Kilenc tagozaton folyik a képzés; nagy szükség van az oktatásra, mert anyanyelvű képzés csak az elemi iskolában van. [RMSz, febr. 1.]

2000. augusztus 2.

A kolozsvári székhelyű Diaszpóra Alapítványt Vetési László lelkipásztor alapította 1993-ban szórványmentési céllal. Az alapítvány nemcsak egyházi, hanem oktatási és művelődési szempontokat is szem előtt tart. Az ókirálysági felmérések után két déli városban is megújították a lelkészi állásokat. Bákó megyében és Krassó-Szörényben is összeírták az igényeket, így a KREK-kel közreműködve újabb településekre, kisrégiókba küldenek lelkészeket. [Szabadság, aug. 2.]

2000. augusztus 3.

A PD elnöke bízik abban, hogy a választásokon elérik a 12%-ot, s így önállóan, szövetségesek nélkül is bejutnak a parlamentbe. [Szabadság, aug. 3.]

Krassó-Szörény, Hunyad és Fehér megyében vészesen fogy a magyarság. Egyre kevesebb m. óvodára van szükség, de a pol. eseményei is erre figyelmeztetnek. A választásokon több település maradt m. tanácsos nélkül, ott is, ahol legutóbb még sikerült egy-két helyet megszerezni, pl. Hátszeg, Zsilyvajdejvulkány, Lupény, Gyulafehérvár, Tövis. [Szabadság, aug. 3.]

Kolozs megyében nehezen halad a földtörvény alkalmazása: kevés a szakember; 80 településen mindössze 44 földmérő dolgozik. [Szabadság, aug. 3.]

2000. augusztus 23.

A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]

Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]

Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]

A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]

2000. szeptember 8.

Az EMK fölkérte az SzKT-t, hogy támogassa Tőkés László elnökjelöltségét, mert ő „a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosa és Ro. egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvező közéleti személyisége”. [RMSz, szept. 8.]

A marosvásárhelyi SzKT-n Markó Béla 3 közeli célkitűzést nevezett meg: saját programot; ütőképes parlamenti csoportot; megfelelő mozgósítást, hogy a választáson gond nélkül el lehessen érni az 5%-os parlamenti küszöböt. Frunda György szerint a többség felé erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg nem sikerül fölállítani a m. ny. állami egyetemet, addig nem beszélhetünk pozitív kisebbségi mintáról. – Tőkés László szerint újabb visszarendeződés tanúi vagyunk; az RMDSz ne kötelezze el magát a kormányban való részvételre, ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A két jelölt – Frunda György és Tőkés László – közül titkos szavazással az előbbi lett az RMDSz elnökjelöltje. Tőkés leszögezte: „Véleményem szerint az SzKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni.” [RMSz, szept. 11.] – Tőkés László sajtónyilatkozatban elmondta: 4 évvel ezelőtt a Frunda Györgyhöz fűzött remények nem váltak valóra, ezért gondolta, hogy alternatívát kellene állítani a félrevonulók, a tagságról lemondók megnyerésére. Úgy vélte, hogy erre alkalmas lenne az ő személye. Úgy látja, hogy az RMDSz nem végezte el azt az önvizsgálatot, amelyre nézve javaslatot tett az SzKT-hoz intézett júl. 2-i levelében. A mostani RMDSz-vezetés kimozdíthatatlan. [Szabadság, szept. 11.]

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson Iliescu kapná a szavazatok 40%-át, őt Mugur Isărescu (26,4%),Th. Stolojan (13,2%) és C. V. Tudor (7,6%) követi. [Háromszék, szept. 8.]

Joao Ary, az ET oktatási és kulturális bizottságának főtitkára a csángók között járt és azt tapasztalta, hogy az iskolaigazgató és a pap lebeszélte az embereket arról, hogy m. osztályt kérjenek a falu iskolájában. [Krónika, szept. 8.]

Algyógyon tanácskoztak a ref. lelkészek a szórvány gondjairól, s megállapították, hogy Ro. m. lakosságának közel fele nyelvi veszélyben él. Növekszik a kivándorlás aránya, sorvad a művelődési élet. Az EMKÉ-nek a szórvány megmentésének fórumává kell válnia. [RMSz, szept. 8.]

2001. április 23.

Az Iskola Alapítvány létrehozásának 5. évfordulóján nagyszabású szórványoktatási konferenciát rendeztek Kolozsvárott. [Szabadság, ápr. 23.]

Tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A hét, örményekkel kapcsolatos hazai civil szervezet létrehozta a Magyarörmények Romániai Szövetségét, amelynek Sebesi-Karen Attila lett az elnöke. [Szabadság, ápr. 23.; Krónika, szept. 17.] (→ 2001.11.14)

Sepsiszentgyörgyön gazdag programmal várták a Szent György-napok vendégeit. A polgármester fölavatta a sokat vitatott Szent György-szobrot (készítője Harmath István). [RMSz, ápr. 23.]

2001. szeptember 10.

A Csíkszeredában tartott felsőoktatási konferencia végső konklúziója: a kutatók támogatásának feltétele a szülőföldön maradás legyen. [Szabadság, szept. 10.]

Az Apáczai Közalapítvány pályázatot hirdetett meg a h. t. m. oktatás támogatására. A temesvári Bartók Béla Alapítvány a szórványnak számító Temes megye 19 iskolája nevében pályázott és nyert el 5 millió forintot. [RMSz, szept. 10.]

Kaplonyban elkezdődött a 7. Honismereti konferencia a PBMEB rendezésében; a téma: Árpád-kori településeink kialakulása és története. [SzFÚ, szept. 10.]

2002. október 16.

A Székelyföld konferencián Kiss Jenő, sepsiszentgyörgyi könyvárigazgató hívta föl a figyelmet a könyvtárak egyre mostohább helyzetére; csökken az állománybővítésre fordítható összeg; a könyvtárak önkormányzati hatáskörbe vétele komoly visszaesést eredményezett. [RMSz, okt. 16.]

Petrozsényben egyre több az olyan fiatal, aki a szüleitől örökölt m. ny. könyveket már nem tudja elolvasni, ezért azokat a könyvtárnak adományozzák; a könyveket a Caritas Házban őrzik, Bara Matild nyugdíjas orvosnő adminisztrálja a könyvtárat. [NyJ, okt. 16.]

2002. november 2.

Ro. és az EU közös parlamenti bizottság félévenként ülésezik, tagjait az EP jelöltjei és a ro. parlament integrációs bizottság képviselői alkotják, köztük Szilágyi Zsolt is, aki elmondta: a ro. kollégák többször is elodázták az egyházi ingatlanok restitúciójának kérdését, végül az ő erélyes fellépése nyomán a következő ülésen ez mégis napirendre kerül. [Szabadság, nov. 2.] – A bukaresti ülés zárónyilatkozata a restitúció meggyorsítását szorgalmazta. [Krónika, nov. 6.]

Ro. és Moldova tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de a tárgyalások megszakadtak, mivel Moldova teljes listát kért azokról, akik megkapták a ro. állampolgárságot. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott az, hogy néhány éve a ro. kormány megkönnyítette a Pruton túli ro. anyanyelvűek kettős állampolgárságát. [Népújság, nov. 2.]

Az RMKdM értekezletén tk. Bárányi Ferenc, Riedl Rudolf és Zsombori Vilmos olvasott föl az eredményeket elemző írásokat. [Népújság, nov. 2.]

Fogaras m. lakossága a teljes beolvadás küszöbén: nem indult m. ny. első osztály. [Szabadság, nov. 2.]

Földváron megemlékeztek az ottani lágerben 1944/45-ben elhunytakról. [Háromszék, nov. 4.]

2003. február 18.

Kolozsvárott tanácskoztak az RMDSz baloldali platformjainak vezetői. Neményi József Nándor szerint a baloldali érzelműek az RMDSz-tagság 15–20%-át teszik ki, ami azt jelenti: „senkit sem tudunk hatalomra juttatni, de bárkit meg tudunk buktatni”. [Szabadság, febr. 18.]

A segesvári m. szórvány gondjairól nyilatkozott Gál Barna tanár. 2002-ben a családot alapító m. fiatalok 65%-a vegyes házasságot kötött. A bálon kívül nem hozza össze semmi a tagokat, az EMKE is megszűnt, mert azt mondták, nincs rá igény. [Népújság, febr. 18.]

Az EREK nevére telekkönyvezték a Bocskai téri ingatlant, de az épületben székelő mezőgazdasági hivatal még nem kapott új székhelyet, ezért az egyház még nem tudja birtokba venni az épületet. [Krónika, febr. 18.]

2003. szeptember 8.

Sajtópolémia alakult ki a kormányfő és az AEÁ nagykövete között a ro. pol. körökben dúló korrupcióról. Michael Guest kijelentette: nagyon sok ro. állampolgár aggódik amiatt, hogy nem hatékonyak a korrupció visszaszorítását célzó intézkedések. [Krónika, szept. 8.]

Elkészült a kedvezménytörvény alkalmazásáról született ro.–m. egyezmény tervezete. [Népújság, szept. 7.]

A prefektus kézjegyét is tartalmazza az a jegyzőkönyv, amellyel az Állami Építkezési Felügyelőség leállítja a Szabadság-szobor felállításának munkálatait. Az indoklás formai hibákra utal. Tokay György szerint a felügyelőség túllépte a hatáskörét, mert törvény szerint a munkát csak bírósági végzéssel lehetne leállítani. [NyJ, szept. 8.; Szabadság, szept. 8.]

Koltón lezárultak a 14. alkalommal megrendezett Petőfi-napok rendezvényei. [Krónika, szept. 8.]

Közel 200 fiatal vett részt Bethlenben az ifj. szórványtalálkozón. [Szabadság, szept. 8.]

Az Unitárius Nők Orsz. Szövetsége 11. találkozóján bemutatták Zsakó Erzsébet Hinni és tenni c. kötetét, amely a szövetség tevékenységéről szól. [Szabadság, szept. 8.]

2003. szeptember 11.

Kétórás tárgyalás zajlott le Markó Béla és Adrian Năstase között az aradi szobor ügyében. Năstase egy tervvel, a megbékélési parkkal állt elő, amelyet – állítása szerint – még a hónap folyamán föl lehetne állítani. [Krónika, szept. 11.]

Temesvári sajtótájékoztatóján tk. az EMNT létrehozását célzó folyamatról beszélt Toró T. Tibor. Eszerint a szórványmagyarság számára az elérendő cél a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig a regionális autonómia lenne. [RMSz, szept. 11.]

2003. szeptember 13.

Markó Béla, az utódállamok m. nemzetiségű parlamenti képviselőinek Budapesten rendezett tanácskozásán fölvetette: meg kell vizsgálni, hogy a kettős állampolgárság a szülőföldön maradást vagy a kitelepedést szolgálja-e? [HN, szept. 13.] – A megbeszélésen az aktuális pol. kérdések lehetséges megoldási módozatait taglalták. [RMSz, szept. 13.; Táj., szept. 13.; Népújság, szept. 13.; Szabadság, szept. 15.; Krónika, szept. 15.]

Medgyessy Péter levélben kérte a ro. kormányfőt, hogy mielőbb találjanak megoldást a Szabadság-szobor ügyében. [Szabadság, szept. 13.]

Szórványtanácskozást tartott az SzKT legutóbbi ülésén létrehozott Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztály. Munkatervben rögzítették a tennivalókat, tk. a szórványkollégiumok létrehozását. [Szabadság, szept. 13.]

2003. december 8.

A romániai magyarság 20%-a él szórványban, de távlatilag a m. közösség köze fele áll a fokozatos beolvadás előtt. A legsúlyosabb gondokkal Fehér, Hunyad és Szeben megye küszködnek, ezeket követi Beszterce-Naszód, meg a Mezőség, de hasonló veszély leselkedik Krassó-Szörény, a Bánság és Máramaros m. lakóira is. [RMSz, dec. 8.]

Szatmári Tibor, külügyi tanácsos adta át a pápának Markó Béla levelét (→ 2003.11.13). A csángó-kérdésben áttörést jelent az ET 1521. sz. ajánlása, amely kifejezetten szorgalmazta a m. anyanyelv oktatását az iskolákban és használatát a templomokban. [RMSz, dec. 8.]

2004. április 8.

Mo. közelgő EU-s csatlakozása miatt májustól ott is a schengeni államokra érvényes díjszabást alkalmazzák, ezért megnőtt a biztosítási zöld kártyák ára. A 15 napra érvényes kártya ára 30-ról 60 $-ra emelkedett, a 30 naposé 40-ről 100 $-ra. [Krónika, ápr. 8.]

Az EREK igazgatótanácsa már a 90-es években határozatot hozott arról, hogy ahol nem létezik állami m. ny. oktatás, ott a lelkésznek kell megtanítania magyarul írni és olvasni a gyermekeket. Erre épül rá a parokiális iskolaterv; Vetési László szerint a szórvány ¾-ében sikeresnek mondható az akció: ahol megvolt az akarat és a lehetőség, ott mindenütt működik a program. [Krónika, ápr. 8.]

2004. augusztus 3.

Bukarest azt fontolgatja, hogy Ro.-ban nyújtanának képzést a transznisztriai ro. ajkú diákoknak, ui. a Dnyeszteren túl bezáratták a ro. ny. iskolákat. A ro. állam konzultál az EU és az AEÁ képviselőivel, hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, miként lehetne rávenni a transznisztriai szakadár rendszert az iskolák újbóli megnyitására. A tervek szerint szankciókat vezetnének be a tiraszpoli rendszer ellenében. [HN, aug. 3.] (→ 2004.08.04)

A PNL–PD-koalíció sikerként könyvelte el a választásokat, a PSD pedig kudarcként. Az RMDSz hozta szokásos formáját, ez meglepte a szövetség ellenfeleit. Markó Béla szerint módosultak az erőviszonyok, de nincs nagy eltolódás a jobboldal javára. Az RMDSz partnerként tudott dolgozni a PSD-vel, de elképzelhető a PNL–PD-koalícióval való együttműködés is. [Népújság, aug. 3.; Táj., aug. 3.]

Magyarfrátán rendezték meg a 4. mezőségi szórványtalálkozót. [EN, aug. 3.]

2004. október 11.

A hét végén 14 területi RMDSz-szervezetben voltak előválasztások; a szórványban elektoros, a székely megyékben állóurnás módszerrel választották meg a képviselő- és szenátor-jelölteket. [Szabadság, okt. 11.; UH, okt. 11.; RMSz, okt. 12.]

Nagyszebenben fölavatták az Apáczai Közalapítvány anyagi támogatásával létrehozott egyházi szórványdiákotthont. [Szabadság, okt. 13.]

2004. november 5.

Az RMDSz azt kéri, hogy az Országgyűlés állapítson meg évente egy bizonyos százalékot a m. költségvetésből, amelyet a h. t. m. támogatására szánnak; ez már csak azért is fontos lenne, hogy a kisebbségi szervezetek ennek alapján tervezhessék meg a jövőjüket. Jelenleg – különböző alapítványok közvetítésével – az utódállamok m. szervezetei az éves költségvetés 1‰-ét kapják. [Szabadság, nov. 5.]

A Gyurcsány-kormány a h. t. m. gondjainak megoldására M. Alap létrehozását tervezi; forrása az 1%-os adóalap lenne, melyhez az állam is hozzájárulna. A részletek kimunkálása még hátravan. [Szabadság, nov. 5.] (→ 2004.11.11)

Markó Béla kampánykörútat tett a Hunyad megyei szórványban. [RMSz, nov. 5.]

2004. november 7.

Az RMDSz ÜE többlépcsős tervet dolgozott ki a szórványövezet okt. gondjainak megoldására – hangzott el a szövetség szakembereinek kolozsvári ülésén. [Táj., nov. 7.]


lapozás: 1-20 | 21-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998