Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 163 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 161-163
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: restitúció (egyházi, közösségi államosított ingatlanok, dokumentumok, ingó és ingatlan javak visszaszolgáltatása)

1994. március 29.

Az ET két raportőre (→ 1994.03.27) a m. egyházak képviselőivel találkozott Bukarestben, akik elmondták, hogy az egyházi vagyon restitúciója terén még semmi sem történt. Az egyházfők átadták a m. egyházak helyzetét összefoglaló dokumentációt. [Táj., márc. 30.]

1994. április 2.

A m. egyházak vezetői felekezetközi oktatási alapítvány létrehozását kezdeményezték. [RMSz, ápr. 2.] – Az ötletet a HTMH nagy örömmel üdvözölte. [PH, ápr. 6.] (→ 1994.04.16)

A televízióban a szenátus elnöke és a PAC szenátora azonos nézőpontot képviselt: az állami tulajdonba vett ingatlanok visszajuttatása megvalósíthatatlan. Ez az RMDSz számára elfogadhatatlan, kártalanítási törvényre szükség van. [RMSz, ápr. 2.]

1994. június 14.

Az RMDSz-nek nem sikerült bevinnie a tanügyi törvénytervezetbe a magánoktatás engedélyezésére vonatkozó paragrafust. [RMSz, jún. 16.]

A PNTCD Iliescu elnök felfüggesztését indítványozza. A hivatkozási alap: Iliescu vidéki körútja során megkérdőjelezte a bíróságok által hozott, a komm. alatt elkobzott javak restitúcióját jóváhagyó ítéletek jogosságát. [RMSz, jún. 14.] (→ 1994.07.04, 1994.07.07)

Bukarestben a szakszervezetek felhívására tüntetés kezdődött. A tüntetők az elnök és a kormányfő lemondását, 50%-os béremelést, az oktatásügy és az egészségügy megfelelő támogatását követelték. – Három nap után megyeztek a minimálbér 8%-os emeléséről; a többi kérdésben a kormány csak ígéretet tett. A kormányfő nem vett részt a tárgyalásokon. [RMSz, jún. 15., jún. 18.]

Frunda György lett az ET litvániai raportőre. [EN, jún. 15.]

1994. október 4.

Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)

A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.]

A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.]

Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.]

1994. október 13.

Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]

Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.]

1995. február 15.

A PER újabb ro.–m. párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.); Neptunfürdő ]930717, 930731)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] – Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a ro. küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] – Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] – A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. – Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a ro.–m. megbékélés. [RMSz, febr. 14.] – Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] – Az EvZ szerint a ro. kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. – A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]

Magyari Nándor László elítélte Nagy Benedek írását (→ 1995.01.06) és azokat is, akik azt javasolták neki: terjessze a frakción belül a röpiratot; de Tőkéssel sem ért egyet, amiért a püspök felszólította a frakciót, hogy döntsön, azt is sugallva, milyen határozatot hozzon. [EN, febr. 15.]

1995. március 24.

Bukarestben sztrájkba léptek a metró alkalmazottai. Az elnök és a kormányfő lemondását, nagyobb béreket, szociális védelmet követeltek. [MN, márc. 25.] (→ 1995.03.30)

A pápa fogadta a romániai görög kat. egyház püspökeit. A megbeszélésen a szentatya szorgalmazta, hogy Ro. szolgáltassa vissza az egyház javait, amelyeket a kommunisták 1948-ban vettek el az egyháztól. [RMSz, márc. 27.]

Varga Attila tanulmánya (A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában) visszatekintést nyújt az 1945 utáni helyzetre. Az utóbbi években a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan a köv. nemzetközi dokumentumokat fogadták el: EBEÉ koppenhágai dokumentuma (1990); az ENSz Közgyűlés nyilatkozata (1992); az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása (→ 1993.02.01) és az ET kisebbségi keretegyezménye (→ 1995.02.01). [A Hét, márc. 24.]

1995. július 14.

A Fidesz elnöksége megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a párt támogassa az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel, az, hogy a ro. kormány kezdjen tárgyalást az RMDSz-szel a közösségi autonómiáról. Továbbá: az ET 1201-es ajánlását foglalják be az alapszerződésbe; a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű, költségvetésből finanszírozott kisebbségi oktatásra; adják vissza az egyházi ingatlanokat; az alapszerződést az RMDSz egyetértésével írják alá. [MH, júl. 14.]

1995. augusztus 10.

Washingtonnak fenntartásai vannak Iliescuval szemben, ezért nem hívták meg korábban elnöki látogatásra. A külügyi szóvivő bejelentette, hogy Clinton elnök meghívására a ro. elnök a közeljövőben az AEÁ-ba látogat. A Ziua figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirenden lesznek: a zsidó javak restitúciója, Antonescu kedvező megítélése és a kisebbségek helyzete. [MN, aug. 10.] – T. Chebeleu ugyanakkor két amerikai képviselő levelével is foglalkozott, akik azt kérték, hogy Iliescu tisztázza véleményét Antonescu marsall rehabilitálásáról. (A szenátorok kilátásba helyezték, hogy amennyiben Ro. vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. [Népszava, aug. 14.]) A szóvivő szerint Iliescu számtalanszor elítélte Antonescu rehabilitálását. [Népújság, aug. 11.] – C. V. Tudor kifejtette: Iliescu ne kényszerítse a magánvéleményét az országra; szerinte a marsall Ro. minden városában megérdemel egy szobrot. [Népszava, aug. 14.] – Iliescu elnök írásban válaszolt: Antonescu rehabilitálását csak a katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. [MH, szept. 8.]

1995. szeptember 8.

Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)

Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14)

Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.]

Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.]

1995. október 12.

Az RMEEÁÉ rendkívüli ülésén megfogalmazott állásfoglalás felhívta az IPU és az ET figyelmét a kisebbségeket sújtó, az egyházi autonómiát semmisnek tekintő okt. törvényre. Az egyházi vezetők kifejtették: az anyanyelven való tanulás jogát a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. – Kitértek az egyházi vagyon restitúciójára is. [Táj., okt. 13.]

A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 3. kiadása. (→ 1996.11.06)

1995. december 5.

A kolozsvári tanfelügyelő korábban menesztette tisztségéből Szilágyi Júliát, az Apáczai Csere János Líceum igazgatónőjét, emiatt a tanári kar és a szülők is tiltakoztak. A képviselőházban Neményi József Nándor olvasta föl az RMDSz tiltakozó nyilatkozatát és Liviu Maior okt. min. közbelépését sürgette. [Szabadság, dec. 6.]

Kolozsvárott, a m. egyházak képviselőinek jelenlétében, sajtókonferencián mutatták be az RMDSz Jussunkat követeljük c. ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant ismertet. Külön hangsúlyt kapott az eltulajdonított egyházi könyvtárak visszaszármaztatásának követelése is. [RMSz, dec. 8.]

Az RMDSz-gyűlések visszatérő témája a passzív tagság, a növekvő közöny. Sürgős lenne a helyi szervezők felkutatása, a kis közösségek bevonása, a csalódottak megnyerése. [RMSz, dec. 5.]

A kolozsvári és temesvári diákok – látva a kormány passzív magatartását – a sztrájk újrakezdéséről döntöttek. [Szabadság, dec. 6.]

1995. december 18.

Az ET 3 jelentéstevője (Gunnar Jansson, Josette Durrieu, Walter Schwimmer) Bukarestben az RMDSz vezetőivel találkozott. Markó Béla elmondta, hogy a raportőrök legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén (pl. a tanügyi törvény diszkriminatív jellege, az anyanyelv használatának korlátozása, az egyházi javak visszaadásának elodázása). [Táj., dec. 19.]

Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Ro. Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy a pápa Ro.-ba látogathat-e? Daniel metropolita szerint a pápa jelenléte nem időszerű. [RMSz, dec. 18.]

1995. december 19.

Az ET raportőrei a m. egyházak vezetőivel találkoztak, akik tájékoztatták a vendégeket az elkobzott egyházi javak helyzetéről, a felekezeti iskolák kérdéséről, a vallásügyi törvény hiányáról. [Táj., dec. 19.]

1996. március 20.

A Fidesz vezetőinek erdélyi körútja után Orbán Viktor nyilatkozott a sajtónak, s tk. elmondta: az alapszerződést csak az RMDSz jóváhagyása után lehet aláírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítania kell az autonómiát, az anyanyelvű oktatást (beleértve a BTE-t), vissza kell vonni az oktatási törvényt és nem utolsósorban megszüntetni az RMDSz fenyegetettségét. [EN, márc. 20.]

1996. április 6.

Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]

1996. április 25.

Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]

Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.]

Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11)

A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.]

1996. június 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz területi szervezeteinek művelődési és egyházügyi alelnökei, jogászok, gazdasági szakértők. Napirenden szerepelt a 136/1996. sz. kormányrendelet alkalmazásának megvitatása, amely lehetővé teszi a jogtalanul elkobzott közösségi javak tulajdonjogát bizonyító dokumentumok beszerzését. Megállapodtak abban, hogy létrehozzák a területi koordinációs bizottságokat, amelyek felkutatják és településenként listázzák az egykori közösségi javakat és év végig elkészítik a katasztereket. [Táj., jún. 14.]

Mózes Edit interjút kért Adrian Năstasetól. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Gh. Funarral, a PDSR elnöke azt válaszolta, hogy a PUNR nem ellenzi az euroatlanti integrációt, az RMDSz soraiban viszont szélsőséges, románellenes csoportosulások is vannak: „nem én találtam ki Katona Ádámot és az EMK-t”; a PUNR-vel való kapcsolatot az érdekek mentén határozzák meg, nem az RMDSz kedve szerint. Nem látja az RMDSz-szel való együttműködés esélyét addig, amíg Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Năstase szerint az RMDSz nem mutat perspektívát, elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat. [RMSz, jún. 11.]

Első ülését tartotta meg az Iskola Alapítvány (→ 1996.04.25) kuratóriuma. Kinevezték az alapítvány ügyvezetőjét és titkárát Somai József, ill. Ferenczi Rita személyében. Az alapítvány elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád. [Szabadság, jún. 14.]

1996. augusztus 14.

A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] – A ro. lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]

Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A ro. fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a m. partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.]

Somogyi Ferenc és Marcel Dinu bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült az alapszerződés végleges szövege. Budapesten még tartanak egy tanácskozást, de ott csak a fordítást egyeztetik. Somogyi megerősítette, hogy m. részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. [Szabadság, aug. 15.]

A kormány leváltotta Kolozs megye prefektusát. Grigore Zanc helyét Ioan Rus vette át. [Szabadság, aug. 14.] (→ 1996.08.21)

A BBTE-n új m. ny. szakként indul a kat. teológia–történelem és a ref. teológia–idegen nyelv szak (20–20 fővel); a jogi és közgazdasági karon továbbra sem indul m. ny. oktatás. [RMSz, aug. 14.]

Eckstein-Kovács Péter – Tibori Szabó Zoltán „kiátkozásáról” (→ 1996.07.16, 1996.07.24) – jogászként megállapította, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot; a püspököknek, mint az MVSz védnökségi tagjainak „feladatuk volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás”. [Népszava, aug. 14.]

1996. szeptember 17.

Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]

Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25)

A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.]

Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 161-163




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998